Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-30 / 204. szám
1983. augusztus 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Aszály ellen másodvetés Sürgető táviratok, kérő levelek A répaszeSet haszna Mész és dolomit A zsugoritóban 1700 fokon „érik össze” a dolomit az adalékanyag koksszal, amelyből egy tonna dolomit zsugorításához általában. 270 kiló szükséges. Pár évve] ezelőtt a mostani aszály még minden bizonynyal pénzügyi veszteségbe sodorta volna a csobaji Takln közi Termelőszövetkezetet. Ma már csak érzékeny veszteségekről beszélnek, pedig a nyári kalászosokból 50 vagonnal kevesebbet takarítottak be a tervezettől is, s ráadásul a kapásoknál sem rózsás a helyzet. Hogy ennek ellenére még mindig bíznak abban: meglesz az évvégi 12 millió forintos nyereség, annak .magyarázata nemcsak az idei évben keresendő. A múltban tartósan veszteséges gazdaság ugyanis napjainkra szilárd alapokra támaszkodó, kiváló szerkezetű üzemmé fejlődött. Igazodva a? adottságokhoz Az új vezetés, hogy a kátyúból, az évről évre visszatérő veszteségből, s szanálási hitelek felvételétől mentesítse a szövetkezetei, teljesen új alapokra helyezte a gazdálkodás szerkezetét. Radikális intézkedésekkel megszabadultak a ráfizetéses ágazatoktól. A növénytermesztést például ma mar a takarmány- növényeken kívül csak három növény jellemzi. Ez. az elképzelés az elmúlt évek kimagaslóan jó hozamai ellenére idén bizonyított a legjobban. Néposz Péter termelési főmérnök: — Természetesen az aszályt mi sem tudtuk kivédeni. Pedig talán ezen a nyáron sikerült legjobban megszervezni a betakarítást, de ennek ellenére ötszáz tonnás kieséssel kellett számolnunk. Viszont voltak korán felszabaduló területeink, ezért úgy döntöttünk, hogy azokat másodve- tésseí hasznosítjuk. Nyolcvanöt, hektáron készítettük elő vetésre a talajt, s juttattuk földbe a szuperkorai kukoricák magját. Ennek az intézkedésnek két előnye lehet. Az egyik: az eleve silókukoricának vetett területből a legjobb száz hektárt kivesszük, hogy magnak takaríthassuk be a terményt. A másik: a „kiesett” 50 vagon szemes terményt pótolni lehet, anélkül, hogy az állattenyésztés tömeg- takarmány-szükségiefét máshonnan kellene biztosítanunk. Hajlamosak vagyunk rá, hogy a technikának csupán azon produktumait illessük csodálattal, amelyek látváA csak néhány növényié alapozott vetésszerkezet — amelyet az adottságokhoz igazítottak — így rendelkezik azzal a rugalmassággal, amely még ilyen kritikus évben is biztosítani tudja az állattenyésztés téli takarmányigényéi. Hogy erre miért van szükség? A háztáji exportál Mert a sokat emlegetett adottságokat figyelembe véve, a húsmarha-tartás fejlesztését jelölték ki fő célként. Idén például több mint ezer vágómarhát akar a kereskedelemnek átadni a szövetkezet. Szakembernek ez a szám már önmagában is sokat mond. a laikusnak annál kevesebbet, hacsak le nem írjuk a hizlalás „szokatilanságát”, azt, hogy több mint hétszáz darab ötszáz kiló fölé hizlalt állat a háztáji gazdaságok istállóiból kerül ki! Néposz Péter: — Mint minden olyan szövetkezetnek, amelynek az állandóan ráfizetéses termelés hatására megcsappant a hitele, nekünk is a fejlesztés egészen más útját kellett követnünk. Arra kellett megoldást találnunk, hogyan lehet egyetlen fillér ráfordítása nélkül jövedelmező termelést úgy kialakítani, hogyannak árbevétele s nyeresége évről évre nőjön. A