Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. július 27., szerda Florence Párizsból, Niki Norvégiából... Anyanyelvi táhor Sárospatakon A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Bolgár Művészet' Alap szervezésében bemutatott kerámiák, fafaragások, ezüstékszerek, bőrtárgyak a budapesti Derkovits-íerem- ben. Eszperaniislák nagy találkozója Hangversenykrónika — Hogy hívják a kiskutyát? a sárospataki Kossuth Kollégium lépcsőjére kuporodva két lány dédelget egy íeketés-barna kiskutyát. Az idegen hangra felnéznek, de szemük árulkodik, nem nagyon értik a kérdést. ’ Meg- ■ ismételni nincs sok értelme, a helyzettel csak kicsit is ismerős egykettőre rájön: akiket megszólított, azok legelején állnak a magyar nyelv tanulásának. — Honnan jöttetek? A szép, fekete hajú kislány szeme felcsillan. Ez a kérdés nyilván már ismerős , számára. — De Paris ... — Szóval Párizsból. Hogy hívnak? — Florence. — Először vagy itt? — Non. L’année passée j" étais déjá ici... Florence-nak bizony köny- nyebben megy franciául, a magyar nyelvre még nem könnyen forognak a gondolatai, pedig, ahogy mondta — s a franciául folytatott beszélgetést a továbbiakban magyarra fordítva adjuk közre — tavaly már volt a sárospataki anyanyelvi táborban. De talán, mire ez az újabb négy hét elrepül, addigra a bátorsága is megjön, hogy próbálkozzon a beszéddel, s ne csak a kötelező, délelőtti, a nyelvtanulásra szánt órákon. — Odahaza szoktatok beszélni magyarul? — Nem. — Miért? — Apa nem akar. — És akkor egyáltalán nem gyakoroltad a magyar nyelvet? i — De a bátyámmal, néha. i — ö beszéli? t — Kicsit. i — Hol tanulta? Otthon? — Nem. Hat éve ö is itt volt Sárospatakon. — Tavaly te is voltál már. Jól érzed itt magad? [. — Óh, igen. Nagyon, j — És a magyar? f — Nehéz... nagyon nej héz. — Megtanulod? I — Szeretném ... | Florence Szilágyi — Pá| rizsből — ránéz a karórájá- ! ra, 'azután fel, a lépcső te- ! tejére. Dr. Fenyvesi András — csoporttársára — int a lépcsőről: maradhat egy kicsit. De a beszélgetést már nehéz folytatni, Florence a könyvéért nyúl, meg a szótáráért, a kicsi kék szótárfüzetért, melybe néhány nap i alatt is sok új szót jegyzett be. Indul három órán keresztül gyötörni magát a magyar nyelvvel. * — Jó reggelt kívánok 1. Hogy vagy? A viszontköszönés kicsit bátortalanul megy még, s szó ami szó, inkább sejteni mintsem érteni, amit válaszolnak. Dr. Kováts Dániel, a tanítóképző főiskola főigazgató-helyettese, a sárospataki anyanyelvi tábor pedagógiai vezetője kilencszer tette fel a kérdést, „Hogy vagy?” Hogy egészen pontosak legyünk, valamivel többször, mert volt, akinek ismételni kellett ahhoz, hogy megértse. — Jól va-gyok... A kiejtés idegenes, nyi- tottabbak s rövidebbek a hangok, mint ahogyan azt mi képezzük. A norvég Stive válasza eltér. — „Beteg vagyok”, mondja álmosan —, alkalom újabb szavak tanulására. „Jön az orvos.” „Hol van az orvos”, „Az orvos a kórházban van”... Ebben a csoportban — igazi kezdő csoport — az angol a közvetítő nyelv, azón remekül megérti egymást a norvég Mónika, Nyi- na, Stive, István, Niki és az amerikai fiú is. Ezen a mostani órán a birtokos személyragok használatával ismeraeunek, s bizony össze kell szedniük magukat, ha a „toliam, testvérem, asztalom” rendjeüen el akarnak igazodni. De Niki, Vera és Nyina nagyon szorgalmas, Stive is ügyesen válaszolgat. Erezni az igyekezetük. * Az anyanyelvi táborban persze nemcsak kezdők vannak, hanem olyanok is, akiknek gyorsan pereg magyarul a nyelvük. Ok többnyire már visszajárok, es odahaza is használják a nyelvet. Nekik