Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 10., vasárnap Mongólia nemzeti ünnepén Rtrszakas változásuk Korszerű textilgyár Ulánbátorban A lakosság 40 százaléka 15 évnél fiatalabb. Képűnkén; mongol gyerekek egy úttörőiinnepségen, „r Vérét; harcokkal köszön­tött az 1021-es esztendő Mongóliára. Az országra törő kínai militaristák és a .japán támogatást élvező íe- hérgárdisták csapatai ellen folyt a küzdelem. A szovjet Vörös Hadsereg segítségévei a népfelkelés az év közepé­re diadalmaskodott: győzött az antifeudális, népi forra­dalom. Szuhe Bator csapatai .1021. július 11-én vonultak be Ugrába, az egykori fővá- . rosba. (Nevét csak néhány év múlva keresztelték át Ulánbátorra.) Ugra elfog­lalásának napja azóta is az ország legnagyobb nemzeti ünnepe. Hatvankét esztendő nap­jainkban már csak egy szűk emberöltő, történelmi lép­tékkel mérve pedig röpke idő. Mongólia életében még­is korszakos változások zaj­lottak le ezalatt. 1924-ben kikiáltották a népköztársasá­got, a harmincas évek végén — ismét szovjet segítséggel — sikeresen visszaverték a japán intervenciósok táma­dását. A szocializmus tény­leges építése voltaképp csak a második világháború után kezdődhetett meg. A gyorsí­tott ütemű, s a baráti orszá­gok internacionalista együtt­működésére is támaszkodó fejlődés eredményeként a hazánknál mintegy tizen- hatszor nagyobb távol-keleti állam a középkori elmara­dottságból az új társadalmi rendszer alapjainak leraká­sáig jutott. Felszámolták a jobbágy­ságot, megszüntették az írás- tudatlanságot, új iparágakat teremtettek — szó szerint a semmiből. Dinamikusan fej­lődött a ma még alapvető­nek számító mezőgazdaság, így mindenekelőtt az állat- tenyésztés. Az ország az egy főre jutó állatállomány te­rén világelső, míg az egy főre eső hústermelésben az ötödik helyet foglalja el. Bátran építenek a KGST ke­retében kidolgozott hosszú távú tervekre. (Mongólia 1962 óta tagja a szervezet­nek.) Gyökeresen átalakult a mindennapi élet is. A fő­városban a hagyományos, kerek nemezsátrak, a jurták mellett egyre több összkom­fortos lakás 'épül. Nemsoká­ra kezd termelni Ulánbátor második házgyára. Létrejött a közoktatás és á közegész­ségügy alaphálózata. A vá­ros lakossága lassan a fél­millió felé közeleg — noha e szintet eredetileg csak az ezredfordulóra jósolták. Az 1,7 milliós össznépesség egyébként rendkívül fiatal — 40 százaléka 15 éven aluli! Hazánk és Mongólia vi­szonya sokrétű, az irdatlan földrajzi távolság ellenére egyenletesen fejlődik. Poli­tikai és egyéb kapcsolataink a barátsági és együttműkö­dési szerződés szellemében alakulnak, s nem ritkák a magas szintű találkozók sem. Kereskedelmi forgalmunk bővítése közös érdek. Ma­gyar szakemberek részt vesznek többek közt a mon- góliai ásványkincsek feltá­rásában. s a vízügyi kutatá­sokban. Országaink állás­pontja a nemzetközi politi­kakérdéseit illetően is meg­egyezik. Károm nagyvállalat első fel éve (Folytatás az 1. oldalról.) szinten teljesítette. Szám­adataink ugyan még csak előzetesek, hiszen a pontos mérleg július 20- ra készül el, de azt jelzik, hogy ered­ményeink néhány százalék­kal már csak jobbak lehet­nek. A féléves bruttó ter­melési és árbevételi teiv teljesítése egyaránt 101 SJüct- zalékra sikerült, rubelelszá­molású tervünk iu0,ö száza­lékra, a nem rubelelszámo­lású pedig körülbelül 104 százalékra valósult meg. Az egy főre jutó bruttó terme­lési érték, vagyis a terme­lékenységi mutató 102,4 szá­zalék lett, s nem lehetünk elégedetlenek a vállalati nyereségterv féléves eredmé­nyével sem; 100 és 105 szá­zalék közötti a mutató. Dicséret illetheti a DIGÉP nyolc gyáregységét is. Vala­mennyien