Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

T9&3. otigusrttis 3], saswki ÉSZAK - NfAGYAStORSZftG 3 „Tudni kell az emberekkel bánni! Ez a legfontosabb kritériuma a müvezetöségnek” - mondja Halasi Miklós, a miskolci Pamutfonó kétszeres kiváló művezetője. Fojtón László felvétele Művezetők, akik elégedettek • Refrénszerüen visszatérő tpmája a sajtónak, rádiónak, televíziónak a művezetői rhunkaposzt. Abban a viták rfiár úgy-ahógy nyugvópont­ra jutottak, hogy sokan azért nem vállalják szívesen, mert fbleiösségéhez mérten kevés­sé van megfizetve, megbecsül­ve, így aztán kétszer is meg­gondolja magát valaki, hogy elvállalja a számára felaján­lott „kiemelést”, s evekre betöltse ezt a sokak szemé­ből ráadásul nem is túlsá­gosan népszerű beosztást. S miértre a félkész vála- s|tjk már meg is születtek, ejöiel a probléma koránt sincs iijygoldva, liiszeri művezető­re szükség volt, szükség van és, szükség lesz a jövőben is. E^e.k után nem csoda, hogy az ember kellemesen megle­pődik, ha azt hallja: igenis létezik olyan vállalat Mis­kolcon, ahol a jó szakmun­kás nem vonakodik az „elő­relépéstől”, egyszerűen azért nem, mert ez anyagiakban néni jelent számára' „vissza­lépést”. A Fámul fonói pari Vállalat miskolci gyáráról van szó. Arról-a vállalatról, amelynek müh ka verseny életét, -szelle­mét megyei szinten is dicsé­retesnek tartja l-Iajdú László, az SZMT közgazdasági osztá­lyának a munkatársa. — A munkaversenyek szer ­vezése belső ügye egy-egy vállalatnak, ezen a területen határtalan önállósággal élnek — mondja. S a miskolci 'Pa­mutfonóban a szó szoros ér­telmében élnek is ezzel a lehe­tőséggel. Az’ utóbbi időben több] új versenyformát is be­vezetlek, s közülük a megye vállalatait tekintve egyedül­álló titulus a Kiváló Műve­zető cím. De nem találunk másutt példát a brigádokat illető, pénzjutalommal járó igazgatói és szakszervezeti bizottsági dicséretélcre sem. — A Kiváló Dolgozó cím mindenütt ismert, a Kiváló Művezető cím ezek szeriül csak itt, ,i miskolci Pamut- fonóban. Mikor, c s milyen meggondolásból született meg rz elismerési forrna? — kér­' éleztük Liszonyi Zoltánt, a gyár főmérnökét. — A meggondolás nem szorul 'különösebb magyará­zatra ; nálunk is népszerűt­len beosztás volt a műveze- tőség. Az ok is egyszerű volt — korábban éppencsak 100 —200 forintos diffeiencia adódott egy művezető és mondjuk egy lakatos fizetése között. 1077-ben, bizonyos át­szervezésekkel egyidőben (ek­kor megszűnt a főművezelő- ség) „alapítottuk” gyárunk­ban ezt a címet, s jóllehet nemcsak ennek köszönhető­én, de azóta mondhatjuk bát­ran, nálunk a havi átlagjö­vedelmet alapul véve 700— 900 forint a differencia a mű­vezető javára a ran gban utána következő gépmesterrel szemben. — Nehéz esi a címei meg­szerezni? — Nehéz. Megfelelő vég­zettség (szakközépiskola vagy technikum), marxista—leni­nista középfokú végzettség, szakmai és politikai ráter­mettség szükséges hozzá, s legalább egy kiváló dolgozó minősítés. Ez alatt a két év alatt az illetőnek a műsza­kok közötti munkaversenyben legalább a második helyezést kell elérnie az általa irányított üzemrészben. Mindezért a ju­talma oklevél, és 3 ezer fo­rint. Nem is vitás, hogy azóta könnyebb erre embert talál­nunk. Nem véletlen, hogy a brigádvezetők VI, országos