Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. augusztus 10., szerda Panoráma Űj szobor a városává tóra Szenígotthárd 800 éves 111. Béla király szobor Szentgotthárdon Hazánk legforgalmasabb nyugati kapujában, Szentgotthárdon szobrot kapott III. Béla király. A városalapító koronás fő, Magyarország és Dalmácia uralkodója 1133- ban alapított apátságot a cisztercita szerzetesek részére, a Rába és Rapines találkozásánál a még kietlen vidéken. A célja az volt, hogy a mintaszerűen gazdálkodó cisz- terek bekapcsolják a vidéket az ország vérkeringésébe. Jól számított: a község — amit templomáról Szent Gotthárd tiszteletére neveztek el, már a 16. században mezővárosi rangot kapott. Az idén pedig, az alapítás 800. évfordulójának esztendejében városi rangra emelkedett. Alkotmányunk ünnepén avatják a városok közé. Ami a szobrot illeti: sikerült alkotás. A helyiek máris befogadták. Szentgotthárd vehetői körültekintően olyan művésznek adták a megbízatást, áld ismeri az itt élőket. — Hogyan tudott megbirkózni Gömbös László a nyomasztóan nagy feladattal? — Kétkedve — feleli. — Először is kételkedtem abban, hogy ennek a nagy államművésznek a reális alakját feltámaszthatom. A korabeli egy-két centis iniciáléfigurák nem mondanak sokat. S az egyetlen hitelesnek vélt kalocsai királyi fejről pedig kiderítették: nem biztos, hogy őt ábrázolja. Nem ismerhetjük tehát a nagyformátumú embert, akinek személyében Európa egyik legműveltebb fője került a magyar trónra. Szerencsére, nem most kezdtem vele foglalkozni, kedvenc korszakom az Árpád-ház kora. Az Árpád-házi embert akartam megmintázni, személyiségében, tartásában egyaránt. Négy hónapom volt a megmintázásra, amikor a végzetesnek hitt infarktusomból éppencsak felépültem. Fizikailag is megszenvedtem; a két méter harminc centis alakhoz támasztott létrát, ki tudja hányszor kellett megmásznom, amíg az arcot és a palást apró mintázatát megcsináltam. Közben kétszer is ágynak dőltem. Kétkedve, abban is mind a kétszer, hogy felkelhetek és folytathatom. Vannak, akik gyorsan és könnyen dolgoznak, én nem szégyellem, hogy megkínlódtam minden változatot, amíg a végsőt átadhattam az öntőknek. — III. Bélának előzményei is voltaic; a Bakkhátas föld levett kalapú parasztjára és a Kitelántö mezítlábas asszonyára gondolok, amiket korábban ajándékozott a városnak. Aki így ismeri az itt élő embert, hogyan látja a várossá avatás perceiben? — Harmonikusnak, kiegyensúlyozottnak, ép testben ép lelkűnek. Ezen a vidéken, ahol minden csupa pázsit — az ország legcsapadékosabb vidéke —, csakis ilyen egészségesnek láthatom. A szentgotthárdi ember mindig is városlakónak tudta magát. A szomszédos csörötneki kisgyerek, aki, mint én voltain egykor, a zsúptetos, petróleumlámpás világból betévedve, itt látott először emeletes házat, vízvezetéket, villanyt, szobrokat, és itt fogadta meg hétévesen, hogy egyszer ő is átússza a Rábát. A szobrom tehát hazahozott negyven év után Őrség-országomba, amelynek a kapujában áll. De a város is enyém kicsit, mert. itt született anyám, itt nyugszik nagyapáin és egy ideig, a boldogabb időmben itt jártam gimnáziumban. Én a pesti mély vízben nem tudok igazán úszni, tehát ez a megbízatás többet jelent nekem egy szobornál. A földet adta vissza, amelyről Anteuszként talán még dobbanthatok egyet. A sátoraljaújhelyi járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság az ipari és mező- gazdasági üzemekben környezetvédelmi vizsgálatot tartott, és megállapította, hogy ezek általában eleget tesznek a jogszabályokban megszabott kötelezettségeiknek. Az Elzett Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége például 10 millió, a Tejipari