Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

9(983. jülius TO,, vasarnop

ESZAK'MAGYARORSZÁG 3

(Folytatás az 1. oldalról)

— Nagyon kéne az esd — szól hátra Tóth Márton. — Már mindenfelé repedezik a föld, olyan régen esett.

Utunk első állomása Töröktanya. így nevezik a múltból örökölve, pedig régen nem tanya már. Hatalmas j csarnokok, tárolók \ találhatók itt, plusz még a lucer- •naliszt-üzem is. Itt minden .az iparszerű termelésre utal.

Tóth Endre, íomagtárost éppen nedvességtartalomvizsgálat közben leljük. Ugyanis a már learatott termés ideérkezik.

— Minden beérkezett kocsiról veszünk mintát. Nézzük "a nedvességtartalmat, mérjük a hektolitersúlyt, vizsgál' juit a tisztaságot — magya- rázza.

— Milyen az idei búza?

— Kiváló. Az eddigi hektolitersúlyok 82,5, a nedvesség pedig 14—14,5 körüli. Ez utóbbi azL jelenti, szárítanunk már nem kell.

Szinte percenként érkeznek a traktor vonlot ta pótkocsik, a teherautók, terménnyel rakotton. Mázsélás után gyors ürítés és máris indulnak vissza a forró mezőkre. Mi is követjük őket.

*

Tóth Márton beszól aCE- .radió mikrofonjába.

— Halló, itt a négyes. Egyes jelentkezz! Itt vannak az Északtól, arra kíváncsiak, mit kapnak ma ebédre és uzsonnára a kombájnotok. Tudjátok mar meg és szóljatok vissza.

Krs idő múlva érkezik az éterből a recsegő válasz: — Ebédre lebbencsleves leite, meg kelkáposztafőzelék vagdalttal. Uzsonnára porcot kapnak paprikával, paradicsommal.

. *

<■ i

—- Ez a B—8-as táblánk, régi nevén Juhos ;— magyarázza Tóth Márton a -tábla mellett, ahol megállunk, öt kék E-típusú kombájnt lá- ■ tunk araszolni a meglepően nagyra nőtt búzában. Hol erősödik, hol halkul a gépzúgás. Orrunkat ingerlő, bőrünket csípő por a levegőben és a hőség verejtéket fakasztó. Az aratást még nézni sem szórakozás.

., E—512-es kombájn közeleg a tábla széléhez. Intünk néki, álljon meg. Középmagas férfi lép ki a vezetőfülkéből. Rövidnadrág rajta, s yövidujjú nyári ing. A fején svájcisapka, a lábán szandál. Ez utóbbit zokni nélkül viseli. A nyárias öltözék ellenére látom rajta, erősen verejtékezik.

— Ott fenn a fülkében az üvegen át még erősebben érezzük a nap melegét, mint idelent. Itt lent legalább olykor-olykor lengedez a szél — hallom tőle a magyarázatot, még mielőtt odaérne hozzánk a tábla szélére.

mondja, amikor kezet szorítunk.

Kérdem tőle: — hányadik aratása a,z idei?

— Nem ma kezdtem — válaszol nevetve. — Ez már a tizenötödik. SzK—3-on ültem először, aztán SzK—4- esen. Ezt az E-típust pedig már hét éve vezetem,

— Jól megy a gép?

— Nem panaszkodhálom. Egyébként is, ha baj lenne, csak magamat okolhatnám,

1 hiszen magam javítottam. De szerencsére nincs fennakadás. Itt még dűlt kalász sincs, sőt szép magas szalmája van a búzának. És ami lényeges, tiszta, nincsen közte mindenféle zöld gaz.

— Szóval „medvét” nem fogott?

— Nem, nem. Ebben az évben már nem is valószínű, hogy fogok. Legalábbis szeretném remélni.

— Ma meddig' aratnak?

— Ahogy az idő engedi. Amíg látunk. Este nyolcig biztos kint leszünk.

