Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

ÉSZAK=MAGYARQRSZAC? 3 T983, jtlTius 7„ csütörtök Rosszul fizetett a vevő r* r . Ili partnereket kerestek - és találtak yí\ á n á i A Sárospataki Ruházati Szövetkézetet sok év óla az eredményesen 'gazdálkodó kollektívák között tartják »Kanton. A siker tartósan melléjük szegődött: a szövet­kezet megállja helyét, a ne­hezebb gazdálkodási felté­telek között is. — Nagy szerencsénk, hogy jól felkészült, bármikor mo­hi I i/álható munkás gárdánk van— mondja Ktirajz Gáza, a szövetkezet elnöke. — Dol­gozóink képesek a bonyolul­tabb munkák elvégzésére is. Zömmel szakmunkások dol­goznak itt, — munkásaink 80 százaléka megszerezte a «zakm un kás- b i zon y í l vá n y l, saját tanműhelyünkben. Mindig fontosnak tartottuk, hogy ne az utcáról kelljen munkásokat toboroznunk. Húsz éve képezünk szak­munkásokat, évente lizenüt tanuló szabadul fel. Most is, amikor megkezdtük a beru­házást. gondoltunk az után­pótlásra. Az. új épületben y jelenleginél nagyobb, korsze­rűbb tanműhelyt, is kialakí­tunk, ahol száz tanulót ké­pezhetünk majd. —" Milyen .izem doii In kai. mérlegellek meg, amikor a beruházást, cl határozták? ■— Tavaly kezdtük a mun- kálaj&Kat, saját erőből. Jobb murikakö rülfnényekefc aka- mjnii,, teremteni dolgozóink­nak. Ha az. új üzemház elké­szül, megszűnik a műhelyek zsúfoltsága. s megoldódnak a raktározási gondjaink is. — Mennyiben határozza meg a szövetkezel tevékeny­séget a lökés bérmunka? — Változatlanul sok bér­munkát vállalunk — jegyzi meg az elnök. — Söl, az. idén a tavalyitól tíz százalékkal többet dolgozunk bérmunká­ban a lökés megrendelők ré­szére. Az. első lé! évben öt százalékkal sikerült túltelje­sítenünk mind a termelési, mind pedig az. árbevételi ter­vünket. Hat hónap alatt ösz- sz.esen 21 millió 200 ezer fo­rint árbevételt realizáltunk, változat tan termelői létszám­mal. Szovjet exportra hét­millió forint értékű lányká­én bébiruhái varrtunk, a bel­kereskedelem számára 3.2 millió forint értékben dolgoz- tun k. — Milyenek a külföldi pari ne r ka peso la t a.i k ? — Tavaly parlnervaltásra kényszerültünk, Nagyon ked­vezőtlen árajánlatot kaptunk azoktól a tőkés cégektől, akik számára korábban dolgoz­tunk. Ügy határoztunk: nem fogadjuk el a feltételeiket. Tudjuk, mire vagyunk képe­sek, mire vállalkozhatunk. Szövetkezetünk számára — ismerve az itteni rrmnkásgár­Jőfedelmező a juhexport dót — egyetlen járható út, ha munkaigényesebb, ezért drágább ruhák készítésére vállalkozunk. Ez a cél vezé­relt bennünket, amikor új partnerek után néztünk. Nem kellett sokáig keresgélnünk, több, elfogadható árajánlatot kaptunk. Végül is három NSZK-beli és egy holland cég mellett döntöttünk. Je­lenleg. tőkés bérmunkában kizárólag munkaigényes női ruhákat varrunk. Kisszériás — 200—500 darabos — meg­rendeléseknek leszünk ele­get, havonta két-három íz­ben kell átállítanunk a tér­ni el ős za la gok at. — Nem veti ez vissza a ter­melést? — Nem. Említettem, hogy szerencsénkre jó szakembe- r -kkel dolgozunk együtt. Úgy tűnik* sikerült megtalálnunk a legmegfelelőbb szervezeti formál is. Üzemünkben cso­portos teljesítménybérezés van. Huszonöt tagú munka­csoportokat alakítottunk — ennyi ember adja a munká­ját egy ruha elkészítéséhez. Minden csoportnak külön meósa van, aki folyamatában is ellenőrzi a munkát. Ha hi­bái észlel, időben szól, ami­kor még kijavítható. Ennek köszönhető, hogy a minőségi kötbér nálunk ismeretien fo­galom, d£vaH AsSidén á szokásoshoz ké­pest korábban köszöntöttek be a húsvéti ünnepek, s ez a naptár béli eltolódás nem volt valaHii kedvező — juhügyben. Csak látszólag meghökkentő ez az egybevetés, inert tudni kell, hogy a húsvét és a bá­rányhús fogyasztása a világ nem kevés országában ősi hagyománynak tekinthető. ' Márpedig ennek az ünnepi eledelnek is megvan a bioló­giai menetrendje: február 13-ig meg kell születnie az állatnak, hogy hát hét múl­tán úgynevezett tejesbárány- nyá növekedjék, s így elvi- hessék a kamionok. •» » Önkorlátozás az EGK-nál Mért elsősorban exportál­juk, egyebek közt Olaszor­szágba, Görögországba, az NSZK-ba és .az NDK- ba, valamint egyes af­rikai államokba, S mivel az. április elejére esett liúsvét- kor a legjobb világpiaci ár, továbbá mert április Végén volt, igazán nagy a gazdasá­gok kínálata, nos, ily módon már csakis alacsonyabb be­vételt tudott elérni az illeté­kes külkereskedelmi vállalat, a TERIMPEX. E vállalatiul szemben, fő­ként 1932 folyamán volt sok kifogása a juh tenyésztőknek, ugyanis, az expressz-módon fölhizlalt, iparszerűen „elké­szült” állatokat nem Vitték el a kellő időben, ezért tovább kellett tartani-etetni ökot, ami veszteséget okozott e ré­gi állatfajjal foglalatoskodó állami gazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek. Ta­valy meglehetősen sok olyan tanácskozáson vettem részt, ahol elkeseredett fölszólalók hangoztatták: 1983-ban föl­hagynak a juhtenyésztéssel és 'hizlalással. Pedig a külkereskedőknek is megvolt á maguk magya­rázata! így tán legfőképpen az fogadható el kellő indok­ként, hogy az Ausztráliában kitört szárazság okúi:,'nagy- hirtelen hajókra rakták bir­káikat a farmerek — egyet­len hajó százezer bárányt ké­pes befogadni! —, s a tenge­ren hizlalták föl őket, míg Afrikáig elérkeztek. Kiszorít­ván ezzel másokat, így a ma­gyar árut i.s. Végül azonban minden portéka elkelt, más kérdés; hogy nem a korábbi években megszokott áron. Nekünk persze legcélsze­rűbb Európában, a lehető legközelebbi országokban ér­tékesíteni a juhot, ám 1930 októberétől ennek határt sza­bott a Közös Piac. Aminek értelmében évente,21 383 ton­nányi az engedélyezett kvó­tánk. mégpedig élőjuhbaii számítva. Úgynevezett ön kor­látozási szerződést kötöttünk az ECK-vaf, vagyis vállaltuk, hogy nem exportálunk többel, hozzájuk az említett 21 383 tonnánál, mert ha ezt nem tesszük, akkor p szeszélyes mértékű „lefölözést” alkal­mazzák velünk szemben, s ennek következményeként — kikalkulálták — sokkalta ke­vesebb lenne bevételünk eb­ből az üzletből. Visszaszorult a rideg racka A magyar bárány ex portnak — mert a faggyús birkát nemigen veszik meg külföl­dön — egyébként viszonylag kevés a múltja. Mindössze 1058-ig nyúlik vissza ez a múlt, akkor alig 50 ezer bá­rányt exportáltunk — Görög­országba. Tavaly már egymil­lió-négyszázezer bárány volt — élve és vágottan — a kivite­lünk, ami hozzávetőleg hat­vanmillió dollárt, jövedelme­zett. A tenyésztés tehát ex­port-centrikus, bár vannak tájak. így a Hajdúság, a Jászság, a Nyírség. Borsod, ahol kedvelik, a birkahúst, ám legföljebb néhány alkalom­mal fogy aratják esztendőn­ként. Vásárcsarnokainkban meglehetősen ritka a kínálat, jóllehet, akad pest-budai em­ber is. aki szívesen enne bá- rányhúst, ám tudnivaló, bogy éppoly drága lenne, mint a borjúhús, ami szintén hiány­cikknek mondható. ... Régi állatfajunknak em­lítettem a juhot, bár a ma elterjedt merinó csupán Má­ria Terézia óta honos Ma­gyarországon. Elődeiből, a ri­degmarliáho» hasonlatosa« edzett, esőt jól bíró, takar­mányozásban igénytelen, pöd- rött szarvú racka fajtából csupán mutatóban akad egy­két nyáj, így a Hortobágyon és Bugacon. A merinó le­győzött mindenféle nosztal­giát, húsa jobb, továbbá gyapja, teje, prémje miatt is a legértékesebb fajta. Te­nyésztése dolgában akad jó néhány kanyarulat, miként ez elmondható más agrártermé­keinkről is. 1967—68-ban mélyponton volt az állo­mány. 1973-tól az állami tá­mogatás révén évi százezer­rel nőtt a juhok száma. A íö gondok közé tartozik, hogy a juhhodályok építésére adott, dotációt, immár leüt éve meg- szüntették, s az esztendőnként százmillió forint fölötti gyep­dotáció is hasonló sorsra ju­tott. Márpedig hiába is talál­ták meg a juh esetieben is — elsőként a baromfival történt meg ez! — az iparszerű tar­tást, a legelő mégiscsak ol­csóbb. Legnagyobb vevőnk Olaszország Erinek ellenére azt olvas­tam a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának május 16-i ülésére készített doku­mentumban, bogy „az anyajuh-állományt a tsz-ek a tervet meghaladóan irányoz­ták elő”. Ebből, arra lehel következtetni, hogy a juhtar- tási kedvet az 1982. évi ex­portértékesítési gondok nem törték meg. Ami már csak azért is ör­vendetes, mert nem pusztán húsvét hozza a nagy pénzt, hanem — a karácsonyon kí­vül — az augusztus is. Hol és miért? Legnagyobb vevőnk­nél, Olaszországban, ahol eb­ben a hónapban megy sza­badságra a gyári munkások és alkalmazottak zöme. Már­pedig akkor elkerülhetetlenül — szinte a római korba visz- szanyúló szokásként — bá­ránygerinc járja, ez a leg­drágább eledel nem hiányoz­hat az éttermek étlapjairól. fc. M­I Gyomirtás tárcsázással a hegyaljai szőlőkben-----------------------------------------------­F otó: lacíó jtötsw! 5 Ha szükséges, leállítják az építkezést Milyen az építőanyagok minősége? Mostanság jocybast. meg­gondoljuk, hogy mire költ­jük a pénzünket, különösen, ha építkezni akarunk. Meg­spórolt forintjaink gyorsan, „beépülnek” a házba, jogo­san varjuk tehát: tartósak, jó minőségűek legyenek a vásárlásra kínált építőanya­gok. A gyártókon kívül az építőanyagok minőségének rendszeres ellenőrzésére hi­vatott az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet:, amely­nek miskolci Minőségellen­őrző Állomása Borsod és He­ves megyében l evékenyke- ’dik. Az itt dolgozók mun­kájáról, a vizsgálatok ta­pasztalatairól kérdeztük Sze- •pesszenlgyörgyi Oszkárt, az állomás vezetőjét. — Többféle munkái vég­zünk, amelyek közül talán 3 legfontosabb az építésfcl- ügyeleti tevékenység — mondja aa állomásvezető. — Az idén harminc , helyen kel] ellenőriznünk a szakipari munkákat: elsősorban a te­tőszigetelések, a nyílászáró- szerkezetek és a lapburkola­tok minőségét vizsgáljuk. Ugyancsak ez évi feladat: a panelgyártás és a panelsze- reiés ellenőrzése, s az idén először nézzük meg, hogy jogosan van-e az építő­anyag-gyártó vállalatok bir­tokában a termékeik jó mi­nőségét tanúsító bizonyít­vány. Az idén egy ilyen ala­pos vizsgálatot már elvégez­tünk Miskolcon, a síküveg­gyárban. Ott csupa jó dol­got tapasztaltunk. Jól felsze­relt laboratóriumban rend­szeresen ellenőrzik az üveg minőségét. Sajnos, a gyakor­latban másutt nem ez a jel­lemző. Az építőanyag-gyár­tók gyakran alaposabb vizs­gálat nélkül első osztályú­nak minősítik, önkényesen, termékeiket. Tudjuk, melyek azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek a vizsgá­latok elvégzéséhez szükséges laboratóriumi felszereltség­gel. A jövőben — szúrópró­baszerűen — ezekre a he­lyekre látogatunk el. — Milyen következménye van annak, ha az állomás szakemberei, úgy iiv.Uk meg, hogy a termék minősége, nem. megfelel»? ■— A Itóvsíjkezmenyöek különböző fokozatai van­nak . A legenyhébb: levelet írunk az adott vállalat igaz­gatójának, illetve főmérnö­kének a tapasztalt hiányos­ságról, s egyben felszólaljuk a hiba megszüntetésére, a vétók felelősségre vonására. Ta vaäy '1A ilyen levelet kel­lett, megírnunk. Az idén ke­vesebb. mintegy nyolc eset­ben kényszerültünk ..levél­váltásra”. Ha szükséges, szi­gorúbban keü eljárnunk. Ta­valy három esetben, kellett leállítanunk az építkezést — Nyékládházán, Egerben és Mezőkövesden, súlyos, az épületek állékonyságát tar* tósan veszélyeztető okok mi- alt. A rossz tetöszigeleles miatt biztos lett volna a be­ázás, s nem hagyhattuk, hogy a tervezettől gyengébb minőségű falazóanyag kerül­jön beépítésre. — A felügyeleti funkció miatt nem mindig es min­denütt népszerűek az állo­más dolgozói. Érthető, hi­szen ezeket a vizsgálatokat, nem kérik az érintett válla­latok. Sok esetben viszont eppen vállalati megbízásból végeznék anyagvizsgálatot,.. ” Az idén végigjártuk a Tüzép-telepeket. a kereske­delmi felügyelőség megbízá­sából. Sok helyen tapasztal­tónk visszásságot. A keres­kedelmi felügyelők bírságot róttak lei- azokon a telepe­ken, ahol nem megfelelően tárolták az . építőanyagot. Ugyancsak vállalati felké­résre. mintegy tíz éve vizs­gáljuk rendszeresen az Eszak- magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat termé­keit., Adnak a szakvélemé­nyünkre: tavaly beszüntet­ték Mátraderecskén az Álla 2 vázkerámia falazóblokk gyártását, mert az elvégzett minőségvizsgálat során nem bizonyult elég szilárdnak a termék. Helyette új, korsze­rűbb, az Uniform fantázia­nevet viselő falazóblokk gyártását kezdték meg. Di­cséretet érdemel a vállalat másik új terméke, a poro­lón falazóelem is. Munka- kapcsolatban állónk továb­bá a miskolci közúti és a vízügyi építőkkel is ■— mind­két ’Msi&shat részére <*s®ftí3 szeresen végzünk minőség*’ vizsgálatokat. Nemcsak as építőelemeket, hanem az ada­lékanyagokat is eüenoriz- zük. Borsodban, szerencsére, a betongyártáshoz jó ns-rwiy ségü kavicskésziet aH bős»- delkezésre. — EsetóKfcé«t ssafcwagJ vaéwyt is kémek az «So®»»? dolgozóitól... — Régebben kevesebb öve» jellegű munkánk volt, tavaly viszont szélesedett ez a tevé-i kenységi kör: nem kevesebb, mint. száz esetben kerték tő­lünk szakvéleményt az el­múlt évben. Az idén ilyen jellegű kéréssel eddig 76-an fordultak állomásunkhoz. Az épületek beázásának, repe­désein ok okait kellett; felde­rítenünk, s véleményt kel­lett mondanunk régi, felújí­tás előtt álló lakóházak ál­lagáról. Az egyik ilyen fel­edd I mik immár bírósági ügy. A sportcsarnok parkettájá­ról van szó. Tavaly parket­tá zták újra, s megint fel kell szedni. Ha véget ér a kéthetes Centrum-akcia, megkezdjük a vizsgálatot..,’ Az állomás dolgozói nem­régi Íren megbízatást kaptak egyéb munkára is. Neveze­tesen : segítenek a budapesti intézetnek az úgynevezett alkalmassági engedélyek el­bírálásában. Az idén az ő szakvéleményüket is figye­lembe veszik akkor, amikor arról döntenek: alkalmasak-e például a Mezöpanel-elemek családi házal? építésére. A minőségvizsgálatok elvégzé­sére korszerű berendezések­kel rendelkezik a miskolci állomás. Képesek valameny- nyi építőanyag mechanikai, illetve radiológiai vizsgála­tára. Ez év tavaszán a tech­nikai készültséget új, infra- sugaras hőmérővel erősítet­ték. A felsorolt feladatok el­lenére a Dagy értékű beren­dezések nincsenek eléggé ki­használva, Kényelmességből, vagy talán félelemből éppert azoic, a kisebb, építőanyag- gyártással foglalkozó üze­mek nem veszik igénybe az állomás szolgáltatásait, ahol éppenséggel semmilyen, a minőség vizsgálatára alkaiJ más laboratórium nincs. ,* Déváid Hoítets. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents