Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

19§3, július 3., vasárnap ESZAK*MÄGYARORSZAG 3 Időjárás alatt rendszerint olyan mindennapi jelenségekre gon­dolunk, mint a napsütés, a felhők, a szél vagy az eső. Vannak azonban a légkörben is litkaságok, nagy időközökben előforduló különleges jelenségek. A villám nem tartozik a ritka természeti tünemények közé. Magyarországon egy ál- laggs időjárású esztendőben több százezer villám csap le. Néha azonban előfordulhat­nak szokatlan alakú, kivételes vi 1 lám jelenségek is. Ezek kö­zé tartozik az úgynevezett gyöngy,sorvillám. A közönsé­ges villámok pályája össze­függő, izzó csatorna, amely a felhőből a Föld leié kígyózik. A 'gyöngysorvillám ellenben nem összefüggő fényes vonal, hanem csupán fénylő pontok sorozata. Ismeretes, hogy a villámok pályája nem nyíl­egyenes vonal, hanem kacs- k a ri ngós, kigyóvonalszerű alakzat. 15 pályának nem min­den pontjából jut ugyanannyi fény a szemünkbe. Ha az ész­lelő véletlenül olyan helyen áll, hogy látóvonala párhuza­mos a villám valamelyik pá­lyaszakaszával, akkor abból az irányból sokkai több fény jut a szemébe mint a villám- pálya szomszédos szakaszai­ból. Ezért úgy tűnhet fel ne­ki, hogy ez a pályaszakasz vi­lágos, a villámpálya többi szakasza ellenben sötét. így a villám képe kis fénylő szaka­szok vagy pontok sorozatává bomolhat fel. Villamos csúcskisülések A . heves zivatarok idején, többnyire a magas hegyeken a csúcsban végződő fémtár­gyakon apró kékes „lángocs­kák” jelennek meg. A való­ságban azonban nem lángok- kal van dolgunk. Ügynevezett villamos csúcskisülésekről van szó, amikor az erős vil­lamos erőtér hatására hideg fénykibocsátás jön létre. Ki­vételesen az emberi tosten is mutatkoznak ilyen „lángocs­kái?’, mégpedig a fejtetőn, a kalapon, vágy magasra nyúj­tott kezünknek az uijain. A jelenség elnevezése (Szent El ­mo tüze) onnan származik, hogy egyszer nagyon erős mértékben lépett fel a spa­nyolországi Szent Elmo szé­kesegyháznak aranyozott ku­poladíszein. Gyakran előfordul ez a je­lenség a nyílt tengeren úszó hajókon is, ha ezek heves zi­vatarba kerülnek. A régi ten­geri hajóknak az árboccsú- csain jelent meg, manapság pedig az antennákon mutat­kozik. ÁHatövi fény Az állatövi fény (zodiakáüs fény) szintén a szép és ritkán észlelhető jelenségek közé tartozik. Néhány órával nap­nyugta után, vagy napkelte elölt háromszög ajakú fény­derengés alakjában jelenik meg a csillagos égbolton, mégpedig a Nap helyének megfelelő irányban, tehát es­te az égboll nyugati részén, reggel leié pedig keleten. Az állalövi fény keletkezé­se körül régebben sok vita folyt. Ma az a vélemény a legelfogadottabb, hogy a je­lenséget a Föld körül elhe­lyezkedő meteorit eredetű porréteg hozza létre: a nap­sugarak a porszemcséken szétszóródnak. E porréleg ugyanis olyan nagy magas­ságban helyezkedik el, hogy már kívül esik. a Föld árnyék­kúpján, tehát akkor is süti a Nap, amikor nálunk éjszaka van. A Föld szubtrópusi övé­nek tiszta levegőjében ez a jelenség elég gyakran látható, kivált a szabad tengeren úszó hajókról. Nálunk, a mérsé­keli égövben csak gyengén és elmosódottan látszik, és több­nyire csak a csillagászok ész­lelik. vJegesö, éjszaka A jégesők nem egyforma gyakorisággal iépnek fel a különböző napszakokban. Legnagyobb részük a meleg délutáni órákban, vagy este következik be. Délelőtt keve­sebb a jégeső, éjszaka pedig nagyon ritka. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a jégeső-kép­ződéshez különlegesen erős felszálló légmozgások szüksé­gesek, ezek pedig a nappali felmelegedés folyamán jön­nek létre legkönnyebben. Is­meretes ugyanis, hogy a fel- melegedő levegő kitágul, könnyűvé válik, és hajlamos arra, hogy felmelegedjék. Időnként azonban szubtró­pusi légtömegek érkeznek hozzánk Afrikából. Ennek a levegőnek magas a hőmérsék­lete, nagy a vízgőztartalma, és könnyen képződnek benne emelkedő légoszlopok még az éjszaka folyamán is. Ilyen légtömegben olykor előfordul az éjszakai jégeső ritka jelen­sége. Az éjszakai jégesők fő­leg az éj első felelően alakul­nak kj, éjfél után a jégeső már rendkívül ritka jelenség. Szines eső és hó •Ha az eső vagy a hó olyan légrétegeken buli keresztül, amelyek Igen nagy mértékben szennyezettek porral, vagy füsttel, a színtelen vízcseppek és a hófehér hópelyhek he­lyett olykor színes eső, „cso­daeső” és színes hó hull le. Ez a jelenség többnyire azokban a ritka esetekben következik be, amikor a szél sivatagi eredetű port szállít nagy mennyiségben Európa légterébe. Az Alpokban és a Kárpátokban elég gyakori a színes havazás: a hóréteg sár­gás vagy vörös színt ölt. Ezek a jelenségek azzal magyaráz­hatók, hogy a légáramlások fent a magasban szokatlan irányból és szokatlan erővel szállítják a port Európa fölé. Vannak olyan időjárási je­lenségek is, amelyek a Föld valamely részén ritkaságnak számítanak, máshol azonban a legmindennapibb látvá­nyok közé tartoznak. Nálunk például gyakori, majdnem mindennapos jelenség a fel­hőképződés és az eső. Ellen­ben a Föld nagy sivatagjai­nak belső részeiben évtizedek múlhatnak el anélkül, hogy akár egyetlen valódi kiadós eső is hullana. ágazatban Kilenc közúti igazgatóság alakult Ismert a közvélemény előtt, hógy július elsejével — egy nagyobb (átszervezés nyomán — új hatáskört és feladatot kapott az egykori Közleke­dési és Postaügyi Miniszté­rium. Látszólag a változás csupán annyi, hogy külön­vált a közlekedés és a pos­ta, de a szakemberek tud­ják — többről van szó. Ha sorba vesszük a szer­vezeti változásokat, szembe­ötlő, hogy nemcsak a Posta szerzett ,uz átszervezés után önállóságot, de megszűnt a vasúti és a hajózási főosz­tály is a minisztériumban, márpedig ez azt jelenti, hogy a jövőben a MÁV, valamint a MAHART önálló cégként, valódi vállalatként folytatja majd munkáját — igaz a KM felügyelete alatt. Ezen­kívül akad természetesen más, kisebb horderejű vál­tozás is, ám ezeket részle­tezni most nem érdemes. Sokkal inkább szemügyre venni azokat a szerkezeti és igazgatási újdonságokat, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat, minde­nekelőtt a vidéken élők hét­köznapjait. Itt van mindjárt a közutak helyzete. Korábban tizenki­lenc közúti igazgatóság fel­ügyelte ezek állapotát, rend­jét., forgalombiztonságát. Az átszervezés során kilenc me­gyeszékhelyen működő közúti igazgatóság alakult, amelyek közvetlenül foglalkozhatnak a területükhöz tartozó utak állapotával, karbantartásá­val. A budapesti székhelyű igazgatósághoz Pest és Nóg- rád megye, a veszprémihez a Veszprém és Fejér megye, a győrihez u Gyór-Sopron és Komárom megye, a szom­bathelyihez Vas és Zala, a szegedihez Csongrád és Bács- Kiskun megye, a szolnoki­hoz Szolnok és Békés me­gye, a nyíregyházihoz Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bi- har megye, a miskolcihoz Borsod és Heves megye tar­tozik, míg a pécsi igazgató­ság három megyét is — Ba­ranyát. Somogyot és Tolnát — felügyel. Nem árt megjegyezni az említett kilenc közúti igaz­gatóság székhelyeimét,, hi­szen a jövőben az ö hozzá­járulásuk szükséges az orszá­gos közutak felbontásához, illetve az oda torkolló, be­kötő utak építéséhez. Így hát aki portájához utat kíván építeni — olyant, amelyik a i'öútról ágazik el —, akkor a területének illetékes közúti