általában mindkét szülőjük magyar. De ahol csak az apa vagy az anya — ott bizony komoly „munka” a nyelvtanulás. A Magyarok Világszövetsége es az Anyanyelvi Konleren- cia védnökségével ezen a nyáron is megszervezték a tábort. Középiskolás korú — ók vannak a Bodrog- parti városban —, még soha nem jött annyi, mint idén. Tizenhét országból jöttek — Brazíliától Libanonig, Norvégiától Kanadáig, és persze európai országokból is — hetvenhetén. És a létszám még nem teljes. A délelőtt a tanulással telik — hét csoportba osztották őket, a nyelvismeretük szerint — három magyaróra, azután a magyarságismeret, amibe bele kell, hogy férjen egy kis történelem, földrajz, művészettörténet és énekóra, mert hiszen néhány szép népdalt feltétlenül haza kell vinniük magukkal. A délután már a lazításé, a nyaralásé, bár ez sem céltalan — kedvükre választhatnak szakkört, aszerint, hogy a néptánc, a fafaragás, a kerámiakészítés vagy éppenséggel az irodalom érdekli őket. Működik egy kis irodalmi színpad, persze elsősorban a magyarul jól beszélők közül verbuválódik tagsága. Azután van vetítés — most éppen a János vitézt fogják megnézni, s általában irodalmi adaptációk szerepelnek a műsorban, hogy ezáltal is „kapjanak valamit” — és kirándulás, a hét végén például a Zempléni-hegységgel ismerkedtek. A tábor vége felé majd országjáró kirándulásra is mennek, hogy teljesebb legyen a kép, amit Magyar- országról visznek magukkal a földgolyó közelebbi és távolabbi pontjaira. — Tíz-tizenkét visszatérő mindig van — mondta dr. Kováts Dániel. — És bizony sok kint élő családdal úgy ismerkedünk meg, hogy egyik évben az egyik, a másikban a másik gyerek jön el. Ügy tapasztaljuk, szeretik ezt a tábort. A gyerekektől hallottuk, Amerikában alakult egy baráti kör a sárospataki tábor „öregdiákjaiból”. Évente egyszer találkoznak, s alkalmanként tizenöten-húszan is összejönnek. Fdményeiket idézik. Caulorás Annamária Hatvannyolcadik alkalommal rendezik meg az Eszperantó Világszövetség , kongresszusát, amelynek ezúttal hazánk fővárosa, Budapest ad otthont július 30-a és augusztus 6-a között. E találkozó — amely a nemzetközi nyelv szükségességét hivatott bizonyítani — kiemelkedő eseménye az ENSZ által meghirdetett kommunikációs és hírközlési évnek is. A 68. eszperantó világ- kongresszusra egyébként 75 országból négy-ötezer eszpe- rantista jelezte részvételét. A kongresszus gazdag tudományos, szakmai, turisztikai és kulturális programja közül néhány Borsod megyét is érinti. így például augusztus 3-án Abaújszán- tón kerül sor a világkongresszus egyik hivatalos eseményére. Ekkor avatják fel a község szülöttének, dr. Ka- locsay Kálmánnak, a költő, műfordító, kritikus és nyelvész eszperantistának az em lékszobáját. Az emlékszoba az abaújszántói helytörténeti gyűjtemény önálló kiállításaként működik majd. Kaloosay Kálmán 1891-ben született Abaújszántón, orvosi diplomát szerzett. Az eszperantó mozgalomba 1911A magyar filozófiai könyvkiadást sokszor éri bírálat az alapvető, klasszikus müvek hiánya miatt. Az Akadémiai Kiadó Filozófiai írók Tára Űj folyama jó néhány művet megjelentetett — főként a múlt századi jeies gondolkodóktól. Az ókori görög filozófusok munkái azonban meglehetősen nehezen hozzáférhetők. Platóntól hely- lyel-közzel csak A lakoma, s a Szókratész védőbeszéde érhető el — többnyire csak könyvtári kölcsönzés útján. Most az Európa Kiadó A Világirodalom Klasszikusai sorozatában régi hiányt pótol. (Egyébiránt nagyon örvendetes, hogy az alig 2 éve indult sorozat már a 10. kötetnél tart, mely jelen viszonyaink közepette jelentős eredménynek számit.) Platon műveiből ilyen bő válogatás a felszabadulás óta nem jelent meg: a teljes, illetve a fennmaradt életmű közel negyedét teszi ki. Igaz, nem e sorozat feladata, hogy egy Pla- ton-összessel álljon elő, de ilyet 1.943-ban produkált a magyar könyvkiadás — két ízléses kötetben, bibliapapíron. E kiadásról ugyan Falus Róbert, e kötet utószavának írója joggal állítja, hogy a fordítás helyenként elavult — mégis e válogatás várható sikere után, indokolt olvasói kívánság egy Plafon- összes. Platon (i. e. 428—347) ben kapcsolódott be. Eszperantó tankönyveket írt, s többek között az ő fordításában ismerkedhettek meg e nyelv barátai a János vitézzel, Az ember tragédiájával, Dante Pokol című művévé}. Fordította több magyar költő műveit. Versei eszperantó nyelven több kötetben és antológiában is megjelentek. Az emlékszobában dr. Ka- locsay Kálmán életenek dokumentumait, tárgy; emlékeit, s müveit kívánják bemutatni. Az egész napos kulturális és irodalmi program egyik eseménye egyébként az az eszperantó nyelvű műsor lesz, amelyet Jobba Gabi, a Radnóti Színpad művésznője állított össze dr. Kalocsay Kálmán fordításaiból és saját műveiből. A program egyik érdekes színfoltja borverseny lesz: a hazai és a külföldi eszperan- tisták által termelt borok versengenek egymással. A világ eszperentistáinak idei találkozója egyébként országjárással fejeződik majd be. Megyénkbe augusztus 7-e és 9-e között érkeznek majd; Miskolccal. Tapolcával, Lillafüreddel és Aggtelekkel ismerkednek meg a résztvevők. méltán a görög filozófia legjelesebb képviselője Arisztotelész után vagy mellett, aki végigélte az athéni demokrácia és az egész poliszvilág alkonyát, s azon erkölcsi, etikai értékek pusztulását, mely ma is számos gondolkodó humanista eszmerendszerének kiinduló alapja és példája. Műveinek jó része filozófiai párbeszéd formájában maradt az utókorra — olyan logikai és műfaji formában, mely magán visel; a tanítás, s egyben a szépirodalmiság igényét is. Platon idealista, hisz maga a szó is tőle származik — noha mindig hangsúlyozza az ideák valóságos, objektív létét, de azokat az anyagi lét fölé emeli. A „szemlélődő élet” és a „cselekvő élet” alternatíváját próbálta Platon feloldani, amikor az Aljamban megfogalmazta: ahhoz, hogy a társadalomban a jó és az erény érvényesüljön, vagy a filozófusoknak kell uralkodniuk, vagy az uralkodóknak kell filozófusokká lenniük. Az ókori sztoikus etika eddig sem volt ismeretlen a magyar olvasó előtt, hisz Seneca, Epiktétesz és Marcus Aurelius művei hozzáférhetőek. A Gondolat Kiadó Etikai gondolkodók sorozatában megjelent Sztoikus etikai antológia szinte minden képviselőjét bemutatja. — Köztük két olyan szerző is van, A szabadtéri koncerteken hallott müvek más tulajdonságaikkal hatnak, mint hangversenytermi megszólaltatásukkor. A részletek értékei, elsősorban a dinamikai kifejezőeszközök illékonnyá válnak, s felszívódnak abba a légtérbe, amely nem képes a hallgatóság számára is maradéktalanul megtartani a pianlsszimók bensőséges suttogását, a vib- rátók puha effektjeit. Más hatások dominálnak, elsősorban a nagyobb zenei egységek, a formák plaszticitá- sa érvényesül igazán. Mindez azonban távolról sem jelenti azt, hogy — a nagyobb formáktól a kifejezés részletei felé haladva — az akusztikus körülményeknek Ilyesféle megszorításai már semmiféle különbségtételre nem tesznek lehetőséget. Sőt, épp a jelentős különbségek tették színvonalassá azt a három koncertet, amelyet a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott a diósgyőri vár udvarán; az együttest a Magyar Televízió IV. karmesterversenyének három, helyezettje vezényelte. Először Robert Houlihan (Írország) lépett a karmesteri emelvényre, július 4-én adott hangversenyének műkiknek munkái itt jelennek meg először élő — azaz ma is használt — nyelven, mit nem kis büszkeséggel írhatunk le. A kötet bepillantást ad a szenvedélyes vita- irodalomba is, amelyet a sztoa ellenfelei alkottak meg, mint az eklektikus Cicero, a platónikus Plutarkhosz vagy a peripatetlkus Alexandras/.. Az Etikai gondolkodók másik új kötele második kiadás; Blaise Pascal Gondolatok című munkája. A Gondolatok címet nem a szerző acita munkájának, hanem az utókor, hisz a XVII. századi gondolkodás francia nagymestere nem írta meg ösz- szefoglaló művét. Egyáltalán nem irt művet, csupán cédulákra írta fel gondolatait az élet, a világ, a gondolkodás, az ember szerepéről. Ezeket rendezték aztán később sajtó alá, s vált az etikai gondolkodás egyik alapművévé. A töredékekből ma sem állapítható meg: racionalista vagy irracionalista gondolkodó-e, apologetikus vallásböl- cselő, vagy tragikus filozófus? ő az a filozófus, akitől idézni viszonylag könnyű, hisz nem sértjük meg vele eszmerendszerét, s gondolatait nem kiragadva citáljuk, öt nem elolvasni — olvasgatni, ízlelni kell, s így bontakozik ki előttünk a „mélységes Pascal". <K. S.) során Berlioz A kalóz című nyitánya, Beethoven 11. és Csajkovszkij V. szimfóniája szerepelt. Oliver Dohnányi (Csehszlovákia) 11-én dirigálta a Miskolci Szimfonikusokat, Kodály Galántai táncok, Smetana Moldva és Dvorak Vili. szimfóniája volt a programja. Befejezésül, július 18-án pedig Andrea s Weiss (NSZK) irányításával Weber Oberon nyitányát, Beethoven IV. és Dvorak IX. szimfóniáját hallhattuk. Bár csupán néhány nap állt egy-egy dirigens rendelkezésére, hogy úgymond a „maga képére” formálja a zenekar stílusát, ez mégis sikerrel járt. Mindhárom koncerten más és más zenekart hallottunk: Houlihan egy szelídségében is markánsnak ható interpretációs összképet alakított ki szellemes érzékenységével; Dohnányi gazdag érzelmességé- vei hatott legjobban a zenekarra; Weiss pedig a fokozott precizitás műgondjával igyekezett az együttes legjobb formáját tetten érni. Nagyon fegyelmezett, választékos hangzást produkált a Miskolci Szimfonikus Zenekar, tolmácsolásaikban nyoma sem volt évadvégi fáradtságnak, vagy szétszórtságnak, s ez egyben azt is eredményezte, hogy a várkoncertek második tele — az első három koncertről korábban már írtunk — Miskolc nyári zenés rendezvényeinek legizgalmasabbjá- vá vált. * A szerelem a határtalan emberi érzelmek egyike, erejét, méghozzá egymástól távol eső korokat összefogó erejét tette próbára a Frans Dubois vezette belga énekkar, a Capella Caecilia műsora. Ez a program nem csupán egymás) ól távol eső korokat, hanem távoli stílusokat, zenei gesztusokat es kifejezésmódokat társított azon a hangversenyen, melyet július 22-én az avasi műemlék templomban hallhattunk. A reperioár — számunkra — már-már frivolnak ható összetettsége, „Szerelmi dalok a 15. századtól napjainkig" címmel érdekes műélvezetre nyújtott alkalmat. Másfél óra alatt húsz szerző művét, Monteverdi- től Weber, Beethoven. Schumann kompozícióin át Satie- ig (milyen ritkán van alkalmunk Satie műveit ilyen koncerteken hallani!), baszk népdalokat. Bartók népdal- feldolgozását. reneszánsz hangszeres darabokat, valamint hangszeres és énekkari kíséretes énekszólókat mutatott be a tekintélyes nemzetközi hírnévnek örvendő együttes V- Sz. II Ujkönyvek
