Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
1983. július 8., péntek ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 3 Fslhábcrító manipulációk Meghökkentően nagy azoknak a módszereknek a száma, amelyekkel már eleve a termelés szférájában, vagy később, a forgalmazás területén, tehát a kereskedelemben megkárosítják a vásárlókul,. Ez volt az első benyomásom, amikor elolvastam az. Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség legfrissebb jelentését, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé elé terjesztett: néhány héttel ezelőtt. Pedig ez a jelentés csupán az élelmiszerek termelésének, szállításának, értékesítésének vizsgálati tapasztalatait gyűjti egybe. Az 1983 első negyedévében folytatott vizsgálatnak vannak pozitív tapasztalatai is — általában javult az áruellátás élelmiszerekből, a magánkereskedők gondosabban kezelik az árut —, de az ellenőrzések természetesen elsősorban a hiányosságokra hívják fel a figyelmet. Érdemes talán kicsit részletesebben megismerkedni a lánckereskedelem árfelhajtó szerepével, amely nemcsak a vásárlóknak káros, hanem a termelőket is irritálja. E cselekmény színhelye többnyire a budapesti Bosnyék téri nagybani piac. ahol mezőgazdasági nagyüzemek csupán azért vesznek meg zöldséget, gyümölcsöt, hogy nyomban, akár a helyszínen, magasabb áron adják tovább viszonteladóknak. Négyszer drágább lett az alma A fóti Béke Tsz például 570 kiló almát vett; 3 forintos kilónkénti áron, ezt eladta a békéscsabai TSZKER-nek kilónként 5,80- ért, amely az almát a Teleki téri Zöl déri- boltnak továbbította 9 forintos áron. A Zöldért is felszámította a maga hasznát, így az eredetileg 3 forintos jonatánt a vásárló 12 forintért kaphatta meg. Hasonló manipuláció révén nőtt egy tétel cékla ára 5 forintról 12-re, természetesen kilónként; ezt az árdt a ceglédi TSZKEK vette meg, adta tovább a békéscsabai TSZKER-nek, s a lánc utolsó szeme iismét a Teleki téri Zöldért volt. De hasonlóan járt el a gombával a DunamenU Mgtjsz, amely a Galgamenli Tsz újpesti árudájának adott el IC kilót, onnan az áru méri drágábban jutott el a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat konyhájára. Ez a lánckereskedelem tulajdonképpen nem ütközik a törvénybe annyiban, hogy az említett mezőgazdasági üzemeknek joguk van nagykereskedelmi tevékenységet folytatni — tehát venni, és viszonteladónak . eladni —, ám, ha az áru több kézen megy keresztül az indokoltnál, az szükség- teledül növeli az árat. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői keresik a módját annak, hogy az ilyen tevékenységet visszaszorítsák. Amint újból kezdeményezik, hogy jobb minőségű tejes zacskót gyártson az ipái', merj; jelenleg igen nagy mennyiségű tej vész; kárba: folyik ki a rossz fóliákból. Ez elsősorban népgazdasági kár — a gondosan ’termelt lej egy része a csatornába kerül í—, de ugyanakkor a vevő is károsodik, ha a literes zacskóban csak mondjuk kilenc, deci tejet visz haza. Regi, visszatérő gond, hogy az üzletek * gyakran átveszik a nem kifogástalan minőségű élelmiszereket is a gyártóktól, es azokat teljes áron adják el a vevőknek. Tulajdonképpen a kereskedő hibáztatható, hiszen az ilyen húst. tejterméket, pékárul vissza kellene küldenie, de akkor egyes cikkek —, amelyek éppen hibásan érkeztek — hiányoznának a bolt választékából. Ezért a megoldást az élelmiszeriparban i kellene ' megtalálni; magyarán az üzemekből. a vágóhidakról csak kifogástalan minőségű árut szabadna kiszállítani. Egyébként tőkehúsból jelentős mennyiségeket rendre nem vesz át a kereskedelem, ugyanakkor átvesz szabálytalanul bontott búst. is úgynevezett ellátási érdekből, vagyis