Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-12 / 163. szám
1983. július 12., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Interjú az SZMÍ vezető titkárával A Minisztertanács és a SZOT a múlt év vegén határozatot hozott u munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének feladatairól. Tóth Józsefet, a Szakszervezetek megyei Tanácsa vezető titkárát arról kérdeztük: érezhc- tö-c a, hatása, elkezdődött-e a határozat végrehajtása menyen k szakszervezeti szerveiben, bizalmi testületéiben? — A határozat nagyobb önállóságot biztosit a fórumok munkamegosztásának kialakításában, működtetésében a munkahelyi kollektíváknak, valamjnt a társadalmi szervezeteknek és a gazdasági vezetőknek — mondotta az SZMT vezető titkára. — A munkahelyi demokráciát a vállalatok, intézmények alapegységeihez kapcsolt fórumok rendszerére támaszkodva kell kialakítani és tartalmasabbá tenni. A határozat nagyobb önállóságot és nagyobb rugalmasságot igényel a testületektől és a bizalmiaktól, a munkahelyi demokrácia minden ré- • szesétöl. Megkezdődött a végrehajtás, igaz, ezzel jó- néhány vállalatnál késésben vannak, ennek oka elsősorban az, hogy az év indítása, a gazdasági tervek elkészítése sok tennivalót jelent a vezetőknek, a kollektíváknak egyaránt. Vannak jó tapasztalataink: például a fórumok közötti jobb feladatmegosztásnak, a felesleges átfedések megszüntetésének, a szakszervezeti bizottság és a bizalmi tanács közötti jobb munkamegosztás jó példáját mutatja a Lenin Kohászati Művek, a DIGÉP, a vegyipari üzemek, és a Volán gyakorlata. Megyénk vasas, és vegyész üzemeiben, a szénbányászoknál nemcsak most, de már a határozat megjelenése előtt is volt példa a termelési tervek évköz, beni módosítására. A tennivalókat üzemi szinten és ott vitatták meg és fogadták ei, ahol a legtöbb információ állt rendelkezésre. Gondunk, hogy néhány helyen — így a DIGÉP-ben, vagy a BVK-ban — esetenként még túlzottan nagy szerepe van a vállalati üzemi négyszögeknek. — Hogyan érvényesül a szakszervezetek érdekegyeztető funkciója megyénkben? — Nem könnyű feladat a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek egyeztetése, hiszen úgy keli előtérbe helyezni, ugyanakkor egyeztetni az össztársadalmi érdekel, hogy mind a csoportok, mind az egyének érdekei megvalósuljanak; ami nagyon bonyolult feladat. Termelést segítő tevékenységűn ükéi és sok más módón részt veszünk uz anyagi javak előállításában és az elosztásúban is. A szakszervezetei; részesei az élet. és munkakörülmények javításának. az anyagi ösztönzésnek — ezeket kollektív szerződések rögzítik. Az érdekek egyeztetése nem megy zökkenők és viták nélkül, ezek azonban nagyobb konfliktusok nélkül rendeződnek. Ügy véljük, hogy megyénkben a gazdasági vezetők és a szak- szervezetek is nagy gondot fordítanák az érdekek időbeni egyeztetésére. — Milyen az érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatuk ellátása ? — Az ehhez szükséges jog- és hatásköröket a határozat tovább korszerűsítette, de ezekkel a lehetőségekkel a jövőben mindenütt jobban kell élni és jobban fel kell készíteni a szakszervezeti tisztségviselőket is. Jónéhány vállalatnál — elsősorban a nagyüzemekben, de a Volánnál, a közlekedési vállalatnál és a MEDOSZ területén — alkalmazták az úgynevezett partnerszintű felkészítést, amikor a gazdasági és a szakszervezeti tisztségviselő együtt tanulja a jogokat és később együtt tisztázza a problémákat. Véleményünk szerint ezt a módszert kell széles körben elterjeszteni, általánossá, tenni. Azt is tapasztaltuk, hogy a munkahelyi demokrácia színvonala, az érdekvédelem, a határozatok adaptálása larlalma- . sabb és eredményesebb a nagyüzemekben. Szerényebbek az eredmények a kisebb vállalatoknál, elsősorban a budapesti központú vállalatok borsodi