Vállalat üzeme ötmillió, a Gyümölcs- szeszipari és Üdítőipari Vállalat sárospataki üzeme 1,1 millió forintot fordított az utóbbi években különböző környezetvédelmi létesítményekre. Hasonló intézkedéseket tett ugyanilyen célból a Sátoraljaújhelyi Húsüzem és az Agroker Vállalat harcsai ki- rendeltsége is. Nyitás előtt a In« Háromévi szünet után augusztus ‘20-tól ismét megnyitja kapuit a nyíregyházi Korona Szálló. A szabolcsi megyeszékhely patinás vendégfogadóját 1980-ban zárták be, s fogtak hozzá a 120 millió forintot meghaladó költségű felújításhoz. A helyreállítási tervek szerint beépítették a hajdani kerthelyiséget, s a főfalak meghagyásával több üzletet is kialakítottak az épületben. Az emeleti dísztermet a Műemléki Felügyelőség szakemberei az eredeti — Alpár Ignác alkotta — tervek alapján újították fel. A szállodai szárnyban bevezették valamennyi szobába a központi fűtést és a hidegmeleg vizet. A felújítások során újjászületett épület földszintjén egy hagyományos és egy önkiszolgáló éttermet nyitnak, mellettük, az utcai szárnyon pedig egy Sörbár és egy Finom falatok boltja kapott helyet, és itt található egy cukrászda is. A megújult Korona kétcsillagos minősítésű, s augusztus MM átadását követően alkotmányunk ünnepén fogadhatja első vendégeit. „Tini-határozat” ítét LeiÉvárosfeaii TARTALMASABB VITAKÖRÖK, DIÁKFÖRUMOK HOL LESZ AZ IDEI DIÁKCENTRUM? AZ ÖNKÉNTES MUNKA EREDMÉNYEI A leninvárosi diákok már megjelenése előtt hallottak a KISZ KB tizenévesekről szóló határozatáról. A középiskolai KISZ-vezetők megyei tanácskozásán, amelynek helyszíne a Tisza-par- ti- város volt, már szóltak erről. Ennek ellenére akadtak olyanok a városi diák- tanácsba delegált KlSZ-ta- gok körében, akik nem tudtak róla. Szerencsére kevesen. A többség értékelte és jónak tartotta a határozatban foglaltakat, bár összetettsége miatt nehéznek találták. Hogyan valósultak meg a kitűzött feladatok Lenin városban? Az ifjúsági vitakörök és diákfórumok már korábban is működtek a város két középiskolájában. A hagyományos módszereket tartalmasabbá, gazdagabbá és színesebbé tették, ezáltal jelentősen megnövekedett a fiatalok érdeklődése az előadások, viták, diaporámás foglalkozások iránt. A szakmunkásképző intézetben például több olyan diákfórumot tartottak, amelyen várospolitikai és aktuális külpolitikai kérdésekről esett szó. Sajnos a diákok még nem elég kezdeményezőek a témaválasztásban. A ma fiataljainak meglehetősen hiányos ismerete van történelmi múltunkról. Éppen ezért volt nagy jelentősége a marxista diák- akadémiának, amelyen a 'résztvevők Magyarország történetét es kapcsolatait dolgozták fel 1945-től napjainkig. Kiemelt témái voltak az akadémiának még a népi demokratikus forradalom győzelméről, az 1956-os ellenforradalom eseményeiről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, az új gazdasági mechanizmusról és jelen gazdasági helyzetünkről készült anyagok. A diákakadémia sikeréhez hozzájárult az is, hogy jó munkaformákat kidolgozó és alkalmazó vezetőt választottak meg a foglalkozásokhoz. Így a hagyományossal ellentétben, korántsem illet rá a jelző, miszerint „tanóra jellegű”. Az új alapszervezeti titkárok felkészítésénél több éve gondot jelent már, hogy az építőtábori turnusok és a felkészítések ideje egybeesik, illetőleg a felkészítő táborok időpontja csak az építőtábori jelentkezések után ismeretes a fiatalok körében. A diákcentrumok létrehozásához a leninvárosi KISZ- bizottság. időben megkezdte a felkészülést. Kérdőíveket osztottak ki, ám a hétszáz ívnek mindössze liz százalékára érkezett válasz. A munka ennek ellenére folytatódott. A KISZ Központi Bizottsága 13 ezer forintos támogatást