Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. július 7., csütörtök Ülésezett az SZMT elnöksége A táppénzes helyzet legyéokfcn Tegnap, július 6-án, szer­dán Miskolcon ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge. Monos János SZMT el­nök irányításával megtár­gyalták a szakszervezeti ok­tatás, a szakszervezetek ter­melést és gazdálkodást se­gítő tevékenységének tapasz­talatait, valamint Borsod megye 1982. évi táppénzes helyzetének alakulását és végül elfogadták az SZMT elnökségének második fél­éves ülésrendjét. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Tóth József, az SZMT vezető titkára, Faragó Ká­roly, a megyei tanács el­nökhelyettese. Megyénkben a szakszerve­zeti tagság és a tisztségvi­selők oktatásában eredmé- nyes, jó színvonalú tevé­kenységet fejtettek ki a szakszervezeti szervek, az SZMT oktatási központja. A beterjesztett jelentés elem­zőén, reálisan értékelte a végzett munkát és összegez­te a feladatokat. Napjaink­ban különösen nagy jelen­tősége van a szakszervezeti nevelő munkának, mert ez­által válik hatékonyabbá a tömegszervezeti tevékeny­ség. A szakszervezeti okta­tás fő célja, hogy a tiszt­ségviselők a velük szemben támasztott követelmények­nek eleget tudjanak tenni. A szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő tevé­kenysége 1982-ben és jelen­leg is azt a célt szolgálja, hogy hozzájáruljon a megye eredményes gazdálkodásához, a népgazdasági célkitűzések teljesítéséhez. Borsodban a táppénzes helyzet 1982-ben az előző évekhez viszonyítva kedve­zőtlenül alakult, emelkedő tendenciát mutatott. Napon­ta átlagban több, mint 19 ezer dolgozó maradt távol a munkából betegség miatt. Ez a helyzet igényli a táppén­zes fegyelem megszilárdítá­sát, a hatékonyabb szakszer­vezeti munkát abban az ér­telemben, hogy együttmű­ködve az illetékes szervek­kel, ellenőrzik a munkakö­rülményeket, a munkavédel­mi helyzetet, segítik a meg­előzésre való törekvést, a megbetegedett dolgozók mi­nél hamarabbi meggyógyu­lását és folyamatosan figye­lemmel kísérik a táppénzes helyzet alakulását. Számítógépes folyamatszabályozás (Folytatás az 1. oldalról.) sem, hiszen jó közepes nem­zetközi színvonalnak felel meg, nem vallanának vele szégyent a francia és olasz acélgyárak sem. Ez azért is szép eredmény, mert nálunk eddig még ismeretlen foga­lom volt a számítógépes fo­lyamatszabályozási rendszer az acéliparban, míg Japán­ban például már 25 éve al­kalmazzák. A rendszer egyértelmű előnye, hogy számon kéri a gyártási, technológiai fegyel­met és egy idő után ter­mészetszerűleg megszilárdít­ja azt. Elmondták a sajtó- tájékoztatón, hogy nem a munkairányítók, a vezetők, hanem a munkások, az acél­gyártók és az olvasztárok barátkoztak meg először a számítógépes folyamatirá­nyítással. Az acélgyártónak ugyanis zsebbe kell nyúl­nia, ha vét, ha seiejtet gyárt Egy adag ötvözött acéladag­nál a büntetés 500 forint. Most ha a számítógépes rendszerre hagyatkozik, ilyen büntetésre nem kerül­het sor. Az új-, nagyon kor­szerű Kombinált Acélműnél akár meg is sokszorozódhat- na a büntetés, mert míg a régi martinban egy adag acél 6—9 óra alatt készült el, itt 40 perc, vagy még ennél is rövidebb idő alatt. Nem az a cél. hogy lerövi­dítsék az adagidőt. hanem az, hogy anyagot, energiát takarítsanak meg a számí­tógépes rendszer segítségé­vel, továbbá az. hogy az acélfajták minősége folya­matosan