megoldás önmagában kínálkozott: kikerüljük a beruházást, a termelést odahelyezzük, ahol az épület, s a munkaerő megvan. így a választásunk a háztáji gazdaságokra esett, hiszen ezekben a két feltétel együtt; áll. A gazdákkal a nagyüzemi felárat is megfelezi a szövetkezet, így jó haszonnal adhatnak túl a felnevelt állaton. A közös gazdaság — a szabályzóknak köszönhetően — ugyancsak jól jár, hiszen a kedvezőtlen adottságra adott árkiegészítés, az exportprémiumokkal együtt megfelelő jövedelemhez juttatja. Fejlesztés olcsón A szövetkezet ahhoz, hogy utolérje önmagát, a lehetőnyos megjelenésűek és kivételes teljesítményekre képesek. így például sok szó esik a kontinenseket átszelő, nagy ségeit, amelyeket annak idején elfelejtettek kihasználni, most pótolta ezt a mulasztását, megvalósította azokat a melléküzemágakat, amelyek magasabb nyereséghányada biztosíthatja az alaptevékenység fejlődését. És nem azért, mert ez kötelező, avagy nép- gazdasági igények miatt elvárt feladat, sokkal inkább, mert az előrelépés nagy lehetőségét látják benne. A főmérnök nyomatékosan mondta: — Manapság csak egy követelményt várnak el üzemeinktől, hogy nyereségesen dolgozzanak. Ha például növeljük az exportáru alapot, az nekünk is, a népgazdaságnak is jó. A mi elképzelésünk ezen alapul. Már idén hatszázra növeljük a legelőn tartott hús- tehenek számát, amit a jövő év végére ezer darabra szeretnénk emelni. Ez a létszám már alapja lehet egy olyan kötetlen tartású hizlalótelepnek. ahol a saját alapanyagunkat gazdaságosan fel tudjuk nevelni. Elképzeléseink szerint mintegy 14 millió forintba kerülnének az istállók, amelyeket saját tervezésben, kivitelezésben készítenénk el. (Milliók takaríthatok így meg.) Paloták éppen nein lesznek, de a célra megfelelnek. De nemcsak a beruházásban akarunk takarékoskodni. Sokkal inkább a takarmányozásban, hiszen köztudott: az állattartás költségeinek «0 százalékát az etetés költségei teszik ki. Éppen ezért mellék- termékre, cukorgyár; répaszeletre — a gyár közelsége miatt — alapozzuk a hizlalást. Számításaink szerint az egy kilogramm húsra eső takarmány költsége nem haladja maid meg a 25 forintot. És ez nagy szó! * Arról a megfeszített munkáról, amit a csobaji termelőszövetkezetben a tagok, vezetők, alkalmazottak az elmúlt években a nyereséges gazdálkodás kialakításáért végeztek, nehéz egyetlen Írásban számot adni. Legfeljebb arról, hogy ha helyesek a célok, akkor a kedvezőtlen adottságok sem jelenthetik a fejlődés gátját, mert meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel a nehézségeket le lehet győzni. Mint Csobajban tették.. átmérőjű, hatalmas szállítóképességű, hegyen-völgyön át látványosan kígyózó csőtáv- vezetékekröl. annál kevesebb azok szerelvényeiről — tolózárakról, csapokról, szelepekről. stb. —, pedig az előbbiek aligha működhetnének az utóbbiak nélkül. Az elmondottakra keresve sem találhatnánk kézzelfoghatóbb példát, mint a VEGY- ÉPSZER Vállalat egyik új konstrukcióját, az ST típusú, négyútú csapot, amely olyan fűtővezetékekbe, olajipari csőrendszerekbe építhető be, ahol a semleges, illetve tűzés robbanásveszélyes folyadék gyakori áramlási irányváltására van szükség. A berendezés felépitése és korszerű tömítéstechnikai megoldása biztosítja a tartós és megbízható üzemet azzal, hogy a tomítőelem és a záróelem elfordítás közben nem érintkezik egymással. Ezáltal még a szilárd