Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

1903, augusztus 9., kedd eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 «Gazdasági munkaközösségek a Kismoiorban Hazahozzá a bérmunk 11HMM Ml HBWCTWWWIMWHBJWHiBIBM—— Elültek már a viharok a gazdasági munkaközösségek ' körül. Hasznosságuk, szük­ségességük bizonyított tény, erre vallanak — többek kö­zölt — Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemré­giben elhangzott szavai is a szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozásán, „Min­den olyan eszközt, amely szocialista gazdálkodásunkat támogatja, igénybe kell ven­ni. Ilyen a gazdasági mun­kaközösség is, amelyet sem­miképpen sem szabad szem­beállítani a brigád mozga­lommal !” — mondotta. A Kismotor- és Gépgyár 3-as számú Mezőkövesdi Gyáregységében párt vezető­ségi ülésen értékelték az ed­dig rpegalakult gazdasági munkaközösségek tevékeny­ségét. — Miért került a téma napirendre? — kérdeztük Magicz József pártvezetőségi titkárt. :— Nálunk az első gazda­sági munkaközösség a múlt év októberében alakult, je­lenleg három működik, s egy most van alakulóban. Szükségesnek tartottuk az azóta eltelt időszakot mér­legre tenni, annál is inkább, mert továbbra is támogatni szeretnénk. S hogy éppen a mi fórumunkra került, an­nak az a magyarázata, hogy elsősorban a párttagjaink kezdeményezték a létrejöt­tüket. Az alakuló elsőben például egy fő kivételével mindenki párttag volt. — Melyek az eddigi ta­pasztalatok? — Jók. Azoknak az igé­nyeknek és elvárásoknak, amelyek a létrehozásukat szükségessé tették, megfelel­tek. A megalakítást. például elsősorban a termeléselőké- szítés és kiszolgálás terüle­tén szorgalmaztuk. Kézen­fekvőnek látszott ugyanis az a gondolat, hogy a szüksé­ges hiányzó kapacitást mun­kaközösségek létrehozásával egyenlítsük ki. Nagyon sok külső munka­vállalót foglalkoztattunk azért is, 'mert megfelelő lét­szám és géppark hiányában termelőüzemünk az alkat­részgyártó " feladatát nem tudta teljesíteni. A kisipa­rosok, vagy tsz 1 melléküzem- ágak munkavállalása nem olcsó mulatság; költségcsök­kentő megoldás az, ha mind­ezt egy munkaközösséggel végeztetjük ei Igény jelent­kezett a létrehozásra a né­hány helyen tapasztalható munkaerőhiány miatt is. így .jött. tehát létre egy szerelő-lakatos, egy szer­szám- és készülékgyártó es egy alkatrészgyártó munka­közösség nyolc, kilenc, illet­ve! tíz fővel, s megalakuló­ban egy társaság hegesztési és lakatosmunkák vészesé­re. Az eddigi tapasztalatok szerint gyárunk gazdasági munkaközösségeit három do­log jellemzi: a gazdaságos­ság, a határidő szigorú be­tartása és a minőségi mun­kavégzés. — Adódtak-e menetköz­ben problémák? — Eleinte a vezetők ki­választása volt probléma. Készben nem ismerték «z- iránvú feladataikat, részbei} nem találtak olyan , személyt, aki erre vállalkozott volna. A vállalkozásokat' az is hát­rál la ttó. hogy nem volt ki­dolgozva egységes vállalati ügyrend, sem a megalaku­lásra, sem pedig a munka­végzésre vonatkozóan. A ve­zérigazgatói utasítás ezt a hiányt pótolja és az összes nyitott kérdést rendezi. És persze nem szabad elhall­gatni azt sem, hogy a kez­deti időben — főként az anyagi féltékenység miatt — sokan ellenezték a megala­kulásokat:. néha nagyon szél­sőséges vélemények is el­hangzottak. — Ez miből fakadt? — Az átlagórabér és a számukra kifizetett órabér közötti különbségből. Ve­gyünk átlagórabérnek pél­dául 18 forintot és vegyük sorra a munkaközösségeket. A szerelő és alkatrészgyár­tó vgm munkáját műszak után, főleg szombaton és va­sárnap végzi. Eddig össze­sen 3400 