Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1/983. július 13., szerda Kiiencvenegy helven muzsikálnak ....... S zórakoztatózenei helyzetkép Borsodból Nagyszabású felmérés nyomán született, tanulmány értékű összegzést olvastam a közelmúltban a vendéglátó- iipari szórakoztató zene helyzetéről. A felmérést Krizsik Alfonz, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) vidéki csoportjának munkatársa készítette, s tizenhárom hónapra, tehát egy esztendőnél hosszabbra terjed ki; 210 zenés üzletet érintett, benne Borsod megyéit is. Megállapítja ez a tanulmány, hogy évente mintegy 20 millióan szórakoznak zenés vendéglátóipari helyeken. Tehát egyáltalán nem közömbös, milyen a zeneszolgáltatás, hiszen igen sokan elsősorban átt találkoznak a zenével, illetve az élő zenével és valamilyen formában rájuk is ■hat ez a művészet. Van ennek a tanulmánynak egy mondata: „A vendéglátós szórakoztató zene nem tartozik, nem tartozhat kulturális életünk központ; kérdése; közé.” Nagyrészt igaza van, valóban nem központi kérdés, de feltétlenül kulturális kérdés, hogy a szabad időt vendéglátóhelyen töltő emberek milyen zeneszolgáltatásban részesülnek, mit kapnak a kultúrából. A vendéglátóiparban foglalkoztatott zenészek .ügyeit országosan az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) intézi immár huszonnégy esztendeje. Az országos felmérés Ismeretében kerestük fel az OSZK Borsod megyei kirendeltségét, hogy tájékozódjunk, milyen a Borsodban élő szórakoztató zenészek helyzete, milyen a foglalkoztatottságuk, általában, hogy áll Borsodban ez a fajta szórakoztatás. Sajó Aladárnéval, a kirendeltség vezetőjével, aki immár huszonegyedik éve dolgozik e területen és tizenöt éve vezeti a kirendeltséget, tekintettük át a megyei képet. Az OSZK Borsod megyei kirendeltsége közvetíti a zenészeket a vendéglátás, tehát a vendéglátóipari vállalatok és a szövetkezeti vendéglátó- helyek mindegyikébe, sőt a ■művelődési házak táncos rendezvényeire is. A koncertszerű rendezvényekre nem. A Borsod megyei helyzet- kép nagyjából azonos az országossal. Az elmúlt évtizedekben végbement^ társadalmi, valamint a "művészeti életben, különösképpen pedig a szórakoztató zenében jelentkező változások erősen megváltoztatták a szórakoztató zenészek foglalkoztatási lehetőségeit. A popzene előretörésével jelentősen háttérbe szorult a népi zene. Míg például korábban Miskolcon nyolc vendéglátóhelyen Volt népi zenekar, napjainkban összesen négy helyen igénylik ezt a vendéglátósak, azok közül is az egyik vendéglátó- hely a közeli jövőben megszűnik. Borsod megyében jelenleg 160 működési engedéllyel rendelkező népi zenész van, és 91 olyan vendéglátó egység található, amelyben élő zene szórakoztatja a vendégeket. A kilene- venegyből huszonnégy az olyna hely, ahol népi zenkar működik. A 160 zenész közül jelenleg 95 van szerződésben, s ebben már benne vannak a külföldön dolgozók is, a többi pedig valahol máshol helyezkedett el, gyakorlatilag engedélye ugyan megvan, de nem funkcionál zenészként. Nemcsak a népi zenekarokkal kapcsolatos, hanem átfogóbb gond a vendéglátó egységek látogatói összetételének a minőségi változása. A család nélkül élők. a munkásszálláson élők, a nagy számban jelenlévő lumpenelemek meglehetősen befolyásolják a szórakoztatózenei tevékenységet, azaz megszabják a népi zenekarok programját, és a zenekari szintet lefelé nyomják. Mivel a közönség igényét kell kiszolgálni, a zenekarok, ha akarnak, ha nem, lefelé nivellálódnak. Van, amelyik hajlamos is erre, van, amelyik nem szívesen teszi,. Ismétlendő, hogy ez elsősorban a népi zenekarokat illeti, de a tánczenekarokat is nagyon gyakran, ha az önmagukkal szembeni igényük nem eléggé magas és következetes. A vendéglátó vállalatok, illetve egységek költségmegtakarítás címén és egyéb indokolással igyekeznek csökkenteni a népi zenekarok tagjainak a számát. Borsodban csak óxdon és Kazincbarcikán