szennyezést tartalmazó folyadék esetén is hosz- szú a berendezés élettartama. A négyútú csapokhoz tartozó hidraulikus vezérlés, valamint a speciális tömítés lehetővé teszi a teljesen automatikus üzemet. A 250 és 500 milliméter névleges átmérőjű csatlakoztatásra alkalmas, 1,6 —6.4 megapaszkál névleges nyomásra méretezett négyútú csapok tekintélyes tömegűek, a legnagyobb közülük több mint 4 tonnát nyom. Képünkön a BNV ’83 díjas négyútú csap legnagyobb példányát láthatjuk. Fehér gomolyagot kavarva dübörögnek be az udvarba a kocsik, fehéres por borítja a zsugorító berendezés vasszerkezeteit, fehéren izzanak a napsütésben az irodaépületek háztetői, s finom fehér réteg fedi a környező fák, bokrok levélkéit is. — Bármilyen hihetetlen is, mi mégsem vagyunk környezetszennyező üzem — sétáljuk végig az udvart. Zsiday Lászlóval, a Borsod megyei Építőanyag-ipari Vállalat szalonnái Mész- és Dolomitüzemének vezetőjével. — A mész nem szennyező anyag. Sőt! A mj 90 emberünkből soha egy sem náthás, mert a mészpar fertőtleníti a légütakat. S a tisztaságról lévén szó: ebben az évben az üzemek között rendezett tisztasági verseny győzteseként harmadszor kaptuk meg a vándorzászlót. Hogy a mészpor ilyenfor- má.n fertőtlenít-e vagy sem, fogalmam sincs, jóllehel, beszélgetésünk központi témáját a későbbiekben nem is ez képezi. A szalonnái üzem a vállalat megyében levő négy üzeme közül a termelési érték nagyságrendjét tekintve az első, a dolgozói létszámot alapul véve pedig a második helyet foglalja el. Túljutván az első fél éven, az eddigi és a várható eredményekről esik szó már odabenn, az iroda hűvös csendjében. — Azt hiszem, a mi üzemünk két szempontból fontos. Az egyik csupán a dolog emberi oldala; a termelő- szövetkezet után mi biztosítjuk még a község lakóinak a legtöbb munkalehetőséget betanított és segédmunkában, s van néhány szakmunkásunk is. Nemcsak férfiaknak! A kilencven dolgozónkból 30 fölötti a nők száma — közöttük csilletolók, liftkezelők, mészcsomagolók. — A másik érdemlegességünk az , hogy teljes egészében mi látjuk el dolomitzsugorítvánnyal és Szükség szerint 05-ös nagyságú égetett dolomittal a megye két nagy kohászati üzemét, az Ózdi Kohászati Üzemeket és a Lenin Kohászati Műveket. A zsugorított dolomitot az acélgyártó kemencék fal javító anyagaként, és folyósító anyagként is hasznosítják. Ezekből tehát az éves termelésünk mindig a rendelésállománytól függ. Ebben az évben a két vállalat igénye 23 ezeír tonna volt. Ebből a fél év során már leszállítottunk 12 033 tonnát. Ez meg is haladta a tervezett dolomittermeiésünket, százalékos eredményünk féléves szinten 106.9 százalék. — Mit ígér a második fél év? — Valamivel bizonytalanabbnak ígérkezik az elsőnél, mert az utóbbi két hónapban a rendelésigény csökkenése érezhető. Ennek ellenére bizaAz idén harmincharmadik alkalommal rendezik meg hazánkban a bányásznapot. Ezen az ünnepen tisztelettel és kegyelettel emlékeznek azokra, akik az 1919. szeptember 6-i, tatabányai csend- őrsortűz áldozatai lettek, és azokra a bányászokra, akik munkájuk során áldozták életüket. Megyénk bányásztársadalma, a szén-, az érc- az ásványbányák dolgozói, a bányászati aknamélyítők kollektívája, a bányaműszaki fel- ügyelőség szakemberei és alkalmazottjai ezt az ünnepet is összekötik a jelen és á jövő feladataival. A Borsodi Szénbányák Vállalat központi ünnepségére szeptember 