órát teljesítettek és szerelés , esetén óránként 60 tori ntot, alkatrészgyártás­kor óránként hetven forin­tot fizet nekik a gyár. A tel­jesítmény alapján egy dol­gozóra havonta 71 teljesí­tett óra esik. Az alkatrész­gyártók feladata egyorsós automata gépeken az alkat­részgyártás. Egy óráért 35 forintot kapnak, s eddig ha­vonta egy dolgozó átlagosan 33 órát dolgozott. Ök is szombaton és vasárnap ... A legjobb kereseti lehetőség a szerszám- és készülékgyártó munkaközösség tagjainak ígérkezett. Egy órára 80 fo­rintot kapnak, amit a mun­ka egyedi jellege indokol. Havonta átlagban eddig 23,5 órát dolgoztak .egyénenként. A munkaközösségek kifize­tése természetesen nem a bérkeret terhére megy, ha­nem vagy egy erre a célra megállapított külön keret­összegünk. — Számtalan helyről Ital­ia ni a panaszt: a megalaku­lástól a munkakezdésig hosz- szú az átfutási idő. — Nálunk nem jellemző a hosszas huzavona. Az elha­tározástól a tettig a külön­böző adminisztrációk körül­belül három hónapot vesz­nek igénybe, s ezt igazán nem tartom soknak. — Mi tehát a tendencia? — A munkaközösségek egy­értelműen bizonyították létjo­gosultságukat. Munkájuk fon­tos hiányt pótol, másképpen szólva ...szűk keresztmetszete­ket °ld” fel. Bővíteni kell tehát a jól működő vgm-ek tevé­kenységét, annál is'inkább, mert jelentős költségcsökke­nést eredményez, ha a kül­ső vállalkozó által végzett munkát hazahozzuk és rá­juk bízzuk. A vállalkozási díj ugyanis a bérmunka költségeihez viszonyítva 35 —40 százalékkal kevesebb! Gazdasági igazgatói enge­dély alapián például ebben az esztendőben csaknem 13 ezer normaóra használható fel nálunk erre a célra. 1 millió 123 ezer forint kis­vállalkozói díjjal. Ennek alapján ez a vállalkozási torma csak a kiásó bérmun­ka visszakozásával bővíthe­tő, és ezt célozza a jelenleg megalakulóban levő negye­dik munkaközösség is. Keresztény Gabriella Sikeresnek ígérkező együtt­működésre lépett az egye­sült államokbeli Hesston világcéggel és annak fran­ciaországi leányvállalatával a győri Rekard Mezőgazdasági Gépgyártó és v Szolgáltató 'vállalat; áj típusú silóbe- »endezés prototípusainak le­gyártására kapott 'megbíza­tást. Az űj gép merőben kü­lönbözik az eddig ismert siló- berendezésektől, amelyek csaK szállító jármüvekkel együtt használhatók. Emez egy gépegységből áll: levág­ja; feldolgozza, szállítja te a termést. 1 psMizin Az év minden szakában, de különösen ezekben a me­ll leg nyári hónapokban gyakran kortyolgatjuk a köz­kedvelt Márka üdítőket. A sályi Bükkalja Termelőszö­vetkezet korszerű gépekkel felszerelt palackozójából indul­nak útjukra a literes üdítők. Az évi négymillió liter Márké­ból nemcsak Borsod megyébe, de Hajdú, Nógrád, valamint Szabolcs megye üzleteibe is jut (bal oldali kép). A literes üdítőkkel teli súlyos ládák mozgatására használt elektromos emelő segíti az ott dolgozók munkáját (jobb oldali kép). Fojtán László felvételei Tízéves a Moo írisz Tizenöt éve, hogy az El­nöki Tanács döntésével Sá­rospatak 1968. augusztus 20- án visszanyerte városi ráng­jál. Akkor sok minden hi­ányzott még ahhoz, hogy a nagy múltú település arcu­lata igazán városiassá vál­jék. A kereskedelmi hálóza­ta például, amelyríek pedig a városi jelleg szempontjá­ból mindenütt meghatározó szerepe van, igencsak falusi­as volt 15 évvel ezelőtt. En­nek a helyzetnek a megvál­toztatására a Sárospatak és Vidéke Áfész évről évre mind többet tett. Különösen nagy. beruházá­sa volt az áfésznék a Bod­rog Áruház építése. A Mu- kovecz Imre Ybl-dijas épí­tész tervei alapján emelt áruhái tíz évvel ezelőtt, 