adott ehhez. Szaporodott az összeg az iíjú- ságpolitikai alappal, az Iskolák anyagi hozzájárulásával és á tagsági Igazolványok árával is. Sajnos, megfelelő terem hiánya nehezíti a diákcentrum létrehozását. Hogy mégis Legyen, a diákok azt javasolták, az idén nyáron a jégpályát válasszák a diákcentrum helyszínéül. Jó eredményeket értek <A a leninvárosiak az amatőr művészeti mozgalom terén. Mindkét középiskolában működik színjátszó kör, irodalmi színpad, a Kun Béla Gimnáziumban pedig iskolai énekkar is, amelynek tagjai az idei sárospataki diáknapokon ezüstérmet nyertek. Számos fiatal tagja a Szivárvány Irodalmi Színpadnak, a képzőművészei) "körnek és a néptánccsoportnak. A két iskola részére az idei diákolimpiát külön rendezték meg. A diákok vélernenye az, hogy a jövőben a döntőt egy helyszínen kell megtartani. Vonzóbbá tétele erdőkében pedig igazi olimpiai elemekkel — mint a láng, vagy a kategóriánkénti azonnali eredményhirdetés dobogókkal — kell megszervezni. Az Ifjú Gárda zászlóalj tagjainak többsége a két középiskolából . kerül ki. Elmúlt mozgalmi évüket kimagasló munka jellemzi. Parancsnokukat az idén a KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta. Az építőtáborokba, ahová önként jelentkezne!': a diákok, jól szervezett, folyamatos munka és megfelelő szabadidős program esetén, szívesen mennek. Emellett vállalnak társadalmi munkát is. íg.V készült el a teniszpálya, mindkét tanintézetben. A fiatalok vállalták továbbá az ifjúsági park felszereléseinek gondozását, karbantartását. (monos) Megyénkre vonatkozó törvényhelyek BÖNGÉSZÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMFLEN MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 14. KÖTETÉBEN „A szabad- cs bányavárosoknak, valamint Beregszásznak, Szöllősnek, Sárospataknak a. plébánosai száz forint jövedelem után két katonát lássanak el.” Erről intézkedik az 1545. évi XXV. törvénycikk. Ilyen és hasonló adalékok sorakoznak a Borsod- Abaúj-Zempléri megyei Levéltári Füzetek 14. kötetében, amelyet Borsod-Abauj-Zemplén megyére vonatkozó törvényhelyek mulatója 1000— 1949 címmel Seresné Szegőit Anna állított össze, s amely mostanában .került az érdeklődők kezébe. A címbeli kél évszám csaknem egy évezredet határol be, azonban az első évszázadokból írott törvények nem maradtak fenn. A kiadvány célja, mint azt Seresné Szegőit Anna a bevezetőben írja, hogy a helytörténet kutatói számára törvények használatához nyújtson segítséget. A kötetben az említett időszak törvényeiből a helytörténeti vo- rlatkozású anyagokat gyűjtötték ki. Természetesen sok olyan törvény is forrás a hely- történet kutatói számára, pmely szövegében nem tartalmaz kifejezetten helyi utalásokat. ,A Bevezető részletes eligazítást ad a helytörténeti kutatók számára részben e segédkönyv mind jobb hasznosításához, részben a más források igénybevételéhez. A kötet döntő részét — a százhúsz oldalból százkettöt! — a törvények jegyzéke tölti ki. Ebben előbb földrajzi egységenként, majd településenként lelhetők fél a mai Bor- sod-Abaúj-Zemplén területére vonatkozó törvények. Képtelenség lenne egy hírlapi ismertetésben csak részben is felsorolni a kötetben található törvényhelyeket, ám az utolsó lapokon található mutató megkönnyíti a keresést. Az egyes földrajzi egységekre, településekre vonatkozó törvények az adott időszak nagy fontosságú eseményeit asszociáljak a böngészőben — túl a kutatói célokon — s egy-egy település történetével kapcsolatban értékes adalékokkal gazdagítanak. Például az 1870. évi XI. törvénycikk a miskolc—bánrévei vasúira, fordítandó rendkívüli kiadásokról, az ugyanabban az évben született XXXT1. pedig a bánréve—nádasdi göz- mozdonyú iparvasút kiépítése tárgyában intézkedett. Bekecsen meg 1,647-ben rendel- . kezett úgy a XXX. törvénycikk, hogy „Azokat a mezővárosokat és falukat, amelyek - Őfelségénélc eddígelé semmi.