működik olyan népi zenekar, amelyben klarinétos is van, Miskolcon négy tagnál nem több egy együttes. Prímás, brácsás, bőgős, cimbalmos. Ennyi az egész. Messze nem felel meg a kívánalmaknak. A szerződéses vendéglátó üzemeknél foglalkoztatott zenészek továbbra is a vállalatokkal állnak kapcsolatban, de ezekben a vendéglátó egységekben alig-alig jut szóhoz, illetve szerephez a népi zenekar, s ha igen., csak csökkentett létszámmal, pél- áául az a vasi Halásztanyán kétfős „zenekart” — hegedű, cimbalom — foglalkoztatnak, Tárezenekarokat 67 vendéglátó egységben találunk. A szerződéses boltokban itt is nagyarányú létszámcsökkenések mentek és talán még mennek végbe, s ez roppant nívócsökkenést is jelent. Egyes zongoristák egyedül is teljes értékű zeneszolgáltatást tudnak nyújtani, de nem ez az általános. Pedig, a tánczenekarok vonzerőt jelentenek, és nem ritka eset, hogy az áthelyezett zenekar után a közönség is elmegy a másik vendéglátóhelyre, tehát forgalomnövelő tényezőnek is tekintendő. Működési engedéllyel százhatvanketten rendelkeznek, jelenleg száz- ötvenketten dolgoznak különböző vendéglátóhelyeken, de ezek között vannak ideiglenes engedéllyel rendelkezők is, akik nincsenek benne az előbbi százhatvankettes számban. Megemlítendő még, hogy a zenészek keresete egyáltalán nem irigylendő. A népi zenekarok átlagos keresete napi 137, a tánczenekaroké 161 Ft tagonként. Országosan 2,7, Borsodban 2,6 zenészre jut egy szórakozóhely. Érdemes talán még azt is megemlíteni, hogy az OSZK által kiközvetített zenészek a vendéglátóhelyekre szórakoztató zenére szerződnek, ugyanakkor előfordul, hogy az esetleges műsorba is kapcsolódnak. Ez már nem tartozik a vendéglátóipari szórakoztatás fogalomkörébe, hanem műsorkíséretnek minősül és az ezt vállaló zenekarok helyzete eléggé rendezetlen. A legnagyobb gondot a szerződéses üzemeltetésű egységekben jelentkező létszám- és nívócsökkentési tendencia jelenti most az OSZK számára. Szerencsére csak kismértékben tapasztalható az esetleges maszekolások, lakodalmak és egyéb munkakapcsolatok miatti j munkafegyelem-lazulás, s ez mindenütt az egységvezetőtől is függ. A továbbképzésre évenként nyolchónapos stúdió indul, amely kategória-szerző, illetve -javító vizsgára készít fel; a vizsgáztatás Budapesten történik. A Borsodról kapott kép nem tűi vigasztaló. Korábban hasonló képet kaptunk a Szórakoztatózenészek Szatk- szervezetének Borsod megyei Bizottságától is. Kicsit periférikussá vált a szórakoztató zene. Pedig ha nem is központi kérdése kulturális életünknek, de szerves része, s mert ezekre hat, — sokszor kizárólagosan! — úgy megérdemli a figyelmet, sőt esetleg a több figyelmet és törődést is. Benedek Miklós Új könyvek lyen háborúban játszódik, a A környező szocialista országokkal több évtizedes közös könyvkiadási egyezmény keretében számos mű kerül hozzánk a bukaresti Krite- rion, a pozsonyi Madách, az újvidéki Fórum, az ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában megjelent művek közül. Mindezeket jól ismeri olvasóközönségünk, s nemcsak egy-egy .igazán kiemelkedő alkotás iránt mutatkozik érdeklődés. Az irodalomszeretők folyamatosan figyelemmel kísérik a határon túli magyar nyelven publikáló kiadók tevékenységét, a náluk megjelenő műveket, melyek a közös könyvkiadási egyezmények keretében nálunk is forgalomba kerülnek. Egyre gyakoribb, hogy — különösen a szélesebb érdeklődésre számot tartók — hazai kiadók gondozásában is napvilágot látnak. A legújabb példa; második kiadásban jelentette meg a Magvető Kiadó Pusztai János nagyváradi író A sereg című művét, mely 1978-as romániai megjelenésekor nagv feltűnést keltett. A regény háborús történet. Nincs pontosan meghatározva, mihős neve is csak az ábécé kezdőbetűjével van jelölve. Gsak homályosan érzékeljük, hogy a főszereplő melyik oldalon áll, de az emberek egymáshoz való viszonyáról, a résztvevők belső lelki