igazgatóságához kell fordul­nia. Persze, nem kell min­den apró ügyben megyeszék­helyre sietni, elegendő fel­keresni az ország minden részén megtalálható üzem- mérnökségek egyikét — ösz- szesen 72 ilyen van — ná­luk is elintézhető, a körze­tükhöz tartozó építési ügy. A hatáskörök leadását mutatja az is, hogy mind több gondját a lakóhely sze­rint illetékes tanácsnál in­tézheti el az állampolgár. Így a tanácsi kezelésben levő utakkal kapcsolatos kérdé­sekben a megyei tanácsok újonnan alakult közlekedési osztályai adnak felvilágosí­tást. A Közlekedési Minisz­tériumban hangsúlyozták, hogy ezek a változások ad­minisztratív könnyítések, re­mélhetőleg nem azt jelentik, hogy lazul az állampolgári fegyelem, ' annál is inkább, mert mit sem változtak a közúti biztonsági követelmé­nyek. Az új szervezeti felépítés érdekében az Autófelügyelet és az Autóközlekedési Tan­intézet —, mint országos in­tézmény — ugyancsak meg­szűnt. Helyettük az országos hatáskörű szerv alakult, Közlekedési Főfelügyelet né­ven. Ami az állampolgáro­kat közvetlenül érinti e vál­tozás nyomán az, hogy ezen­túl a gépjármű-vizsgáztatás és a gépjárművezető-képzés a tanácsok hatáskörébe ke­rült. Tehát míg korábban az ..utófelügyelet adta ki a gép­kocsik üzembentartási enge­délyeit — és ezekért gyakran Budapestre kellett utazni — ez most a tanácsok közleke­dési osztályain elintézhető. Ugyancsak helyben szerezhe­tő meg a jogosítvány, csu­pán a pályaalkalmassági vizs­gát kell továbbra is Buda­pesten intézni. Gyors vágathajtás ó fekelevilgyi ohoobon Szeptemberben' termel az új front Töisér Jóisef technikus és Alföldi Sándor brigádvezetö-helyeltes megbeszélik u napi teendőket. Karla Bertalan és Munkácsi lózsef összeszereli a biztositási be­rendezési. A Borsodi Szénbányák Szú- havölgyi Bányaüzemének, Fe­ketevölgy I, aknájának nyu­gati bányamezőjében a júni­us 3-án keletkezeti: tüzel a vállalat központi bányamentő állomásánál; beosztottjai és az akna dolgozói több mint kéthetes megfeszített, folya­matos munkával el fojtották. Mint megírtuk — szerencsé­re — személyi sérülés nem történt. Az üzem igazgatója. Szler- men Gusztáv most arról tá­jékoztatott. hogy a tervezett nap; 3000 tonna helyett jelen­leg csak 1500 tonna szenet tudnak a felszínre küldeni. A kiégett légvágatot használa­ton kívül helyeztek és most egy új, köze! 800 méter hosz- szú légvágatot alakítanak ki. A munkálatokat két irányból kezdték meg. azért is. hogy minél hamarább üzembe le­hessen állítani a nyugati bá­nyamezőben is az új frontfej­tést. Az úgynevezett gyors vágathajtás feltételeit maxi­mális módon biztosítják. Ez azt jelenti, hogy leljes létszá­mot (telepítenek a munkahe­lyekre, összesen 73 föl, a vá­járok mellett iparosokat, la­katosokat és villanyszerelő­ket is. Az F—ti típusú elővájó kombájnokhoz megfelelő tar­talék alkatrész is a rendelke­zésre áll. A munkahelyek tel­jes kiszolgálásáról, az anyag- ellátásról és a szállításról is megfelelő módon gondoskod­nak. Az erkölcsi elismerésen túl igénybe veszik az ösztön­ző bérezés! is. az úgynevezett egy összegű bérutalványozási rendszert. Nem mindegy ugyanis, hogy' az új, 130 mé­ter homlokszélességű front mikor kezdi meg a munkáját, ugyanis naponta legalább 160 vagon szenet várnak innen. Közel másfél órát kellett gyalogolnunk, hogy' munka­helyükön tiszteljük meg a Ki­lián György nevét viselő aranykoszorús szocialista bri­gád kollektíváját. Gáli fc László szakvezető vájárral, a brigádvezetővel nem talál­kozhattunk, szabadnapos volt. Helyettese, Alföldi Sándor vájár vezette a jól összes zo­ic ott, csapatot; Visslai János, Beczö András. Karla Berta­lan, Kánya