1973 nyarán nyílt meg, s ör­vendetes színvonal-emelke­dést jelent azóta rs Sáros­patak és a környező, hegy­aljai, bodrogközi községek kereskedelmi ellátása szem­pontjából. Az áruház — Joósz György igazgató tájékoztatása sze­rint — az első évi 113 mil­lió 731 ezerrel szemben ta­valy 219 millió 628 ezerfo­rintos forgalmat bonyolított le, és kilencmillió 446 ezer forintos nyereséget ért el. Tíz évvel ezelőtt vegyes érzelmekkel, fogadták a pa­takiak a Bodrog Áruház egy­általán nem „szokványos”, különleges stílusú épületét. A tervező és a beruházók azonban távlatokban gondol­kodtak. Figyelembe vették a város fejlesztési, tervét, s most, hogy befejezés előtt áll a múlt hagyományait és a modern fejlődés szem­pontjait ötvöző városköz­pont kialakítása, szemmel látható, hogy a tfc évvel ezelőtt épített Bodrog Áru­ház harmonikusan illeszke­dik bele a tetszetős város- központba. T Aratási tapasztalatok »önt mindenfelé az or­szágban, a megyében az idei aratás a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaságban is leg­alább tíz nappal korábban fejeződött be. — Ez egyrészt az igen szá­raz nyárnak, másrészt a „megnövekedett” kombájn- kapacitásunknak volt kö­szönhető — hallottuk minap György Istvántól, az állami gazdaság • növénytermesztő főágazatvezetőjétől, akinél az idei aratás tapasztalatairól érdeklődtünk. — Ez évben a gyömrő- pusztai és az ongai kerüle­tünkben, öt tömbben 1613 hektáron, termesztettünk ka­lászost. Ebből 1193 hektár volt a búza, a többi tavaszi ár­pa. összesen 7200 tonna sze­mes terményt takarítottunk be, mindössze 12 nap alatt. — A megnövekedett kom­bájn- ás szállítókapacitás nyilván alapos munkaszer­vezést kíván a szakvezetők­től. — Aratási stábunk minden apró részletre kiterjedő, min­den időjárási, műszaki es­hetőséggel számoló kam­pánytervet dolgozott ki, rész­letesen lebontva a feladato­kat, gépre, emberre. Mind­ezeket körültekintően, ala­posan meg is beszéltük a dolgozóinkkal, akik megér­tették a feladat nagyságái. Prémiumrendszerünk ugyan­csak a minőségi munkával járó nagy teljesítményt ösz­tökélte. — Árpából — aminek fe­lét sörárpaként értékesítjük — .1500 tonnát takarítottunk be. . Búzát 5700. tonnái. Abu- zaíajták közül a fő fajták a Jubilejnaja 5,5, az MV—8- as 5 tonnával fizetett. Csu­pán a kisebb területen ter­mesztett SK Tiszatáj és a Rúna 2-es átlagtermése vök 4 tonna körüli, tt\M H A megye termelőágazatait a fél év során egymástól el­térő irányú változások jel­lemzik. Az ipar féléves szinten 2,3%-kal termelt többet az előző év azonos időszakáé­nál, ezen belül a II. ne­gyedévi termelésnövekedés meghaladta az I. negyedévit. A gépipar és a könnyűipar kivételével minden ágazat­ban ejnelkedett a termelés. A termelés növekedését szinte mindenütt a termelé­kenység javulása eredmé­nyezte. A foglalkoztatottak szama közel 2%-líal csök­kent. A megyei székhelyű ipari gazdálkodó szervezetek érté­kesítésé folyóáron több, mint 9%-kal emelkedett. Az árbevétel-növekmény na­gyobb hányada belföldről származott, de a növekedés mértéke az export célú el­adásoknál volt nagyobb. Ru­belrelációba 31, nem ru­belrelációba 20%-kul löbbet exportáltak, mint egy évvel korábban. A kivitelező építőipar ter­melése változatlan áron szá­mítva ' 3,6%-kal alatta ma­radt a bázisidőszakénak. A tanácsi vállalatok termelése emelkedett, a minisztériumi vállalatoké kismértékben, a szövetkezeti építőiparé je­lentősen visszaesett. A kivi­telezők a fél év végéig az 1983. évre előirányzóit mun­kák 84%-ára kötöttek szer­ződéseket. Az építőiparban Coglalkoz- . látottak átlagos szánra