történéseiről. érzéseiről, gondolatairól, belső félelmeiről és szorongásairól mindent tudunk. A mindenkori antihu- mánus embersors, a természetellenes kényszerpálya tagadásának regénye. Joggal tartják a kritikusok az utóbbi évek egyik kiemelkedő mesterművének. Tolnai Ottó, a jugoszláviai magyar irodalom középnemzedékének egyik legtehetségesebb és legkiforrottabb költője. Éveken át az avant- garde törekvésekről ismert Üj Symposion szerkesztője volt. Kísérletező hajlamú, minden új iránt érdeklődő alkatú költő, aki a magyar költői hagyományokkal szakítva, az írói szerepről alti kötött képünket mintegy átformálva teremtette meg saját költői világát. Laza szerkezetű, szabad verseiben vagy lírai naplójegyzeteiben tudatosan elkerüli az ünnepélyességet. a közhelyeket. Szemérmesen fanyar, ironikus és önironikus gesztusok mögé, abszurd és nyers ötletek, meghökkentő és váratlan játékosságok mögé rejti fájó és mélyen humánus mondandóit. Egész munkásságát felölelő Vidéki Orfeusz című versgyűjteménye a Magvető Kiadó nál jelent meg. Viszonylag kevés kötet jelent meg a Nyugaton élő magyar költők műveiből itthon. Prózai vagy tanulmánykötetek még csak-csak napvilágot láttak (Cs. Szabó s számtalan természettudományi munka). Thinsz Géza egy kint megjelent magyar nyelvű verskötete két évve] ezelőtt már forgalomba került nálunk, most válogatott verTutajosok Józsa Sándor alkotása. Magyar sikerek a párizsi diátalimpiáB Kedden hazaérkeztek a július 4—11. között rendezett párizsi nemzetközi matematikai diákolimpia magyar résztvevői. A nem hivatalos pontverseny alapján, több mint 30 ország versenyzői közül a hatfős magyar csapat — az NSZK és az USA válogatottja mögött — a harmadik helyen végzett. Az egyéni versenyben Helyei Gábor (pécsi Leőwe.y Klára Gimnázium), Erdős László (budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium). Megyesi Gábor (szegedi József Attila Tudo- dományegyetem Ságvári Endre gyakorló Gimnáziuma) és Tóth Gábor (Fazekas Mihály fővárosi gyakorlóiskola és gimnázium) második, Magyar Ákos (kecskeméti Katona József Gimnázium) és Törő- esik Jenő (Fazekas Mihály fővárosi gyakorlóiskola és gimnázium) pedig harmadik helyezést ért el. Az idén ősszel ötödször rendezik meg a Hungaroton hanglemezheteket. A szeptember 16. és október 1. közötti „lemezfesztiválra” megjelenő kiadványok túlnyomó többsége — az archív, illetve a prózai lemezek kivételével — digitális hangfelvételi technikával készült. Vivaldi tizenkét concertója a Liszt Ferenc Kamarazene- kar közreműködésével lát napvilágot. Köztük található a szerző talán legismertebb műve, a Négy évszak. Chopin összes keringőjét Kocsis Zoltán zongorázza. Schubert A-dúr zongoraötöse, a Pisztráng-ötös Kocsis Zoltán, Ta- kács-Nag.y Gábor. Ormai Gábor. Fejér András és Csontos Ferenc előadásában kerül ezúttal a közönséghez. A kvintett Schubert első érett hangszeres műve. Zenetörténeti évfordulóhoz, a zeneszerző halálának centenáriumához kapcsolódik az a lemez, amelyen Sólyom- Nagy Sándor énekel részleteket Wagner A nürnbergi mesterdalnokok, Tannhäuser, Parsifal és A Rajna kincse című operáiból, a Magyar Állami Operaház ének- és zenekarának közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. seinek gyűjteménye látott napvilágot A párbeszéd mű- . vészete címmel. Thinsz Géza Svédországban él, a magyar és a svéd irodalom -kettős vonzásában alkot. Hangvétele, stílusa rendkívül eredeti. A gyors és közvetlen reagálások mestere. Vannak nyelv- öltögető grimaszai, játékos megoldásai, telitalálatú görbetükrei. Jelentős fordítói munkássága is; a magyar költészet legjavát az ő átültetéseiből ismerhette meg a svéd olvasóközönség. Dedinszky Erika Hollandiában él hasonló kettős vonzásban. Ragyogó fordításaiból ismerhette meg nevét először a közönség. Verseket is ír hollandul, magyarul egyaránt. Költészete a szürrealizmushoz. annak is egy nyersebb és sokkolóbb fajtájához áll