Elköszönünk Antal Imrétől. Igyekszik vissza gyorsan a kombájnja nyergébe. Felbőg a motor, s miközben a felkavart porból a mi hajunkra, kezünkre is bőven kerül, az E—512-es elindul, a beszélgetés közben is arató másik négy társa felé. Azok nyergében — említsük meg a nevüket — Tóth Márton (névrokona a főmezőgazdásznak). Hegyi József, Nagy József és Bárányt Imre ülnek.

*

A főmezőgazdászt faggatom visszafelé menet az UAZ-ban: neki hányadik

aratása a mostani? .

— Nekem már a huszadik — válaszolja. — Ebben aztán volt mindenféle. Még olyan is, hogy lánctalpas gépekkel arattunk. Mert az évben esőből volt sok. Az első időkben pedig még Balaton- és Velence-kombájnjaink vol lak.

— És ez a mostani aratás milyen?

— Az aratás mindig tiszteletet parancsoló, nagy munka volt, s az ma is. Ma sem könnyű egy cseppet; sem. Persze azért mégiscsak más, mint akár tíz évvel ezelőtt. Abban, hogy egyszerre huszonnégy kombájn vágja az életet, van valami monumentális.

— A tervek szerint az idei betakarítást mikorra fejezik be?

— A .jövő hét szerdáján a mi határunkban már csak tarlót találhatnak. Feltéve, ha az időjárás nem szól közbe, s tudunk folyamatosan aratni ...

Itt hirtelen elhallgat Tóth Márton, egy rövid szünet utón megjegyzi: — Bárcsak közbeszólna!

Ugyanarra gondolunk mindketten. Az ökölnyi repedésekre, meg a régóta várt esőre.

Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás

Mint, a jó kútra ... De hol van a jó kút? Ahová lehet járni tiszta, friss vízért, koktól, nitráttól, a „kék betegséget” okozó ferlözöttségtöl mentes vízért. Borsod-Abaúj- Zemplén ránézésre csudás, kirándulásokra elsődlegesen jó, hegyvülgyeftkel tagolt, sziklákkal magasított, agyagos részekkel, homokkal és talán minden létező földmozgással kialakított területén bizony sok-sok falubán ma sincs meg az a bizonyos jó kút. Ahová pedig ugye nemcsak a jó vízért. hanem helyi hírek, itt ez történt, amott meg az cseréiéért, kis tercieréért is jó eljárni. Lehet azt a kúlo.storl olyan lassan is leereszteni, a vödröt elgondolkodva merít- gelni, majd az egészet felhúzni, ha ez nincs, hát a nyomókari akként kezelni, hogy mire a vödör megtelik, mégis odaérjen valaki az üres edénnyel. Akkor meg már illetlen c.sak úgy odébbállni. „Mint falun a villanyfény, rádiók kutak .. Es lehelne még lirázni, mivel a viz hajlamossá teszi rá rögtön az embert, de a mi megyénkben az ivóvíz már régóta leszoktatott erről mindenkit. Mert az ivóvíz: gond. Sok munkával. pénzzel, energiával előállított ipari termék. Egyre inkább ez már, mintsem a természet ajándéka. A nitrates víztől már meghaltak nálunk csecsemők, de nyilvánvaló, hogy nem tesz jót a felnőtteknek sem. Talán majd

Az ipari tiszlítóeszkö# zök és -készülékek hazai fejlesztése jó ideig elmaradt az igényeli mögött. Csak miután bebizonyosodott, hogy a tisztaság megőrzi a drága beruházások, gépek, épületek, járművek értékét, láttak neki a kialakításukhoz. Az eredmény egy hal modellből álló gépcsalád lett, amelynek tagjai közül sokféle szempont alapján választhatnak a felhasználók. Nagyobb vagy kisebb nyomású, illetve vízkapaei- tású, a kezelt felületet kímélő hideg- vagy melegvizes. vagy éppen gőzsugaras tiszti tókészülékek egyaránt találhatók ezek között. Tápfeszültségük egyfázisú vagy háromló zisú. üzemeltetésük automatikus vagy csak félautomatikus vezérlésű, kivitelük energiatakarékos.