szinte azonos szin­ten érték el célkitűzéseiket, nem kellett egyiknek a má­sikra rádolgoznia, az egyen­letes munka meghozta a gyümölcsét: mindannyian tervszint fölötti eredményt produkáltak. Mindez persze nem erőfe­szítések nélkül valósult meg. Bizonyos átcsoportosításokra volt szükség például ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják a tényt: a fél év során mint­egy 100 fővel csökkent az átlagos állományi létszám a vállalatnál. A létszámcsök­kenés mellett adódtak más nehézségek is, elsősorban az anyagellátás vonatkozásába!) például az öntvényellátás, bár az elmúlt esztendőkhöz képest már mutatkozott va­lamelyes javulás. Számtalan olyan intézke­dés született és valósul meg folyamatában a gépgyárban (készletgazdálkodás, pénz­ügyi fegyelem stb.), amelyek egyaránt a vállalat hatékony gazdálkodását, jó exportter­melését hivatottak c1 "segíte­ni. A fél év szép eredményei azonban mindezek mellett sem valósulhattak volna meg az ütemes termelés nélkül. Ennek érdekében vezették be például a napi ütemes ter­melés tervezését és mérését ez év április 1-től. A közelmúltban készült el 23 millió forintos költséggel a Borsodi Vegyi Kombinát új, úgynevezett ablak-kon- fekcionáló üzeme, ahol pvc- ből korszerű technológiával állítják elő a nyílászáró szerkezeteket. Az új üzem szerves részét alkotja a gyár műanyag-f eldől gozásának; kapacitása az évi 50 négy­zetméternyi nyílászáró szer­kezet előállítására képes. Mint a küzelmúltban'meg- tartott vezérigazgatói érte­kezleten elhangzott, az új üzem jelentősen segíti a la­kásépítési programot és bő­víti az építők rendelkezésé­re álló hazai választékot. A tervezők és az építők jó munkája nyomán rekordidő alatt kezdhette meg terme­lését. Nagyban hozzájárul az alapanyagok feldolgozási szintjének bővítéséhez, ami jó hatást gyakorol az ered­ményességre. A tanácskozáson megá’In- pították, hogy a Borsodi Ve­gyi Kombinát az első fél évben eleget tett az elvárá­soknak. Teljesítményeinek további növelését azonban jelentősen befolyásolja a technológiai berendezések fokozatos elhasználódása, va­lamint a legrégebben tele­pített üzemrészek korszerűt­lensége. Emellett gond, hogy az új gazdasági szabályozók nem biztosítják megfelelően a jelentősebb műszaki fej­lesztéseket, a karbantartási színvonal emelését, amely nagyban befolyásolja a biz­tonságos munkát is. Hemzef próbáló feladatok Pierre Maoy életrajza \ Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke 1928-ban született az észak­franciaországi Cartignies-ban. Apja tanító volt. Tizenhat éves korában csatlakozott az ifjú szocialistákhoz. 1950-ben megválasztották a mozgalom országos titkárának. 1050— 1955 között történelmet és földrajzot tanított a párizsi elővárosokban. 1951-ben megalakította a Leo La­grange klubok országos szö­vetségét, mely az egyik leg­népszerűbb népi ismeretter­jesztő szerv Franciaország­ban. A pedagógusok szakszerve­zetének tagja lett. majd a szakoktatók szakszervezeté­nek főtitkára volt 1955-tól '1959-ig, 1953-ban az SFIO (a Francia Szocialista Párt) igazgatótanácsa és Politilcai Bizottsága tagjának válasz­tották. 1965 és 1971 között a szocialista és demokratikus baloldalnak egyik fő szerve­zője. Tevékenysége nagy ré­szét annak szentelte, hogy előkészítse az epinay-i kongresszust, amelynek során Francois Mitterrand-t vá­lasztották a szocialista párt élére. 1973-ban Lille képviselőjé­vé és polgármesterévé vá­lasztották. 1074.-ben Nord Pas-de-Calais regionális ta­nácsának elnöke lett. 1074- ben a szocialisták értekezle­tének egyik fő kezdeménye­zője volt. 1077-ben a balol­dali szövetségbe tömörült ta­nácstagok újból Lillc város polgármesterévé választották, majd 1083-ban ismét elnyer­te ezt a tisztet. 