-. taksát sem fizetlek; úgyszintén a végvidékeken lakó jobbágyokat és polgárokat, akik nem katonáskodnak, a vármegyék róják meg adóval." Minden hegyaljai községnél előbukkan az 1908. évi XLVII. törvénycikk, amely a, tokaji borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza. Diósgyőrrel 1514-től kezdődően 114 törvény foglalkozott, és ezekből a település fél évezredes története is kiolvasható a koronaurad almuktól, a „kihágó kapitányok” és várbeli katonák elleni. eljárásokon át, a diósgyőri hengerde építési hitelein keresztül, a helyközi vasút átminősítését érintve, m húszas évek közepéig. Szinte a végtelenségig tehetne sorolni, fél évezrede« át mely törvények, mükérrii irányították megyénk életének változásait. Csak maga a törvényele jegyzéke a rövid tartalmi ismertetésekkel érzékletes történelmi áttekintést kínál további megismerésre, kutatásra ösztönöz. A nem szakem bernek is tamil- sagos e kötet forgatása. Színházi előzetes Jóllehet, az 1983—84-es színházi évadra Miskolcon még csak a későbbiekben lehet majd bérletet váltani, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága már közzétette jövő évadi műsortervét, amely így, első áttekintésre mindenképpen figyelmet érdemel. A nagy színházban változatlanul hat bemutatót kívánnak tartani — amit évek óla kevesellünk — bérleti sorozatban, hetedikként bemutatnak agy darabot olt a gyermekeknek, a továbbiakban — bérleten kívül — a Kamaraszínházban két, a Játékszínben ugyancsak két bemutató várható. A tizenegy bemutató mellett színen tartanak az elmúlt évadból nyolc sikeres darabot, így.a miskolci színház látogatói gyakorlatilag tizenkilenc darabot tekinthetnek meg az évad során. (Más kérdés, melyiket hány előadásban, melyikhez hány néző juthat.) A nagyszínházi bérleti sorozatban kívánja bemutatni a színház a Daliás idők című komikus tragédiát, amelyet Gáli József írt a ha- zánköan az elsők között felszabadult viharsarki község köztársasági mindennapjairól. E darab itt találkozik először közönséggel, ősbemutató lesz. Ugyancsak ősbemutató keretében látható majd a Táncdalfesztivál ’66 zenés játék, amelyet Schwaj- da György, a színház dramaturgja, ismert színpadi szerző és Szikora János, a színház rendezője írt. Utoljára húsz évvel ezelőtt szerepelt a miskolci színpadon Az ember tragédiája; most újra bemutatják IVIadách Imre drámai költeményét, kielégítve részben a hazai klasszikusok műsoron tartása iránti jogos igényt, részben pedig tisztelegve at mű első bemutatásának százéves évfordulóján. Még egy halhatatlan klasszikus mű látható a bérleti programban; Shakespeare Rómeó cs Júlia című színműve. A századfordulón élt orosz író. Leonyid Andrejev 1916-ban irt, de csak halála (1919) után, 1922-ben bemutatott Aki a pofonokat kapja című költői játéka is bérletben kerül színpadra. E sort teszi teljesebbé Lehár Ferenc nagyoperettje, a Cigányszerelem. A gyerekek részére a nagyszínházban bemutatják a Kipling-regényből — A dzsungel könyve — készült Maugli című mesejátékot. A Kamaraszínház Haltai Jenó vígjátékát A néma leventét és Arisztophanész komédiáját. a Madarakat kínálja, a ■ Játékszín meg Gyurlcó László A búsképű lovag című Don ’ Quijote-játékát és ősbemutató keretében Wedekind Lulu című tragikus játékát, zenével. Ez a tizenegy ú;i bemutató, a múlt évadról pedig a Peer Gynt, a Koldusopera. a Marien grófnő, a Mandragora, a Micimackói a Black Comedy, a MindcnJ kit megnyúzunk.' és A sziirl bin - nők elrablása látlvatA lovábbra is.