Az ipari tisztítókészülékek lelke a hosszú élettartamú olajfürdős dugattyús mun- kaszivattyú, amely a szórópisztolyon keresztül nagy

Gyors, olcsó, alapos ipari tisztítás

nyomással juttatja a vegyszerrel kevert hideg, meleg vagy forró vizet a tisztítandó felületre. A melegvizes modelleknél egy kettős falú, csöspirállal ellátott kazánban óránként 5—6 Rt«' tüzelőanyag-fogyasztású égó gondoskodik a mosófolyadék 90 Celsius-fokra történő felmelegítéséről. A rendkívüli mosóhatást tulajdonképpen a 10—80 baros nyomással éri el a készülék. A szórópisztoly kezelésénél lehetőség van a mosószeresről öblítőszeresre való gyors vízátkapcsolásra. A melegvizes készülékek automatikus lóngellenörzésüek. és vizkimaradás esetén kikapcsolnak.

A Veszprémi Mezőgép Vállalat Sterimob márkanévvel gyártja és hozza forgalomba e sokhasznú készülékeket. amelyeknek ST—ÍW H típusjelű — hidegvizes — változata képünkön látható. A készüléket az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták.

Jói vizsgáztak a

Az elmúlt: héten Miskolcon megtartották a kistermelők megyei borversenyének értékelését. A szakértőkből álló zsűri örömmel állapította meg, hogy az első búr- verseny óta jelentős fejlődés, javulás következett be a borok minőségében, s ez elsősorban a kistermelők borászati ismeretének gyarapodásával magyarázható. Ezt a minőségi javulást bizonyítja az a tény is, hogy a mostani versenyre benevezett 86 bor közül 61-et arany-, ezüstös bronzéremmel jutalmazott a zsűri. A díjazott borok közül az aranyérmet elérteket, illetve kistermelőik névsorát ismertetjük:

A borsodi borok kategóriájában aranyérmet kapott Székely Miklós, Varga Lajos, özv. Takács Sándorné, Bihari István, Forrai József, Majoros Sándor vegyes- fehér, Csere János furmint- hárs, dr. Kovács Miklós tramini, Varga István és Farkas József rizling, valamint Ká- da Géza csemege fehér bora. (Valamennyi termelő miskolci.) A legjobb borsodi bornak járó ‘ tiszteletdí jat Háda Géza borának ítélte a zsűri.

A hegyaljai borok kategóriájának. aranyérmesei: Had- ziina János miskolci termelő módi furmint-hárs, Bárt- fai Zoltán miskolci termelő

hegyaljai furmint-hárs és Hudák György tokaji termelő muskotály, valamint furmint borai. Itt u legjobb bornak, járó különdíjat Had- zima János borának ítélték.

A bakkal jai kategória aranyérmesei: Böszöri Lajos (Miskolc), nyéki furmint- hárs, Szabó György (Miskolc) hárs-iurmint, Nagy Imre (Alsózsolca) emődi ve-' gyes fehér és Tóth István (Nyékládháza) olaszrizliHg borával. A kUlöndíj ebben a kategóriában Szabó Györgyé.

A »őrös borok versenyében aranyérmet Kovács Janos (Encs) vegyes vörös és Munkácsy Gyula (Miskolc) kékfrankos bora nyert. A legjobb vörös borért különdíjat Munkácsy Gyula kapott.

A gyümölcsborok versenyében meggy és ribiszke kategóriát alakított ki a zsűri. Meggyborral aranyérmet nyert Bihari István és Varga Lajos (mindketten miskolciak), míg ribiszkeborral aranyérmes: dr. Kovács

Miklós, Nemeth Tibor, Francózki István, Munkácsy Gyula miskolci termelők, illetve dr. Faggyas Istvánné (Özd). A legjobb gyümölcsbor címet Bihari István bora nyerte el.

<hajón i.)

Bóvli a ólét

Hazánkban mintegy 300 ezer cukorbeteget tartanak nyilván, ám az egészségügyi statisztikák szerint ennél jóval többen, 2,5—3 millióan

— a lakosságnak majdnem egyharmada — szorul energia-, szénhidrát-, illetve zsírszegény diétára. A témában érdekelt öt minisztérium, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal három évvel ezelőtt készítette el a diétás

— ezen belül a diabetikus áruellátás javítására a tárcaközi' intézkedési tervet. Ennek eredményeként az elmúlt időszakban sorra jelentek meg az üzletekben például az új termékek; a glutenmentes diétába illeszthető kukoricaliszt és -dara, a rizs-, a szója-, a sárgaborsó- és a zöldborsóliszt, továbbá a rostban gazdag, diétában alkalmazható búzakorpa. Kaphatók már a Deit üdítő italok, a fluktózos edesítésű töltött ostyák. Az év elejétől forgalomban vannak már a 'Budapesti Konzervgyár nátriumszegény, illetve cukorbeteg diétában felhasználható egyadagos ételkonzervjei, a Dombóvári Álész glutenmentes lisztes árui, valamint a Kecskeméti Sütőipari Vállalat ugyancsak glutenmentes kukoricatallérjaTavaly meg hiánycikknek számított a diabetikus cukorka, az idén már két termelő

s választék

is gyártja: a nagyhalász! Ps- töli Tsz, valamint a Kelet'-: pesti Vendéglátó Vállalat, a > cukorkák folyamatosan kaphatók a nagyobb élelmiszer- üzletekben. Ugyancsak for-í, galomban van már a Duna- • keszi Konzervgyár négyfajta diabetikus gyümölcsdzsemje, amelyet a gyár — a keres- 1 kedelem javaslatára — a legcélszerűbb adagokban, 30 grammos műánvag csomagolásban szállít az üzletekbe, A Szerencsi Édesipari Vái- í lalat diósgyőri gyárának diabetikus csokoládéja minőségben és csomagolásban egyaránt versenyképes a külföldi termékekkel. Mivel ezt as édességet az év első felében nem mindenütt lehetett kapni. a Belkereskedelmi Minisztérium felhívta a tanácsok kereskedelmi osztályainak és a vállalatoknak a-figyelmét: vizsgálják . felül

készleteiket, hogy az ellátást a diabetikus csokoládéból folyamatosan biztosítani tudják.

Még ebben az évben gyarapodik az üzletek diétás áruválasztéka. A Békés megyei Üdítőipari Vallalat például az Arola diabetikus üdítőital-választékát bővíti zöldalmával és meggyel, rövidesen az ország minden részébe eljut a cukorbetegeknek ajánlott palackozott balfi ásványvíz is, alma, orange és citrom ízesítéssel.

Ö ss^refogás

pár év múltán tudjuk kimutatni: mennyire ártalmas. Valóságos üzemek, állandó készenlét, drága műszerek sokasága szükséges nálunk is a megfeleld ivóvíz biztosításához, termoszkocsik járnak sok községét, hogy legalább a csecsemőknek. a terhes anyáknak jusson ebből a nélkülözhetetlen termékből.

És persze másolónak is. Jo lenne, ha megyénkben is minél több faluban lenne legalább egy, egészséges vizet adó kút. Hiszen az nyilván nem várható, hogy a legkisebb faluban is vízvezeték épüljön. .Legalább egy jó kútnak viszont lennie kell. Többször szó volt már erről sok fórumon, megyei tanács ülésén is, gyakorta irtunk róla lapunkban, de nyilvánvaló, hogy az eddiginél is többször kell foglalkozni vele mindenütt. Szerdán a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának tanácskozótermében foglalkozott vele több vállalat, intézmény képviselője. Ott volt például a Borsodi Szénbányák, az ÉRV. az KVÍZIG, a Keviterv, a Borsod megyei Vízművek, a Földtani Kutató, a megyei tanács megbízottja. A népfront hívta meg őket, azzal a szándékkal, hogy ismét történjék előbbre lépes kútügyben, a jő viz megteremtése érdekében mindazokon a • — ha szabad így fogalmazni — hivatalos lépeseken túl is, melyek már megtörténtek, vagy várhatóak a közeljövőben. A népfront

jellegéhez híven társadalmi összefogást szervez az előbbre lépéshez.