1071—1979-ig a szocialista párt országos titkárságának koordinációs feladatait látta el. Pierre Mauroy-t a Metz-i kongresszuson a párt végre­hajtó bizottságának tagjává választották. E tisztségét 1081 májusáig, miniszterelnöki ki­nevezéséig megőrizte. Dr. Lckai László bíboros, esztergomi érsek meghívásá­ra látogatást tett hazánkban Liudas Povilonisz kaunaszi püspök vezetésével a litván katolikus egyház delegációja. A litván főpapok eszmecse­rét folytattak a magyar ka­tolikus egyház vezetőivel és megismerkedtek a katolikus egyház több intézményével. F elelős számvetést végzett a héten az MSZMP köz­ponti Bizottsága, és gya­korlatához híven olyan követ­keztetésekre jutott, amelyek aligha csak jelenünkre vonat­koznak. E politilíai mérlege­lés szükségszerűen felölelte a külvilág meghatározó esemé­nyeit csakúgy, mint a szocia­lista társadalomépítés min­dennapi és hosszú távú fel­adatait. A tegnapi lapban megjelent közlemény pontosan érzékel­teti azt, hogy népünk, gazda­ságunk közvetlenül reagál mindenre, ami a világban tör­ténik, akár kedvezően, akár kedvezőtlenül érint az ben­nünket. A Központi Bizottság ezért sem mulaszthatta el — ez Is hagyománya már —, hogy objektiven elemezze a nemzetközi élet eseményeit. Megállapítsa azt, hogy az or­szágot milyen hatások érik a határon túlról, s a világ sor­sának alakulása mire kell, hogy indítson mindannyiun­kat. A helyzetkép realista — mint ahogyan korábban az áprilisi, most pedig ezen az ülésen is megállapította a Központi Bi­zottság : egymásnak ellent­mondó erők bonyolult körül­mények közötti harca jellem­zi világunkat. A nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvé­sek, amelyek a katonai erőfö­lény megteremtésére, a fegy­verkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvé­sek súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. E helyzetben a Magyar Népköztársaság továbbra is a bevált, a sok év óta változat­lan elveken alapuló, partne­reink számára világos és ki­számítható külpolitikát foly­tat. Hisszük, hogy a különbö­ző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élése közös érdek, s hogy az enyhülés vívmányait meg lehet és meg kell őriznünk. A feszültségektől terhes nemzetközi viszonyokat azon­ban figyelembe kell vennünk napi munkánkban. A terme­lés helyzetét, a vállalatok mun­káját nehezítette és nehezíti a külföldi piacok változatlan stagnálása, a makacsul kitar­tó recessziós hullám. A tőkés államokban tovább emelke­dett a munkanélküliség, s en­nek visszatartó ereje van ex­portunkkal szemben is, hiszen az alacsony kereslet hatvá­nyozottan növeli a termékek­kel, a szállításokkal szembeni követelményeket. Kielesedett küzdelem dúl a vevőért, s a piacokért. Ez viszont ösztön­zést ad egyes tőkés államok­nak arra, hogy protekcionista, illetve politikai indítékú aka­dályokkal nehezítsék a szá­mukra kevésbé kívánatos ex­portőr törekvéseket. Röviden fogalmazva: mindez annyit tesz, hogy továbbra is a tar­tósan szigercüó követelmé­nyekkel keli szembenézni a nem szocialista piacokon. Ugyanakkor az is befolyásol­ja gazdaságunk munkafelté­teleit hogy a szocialista gaz­dasági közösségben barátaink hasonló feltételek között él­nek és dolgoznak, nehézségeik hozzánk hasonlóak, fejlődé­sük hasonló szakaszában jár­va ők sem mentesíthetik ma­gukat a kedvezőtlen világgaz­dasági hatásoktól. Egyértelmű képet rajzol elénk a Központi Bizottság közleménye, hogy az összetett igényeknek miként tettünk eleget az első fél évben. Meg­állapította : népünk kiegyen­súlyozott belpolitikai helyzet­ben, szervezetten