azért, nehogy a boltokban hiány keletkezzék. Ezt a lényt jegyzőkönyvben is rögzítik, vagyis a húsipar és a kereskedelem közötti viszonyra sok reklamáció jellemző, ám, a tőkehús ipari megmunkálása hosszú ideje alig javul. Minden negyedik probavasarlásnál Az említett vizsgálat során a kereskedelmi felügyelők 2800 próbavásárlást végeztek az ország különböző részein, és az esetek 24 százalékánál tapasztaltak valamilyen, a vásárlót megkárosító hibát. Sovány vigasz, hogy ez az arány kedvező, mert az előző három évben a próbavásárlások magasabb arányban — 26—31 százalékban — jártak ilyen negatív tapasztalattal. Végső soron azt állapíthatjuk meg, hogy a fogyasztó érdeke — bár nagyszámú szervezet, intézmény, tanács is védi — igen gyakran szenved sérelmet. Ha nagyon szerény mértékben, de hibáztathatok vágjam k ezért mi, iőgj'asztók is. Mi is gyakran úgy járunk, mint a boltosok: szemet hunyunk a pontatlan mérés, számolás felett, megvesszük a lejárt szavatosságú élelmiszereket is. és nem, vágj' csak nagyon ritkán visszük vissza a boltba a hibás árut. A bajokat természetesen nem nekünk kell orvosolnunk, hanem az iparnak és a kereskedelemnek, de arról se feledkezzünk meg, hogy ha a fogyasztók szigorúbb ellenőrök, jobban védik a maguk érdekeit, akkor rákényszerítik a boltost a tisztességesebb munkára, sőt arra is, hogy visszautasítsa a termelők rossz minőségű áruinak átvételét. Itt is kialakulhat tehát egy lánc — egy jó ügyet szolgáló lánc —, amely a fogyasztótól a termelő felé, lépésről lépésre igényesebb magatartást közvetit. 728 ezer forint pénzbírság Emellett természetesen a vizsgálat nyomán megtették a hivatalos lépéseket is: tájékoztatták az érintett kereskedelmi vállalatok központjait, a termelőket, azok főhatóságát az észlelt hibákról, és a vétkeseket megbüntették. A bolti szabálysértések esetében 452 pénzbirságot szabtak ki, összesen 728 000 forint összegben, az iparban tapasztalt szabálytalanságokért pedig különféle felelősségre vonásokat kezdeményezlek. G. Zs. Építőipar szerű Ha nem is éli virágkorát, de napjainkban is fejlődik, átalakul az építőipar. A hazai és részben külföldi előállítóktól gyártóktól, egyre több korszerű építőanyagot, s ahhoz szükséges kisgépet, szerezhetnek be. Az ú.iabb anyagok és gépek segítségével, gyorsabbá, hatékonyabbá válhat a munka. A kisgépek kezeléséhez persze, szakképzettségre és nagy figyelemre van szükség, ellenkező esetben hamar bekövetkezhet a baleset. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat teleme- chanizációs központját Miskolcon, a Borsod megj’ei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei építik. Képünkön egy kisgép és kezelője látható, alti betonj'p burkolóelemeket darabol. Fői ó: Udvardy József A világgazdaság hírei A fejlődő államok hányada Magyarország külkereskedelmi forgalmában eddig 11 százalékra emelkedett. A magyar exportban a fő helyet a könnyű- és élelmi- szeripari termékek, a gyógyszerek és az lkarus-autóbu- szok foglalják el. Az utóbbi időben bővültek a vegyipari szállítások, több állattenyésztésre szolgáló berendezést és öntözőrendszert szállítottak. Indiában a Tungsram közreműködésével modernizáltak két nagy lámpagyárat. E cég termét kei eljutnak Indonéziába, Irakba és más országokba, a közelmúltban a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár egy kereskedelmi versenytárgyalás nyerteseként hat - száz nagy kapacitású, turbógenerátorral működő és billenős karosszériával gyártott dömper szállítására kapott megrendelést Szíriától, Dinamikusan fejlődnek Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a latin-amerikai államokkal. Brazília például mezőgazdasági