gyáregységeiben, valamint alkalmazotti területen. Mindezeken is szerelnénk a jövőben változtatni. — Miképpen lehelne fejleszteni, javítanii ezt a tevékenységet? — Az érdekképviseleti feladatok ellátásánál, javításánál elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, bőgj' a változás a fejlődés új igényeket, problémákat hoz felszínre, s ezeket rugalmasan kell tudnunk érvényesíteni és megoldani. Talán az is probléma, hogy hozzászoktunk a rendeletek, határozatok merev értelmezéséhez, és azokat nem tudjuk kellően a helyi viszonyokra alkalmazni. Az eddiginél sokkal több és bátrabb kezdeményezésre Vein szükség es jobban kell élni a lehetőségekkel. — Milyen a szakszervezeti testületek, a bizalmiak és a gazdasági vezetés, valamint a pártszervezetek együttműködése a 'munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésében? — A szakszervezetek és a pártszervezetek együttműködése összességében eddig is jó volt, a bizalmiak és a partner gazdasági vezetők együttműködése is jó irányban halad. Nagyon hasznos a pártvezetőségek elvi, politikai irányítása, segítik a vitás kérdések, problémák megoldását: Véleményeikkel, javaslataikkal szorgalmazzák a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztését; továbbra is igényeljük segítségüket. Petra József Megyénk egyik legdinomiku- sabbon fejlődő iparvárosa: Ózd, a legrégibb, !843-ban alapított magyar kohászüzemek egyikével. Az Ózdi Kohászati üzemek hazánk egyik legnagyobb kohászati vállalata, ahol egyebek között hengerelt rúdacélokat, síneket és sinkötőszereket, közép- és durvalemezeket, idom-, beton-, abroncs- és .univet- zálccélokat állítanak elő. főbb könnyűipari üzem, például ruhagyár és kesztyűgyár is található o városban, amelynek arculata az utóbbi időben sokat változott. A centrumban például a régi házak helyén újak épültek. A képen a nagy múltú gyár. látképe a régi házak helyén. Kevés a női munkahely Hol dolgoznak, mit dolgoznak a patakiak? Eredményes else tel év a ionosában Tegnap, hétfőn műszaki konferenciát tartottak a Miskolci Pamulíonodában. Értékelték az első fél évben végzett munkát és összegezték a további tennivalókat. A fonómunkások kollektívája, a fizikai és a műszaki dolgozók teljesítették ez év első íélesztendei kötelezettségeiket. A tavalyi időszakhoz képest valamivel . nyu- godlabb körülmények között tudtak dolgozni, nem zavarta rekonstrukció, új üzemi beruházási tevékenység a termelést. A másodlagos anyagot feldolgozó modern, orsó nélküli üzemrész az idén exportíeladatokat is teljesít. Fonalat gyártanak Olaszország részére. A pamut. alapanyag-ellátásban októberig gyökeres javulás nem várható. A műszaki kollektíva ki kísérletezte azt az új technológiát, amelynek révén viszkóz alapanyagot dolgoznak fel nagyüzemi módón. Az anyagi ösztönzésben is előreléptek, sikeresen megvalósítják a több munkáért, több anyagi juttatást és bért elvét. Az első féléves eredményes munka lehetővé teszi, hogy az idén, összességében ‘ 5 százalékosra kerekítsék ki a bérfejlesztést. Milyen Sárospatakon és a város vonzáskörzetében a munkaerőhelyzet? Ezt a fontos témát tárgyalta a közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága. Sárospatak munkaképes korú lakossága az utóbbi három évben mérsékelt ütemben növekszik. Időközben új munkahelyek létesültek a városban, melyek munkaerő- szükségletét a vonzáskörzetből, bejárással tudják csak biztosítani. A múlt év végen már több mint kétezer ember járt be a környező településekről Patakra, az eljárók " létszáma pedig egyhar- madára csökkent. Férfi munkaerőlartalék már régóta nincs a városban, a jelenleg háztartásban dolgozó nők mozgósítása pedig vitatható. Példa erre, hogy a Tápéi Háziipari Szövetkezet 130 asszonyt toborzott jó munkára, de a betanítás ideje alatt a teljes létszám lemorzsolódott. Férfi tartalék munkaerő már a mikrokör- zetben — Bodrogolasziban, Sárazsadányban, Hercegkú- ton, Makkoshotykán, Vajdácskán — sincs, a mobilizálható női munkaerő létszáma is mindössze 50—100 fő ezekben a községekben. Az ipari és építőipari vállalatok munkaerő-gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásolják a termelőszövetkézeti A gabona stratégiai termény a nemzetközi piacon — oly gyakran ismételgetjük ezt a meghatározást, hogy lassan megkopik jelentése, jelentősége. Pedig tartalma változatlan, ezt a statisztikai adatok sokoldalúan bizonyítják. A népélelmezéssel foglalkozó. szakemberek szerint egy ország élelmiszer-ellátása többek között akkor kedvező, ha az egy főre jutó gabonatermés eléri az egy tonnát. A világon jelenleg másfél milliárd tonna gabonát termelnek, így uz egy lakosra jutó termés 0,35 tonna. Egyes országokban a szükségletnek mindössze 10 —20 százalékát termelik meg, másutt viszont jelentős a felesleg. Hazánk az elmúlt; évtizedben vált önellátóvá, ugyanis 1971—1975. között átlagosan 11,3 millió tonna gabonát termeltünk évenként. Tavaly a termelés meghaladta a 14,7 millió tonnát, így a gazdagabb belföldi ellátáson kívül exportra is nagyobb mennyiség jutott, A gabona keresett áru a világpiacon, a lerméstöbblet értékesítése nálunk is számottevően javította a külgazdasági egyensúlyi. Nép- gazdasági jelentőségét ez a tény meghatározza, ám a termelők körében nem emiatt kedvelt elsősorban. Jövedelmező a gabonatermelés, ezért karolták lel a gazdaságok. A gabona a legfontosabb árunövény a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a növénytermesztés bevételének felét adja. Főként a búzát kedvelik a gabonafélék (ideértve a kukoricát is) közül is a gazdaságokban. Biztonságosan termelhető, magas színvonalúján gépesített, s amit ennél is fontosabbnak tartanak mostanában a szakemberek, haszonnal értékesíthető. Három esztendeje, amikor rekordtermésű volt a búza, hektáronként átlagosan négyezer forint jövedelmet adott. Pedig akkorra már jelentősen romlott jövedelmezősége. Az V. ötéves tervidőszakban (1975— 1980. között) 80 százalékkal emelkedtek a termelés költségei. Közgazdasági szabályozással igyekeztek ösztönözni a termelés bővítésére. A gyenge adottságú üzemek 1982-től árkiegészítést kapnak, s valamennyi gazdaság prémiumban részesül, ha növeli gabonatermelését. Az idén szerényen emelkedett a gabona felvásárlási ára, de ez már ellensúlyozza a növényvédelem és az energiafelhasználás költségeinek növekedését. A termelési kedv és az eddigi eredmények alapján reálisnak tűnik az a cél is, hogy hazánk Dun a búza hektáronkénti termésátlagát 4,7 —5 tonna között megszilárdítsuk. Ehhez persze szükség van a technológiai fegyelem következetes betartására, a ntüszaki, kémiai, biológiai feltételek sokoldalú megteremtésére és kiaknázására. , Amíg a kívánalmakat a gazdaságok széles köre eléri, teljesíti, számos tartalékot hasznosíthatnak. A lehetőségek ugyanis esetenként nagyobbak mint a gazdaságok szellemi vagy műszaki teljesítőképessége. Megfelelő mennyiségű, jó termöképességű fajtákkal rendelkezünk, de ezek között nem mindig válogatnak ésszerűen a ‘ szakemberek. Gyakorta mechanikus a talajművelési technológia tervezése is, nem igazodik területi adottságokhoz. Irodákban, íróasztal mellett készülnek a tervek, s ezeket biológiai megfontolások nélkül, sablonosán alkalmazzák a mezőn. Túlságosan hosz- szúra nyúlik a vetés és a betakarítás ideje, holott a kedvező betakarítási idő három-négy nap lenne egy-egy fajtánál. Persze nemcsak a mezőgazdasági szakemberek érdemlik az elmarasztalást a búzatermelés hiányosságai miatt. Az utóbbi években tapasztalható, hogy megtorpant a tápanyag-visszapótlás. Ennek egyfelől pénzügyi okai vannak, de jogos az a panasz is, hogy a műtrágyák minősége nem megfelelő, rossz a szórhatóságuk. Javulást hozna a folyékony műtrágyák alkalmazása, ám ezek terjedését nem a mezőgazdasági üzemek szándéka, hanem az ipar szolgáltatóképessége határozza meg. Saját házuk táján sokat tettek az elmúlt években a gazdaságok a gabonatermelés fejlesztéséért, s ebben a termelési rendszerek jártak az élen. Az intenzív gabo- fiatermelési programot a Gazdaságpolitikai Bizottság jóváhagyása után felkarolta az IKK es a KITE, s 1980. őszén elkezdődött a végrehajtása. A résztvevők vállalták, hogy öi, éven belül a hektáronkénti 4,5 tonnás búzatermést 1 tonnával, a 6,4 tonnás kukoricatermést 1.7 tonnával növelik. A következő betakarításkor (1981- ben) már 139 ezer tonnával több termést hordtak a magtárakba Ezt követően pedig 227 ezer tonna lett; a terméstöbblet. Megszületett az újabb döntés is az intenzív gabonatermelési program második ütemének végrehajtására. A szervezésben a két termelési rendszerhez mások is kapcsolódtak. A program harmadik üteme pedig kibővül a tárolóterek építésével, hiszen a gabonatermelés gyorsabban fejlődött, mint ahogy a tárolók beto- gadóképessége növekedett. Állami segítséget kapnak a gazdaságok a beruházásokhoz, elhasználódott, alacsony műszaki színvonalú gépek cseréjéhez. Ám ez önmagában nem elegendő a gabonatermelés sikeréhez. Nem maradhatnak el ettől a termelés agronómiái, szervezési és emberi feltételei sem. ezek megteremtése jó- j részt a gazdaságokon múlik. r. 3. melléküzemágak. Előfordult az is, hogy a létszámíeltöl- tés érdekében a termelőszövetkezetek nem a teljesít-; ménnyel arányos, hanem attól jóval magasabb bért biztosítottak az újonnan felvett dolgozóknak. A vizsgálat megállapitotíaj hogy a vállalatoknál mérséklődték a munkaerőigények — általában, viszont több szakképzett munkaerőt ke-j resnek. A munkaerő-utánpótlás iskolai végzettségi szint szerinti összetétele azonban nem felel meg ezeknek az igényeknek. Legnagyobb a kereslet építőipari szakmunkások, géplakatosok, esztergályosok, villanyszerelők, hegesztők és asztalosok iránt. Figyelemre méltó változás, hogy nőtt a munkáltatók igényessége: egyre nehezebbé válik Sárospatakon a fegyelmezetlen, munkahelyüket többször változtató emberek elhelyezkedése. A munkaerőmozgás általában a szakképzetlenek körében nagy, tavaly 24 százalékos volt a városban a fluktuáció. A munkavállalásnál a munkakörülmények meghatározóak, a téglagyárban például, ahol nehéz fizikai munkát kell végezni, szinte állandósult a munkaerőhiány. Tavaly a 70 fős létszámból 53-an kiléptek. Nem javult számottevően a nők elhelyezkedési lehetősége, sőt a munkaviszonyban levők körében újabb feszültségek érezhetők. A kisgyermekes anyák közűi kevesen vállalnak kétműszakos munkál, az egyműszakos muhká- ért akár kitanult szakmájukat is elhagyják. Továbbra is legnagyobb gond Patakon az érettségizett lányok elhelyezkedése. Az idén érettségizettek közül 32 lány szeretne munkát kapni, de a városi vállalatok mindössze két munkahelyet ajánlottak föl. A munkáltatók által bejelentett 181 fős szakmun- kásigényböl is mindössze 14 olyan akad. amely szakképzett lányoknak való. Általában kevés a városban a no: munkahely. A Habselyem Kötöttáru- gyár vavaly megkereste a város vezetőit: kellő munkaerő cs telephely biztosítási- esetén kihelyezett üzeme létesítene Sárospatakon. A munkaerő-felmérés szerint a városban és a környékén 36: nő jelentkezett a leendő üzembe. Egy másik felmérés szerint is 359 nő kíván munkát vállalni, de mint a korábbi tapasztalatok bizonyítják, a jelentkezők egy csoportjának szándéka nem komoly. A városi tanács korábban műszeripart akart honosítani Patakon a kvalifikáltabb női munkaerő lekötésére. A Habselyem Kötöttárugyár telepítésétől függetlenül nem mondtak le erről a törekvésről sem.