tanácskozásán küldöttünk a beszámolójában a vállalat más gyáraiban is bevezetésre javasolta. " — Hangar, érték ei önök­nél ezt a címet? — Az elmúlt évek során hatan, közülük Halasi Miklós művezető kétszer is. Halasi Miklós, a kétszeres Kiváló Művezető T9t>tí-tól dolgozik a miskolci Pamutfo­nóban. Tíz éve van ebben a beosztásban. — A tíz esztendő és as elismerések azt bizonyítják, szereli ezt a munkát. Teljes­nek érzi igy az anyagi és erkölcsi megbecsülését ? — Mi itt a gyárban való­ban nem panaszkodhatunk, nem sorolhatjuk a már szin­te divatos ellenérveket. A megbecsülésünket teljesnek érezhetjük, ez a magyarázata annak, hogy akiket eddig er­re felkérlek, szívesen csinál­ják, egy sem lépett vissza. Pedig nincs könnyű helyze­tünk. Nehéz a hat plusz két­napos műszakbeosztás, alkal­manként nehéz, sőt egyre ne­hezebb regulázni a könnyel­mű fiatalokat, és megbir­kózni azokkal a problémák­kal, amelyeknek nem kis ré­sze a létszámhiányból, mun­kaerőgondokból adódik. És azért a címért két évig na­gyon keményen kell dolgoz­ni. Ezek a mi munkánk „ne­héz” oldalai. S hogy mégis; miért • ragaszkodunk ahhoz, í amit csinálunk? Ragaszko-j dunk, mert „könnyű” meg-< szokni az anyagi és erkölcsi megbecsülés jó érzését és vi­tathatatlan jó oldalait, Főleg annak, aki nagyon szereti ezt a munkát, s megszerette — ha hihetetlen is —, *t ©tízei járó felelősséget is. Ktmulfny Cmtörte»* Iéiís a ftt-Igyi bányató; vizsgálatáról Személyi sérülés nem történt, a kár 16 millió forint Mini. annak idején lapunk­ban részletesen tudósítottunk a Borsodi' Szénbányák Szu- havölgyi Bányaüzemének Fe­ketevölgy I- aknájában a jú­nius ''3-án keletkezett bánya- lú/.röl, annak lokalizálásáról "elfojtásáról, most a kerü­leti bányainüszaki fel ügy élé­sét* vizsgálatának eredménvé- röl. számolunk be. Pupp Ká­roly, a kerületi bányaműsza- ki felügyelőség vezetője ki­emelte, hogy a Borsodi Szén- hányáknál halálos baleset bá­nyában már negyedik éve nem fordult elő. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozók és a vezetők nagy gondol fordí­tanak az idevonatkozó sza­bályok, előírások betartására és betartatásáig. Ennék kö­szönhető — többek között —. bossy a bányatűz során senki nem sérült meg. Az anyagi Kar — szerény becslések sze­rint. is azonban — tizenhat millió forint. A jelzett napon a délutáni műszakban a bányában 217 ember tartózkodott. M ivei füst-, illetve szénmonoxid- mérgezésnek voltak kitéve, a dolgozókat biztonságos helyre irányították es elrendelték a CO-szűrős mentőkészülékek Használatát. A dolgozók az 900 méteres útvonalon tiztős csoportokban tették meg az utal a kasos aknához. A ki­szállás 21 óra 12 perckor kezdődött meg. és 22 órára fejeződött be.­A vizsgálat egyértelműen megállapította: a tűz a 140 méter hosszú frontfejtés tronthomlokától 30—33 mé­terre keletkezett, ahol láng­vágással távolítottak el a nagy nyomás következtében eldeformálódott TH biztosító elemeket. Az acél biztosító szerkezetek mögött fa bélés- elemek voitak, amelyek a láng vágástól már a délelőtti műszak folyamán több eset­ben kigyulladtak. Ezt egy 12 kilogrammos porraloltóval próbálták eloltani. Ez azon­ban nem sikerült és amikor a tűz újraéledt, egy másik porraloltóVal próbálkoztak. A Miskolci Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőség a vizs­gálat során 15 dolgozót Hol I - gátolt meg. A vizsgálat meg­állapította. hogy az Általános Bányászati Biztonsági Sza­bályzat. be, néni tartása idéz­te elő a banyatüzet. A láng- vágást végző hegesztő, vala­mint. a munkahelyre beosz­tott felügyeleti személv (ak­nász.) és a csapatvezető sa­ját bevallása szerint, ismerték a lánévágásból eredő tűz megelőzésére vonatkozó elő­írásokat. Ennek aaonban a gyakorlatban nem tettek ele­get. Ezért az említettek el­len gondatlan munkavégzé­sük miatt előidézett bánya- i lüz bekövetkezéséért a Mis­kolci Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség büntető felje­lentést tett és rajtuk kívül négy személy ellen szabály­sértési eljárás indult. A kerületi bányamüszaki felügyelőség vezetője: — mint abogy a vizsgálat jegy­zőkönyve is — hangsúlyozta —, hogy a Borsodi Szénbá­nyákhoz tartozó mélyművelé­si bányákban a nyílt lánggal járó munkát csak akkor le­het elvégezni, ha az ilyen munkálatok időtartama alatt a helyszínen felügyeleti sze­mély van jelen. A körülmé­nyek figyelembevételével a felügyeleti személy határozza meg, hogy a szabályzatban előírt ellenőrzési időn túl szükséges-e és mennyi ideig a helyszín őrzése. A fekete-völgyi tűzeset is­mételten felhívja a figyelmet arra, hogy a föld alatt, a bányában szigorúan meg kell követelni a rendet, a fegyel­met, az idevonatkozó szabá­lyok, előírások szigorú betar­tását, betartatását, Q, h Diáktáborban A bükkaljai borvidék egyik legszebb, 240 hektárnyi, nagyüzemi szőlőültetvényé­nek peremén, a cserépváral­jai határban létesített ösz- komforlos nyári diáktábort néhány esztendeje a szenl- istváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet. A táj is gyönyörű, s nem véletlen, hogy a Bükknek ezen a ré­szén barangoló turisták a di­áktábort s a tsz szomszédos pincészetének szép borházát hegyvidéki üdülőnek nézik. •— Nem üdülő, hanem diá­kokat az élet szorgos hétköz­napjaihoz hozzászoktató mun­katábor — mondják a sze­rencsi gimnázium fiataljai, s aztán nagyot nevetve brusú- raízü válaszukon, még hoz­záteszik, hogy a napi 6 órai munka után valóban üdü­lést, kellemes nyaralást is biztosít számukra a tábor. Akad bőven szórakozás, sok a vidámság .... Egri kirándu­lás, fürdőzés a Zsófiban, a bogácsi strandon, találkozó a tsz KISZ-fiataljaival és más egyéb is szerepet a szabad­idő-programban. A kaja? Négyszeri naponta, kiadós, s rendszerint ízletes, de azért esténként rájárnak a tsz-töl kapott „vastartalékra”, a há­zizsírra, friss kenyérre, pap­rikára, paradicsomra is ... Hajdú Benjámin, a tsz el­nöke e fiatalok „háta me­gélt” is csak dicséri munká­jukat. — Nagy segítséget jelent szövetkezetünk számára ez a diáktábor. Csak jót mondha­tok a szerencsi és a szikszói gimnazista fiatalok munká­járól, szorgalmáról. Első negyvenfős csoportjuk jú­nius 19-én érkezett. Kezdet­ben a 700 mázsányi meggy termésének szedését, segítet­ték. A meggyszüret óta pe­dig a szóló zöldmunkáit vég­zik. Édesebb termést várha­tunk a diákok segítségé ré­vén. “ — Édesebb termést? — Igen. Ha minden jól megy, akkor mintegy két cu­korfokot. Mert, ha a szőlőt kibontjuk, elvégezzük a zöld­munkákat, eltávolítjuk a ie- lesleges zöldtömeget, akkor több napfényt kapnak, job­ban érlelődnek a fürtök. Márpedig az