gépeket, szerszámgépeket, különböző technológiákat importál Magyarországról. Bővül az áruforgalom Mexikóval és Argentínával, Az í-deí első ífel évben Lengyelországban 95.2 millió tonna szenet bánjásztak; ötIBUSZ sajtótájékoztató Az IBUSZ Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Arrierika 23 országában több mint 150- féle utat kínál az őszi és a téli hónapokra, amelyeken mintegy 55 ezer turista vehet részt. Egy-egy út ára 1000 forinttól 60 ezer forintig terjed, ezek az alapárak a főszezoni- akhoz képest 20—40 százalékkal olcsóbbak. Néhány útnál, például a bulgáriai naposparti nyaralásoknál rendkívüli nyugdijaskedvezményt, is nj'újtanak. Minderről az IBUSZ vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon számoltak be. A tájékoztatón elmondták: minden eddiginél gazdagabb a karácsonj'i és szilveszteri programajánlat. Egyebek között a közeli Nyitrára és a távolabbi Ciprusra is szerveznek utakat. Újdonság az inj'enctúra, amelynek keretében a cseh sörvidékkel, vagy ázsiai ételspecialitásokkal, bolgár és jugoszláv gasztronómiai ételkülönlegességgel ismerkedhetnek meg az utasok. f A? 1982—83. évi pártoktatás tapasztalatairól Szabó Józseffel, az Észak-magyar- országi Áramszolgáltató Vállalat központja pártalapszer- vezejtének titkárával beszélgettünk. Elmondta, hogy területükön az oktatási körök szervezését meghatározta a 82 fős párttagság összetétele, akik közül mindössze hatan nem rendelkeznek alapfokú politikai végzettséggel, és á többség felső, illetve középfokú állami iskolai végzettségű. Mindezek figyelembevételével két oktatási kört, szerveztek, melyek közül az egyik guzdaságnoliti- kai kérdésekkel, a másik a pártjjrányítás és a pórtélét kérdéseivel foglalkozott 30 fős i létszámmal. Ezenkívül működött egy politikai vitakör is. 28 állandó résztvevővel. A pártoktatás tömegtanfolyamai mellett hét szak- szervezeti körben 110 dol- goz,ó és két KISZ-oktatási tanfolyamon pedig több, mint 40 fiatal bővítette ismereteit. A párt- és tömegszervezeti oktatások előkészítését, szervezését, a foglalkozások ellenőrzését és fl pártoktatás tapasztalatai az ÉMASZ-kőzpontban segítését több éve bevált gyakorlat alapján a párt- alapszervezet vezetősége mellett működő oktatási bizottság végezte, illetve koordinálta. A propagandisták kiválasztásánál az volt a cél, hogy olyanok álljanak a különböző tematikájú körök élén, akik alkalmasak arra, hogy a vitatott kérdésekben egységes szemlélet, állásfoglalás alakuljon ki, ami végső soron a cselekvési egj’ség megvalósítását segíti. Például kél tanfolyam vezetését politikailag és szakmailag felkészült, több mint tíz éve propagandista tevékenységet folytató iő- osztályvezetők végezték. — Hogyan éltek a szabad témaválasztás lehetőségével? — Négy ilyen foglalkozást szerveztünk, a hallgatók érdeklődésének és igényének figj'elembevételével. Januárban feldolgoztuk az országos agilációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás anyagát, továbbá filmvetítéssel egybekötve megemlékeztünk Marx születésének 165.. halálának 100. évfordulójáról. Foglalkoztunk a Heti Világgazdaság egyik cikke alapján a magyar ár- és jövedelmi vi- szonyokkal, a vállalatunknál dolgozó műszaki értelmiségiek helyzetével és feladataival, az újítások kérdésével. a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a város kapcsolatával, s természetesen vállalatunk 1982. évi tervének teljesítésével, az ez évi feladatokkal. A felsorolt témák egy részénél külső szakembereket kértünk fel előadónak. — A tananyagokban foglaltakon kívül elsősorban milyen kérdések váltottak ki vitákat? — Nálunk is élénk viták folytak például az életszinvonal-politikával, a kisvállalkozásokkal, továbbá a párt belső életével, a párttagok jogaival és főleg kötelességeivel kapcsolatban. A felmerült kérdéseket a foglalkozásokon tisztáztuk. A kötelező irodalom feldolgozásán kívül elsősorban a vállalati kérdések foglalkoztatták a hallgatókat, ezek közül is azok, amelj'ek kor- mányuhk energiaprogramjának megvalósításához kapcsolódnak. Vállalatunknak, profiljából adódóan jelentős feladatai vannak a program végrehajtásában. A megvalósítás hogyanja kapott nagj' szerepet a foglalkozásokon. A viták égj' része szakmai jellegű volt, ugyanakkor politikai jelentőséggel is bírtak. Energiagazdálkodásunk átfogó kérdésein belül foglalkoztak a hallgatók azzal: milyen felvilágosító munkál kellene végeznie az EMÁSZ dolgozóinak ahhoz, hogj’ például a magántulajdonban lévő hőtárolós kályhákat lehetőleg éjszaka, és ne nappal, villamosenergia-fogyasz- tás csúcsidejében fütsék fel a iőgj'asztók. Azzal is foglalkoztak a hallgatók, hogy a vállalat kezelésében lévő közel 700 gépkocsival ho- gj’an lehetne több üzemanyagot megtakarítani, de elhangzottak észrevételek a hálózati veszteség csökkentésére is. A kötetlen viták segítették egj'-egy kérdésben az összefüggések megértését, hozzájárultak ahhoz, hogj' a hallgatók a iőgj'asztók körében meggyőző érvekkel tudjanak agitálni. Szabó József elmondta még azt is, hogy már folynak a következő oktatási év előkészületei. Három kör indítását tervezik az, 1983—84- es oktatási évben először bevezetésre kerülő, de már most is nagy érdeklődést keltő ..Időszerű ideológiai és politikai kérdések” című tanfolyamból. Frisovszki Tibor százezer tonnává-! tobtet a múlt év azonos időszakának termelésénél. Az export a vizsgált időszakban Í6,6 millió tonna volt. Tavaly a széntermelés 189,3 millió tonnára rúgott, nem érte el ugyan az 1978. éri 193 millió tonnás rekordot, de jóval meghaladta az 1981. évi eredményeket. Az export növekedése még szembetűnőbb: a múlt évi 26,5 millió tonnával szemben 1981-ben csak 15 millió tonna volt a kivitel. Tekintve, hogy a szén Lengyelország egyik döntő fontosságú exportcikke, a termelés és a kivitel ösztönzésére a kormány nagy erőfeszítéseket tesz. A szómba-, ti munkavállalásért a bányászok igen magas pótlékot kapnak. A Szovjetunióban a Lena felső folyásánál Irkutszk környékén új fa-, cellulóz- és papíripari központot kívánnak létesíteni. A helyben ‘ levő fa nyersanyagot 2 milliárd köbméterre becsülik. A tajgának ezt a területét a Bajkál—Amur vasútvonal építésekor kapcsolták be az ország gazdasági vérkeringésébe, A Léna főije és a Bajkál-to közötti mintegy 300 kilométer hosz- szú pályaszakasz révén adva vannak a szállítási lehetőségek. A jövendő gyár mellett, a Léna folyón nagyobb kikötőt is építenek. A magyar—finn vegyipari forgalom az utóbbi egy évben 16 százalékkal növekedett. A finn export értéke 35 millió finn márka volt, s a magyar szállításoké pedig ennek mintegy kétszerese. Néhány évvel ezelőtt.1 1968-ban éppen fordított volt ez az arány. A magyar partnerek különösen nagj' értékben szállítanak Finnországnak aluminiumhidrátot, továbbá különféle műanyag és gyógyszeripari alapanyagot, késztermékeket. A múlt évben megkezdődött a magyar nátriumíosziát-műtrá- gya kivitele is. A finn export választékában a legjelentősebb tételek festékipari alapanj'agok, mindenekelőtt titánoxid. s továbbá kész gyógyszereket és műszálat is szállítanak a finn partnerek. A két ország közötti árucsere-forgalomban a korábbi tíz százalékról tavalj' már 16 százalékra nőtt a vegyipari termékek aránya. A kétoldalú kapcso- ! latok erősítésére fejlesztik a c műszaki-tudománj'os együtt- I működést is.