3-án, szombaton délelőtt kerül sor kódunk abban, hogy a tervezett éves termelési eredményünk megvalósul __ — Ez nem vonatkozik a mészre? — Nem. Mészből változatlanul óriási az igény, alig győzzük kielégíteni. Amíg építkeznek az emberek, és bizony egyre nagyobb az építési láz, kelendő lesz a mész is. Három TÜZÉP-vállalattal (a szegedivel, az alföldivel és a tiszántúlival) van éves keretszerződésünk a mész 35 kilós csomagolt tételekben történő szállítására. Ebben az évben 10 ezer tonnára. Az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat pedig közvetlenül a HCM-böl szerzi be a fogyasztók által igényelt mennyiséget. Mészlermelésünk féléves tervezett szintje 4700 ton na volt, ezzeä szemben 5797 tonnát termeltünk és szállíttattunk el zárt vasúti kocsikban. Ennek tehát még a zsugorított dolomiténál is — 127,3 százalék — jobb a szammu- tatója. — Honnan kapják a feldolgozandó alapanyagot? — A dolomit a Rudabányai Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat alsótelekesi üzeméből érkezik, s itt a do- lomitkövet koksszal együtt, körülbelül 1700 fokon zsugorítjuk. Az arány változó, de Miskolcon, a vállalat székhazában. Ezt megelőzően szeptember 2-án és 3-án az üzemek aknáin, körletein, szakonként tartanak megemlékezéseket, de külön ünnepséget rendeznek maguk a bányaüzemek is. Ezeket az alkalmakat használják fel arra, hogy átadják a munkában élenjáróknak a kitüntetéseket Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műveinek 980 fős kollektívája 3-án, délelőtt 10 órakor Mádon tartja az ünnepséget. Itt adjak át a Kiváló Bányász és a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetéseket. Az Országos Érc- és Ásványbányák Rudabányai Vasércműveinek 1100 főskollektiFojlán Iciszlo felvétel« általában egy tonna dolomit zsugorításához 270 kilónyi koksz szükséges. A mész érkezésére a Volánnal és a HCM-mel közösen van hármas szerződésünk. Vagyis az LKM-nefc Volán-kocsik szállítják a zsugorított dolomitot, s ők hozzák nekünk a HCM-böl a darabos meszet is. A granulá- lás kapacitása napi 70—80 tonna. — Akár az alapanyagot, akár a készterméket nézzük, ez az üzem rendkívül „kiszolgáltatott” a szállító szerveknek. Nem volt még fennakadásuk? — Volt, van és lesz is. de ehhez már hozzáedződtünk. Különösen érzékenyen érint minket a szinte állandósult kocsihiány a MÁV-nál, hiszen az őrölt, csomagolt meszet hosszú távolságokban csak fedett vasúti vagonokban lehet szállítani. Ebben a hónapban például 10 kocsi hiánya okozta azt, hogy 250 tonna meszet csak később tudtunk elszállíttatni. Mészböd, mint említettem már, erősen megnövekedtek az igények, ennélfogva igen gyakran kapunk a késések miatt sürgető táviratokat, kérő leveleket. A Volán-szállítások már ütemesebbnek mondhatók. vája Rudabányán, a Btíkró kertben tartja az ünnepséget 3-án, délelőtt 11 órai kezdettel. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat kazincbarcikai kőrze- zete július 15-től nagyobb létszámmal működik, miután átvették a volt recski körzet munkáját is. A 720 fős kollektíva a körzet üzemeiben tartja meg az ünnepséget. Kazincbarcikán 4-én 10 órától az Észak-magyarországi Regionális Vízmű sporttelepén kerül sor az ünnepségre. A Bányaműszaki Felügyelőség kollektívája 1-én, csütörtökön délelőtt fél 11-kor Miskolcon, a bányászklubban rendezi idei bányásmapi ünnepségét — kármán Négy helyei! egy csap K. G. Bányásznap! ünnepségek