idén különösen fontos lesz, hogy jó legyen a minőség. A Borsod megyei KlSZ-bi- zottság szervezésében a VII. Pártkongresszus Termelőszö­vetkezet diák táborába érke­zett szerencsi és szikszói fia­talok jó munkáját, szorgal­mát bizonyítja az is, hogy általában napi 100 forinton felüli, de gyakran 150 forint körüli keresetet is el tudtak érni a szőlőben végzett zöld- munkával. Az Egerből na­ponta kijáró, ugyancsak nyá­ri segítők, az „idősebb” ge­nerációhoz tartozó tanárkép­ző főiskolások teljesítménye bizony, nem érte el a tábor-’ lakó középiskolásokéi. (p. S-) i tiiüEnássw szerepe az sitiievácis fsEysmatfian — napjainkban egyre gyakrabban tnidt- kozhatunk n fogalommal: innováció. Tulaj­donkeppen mit talcar e fogalom, s az inno­vációs folyamatban mi a tudomány szerepe? — tettük fel a kérdést Bánsági Pálnak, az MTA kutatásszervezési főosztályvezetőjének, ■— Az innováció, mint alapszó, megújulást jelent: ahogyan most használjuk,teljes komp­lexitásában társadalmi, gazdasági megúju­lást. E fogalmat már az 1910-es években hasz- 'naiták, de igazáa csak az elmük 2—3 évti­zedben terjedt el a szakmában. Ma már nagyon helyesen, rendszerezem - léletre törekszünk, a folyamatok megragadá­sához. Az innovációs folyamat az emberi te­vékenységnek olyan, társadalmilag szervezett akciósorozata, amely az áj ismeret meg­szerzésétől, az új ismeret alapján születő tennék énlékesüléséig, illetve szolgáltatás, vagy valamiféle hasznos társadalmi cselek­vés megvalósulásáig tart. Nem véletlen, hogy értékesülésről és nem értékesítésről beszé­lek. Ugyanis itt többről van szó, a felhaszná­lónál végbemenő minőségi változásról. A mirrőségi változás jegyében Az elmúlt néhány évtized műszaki fej­lődése, ehhez hozzájárulva a gazdasági ne­hézségek kiéleződése a minőségi változások­ra irányította a ügyeimet. Ezen időszak ta­pasztalatai alapján megkérdőjeleződtek a természeti erőforrások gazdagságával vagy szegénységével kapcsolatos nézetek és ebből az ország lehetőségeire való abszolút követ­keztetések. Ezeknél sokkal lényegesebb az ország szellemi potenciálja, tudásanyaga, az adott ország munkakultúrája (lásd: Ja­pán, Svájc). — Hallhatnánk börx'bbet a létező szellemi töke kihasználásának és továbbfejlesztésé­nek összefüggéseiről? — A szellemi tőke az, amit hosszú távún kell és tudunk is befolyásolni. Ez fontos tár­sadalmi feladat, gazdasági automatizmusok­kal nem irányítható. A rendelkezésünkre ál­ló szellemi kapacitás fejlesztésének elmara­dása behozhatatlan károkat okoz. Ha elha­nyagoljuk az alapkutatásokat, amelyek ered­ményei 5—10 év múlva realizálódnak a gya­korlat ban, akkor 5—10 év múlva nem lesz mit átadói a gyakorlat számára. Hasonlóan az oktató silói: ha ót évig ennek mai gondjait, elmaradásai! nem oldjuk tel, akkor öt év múlva öt olyan generáció kerül ki például a felsőoktatásból, amelynek a felkészültsége, nem felel meg a társadalmi követelmények­nek. Az igy felkészített szakemberek fogják oktatni, a termelésben irányítani a követke­ző generációkat. Tehát negatív, erősödő fo­lyamat jön létre, amelynek kárai felmérhe­tetlen ek. Kutatási lehetőségeink Kis és közepesen fejlett ország vagyunk. ez meghatározza lehetőségeinket a kutatások­ban is.. Arra nem számíthatunk, hogy a nagy tudományos áttörések élvonalába