Miklós vájárokat, Munkácsy József segédvájárt és Gaál János lakatost. Min»: elmondottált, az F—6 FÉK—3 típusú elővájó kombájn — a fejben 40 késsel fejt és egy külön berendezéssel rakodik — jó állapotban van, jól szol­gál. A jó munkaszervezés, m anyagellátás, a szállítás terü­letén a „zöld út”, az erkölcsi és az anyagi ösztönzők bizo­nyára meghozzák a szükséges eredményt; azt, hogy az új front mihamarabb termeli Fontos feladatuknak tartják, hogy az elővájó kombájn a lehető legrövidebb ideig áll­jon, csak addig, míg az ide­iglenes biztosítási munkákat elvégzik. A végleges biztosí­tásra az élővájd gép háta mögött kerül sor. Nagy gondot fordítanak a munkavédelmi előírások, sza­bályok betartására, betarta­tására. A védőfelszerelések, a műanyag fejvédők, a munka- kesztyűk viselése kötelező, Tözsér József, az üzem bizto­sítási technikusa gyakran megfordul ezen a munkahe­lyen is. A TH aeélgyűrűket, a biztosítást jelenleg télméíe- renként helyezik el és fával bélelik. Az új tömegtermelő mtwi- kahelyen maximális módon gondoskodnak a munkavég­zés biztonságáról; a frontot pajzsrendszerű biztosítással látják el. a jövesztés és a ra­kodás is teljes egészében gé­pesített lesz. Nem mindegy iehát. hogy mikorra készül el a szóban forgó vágat. Minden egyes nap. minden óra sokat számít. Ezt jql tudják az elő­vájó brigádok tagjai is. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Gépkocsik — szőlőben Naeyiaviiás az aiiroiicssoron Az Ózdi Kohászati Üze­mek hengermű gyáregységé­nek linomhengermü abroncs­során június 27-én reggel 6 órakor leállt a termelés. Meg­kezdődött az éves nagyjavítás, amelyet 12 nap és 11 órában terveznek elvégezni. A mun­kálatokban kétszázötvenen vesznek részt. A költségek meghaladják a három és lé! millió forintot. Annak érde­kében, hogy költségkereten belül, határidőre és jó minő­ségben, végezzék el a mun­kálatokat, megfelelő módon előkészítették a nagyjavítá­si munkálatokat. A meghaj­tó motorok revízióján túl tel­jesen átépítik az ötös számú tolókemencét, felújítják a hűtöpadot, és a nyújtó előt­ti bilienöasztalt is. Hétvégeken, de hétközben, munka után a késői sötéte­désig valósággal ..kirajza­nak” az emberek Tokaj- Hegyalján a községekből és Sátoraljaújhelyről, Sárospa­takról a szülőföldekre. Ki gyalog, ki gépkocsin, a niesz- szebb levő parcellákra pe­dig autóbuszon indulnak. Szombaton, vasárnap egy- egy napsütéses délután ugyancsak benépesülnek a nektárt termő tokaji és hegy­aljai szőlősdombok. Piros Ladák, vajszínű Trabantok barna Wartburgok, sárga Skodák, zöld Daciák minde­nütt a kövér levelű venyi­gék között Sátoraljaújhely­től Szerencsig, Tokajtól Aba- újszántóig. Különösen a sá­toraljaújhelyi Vár-hegy ol­dalán láthatók jó magasan a gépkocáik. A víkendezés, a kellemes kikapcsolódás és a balzsa­mos, kristálytiszta levegő él­vezése mellett szorgos mun­ka is folyik a megszaporo­dott „hobbiszőlőkben”. A leg­nehezebb munkát, az évi nyolc-kilencszeri permetezést elvégzi ugyan a helikopter, de azért bőven van tenni­való a szőlőben nyáron és őszön — egészen a szüretig. Szemnek is gyönyörű lát­ványt: nyújtanak a tokaj- hegyaljai nagyüzemi táblák és az egyéni kisparcellák egyaránt ezen a nyáron, Füri fürt mellett, a tavalyi­hoz hasonló gazdag termést ígérnek a furmint-, hársle­velű- és muskotályvenyigék. A vegetáció 2—3 héttel is előbbre van az ilyenkor szo­kásosnál. ami azért örvende­tes, mert a szőlőnek sok me­legre van szüksége, s így ennyivel tovább érlelődnek majd a fürtök a venyigén. Ennek, pedig, a történelmi borvidéken oly fontos minő­ség szempontjából, igen nagy a jelentősége, »

Next

/
Thumbnails
Contents