közel. Költészetében felfedezhetők a népköltészet hatásai, s a szövegirodalom legmodernebb törekvései is. Az avantgárdehoz kevésbé szokott magyar olvasó bizonyára lírai hangvételű, szép szerelmes verseit fogja megkedvelni leginkább. K, S, Nyáron is mozgás Évtizedesnél is régebbi gyakorlat már, hogy a nyári hónapokban megyénk népművelői továbbképző tanfolyamokon találkoznak egymással. Az utóbbi évekhez hűen és hasonlóan ezeknek a tanfolyamoknak a Nehézipari Műszaki Egyetem adott otthont. Az idei tapasztalatokról kérdeztük Barna Károlyt, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatóhelyettesét; * — A szokásoknak megfelelően szerveztük meg a különböző tanfolyamokat — kezdte bevezetőül —, de volt egy újdonsága is az idei évnek. Most először kaptak alkalmat a főhivatású, de képesítés nélkül dolgozó népművelők arra, hogy szervezett formában ismerkedjenek a művelődési otthoni tevékenység legelemibb követelményeivel, feladataival. Az egy hét során olyan témákkal foglalkoztak,a résztvevők, mint a közművelődés intézmény- rendszere, a művelődési otthon helye és szerepe; a murikaterv készítésének elvi és módszertani kérdései, á tervszerűség fogalma és a tervkészítés folyamata; vezetői adottságok és stílusok; a művelődési otthonok vezetése és pénzgazdálkodása... — Sikeresnek ítélhető ez az új kezdeményezés'! — Hogyne, feltétlenül. A megyében több mint félszáz képesítés nélküli, főhivatásban alkalmazott népművelő dolgozik. Közismert, hogy többnyire érettségivel rendelkeznek, ám az egyetemi és főiskolai felvételre — a korlátozások miatt — aligha számíthatnak. Nekünk viszont komolyan számolnunk kell ezekkel, a többnyire végvárakon dolgozó emberekkel, valamit kezdeni kellett velük, ennek a csapatnak is meg kellett adni az előbbre lépés lehetőségét. Ügy tapasztaltuk, hogy nagy örömükre szolgál! ez a szervezett ismeretszerzési alkalom. Az a célunk egyébként. hogy alaposan feltérképezzük a megyei helyzetet és valamilyen módon hozzájuttassuk őket a szakmai középfokú képesítés megszerzéséhez. Erre vonatkozóan központi elképzelések is vannak már ... Szó van egy két és fél éves képban Hlyükről zésről, mi azokat szerelnénk egy ilyenbe belevonni, akiknek komoly szándékuk a pályán maradás ... — Kik vettek még részt a nyári közművelődési tanfolyamokon? — A szakképzett, főhivatású népművelőknek az idén nem volt intenzív tanfolyam, ezt az évközi továbbképzések pótolják, a hagyományoknak megielelően ismét biztosítottuk a szakági képzést, elsősorban a „C” kategóriás minősítés megszerzését biztosító tanfolyamokat. A legnagyobb számban ezúttal is az ifjúsági klubvezetők voltak jelen, a vizsgákon 57-en eredményesen adtak számot felkészültségükről. Ügy érezzük, hogy az ifjúsági klubmozgalom kezd fölfelé „indulni”... Az egyetemen rendeztük meg a kórusvezetök továbbképző tanfolyamát és volt egy „kihelyezett” tanfolyamunk is, Edelényben a fotószakkör- vezetők vettek részt ,,C’* kategóriás minősítést adó képzésben. A nyáron lesz még egy továbbképző tanfolyam és díszítőművészeti szakkörvezetőknek Tisza- lökön, ebben mi szakmai segítséggel veszünk részt... — Az elmondottakat' ösz- szevetve a korábbi évek tapasztalataival. úgy tűnik, idén kevesebb tanfolvam volt, kevesebb, a közművelődésben dolgozó embernek adatott meg a lehetőség a részvételre... — így igaz, hogy ióval több tanfolyamunk volt a korábbi években. Sajnos, komoly anyagi gondokkal küzdünk, pedig igen nagy igény lenne például a ,.C” kategóriás képzést és minősítést adó tanfolyamokra. Ebben az évben még arra lesz lehetőségünk hogy nép- táncosoknak szervezzünk ilyet, minden valósz'nűség szerint Heves és Nógrád megvével karöltve fogjuk csinálni . . A megyében rendezett közművelődési tanfolyamoknak az elmúlt években is sikere volt, a résztvevők azokat hasznosnak tartották. Remélhetően az nnvagi'Mc nem fogják megakadályozni. hogy hasonlóan to even a jövőben is . .. U. u. ,j.) j