kerülünk, de mindenütt ott kell lennünk, ahol lehetősé­geink, hagyományaink és szükségszerűsége­ink ezt elérhetővé, illetve követelménnyé teszik, Biztosítanunk kell a követéshez szük­sece? kethuráü, ttedtná és afkakttaricoddÉcepe»­séget. Az áttöréshez „tómegtamadás” ssüteeges. Hiába állják ki esetleg a nemzeti jovedeiejv* százalékában meghatározott kutatásfejleszté­si ráfordítások a más országokkal való ösü- szehasonlítast. az előrehaladás lehetőségei nem a százaléktól, hanem a ráfordítások tö­megétől függnek. Lehetőségeinket sokkal in­kább jellemzik, az egy lore jutó fajlagos K.+F (kutalas-j- tej Vesztés) ráfordítások. — Az alap. illetve alapozó és a kortfcréí gyakorlati célokra orientált kutatások közöt­ti egészséges összhangteremtésre mi c jel­lemző? — Sokan helytelen öl sperrttoeáiBfcjSik a beé­rőt. A szembeállítás hamis. Hiszen minden konkrét kutatásban előfordul, hogy az alapo­záson van a hangsúly, később pedig a gya­korlati bevezetés kerül előtérbe. A szembeál­lítás általában is hamis, ugyanis alapozó is­meretek nélkül nincs és nem is lehet céira- iMienlalt kutatás. A kettő feltételezi egymást. Ma gazdasági kényszerünk miatt erőteljesen jelentkezik az igény a konkrét műszaki, gaz­dasági problémák megoldása iránt, de nem szabad elfeledkezni aprói, hogy az évekkel ezelőtti alap, illetve alapozó kutatások ered­ményeként valósulhatnak meg. S ugyanakkor a holnap ipari, mezőgazdasági innovációit év­indító kutatásfejlesztési eredmények megala­pozását ma kell elkezdeni. Alkalmazkodási képesség A magyar társadalom alkahnazkodokepee- ségét a világgazdaságban bekövetkezett vál­tozások hoz meghatározóan a rendelkezésre aLló szellemi tőke es ennek hasznosítása je­lenti. Meg kell akadályozni a szellemi tar­talékok kimerülését. Erőfeszítéseket kell ten­ni arra, hogy a kényszerű korlátokon túl ne halasszuk el a kutatási, fejlesztési akkumulá­ciókat. Legyen kedvezőtlen 'agy kedvező gazda­sági helyzet, hasonló folyamai játszódik le. Kedvezőtlen gazdasági körülmények kozott azok az országok kerülnek jó helyzetbe, ame­lyek tudásukon keresztül fokozzák alkalmaz­kodóképességüket, Vagyis rosszabb helyzet­ben még gyorsabban fejlesszük például aíJro- ökológiaí erőforrásainkat, mindest kutatást következményével együtt. Üj fellendülés esetén ugyancsak azok am országok tudják jobban kihasználni, esetleg megragadni az úi lehetőséget, amelyeknek erre stratégiájuk van. nem utolsósorban pe­dig tudásban felkészülnek erre. Mindkét eset­ben alapvető kérdés a kutatás, a kutatási stratégia jó meghatározása, és olyan társa­dalmi körülmények teremtése, ahol ez a tu­dás realizálódhat. E* ehhez kapcsolódik ars innovációs folyamatban részt vevő ember fel­készültségének, gondolkodásmódjának, kul­túrájának és társadalmi környezetének mi­nőségi átalakulása. Nagyon sokszor nem egyszerűen konzer­vativizmus miatt kerül szembe a mai feladat­ra orientált gyakorlat az újat teremteni igyekező kreatív gondolkodással, hanem azért mert az innováció új környezetet teremt de új környezetet is követel meg. Szorító gazdasági gondjaink mellett is a. lehetőségeinkhez mérten kell megőriznünk és tovább kell fejlesztenünk szellemi bázisun­kat, amely az innovációnak a fundamentum*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents