Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

9(983. jülius TO,, vasarnop ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon kéne az esd — szól hátra Tóth Márton. — Már mindenfelé repedezik a föld, olyan régen esett. Utunk első állomása Tö­röktanya. így nevezik a múlt­ból örökölve, pedig régen nem tanya már. Hatalmas j csarnokok, tárolók \ találha­tók itt, plusz még a lucer- •naliszt-üzem is. Itt minden .az iparszerű termelésre utal. Tóth Endre, íomagtárost éppen nedvességtartalom­vizsgálat közben leljük. Ugyanis a már learatott ter­més ideérkezik. — Minden beérkezett ko­csiról veszünk mintát. Nézzük "a nedvességtartalmat, mér­jük a hektolitersúlyt, vizsgál­' juit a tisztaságot — magya- rázza. — Milyen az idei búza? — Kiváló. Az eddigi hek­tolitersúlyok 82,5, a nedves­ség pedig 14—14,5 körüli. Ez utóbbi azL jelenti, száríta­nunk már nem kell. Szinte percenként érkez­nek a traktor vonlot ta pót­kocsik, a teherautók, ter­ménnyel rakotton. Mázsélás után gyors ürítés és máris indulnak vissza a forró me­zőkre. Mi is követjük őket. * Tóth Márton beszól aCE- .radió mikrofonjába. — Halló, itt a négyes. Egyes jelentkezz! Itt vannak az Északtól, arra kíváncsiak, mit kapnak ma ebédre és uzsonnára a kombájnotok. Tudjátok mar meg és szól­jatok vissza. Krs idő múlva érkezik az éterből a recsegő válasz: — Ebédre lebbencsleves leite, meg kelkáposztafőzelék vag­dalttal. Uzsonnára porcot kapnak paprikával, paradi­csommal. . * <■ i —- Ez a B—8-as táblánk, régi nevén Juhos ;— magya­rázza Tóth Márton a -tábla mellett, ahol megállunk, öt kék E-típusú kombájnt lá- ■ tunk araszolni a meglepően nagyra nőtt búzában. Hol erősödik, hol halkul a gép­zúgás. Orrunkat ingerlő, bő­rünket csípő por a levegő­ben és a hőség verejtéket fakasztó. Az aratást még nézni sem szórakozás. ., E—512-es kombájn köze­leg a tábla széléhez. Intünk néki, álljon meg. Középma­gas férfi lép ki a vezetőfül­kéből. Rövidnadrág rajta, s yövidujjú nyári ing. A fe­jén svájcisapka, a lábán szandál. Ez utóbbit zokni nélkül viseli. A nyárias öl­tözék ellenére látom rajta, erősen verejtékezik. — Ott fenn a fülkében az üvegen át még erősebben érezzük a nap melegét, mint idelent. Itt lent legalább olykor-olykor lengedez a szél — hallom tőle a ma­gyarázatot, még mielőtt oda­érne hozzánk a tábla szélé­re. mondja, amikor kezet szorí­tunk. Kérdem tőle: — hányadik aratása a,z idei? — Nem ma kezdtem — válaszol nevetve. — Ez már a tizenötödik. SzK—3-on ül­tem először, aztán SzK—4- esen. Ezt az E-típust pedig már hét éve vezetem, — Jól megy a gép? — Nem panaszkodhálom. Egyébként is, ha baj lenne, csak magamat okolhatnám, 1 hiszen magam javítottam. De szerencsére nincs fenn­akadás. Itt még dűlt kalász sincs, sőt szép magas szal­mája van a búzának. És ami lényeges, tiszta, nincsen közte mindenféle zöld gaz. — Szóval „medvét” nem fogott? — Nem, nem. Ebben az évben már nem is valószí­nű, hogy fogok. Legalábbis szeretném remélni. — Ma meddig' aratnak? — Ahogy az idő engedi. Amíg látunk. Este nyolcig biztos kint leszünk. Elköszönünk Antal Imré­től. Igyekszik vissza gyorsan a kombájnja nyergébe. Fel­bőg a motor, s miközben a felkavart porból a mi ha­junkra, kezünkre is bőven kerül, az E—512-es elindul, a beszélgetés közben is ara­tó másik négy társa felé. Azok nyergében — említsük meg a nevüket — Tóth Már­ton (névrokona a főmező­gazdásznak). Hegyi József, Nagy József és Bárányt Im­re ülnek. * A főmezőgazdászt fagga­tom visszafelé menet az UAZ-ban: neki hányadik aratása a mostani? . — Nekem már a huszadik — válaszolja. — Ebben az­tán volt mindenféle. Még olyan is, hogy lánctalpas gé­pekkel arattunk. Mert az év­ben esőből volt sok. Az első időkben pedig még Balaton- és Velence-kombájnjaink vol lak. — És ez a mostani aratás milyen? — Az aratás mindig tisz­teletet parancsoló, nagy mun­ka volt, s az ma is. Ma sem könnyű egy cseppet; sem. Persze azért mégiscsak más, mint akár tíz évvel ezelőtt. Abban, hogy egyszerre hu­szonnégy kombájn vágja az életet, van valami monu­mentális. — A tervek szerint az idei betakarítást mikorra fe­jezik be? — A .jövő hét szerdáján a mi határunkban már csak tarlót találhatnak. Feltéve, ha az időjárás nem szól köz­be, s tudunk folyamatosan aratni ... Itt hirtelen elhallgat Tóth Márton, egy rövid szünet utón megjegyzi: — Bárcsak közbeszólna! Ugyanarra gondolunk mindketten. Az ökölnyi re­pedésekre, meg a régóta várt esőre. Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás Mint, a jó kútra ... De hol van a jó kút? Ahová lehet járni tiszta, friss vízért, kok­tól, nitráttól, a „kék betegsé­get” okozó ferlözöttségtöl mentes vízért. Borsod-Abaúj- Zemplén ránézésre csudás, ki­rándulásokra elsődlegesen jó, hegyvülgyeftkel tagolt, szik­lákkal magasított, agyagos ré­szekkel, homokkal és talán minden létező földmozgással kialakított területén bizony sok-sok falubán ma sincs meg az a bizonyos jó kút. Ahová pedig ugye nemcsak a jó ví­zért. hanem helyi hírek, itt ez történt, amott meg az cseréié­ért, kis tercieréért is jó eljár­ni. Lehet azt a kúlo.storl olyan lassan is leereszteni, a vödröt elgondolkodva merít- gelni, majd az egészet fel­húzni, ha ez nincs, hát a nyo­mókari akként kezelni, hogy mire a vödör megtelik, mégis odaérjen valaki az üres edénnyel. Akkor meg már il­letlen c.sak úgy odébbállni. „Mint falun a villanyfény, rá­diók kutak .. Es lehelne még lirázni, mivel a viz haj­lamossá teszi rá rögtön az embert, de a mi megyénkben az ivóvíz már régóta leszok­tatott erről mindenkit. Mert az ivóvíz: gond. Sok munká­val. pénzzel, energiával elő­állított ipari termék. Egyre inkább ez már, mintsem a természet ajándéka. A nitra­tes víztől már meghaltak ná­lunk csecsemők, de nyilván­való, hogy nem tesz jót a fel­nőtteknek sem. Talán majd Az ipari tiszlítóeszkö­# zök és -készülékek ha­zai fejlesztése jó ideig elmaradt az igényeli mögött. Csak miután bebizonyoso­dott, hogy a tisztaság meg­őrzi a drága beruházások, gépek, épületek, járművek értékét, láttak neki a kiala­kításukhoz. Az eredmény egy hal modellből álló gép­család lett, amelynek tagjai közül sokféle szempont alap­ján választhatnak a felhasz­nálók. Nagyobb vagy kisebb nyomású, illetve vízkapaei- tású, a kezelt felületet kí­mélő hideg- vagy melegvi­zes. vagy éppen gőzsugaras tiszti tókészülékek egyaránt találhatók ezek között. Táp­feszültségük egyfázisú vagy háromló zisú. üzemeltetésük automatikus vagy csak fél­automatikus vezérlésű, kivi­telük energiatakarékos. Az ipari tisztítókészülékek lelke a hosszú élettartamú olajfürdős dugattyús mun- kaszivattyú, amely a szóró­pisztolyon keresztül nagy Gyors, olcsó, alapos ipari tisztítás nyomással juttatja a vegy­szerrel kevert hideg, meleg vagy forró vizet a tisztítan­dó felületre. A melegvizes modelleknél egy kettős falú, csöspirállal ellátott kazán­ban óránként 5—6 Rt«' tüzelőanyag-fogyasztású égó gondoskodik a mosófolya­dék 90 Celsius-fokra tör­ténő felmelegítéséről. A rendkívüli mosóhatást tulaj­donképpen a 10—80 baros nyomással éri el a készülék. A szórópisztoly kezelésénél lehetőség van a mosószeres­ről öblítőszeresre való gyors vízátkapcsolásra. A meleg­vizes készülékek automati­kus lóngellenörzésüek. és vizkimaradás esetén kikap­csolnak. A Veszprémi Mezőgép Vállalat Sterimob márka­névvel gyártja és hozza for­galomba e sokhasznú készü­lékeket. amelyeknek ST—ÍW H típusjelű — hidegvizes — változata képünkön látható. A készüléket az idei Buda­pesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták. Jói vizsgáztak a Az elmúlt: héten Miskol­con megtartották a kisterme­lők megyei borversenyének értékelését. A szakértőkből álló zsűri örömmel állapítot­ta meg, hogy az első búr- verseny óta jelentős fejlődés, javulás következett be a bo­rok minőségében, s ez első­sorban a kistermelők borá­szati ismeretének gyarapo­dásával magyarázható. Ezt a minőségi javulást bizonyítja az a tény is, hogy a mostani versenyre benevezett 86 bor közül 61-et arany-, ezüst­ös bronzéremmel jutalmazott a zsűri. A díjazott borok kö­zül az aranyérmet elérteket, illetve kistermelőik névsorát ismertetjük: A borsodi borok kategó­riájában aranyérmet kapott Székely Miklós, Varga La­jos, özv. Takács Sándorné, Bihari István, Forrai József, Majoros Sándor vegyes- fehér, Csere János furmint- hárs, dr. Kovács Miklós tra­mini, Varga István és Farkas József rizling, valamint Ká- da Géza csemege fehér bo­ra. (Valamennyi termelő miskolci.) A legjobb borsodi bornak járó ‘ tiszteletdí jat Háda Géza borának ítélte a zsűri. A hegyaljai borok kategó­riájának. aranyérmesei: Had- ziina János miskolci terme­lő módi furmint-hárs, Bárt- fai Zoltán miskolci termelő hegyaljai furmint-hárs és Hudák György tokaji ter­melő muskotály, valamint furmint borai. Itt u legjobb bornak, járó különdíjat Had- zima János borának ítélték. A bakkal jai kategória aranyérmesei: Böszöri Lajos (Miskolc), nyéki furmint- hárs, Szabó György (Mis­kolc) hárs-iurmint, Nagy Imre (Alsózsolca) emődi ve-' gyes fehér és Tóth István (Nyékládháza) olaszrizliHg borával. A kUlöndíj ebben a kategóriában Szabó Györ­gyé. A »őrös borok versenyé­ben aranyérmet Kovács Ja­nos (Encs) vegyes vörös és Munkácsy Gyula (Miskolc) kékfrankos bora nyert. A legjobb vörös borért külön­díjat Munkácsy Gyula ka­pott. A gyümölcsborok verse­nyében meggy és ribiszke kategóriát alakított ki a zsű­ri. Meggyborral aranyérmet nyert Bihari István és Var­ga Lajos (mindketten mis­kolciak), míg ribiszkeborral aranyérmes: dr. Kovács Miklós, Nemeth Tibor, Francózki István, Munkácsy Gyula miskolci termelők, il­letve dr. Faggyas Istvánné (Özd). A legjobb gyümölcs­bor címet Bihari István bora nyerte el. <hajón i.) Bóvli a ólét Hazánkban mintegy 300 ezer cukorbeteget tartanak nyilván, ám az egészségügyi statisztikák szerint ennél jó­val többen, 2,5—3 millióan — a lakosságnak majdnem egyharmada — szorul ener­gia-, szénhidrát-, illetve zsírszegény diétára. A témá­ban érdekelt öt minisztérium, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal három évvel ezelőtt készítette el a diétás — ezen belül a diabetikus áruellátás javítására a tár­caközi' intézkedési tervet. Ennek eredményeként az el­múlt időszakban sorra jelen­tek meg az üzletekben pél­dául az új termékek; a glutenmentes diétába illeszt­hető kukoricaliszt és -dara, a rizs-, a szója-, a sárga­borsó- és a zöldborsóliszt, továbbá a rostban gazdag, diétában alkalmazható búza­korpa. Kaphatók már a Deit üdítő italok, a fluktózos edesítésű töltött ostyák. Az év elejétől forgalomban vannak már a 'Budapesti Konzervgyár nátriumszegény, illetve cukorbeteg diétában felhasználható egyadagos ételkonzervjei, a Dombóvári Álész glutenmentes lisztes árui, valamint a Kecskeméti Sütőipari Vállalat ugyancsak glutenmentes kukoricatallér­ja­Tavaly meg hiánycikknek számított a diabetikus cukor­ka, az idén már két termelő s választék is gyártja: a nagyhalász! Ps- töli Tsz, valamint a Kelet'-: pesti Vendéglátó Vállalat, a > cukorkák folyamatosan kap­hatók a nagyobb élelmiszer- üzletekben. Ugyancsak for-í, galomban van már a Duna- • keszi Konzervgyár négyfajta diabetikus gyümölcsdzsemje, amelyet a gyár — a keres- 1 kedelem javaslatára — a legcélszerűbb adagokban, 30 grammos műánvag csomago­lásban szállít az üzletekbe, A Szerencsi Édesipari Vái- í lalat diósgyőri gyárának dia­betikus csokoládéja minőség­ben és csomagolásban egy­aránt versenyképes a külföl­di termékekkel. Mivel ezt as édességet az év első felében nem mindenütt lehetett kap­ni. a Belkereskedelmi Mi­nisztérium felhívta a taná­csok kereskedelmi osztályai­nak és a vállalatoknak a-fi­gyelmét: vizsgálják . felül készleteiket, hogy az ellátást a diabetikus csokoládéból folyamatosan biztosítani tud­ják. Még ebben az évben gya­rapodik az üzletek diétás áruválasztéka. A Békés me­gyei Üdítőipari Vallalat pél­dául az Arola diabetikus üdítőital-választékát bővíti zöldalmával és meggyel, rö­videsen az ország minden ré­szébe eljut a cukorbetegek­nek ajánlott palackozott balfi ásványvíz is, alma, orange és citrom ízesítéssel. Ö ss^refogás pár év múltán tudjuk kimu­tatni: mennyire ártalmas. Va­lóságos üzemek, állandó ké­szenlét, drága műszerek so­kasága szükséges nálunk is a megfeleld ivóvíz biztosításá­hoz, termoszkocsik járnak sok községét, hogy legalább a csecsemőknek. a terhes anyáknak jusson ebből a nél­külözhetetlen termékből. És persze másolónak is. Jo lenne, ha megyénkben is mi­nél több faluban lenne leg­alább egy, egészséges vizet adó kút. Hiszen az nyilván nem várható, hogy a legki­sebb faluban is vízvezeték épüljön. .Legalább egy jó kút­nak viszont lennie kell. Több­ször szó volt már erről sok fórumon, megyei tanács ülé­sén is, gyakorta irtunk róla lapunkban, de nyilvánvaló, hogy az eddiginél is többször kell foglalkozni vele minde­nütt. Szerdán a Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottságának tanácskozóter­mében foglalkozott vele több vállalat, intézmény képvise­lője. Ott volt például a Bor­sodi Szénbányák, az ÉRV. az KVÍZIG, a Keviterv, a Bor­sod megyei Vízművek, a Föld­tani Kutató, a megyei tanács megbízottja. A népfront hív­ta meg őket, azzal a szándék­kal, hogy ismét történjék előbbre lépes kútügyben, a jő viz megteremtése érdekében mindazokon a • — ha szabad így fogalmazni — hivatalos lépeseken túl is, melyek már megtörténtek, vagy várhatóak a közeljövőben. A népfront jellegéhez híven társadalmi összefogást szervez az előbbre lépéshez. I-lada essek rá utalás. Az Egészségügyi M í nisztéri um felhívására 1978-ban az or­szágban mindenütt felmérték, megvizsgálták a vizek, kutak minőségét. A mi megyénk sajnos kiugróan rossz adato­kat tudott szolgáltatni: 172 te­lepülésen nincs jo ivóvíz. Il­letékes szervek a legsürgő­sebb tennivalókat gyorsan el­végezték, vj zmú társulássá 1, vagy új kút fúrásával jó vizet kapott néhány település. Vi­szont: 158 községbe — mi­ként erről már többször tu­dósítottunk — zacskóban szál­lítjuk a vizet csecsemőknek, terhes mamáknak. Nyilván­való, hogy ez a zacskós víz (évi 4 millió forint) nem le­het. végleges megoldás, csupán ahhoz elegendő, hogy a leg­rosszabbat — nem a drámai hatás kedvéért, de le kell ír­ni: elhalálozás a nilrátos víz­től — elkerüljük. A hatodik ötéves tervben újabb 42 köz­ség kap vezetékes ivóvizet, köztük több, rossz ivóvizű község is, de a tervidőszak vegére meg mindig 140 falunk marad jó kút nélkül. A megfelelő tisztaságú, ho­zamú víznyerők feltárása, a szükséges művek megépítése közismerten sok pénzbe, mind több pénzbe kerül. A vizmú- társulás megszervezése sem mindig annyira magától érte­tődő, hiszen ma már 18—20 ezer forintot is vállalnia kell egy családnak, pedig ez még mindig csak a kisebb rész, a nagyobbat továbbra is az ál­lam, ’vagy állami vállalat fe­dezi. De. ha minden ideálisan együtt van, még akkor is hosszú időt igényel a víz biz­tosításának összetett, sokrétű munkája. Szükséges hát min­denképpen a már említett jó kútnak a megépítése. Az iclén Felsőberecki. Igrici, Halmaj kap mélyfúrású kutat. Ezek­ben a községekben új kutak megépítéséről van szó, és. minden lehetőség biztosított rá, hogy még ebben az évben el is készüljenek. Háromhu- tán. Mogyoróskán, Regécen, Pusztafaluban ugyancsak lesz az idén egy-egv jő vizet adó kút, de itt nem újak fúrásá­val, hanem légiek felújításá­i al. rendbehozatalavaL A lé­nyég : legyen jó víz! * A népfront áltál összehívott tanácskozáson egyébkent nem volt szükség különösebb ma­gyarázkodásra. meggyőzésre. A jelenlevők nagyon is jól ér­tették miről van szó. hiszen mindahányan munkálkodtak már eddig is az ivóvíz meg­teremtésén. Gyors, rövid mondatok hangzottak el: egy kút teljes elkészítését vállal­juk ... a tervezést vállaljuk... az idén kél hasonló felada­tunk van, jövőre elkészítjük.... Pár hét múlva minden válla­lat. üzem pontosan jelzi majd írásban, mit tud vállalni eze­kért a falukért kútügyben. Aztán a megfelelő csoportosí­tás. szervezés után kezdődhet a munka. A már betervezett építéseken túl tehát még né­hány falunak jó ivóvize lesz, elkészül az a bizonyos jó kút. Té rsadal mi ‘ munkában. Mondhatnék: természetesen társadalmi munkában, hiszen a mi megyénkben is mind na­gyobb értékek születnek meg összefogásból. Nem mellékes: az említett tanácskozás alig több mint fél óráig tartott,.és várhatóan több millió forint értéket hoz majd, ami az anyagiakat illeti. A betegsé­gei. vagy é^pen az. egészséget persze nemigen tudjuk ilyen pontosan forintokban mérni. Meg azt az erkölcsi sikert, eredményt sem, melyet ezek a jó kutak hoznak majd egy- egy falunknak. PriSKa Tibor-

Next

/
Thumbnails
Contents