egységes legyen. Olyan fiatal még a szá­mitógépes rendszerszabályo­zás, hogy csak „jósolni” le­het. Ám, az előzetes számí­tások azonban szép ered­ménnyel kecsegtetnek, azt remélik, hogy jövőre, vagy 1985-ben csupán a konver­ternél 50—60 millió forint eredményt „hoz”. Minden­esetre kettőn áll a vásár: a rendszeren és azokon az em­bereken, akik végrehajtják az utasításokat. A rendszer jól vizsgázott és vannak már olyan brigádok, ame­lyek kiváló eredményeket érnek el. Bemutatták az újságírók­nak a rendszer állomásáit. Az ívkemencénél például nagy lehetőség van az ener­giatakarékosságra, a drága hőálló anyagokkal való ta­karékosságra. Az LD-kon- verternél az egységes minő­séget garantálja majd a rendszer, de mindenütt, így az üstmetallurgiánál, a fo­lyamatos öntésnél és az ön­tecsöntésnél is jó eredmé­nyek vannak kilátásban. A Kombinált Acélmű disz­pécserszobájában és a fo­lyamatirányító gépteremben ámultunk el igazán a tech­nika csodáin, azon, hogy mi minden történt Fazola Hen­rik óta. Egyúttal rácsodál­koztunk azokra a fiatalem berekre — mindegyikük in nen a harmincon — akik „megtanulták” és alkalmaz­ni tudják a számítógépeket. Nagy szellemi tőkével ren­delkeznek. amelyet remélhe­tőleg sikerrel kamatoztat majd a magyar kohászát. Mert a Lenin Kohászati Mű­vek kísérlete egyúttal víz­választó is: ha nem sikerül Diósgyőrben a számítógépes folyamatszabályozás, másutt hozzá sem fognak ... — Icvay — Befejeződött a szovjet-nyugatnemet csÉcstalÉftozó tTolytatás az 1. oldalról.) iránt, megkerülte az előre­tolt állomásoztatású s a Szovjetunió és szövetségesei ellen irányuló amerikai nuk­leáris erők kérdését. A rakétatelepítés kapcsán Helmut Kohl ismételten le­szögezte, hogy a moszkvai tárgyalásokon ő csupán a Német Szövetségi Köztársa­ság álláspontját képviselte és nem kíván közvetítő sze­repet játszani, de a bonni kormány tájékoztatja part­nereit a megbeszéléseken el­hangzottakról. Mint mondot­ta, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a legköze­lebbi napokban Washington­ba utazik, ő maga pedig Margaret Thatcher brit és Pierre Mauroy francia kor­mányfővel folytat rövidesen telefonbeszélgetést. Kohl a tárgyalásokon és a sajtóértekezleten is újból síkraszállt a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó mellett, amelynek megtartására sze­rinte jó előkészítés esetén is sor kerülhet. Kohl a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy azok to­vábbfejlesztésére a meglévő szerződések alapján mindkét fél részéről megvan a szán­dék. Elmondotta, hogy hi­vatalos látogatásra hívta meg az NSZK-ba Jurij And- ropovot, aki a meghívást el is fogadta, s a látogatás idő­pontját később egyeztetik. Az NSZK kancellárja vé­gül minden szempontból hasznosnak nevezte moszk­vai útját és külön köszöne­tét mondott a szovjet veze­tőknek a szívélyes fogadta­tásért. Szerdán Moszkvából Ki- jevbe utazott Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárja, aki hétfő óta a szovjet vezetők meg­hívására tartózkodik a Szov­jetunióban. A repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, a Minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és más hiva­talos személyiségek búcsúz­tatták. Ugyáncsak szerdán Moszk­vából hazautazott Bonnba Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, az NSZK külügy­minisztere, aki Helmut Kohllal együtt érkezett a Szovjetunióba. Vlagyimir Scserbickij. az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az Ukrán Kom­munista Párt KB első titkára szerdán találkozott Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárral. aki délután érkezett Kijevbe. Helmut Kohl kijelentette, hogy elégedett azokkal a tár­gyalásokkal. amelyeket .di­ri i Andropovval és más szov­jet vezetőkkel folytatott Moszkvában. A megbeszélé­sek nyíltak és tisztességesek voltak — mondotta. Az NSZK szövetségi kancellárjának ér­tékelése szerint a tárgyalások nagy jelentőségűek az NSZK és a Szovjetunió közötti kap­csolatok további fejlesztése számára. Kohl kancellár a nap folya­mán találkozott Alekszandr Ljaskóval, az Ukrán Minisz­tertanács elnökével is. Az Országos Béketanács meghíváséra a prágai béke­világtalálkozót követően ha­zánkba látogattak az argen­tin, a brit, a ghanai, a gui- neai, a mexikói, a nigériai, a perui és az egyesült álla­mokbeli békemozgalmak de­a SZOT, a Nőtanács és a KISZ vezetőivel is. A vendé­gek Győr-Sopron és Somogy megyében a magyar béke­mozgalom -helyi tevékenysé­gével ismerkedtek. A kül­döttségek elutaztak hazánk­ból. A továllépés esélyei Az év egyik legfontosabb nemzetközi eseménye fejező­dött be tegnap Kohl nyugatnémet kormányfő moszkvai tár­gyalásaival. Csodák nincsenek a világpolitikában, s így aligha számíthatott bárki is arra. hogy a legérzékenyebb nézeteltérések egy csapásra eltűnnek, avagy az álláspontok radikálisan közelednek maid egymáshoz. önmagában az is eredmény, hogy a Szovjetunió és az európai politikában nagy szerepet játszó NSZK vezetői nyílt, őszinte eszmecserét folytattak a világpolitika szem­szögéből is jelentős kétoldalú kapcsolatokról. Andropov ez­úttal is elmondta: a szovjet vezetés annak a híve. hogy a viszony kedvező irányban fejlődjék tovább. Mindemellett nyomatékosan leszögezte: a tervezett rakétatelepítés meg­változtatná az európai stratégiai helyzetet a Szovjetunió érdekeinek kárára, újraéledne a veszély, hogy ismét német földről indítsanak háborút a Szovjetunió ellen. Andropov egyébként utalt annak a nyugati nézetnek a tarthatatlanságára, amely a rakétatelepftést a Szovjetunió­val szembeni zsarolás eszközének tekinti, s amely szerint a Szovjetunió akkor lesz hajlandó valamifajta engedmény­re. amikor már a Pershingek helyükre kerülnek az NSZK földjén. A szovjet vezető ezt mélységes tévedésnek nevez­te, hozzáfűzve: csak addig lehetséges megállapodás, amíg nincs telepítés! Hogy nőttek-e az esélyek a tetszhalottnak tűnő genfi tár­gyalások felélesztésében, ezt a szovjet—nyugatnémet tár­gyalások utáni első órákban még nem lehet biztosan meg­mondani. Kohl hű maradt előzetes nyilatkozataihoz, s Moszkvában sem vállalt valamiféle közvetítést. Síkraszállt viszont egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. Ta­gadhatatlan. hogy az utóbbi eldönthetné a genfi tárgyalá­sok sorsát. Ám a tények tanúsága szerint a Fehér Ház semmi hajlandóságot nem mutat az érdemi párbeszédre, a csúcstalálkozót pedig különösen nem tartja sürgősnek. Más kérdés, hogy reális-e az a nyugatnémet magatartás, amely azt feltételezi, Bonn kívülállóként szemlélheti majd az eurohadászati fegyverekről folytatott szovjet—amerikai polémiát? Helmut Kohl, az NSZK kancellárja Moszkvában sajtókonfe­rencián számolt be Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával folytatott tárgyalásairól. legációi. A küldöttségek vé­leményt cseréltek a magyar békemozgalom vezetőivel a nemzetközi békemozgalom helyzetéről és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Megbe­szélést folytattak az ország- gyűlés, a Hazafias Népfront, A PFSZ-küiöntiizotlság tárgyalásai A PFSZ különbizottsága Damaszkuszban befejezte a szervezet és Szíria közötti, valamint az El Fatah pa­lesztin szervezeten belüli el­lentétek elsimítására irányu­ló tárgyalásait. Haled el-Fa- hum. a Palesztinái Nemzeti Tapács elnöke, a különbizott­ság vezetője kedden adott nyilatkozatában kijelentette: „Sikerült elérni azt az egy­séget amelynek megteremté­se céljából Damaszkuszba jöttünk”. A tervek szerint a bizottság tagjai szerdán in­dulnak Tuniszba, a PFSZ központjába, de két napon belül visszatérnek Damasz­kuszba. „A környezetszennyező­dés közvetlenül hat a ka- rib-tengeri országok gazda­sági tevékenységére, a turiz­musra, a halászatra. A tér­ség gyors ütemű ipari fej­lődése növelni fogja a ter­mészeti környezet rombo­lásának veszélyét, ha még idejében nem tesznek meg­felelő lépéseket a baj elhá­rítására” — figyelmeztetett az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP mun­katársai által készített ta­nulmány. A .Karib-tenger partvidé­kének lakosságát ma már nem a kalózok éjszakai raj­taütései fenyegetik, mint négyszáz évvel ezelőtt, ha­nem a tenger felszínén úszó ragacsos, nyúlós olajréteg, a partment: városokból a ten­gerbe ömlő szennyvíz -és mérgező ipari hulladék. Na­ponta átlagosan 35 szuper tankhajó, és 75 közepes nagyságú tankhajó mintegy ötmillió hordónyi kőolajat szállít a Karib-tengeren. A hiányos és laza környezet­védelmi intézkedések nem tudják ellensúlyozni azt a kárt, amelyet a tartályok­ból elszivárgó olaj és az ipari szennyeződés tesz a környezetben. Az olajkitermelés növeke­désével nőtt a környezetet szennyező balesetek bekö­vetkezésének a lehetősége is. Pusztító következményei­vel sokáig emlékeztetni fog magára a Campechei-öböl- ben történt baleset: 1979- ben a mexikói nemzeti olajtársaság allal a parttól 80 kilométerre fúrt egyik kútnál robbanás történt, aminek következtében 475 ezer tonna kőolaj ömlött a tengerbe. Csupán 290 nap elteltével sikerült elfojta­ni a kitörést. A kiömlő olaj nagy részét kimeregették a tengervíz felszínéről. a fennmaradó mennyiség a kánikulai melegben elpárol­gott, ' vagy pedig lesüllyedt a tengerfenékre. Hat száza­léka az amerikai Texas ál­lam partvidékét környező szigetek fövenyét szennyez­te be. A katasztrófa követ­keztében rengeteg hal pusz­tult el, tönkrement a kör­zet tengeri faunája és lehe­tetlenné váll a turisták üdü­lése a partszakaszon. A Karib-tengerbe ömlik többek között a hatalmas Mississippi folyó is, amely idehordja az Egyesült Álla­mok déli részének városai­ból a szennyvizet, valamint a cukornád- és gyapotültet­vényekről származó vegy­szereket. Egy ENSZ-tanul- mány szerint a szerves hul­ladéknak alig tíz százalé­kát teszik ártalmatlanná, mielőtt az a tengervízbe ke­rülne. A venezuelai kormány a közelmúltban kénytelen volt bezárni több tenger­parti strandot, mivel a kör­nyéken nagyarányú hal- pusztulást észleltek. ak- em berek szerint a partvidék városaiból és a 25 kilomé­terre fekvő, négymillió la­kosú Caracasból származó szennyvíz okozta a halak pusztulását. Már csak néhány napig vendégszerepei Miskolc városában a Hungária utazó Nagycirkuszt Mi lesz veled

Next

/
Thumbnails
Contents