I-lada essek rá utalás. Az Egészségügyi M í nisztéri um

felhívására 1978-ban az országban mindenütt felmérték, megvizsgálták a vizek, kutak minőségét. A mi megyénk sajnos kiugróan rossz adatokat tudott szolgáltatni: 172 településen nincs jo ivóvíz. Illetékes szervek a legsürgősebb tennivalókat gyorsan elvégezték, vj zmú társulássá 1,

vagy új kút fúrásával jó vizet kapott néhány település. Viszont: 158 községbe — miként erről már többször tudósítottunk — zacskóban szállítjuk a vizet csecsemőknek, terhes mamáknak. Nyilvánvaló, hogy ez a zacskós víz (évi 4 millió forint) nem lehet. végleges megoldás, csupán ahhoz elegendő, hogy a legrosszabbat — nem a drámai hatás kedvéért, de le kell írni: elhalálozás a nilrátos víztől — elkerüljük. A hatodik ötéves tervben újabb 42 község kap vezetékes ivóvizet, köztük több, rossz ivóvizű község is, de a tervidőszak

vegére meg mindig 140 falunk marad jó kút nélkül.

A megfelelő tisztaságú, hozamú víznyerők feltárása, a szükséges művek megépítése közismerten sok pénzbe, mind több pénzbe kerül. A vizmú- társulás megszervezése sem mindig annyira magától értetődő, hiszen ma már 18—20 ezer forintot is vállalnia kell egy családnak, pedig ez még mindig csak a kisebb rész, a nagyobbat továbbra is az állam, ’vagy állami vállalat fedezi. De. ha minden ideálisan együtt van, még akkor is hosszú időt igényel a víz biztosításának összetett, sokrétű munkája. Szükséges hát mindenképpen a már említett jó kútnak a megépítése. Az iclén Felsőberecki. Igrici, Halmaj kap mélyfúrású kutat. Ezekben a községekben új kutak megépítéséről van szó, és. minden lehetőség biztosított rá, hogy még ebben az évben el is készüljenek. Háromhu- tán. Mogyoróskán, Regécen, Pusztafaluban ugyancsak lesz az idén egy-egv jő vizet adó kút, de itt nem újak fúrásával, hanem légiek felújításái al. rendbehozatalavaL A lényég : legyen jó víz! *

A népfront áltál összehívott tanácskozáson egyébkent nem volt szükség különösebb magyarázkodásra. meggyőzésre. A jelenlevők nagyon is jól értették miről van szó. hiszen mindahányan munkálkodtak már eddig is az ivóvíz megteremtésén. Gyors, rövid mondatok hangzottak el: egy kút teljes elkészítését vállaljuk ... a tervezést vállaljuk... az idén kél hasonló feladatunk van, jövőre elkészítjük.... Pár hét múlva minden vállalat. üzem pontosan jelzi majd írásban, mit tud vállalni ezekért a falukért kútügyben. Aztán a megfelelő csoportosítás. szervezés után kezdődhet a munka. A már betervezett építéseken túl tehát még néhány falunak jó ivóvize lesz, elkészül az a bizonyos jó kút.

Té rsadal mi ‘ munkában.

Mondhatnék: természetesen

társadalmi munkában, hiszen a mi megyénkben is mind nagyobb értékek születnek meg összefogásból. Nem mellékes: az említett tanácskozás alig több mint fél óráig tartott,.és várhatóan több millió forint értéket hoz majd, ami az anyagiakat illeti. A betegségei. vagy é^pen az. egészséget persze nemigen tudjuk ilyen pontosan forintokban mérni. Meg azt az erkölcsi sikert, eredményt sem, melyet ezek a jó kutak hoznak majd egy- egy falunknak.

PriSKa Tibor-