kö­zel 7%-kal kevesebb volt, mini egy évvel korábban, a közvetlenül építési-szerelési munkákon dolgozóké nrég nagyobb mértékben, 10%-kal csökkent. A tavaszi növények vetés- állományából tovább nőtt a gabonafélék vetésterülete. Főként a \búza területe emelkedett, Közel 7%-kal. az árpáé és a kukoricáé csók­ként. Veszítettek pozíció­jukból a fontosabb ipari nö­vények is. A zöldségfélék termelése a tavalyival azo­nos, a burgonyáé áltól va­lamivel kisebb területen fo­lyik. A megye hústermelése egy ‘év óta jelentősen fokozódott. A felvásárlás vágómarhá­ból, sértésből és juhiról ki- sebo-nagyobb mértékben meghaladta „ bázisidőszakit, vágóbaromfiból viszont csök­kent. A tavalyi első félévi­nél több tehéntejet és keve­sebb tyúktojást értékesítet­tek a gazdaságok. A tél év során a megye szocialista szerveinek beru- Hrázásai 3,8 milliárd forint értéket tettek ki folyóáron 5.7%-kal kevesebbet a bá­zisidőszaki felhasználásnál. A nagyberuházások az előző övinek a felére, a vállalati bei uházások egytizedével csökkentek, a többi döntési körben emelkedtek. A félévi teljesítésből 20%-ra nőtt a nem termelő beruházások részesedése. A kivitelező építőipar az elmúlt 6 hónap alatt 1113 db lakást adott at a megyében, 10%-kal többel, mint egy-ev­vel korábban. A megyében összesen közel 1300 db la­kást vetlek használatba, me­lyek háromnegyed része ma­gánerőből épült. Számottevő­en viszaesett a. tanácsi bér­es tanácsi érlékesítésű laká­sok száma, az OTP-beruliá- zásban épült magánerősöké megduplázódott. A megye anyagi ágaiban átlagosan közei 266 000 főt foglalkoztattak, alig toboel, mint: egy évvei *, korábban. Arányát tekintve az építő­iparban. szám szerint az iparban volt legnagyobb a létszámfogyás. A mezőgaz­daság és erdőgazdálkodás foglalkoztatottainak száma továbbra is gyarapodott, de jóval mérsékeltebben, mint korábban. Anyagi áganként a bayi átlagbérek emelkedése 3,2— 6,5%, a havi átlagkeresete­ké 1,4—6,0% között szóró­dott. Az átlagosnál az ipar­ban, a közlekedés- és hírköz­lésben, és a vízgazdálkodás­ban keresnek többet. A lakosság központi forrá­sokból származó pénzbevé­telei 8,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A nö­vekedés mértéke az orszá­gossal közel azonos és lé­nyegesen kisebb az I. ne­gyedévinél. A lakosság takarék betel - •M-Kwnánya mintegy 5%.-kal, hiteltartozása több. mint r3%-kal emelkedett. Ez utóbbiban az építési kölcsö­nök 17%,-os növekedésének \ an meghatározó szerepe. A megye 12,7 milliárd fo­rintos kiskereskedelmi for­galma folyóáron 6,4%-kai meghaladta a bázisidősza­két, összehasonlító áron 1.5%- kal alatta maradt. Az áru­ellátással kapcsolatban a iél év során lényeges prob­lémák nem merültek fel. Alapvető élelmiszerekből az ellátás változatlanul jónak mondható. Országosan a Kiskereskedelmi árak 8,3*,*- ks 1 emelkedtek. Az .idény­áras cikkek megyei átlaga­ra a boltokban bázisszintű, a piacokon attól kisebb volt. Az első fél év végén 2731 bolt és 1429 vendéglátóhely üzemelt megyénkben, az előbbiek közel 10%-a, az utóbbiak egynegyede szerző­déses formában működött. Az egészségügyi alapéllé last a fél év végén 327 ál­talános, 87 gyerm ekszakor - vosi, 7 iskolaorvosi, 55 fog- . orvosi körzet szolgálta. Az orvosok száma minden szak­területen kevesebb a szük­ségesnél. Az orvos nélküli körzetek aránya az 1982. év végéhez képest az általános és gyermekkörzeteknél csök­kent, az iskolaorvosi és a községi fogorvosinál nőtt. Központi Statisztikai Hivatal y - Bovmá megyei Igasigsriéeáie* > k Éj silötanfeés, amerikai mreiÉlésre

Next

/
Thumbnails
Contents