és céltudato­san dolgozik a kitűzött gaz­dasági feladatok megvalósítá­sáért. Az első fél évben a nép­gazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fej­lődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek, az áruellátás, a bérek és a fo­gyasztói árak a terveknek megfelelően alakultak. Azaz a fő tendenciákkal, a meghatározó folyamatokkal nincs különösebb gondunk. Az 1983. évi népgazdasági terv a-lapvető gazdasági céljai teljesülnek, illetve a teljesí­tésnek továbbra is megvan­nak a feltételei. A helyzet azonban nem mindenben megnyugtató, egyes területe­ken javítani kell a teljesítmé­nyeket. Figyelmet érdemel, hogy az év eddigi hónapjai­ban az ipar — különösen az export szempontjából fontos gépipar és a könnyűipar — termelése ingadozó volt, s ha ez a tendencia folytatódik, ak­kor emiatt az egész népgaz­daság produktuma gyengül­het. Márpedig továbbra is el­sőrendű cél a külgazdasági, a belső egyensúly, illetve a fi­zetőképesség megőrzése, javí­tása, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez az kell, hogy a kivitel legalább a tervezett ütemben növeked­jen, mégpedig az oly fontos ipari termékekből is. Szándékosan hangsúlyozzuk népgazdaságunk vezető ága; az ipar fontosságát, kiemelke­dő szerepét. A kiindulási pont, hogy a kétségtelen nagy fejlődés mellett látnivalóató azok a jelek, amelyek bizo­nyítják : ez a népgazdasági ág nem mindenben tudta követ­ni a módosuló világ- és a ha­zai piac követelményeit. Erre mutat, hogy az iparilag fej­lett országokban sebesebb ütemű termékváltás zajlik, s ott erőteljesebb a versenyké­pesség. Iparunknak az irányí­tási, szerkezeti előrelépésre éppen úgy szüksége van, mi nt arra, hogy javuljon innová­ciós érzékenysége, gyorsabban alkalmazza az új technikát, javítsa termékei minőségét. A követelmények azonban aligha csak az ipar számára adottak. Fokozott terhelést ér­zékel a társadalom, amikor a fejlődésének nehéz kaptató­ján jár. Ezért fontos, hogy e körülmények közepette még inkább érvényesüljön a nem­zeti egység, s a szocialista de­mokrácia. Az emberek kap­janak az eddigieknél nagyobb lehetőséget a közügyekbe való beleszóláshoz, közös sorsunk alakításához. E célt szolgálja majd a választási rendszer továbbfejlesztése is, melyet most a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának állásfog­lalását figyelembe véve vita­tott meg a párt Központi Bi­zottsága és ajánl az; ország­gyűlésnek. H emzetpróbáló feladatok az egyik oldalon és nyi­tottság, készség mind­ezeknek a közérdekű vállalá­sára, a társadalom még aktí­vabb ellenőrző tevékenységé­vel. Végül ennyivel is össze­foglalható a politilíai mérleg- készítés. No és azzal a szán­dékkal. ami a határozat sza­vaiból kicsendül: munkálkod­junk azon. hogy eredménye­inket megőrizve tegyük ottho­nosabbá országunkat minden becsületes ember számára. I KISZ-küldöttség a Szovjetunióban A Lenini Komszomol Kő- ponti Bizottságának meghívá­sára július 2—9. között a Szovjetunióban tartózkodott a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség küldöttsége Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A delegációt fogadta Viktor Misin, a Komszomol Közpon­ti Bizottságának első titkára. Fejti Györggyel kölcsönösen téjkoztatták egymást a két if­júsági szövetség tevékenysé­géről, áttekintették a KISZ és a Komszomol közötti együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló időszerű feladatokat. A KISZ delegációja elláto­gatott Szovjet-Uzbegisztánba is. ahol Fejti Györgyöt fogad­ta Saraf Rasfdov. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az Üzbég Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents