Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. július 27., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A hulladék nem szemét Kési nü ti éri a ÉÉli-nél A bckecsi Hegyalja 0 Termelőszövetkezet helyben, a közvetlen környéken létesített mellék­üzemágaitól, amelyek1 már mintegy 230, főleg női mun­kaerőt foglalkoztatnak, a ter­vek szerint 65 millió forint körüli termelési értéket vár­nak az iáén. Képeink a helyi ipart gyor­san fejlesztő, a hiánycikkak már egész sorát gyártó szö­vetkezet melléküzemi részle­geinek egyik legjelentősebbi­kében, a legyesbényei mű­anyagüzemét mutatják be. Az egykori gépműhelyben és más, átépített, korszerűsített, kisebb-nagyobb üzemcsarno­kokká varázsolt gazdasági épületekben ma már három műszakban gyártják a fröccs­öntő gépek a legkülönbö­zőbb hőre lágyuló műanyag termékeket. Jelenleg többek között 120 ezer darab mű­anyag vödörre és 320 ezer darab vödörtelőre van meg­rendelésük, s újdonságok egész sorának gyártását ké­szítik elő. így például egy kemping termékcsaládét cs műanyag hócsizmákét. Ez a gép a kemping-étkészlet termékcsalád poharait „önti". 30 millióéit műanyagok Keresett termék a műanyag gyümölcsöstál, amelynek szü röbetétje itt készül ezerszámra. A több tízezer elszállításra váró műanyag vödörben ha­marosan savanyú káposztát tárolnak. (p. s.-f. I.) Hengerlési csúcs az UKM-keo Ipar és tudomány Az ipar zavartalan nyers­anyagellátása céljából a VI. ötéves terv időszakára má­sodlagos nyersanyag- és hul­ladék-hasznosítási programot fogadott el a kormány. A program végrehajtásában meghatározó szerepet játszik a 6 ezer- dolgozót foglalkoz­tató MIDIT Tröszt. Noha a célkitűzések időarányos ré­sze megvalósult, a vas- és színesfémhulladékok értéke­sítési árainak esése miatt a tervezettnél jóval kisebb nye­reségre tesz szert a 6 MÉH vállalat. Nyereségcsökkenést okoz az energiahordozók árá­nak és a szállítási díjtételek emelkedése is. Ilyen körülmények között a begyűjtött hulladékok mi­nél magasabb lbkú feldolgo­zására, valamint a költségek csökkentésére törekszik a MÉH Tröszt. NEMCSAK VASRA VAN SZÜKSÉG Diósgyői'ött a közelmúlt­ban avattak fel egy forgáes- brikettáló berendezést, amely 20—25 kilogramm súlyú lü- mörítvényekké préseli össze « nagy térfogatot betöltő acélforgácsot. Míg forgácsból átlagosan 5 tonna fér el egy nagyobb vagonban, a brikett­ből tízszer több. A íorgács- brikettálóval jól járt a MIDIT és a MÁV is, hiszen a tö- mörítvények szállítása jóval olcsóbb, mert ugyanannyi súly továbbításához jóval ke­vesebb vagonra van szükség. Jól járt ezenkívül a vasko­hászat is, mert előkészített anyagot kap, nem pedig az adagoláshoz előkészítendő ócskavasat. Márpedig ha több vállalat jár jól és egy sem károsul, akkor végső fokon a népgazdaság jár jól. A vas- és acélhulladékok adagolásához való előkészí­tésének (rozsdátlanítás, vá­logatás, tömörítés) céljából több, nagy teljesítményű ol­ló és bálázóprés kezdett és kezd majd működni a többi között Budapesten, Debre­cenben, Pakson, Gyulán és még számos településen. Mun­kába állításuk összesen több mint 700 millió forintba ke­rül. Ugyancsak korszerűsítik a tervidőszakban a színesfém­hulladék-feldolgozást is. A már megvalósult fejlesztések közül alighanem a Tatán ki­alakítót! színesfém-szaklelep mondható a legjelentősebb­nek. Valamennyien tudjuk, hogy a MÉH néhány évtizede még mindenekelőtt ■ a vas és fém gyűjtését szorgalmazta. Ma már jóval sokoldalúbb, igen nagy értéknek tekinti példá­ul e papin . is. Papírhulla­dékból 1980-ban 168 ezer tonnát vásároltuk fel a MÉH-vállalatok, tavaly 208 ezer tonnát. Eközben a pa­pír feldolgozó kapacitásukat is 1 bővítették. A legnagyobb üzem építése még tart. Bu­dapesten, a Maglódi úton. Ez 30—40 ezer tonna papír- hulladékot dolgoz majd fel évente teljes kiépítettségé­ben. Debrecenben egy hason­ló felépítésű svéd, Győrben pedig egy holland gépsor A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervei szerint és kivitelezésében elkészült So­mogy megye legnagyobb víz- távozója Marcali határában. A mintegy 480 hektárnyi fe­lületű tározó több mini 10 millió köbméter vizel gyűjt össze 260 négyzetkilométernyi területről. Üzembe helyezésé­vel tisztul a Balaton vize, a tározó rendeltetése ugyanis, hogy fölfogja azt a nitrogén­ét foszforszennyezödést, ami végzi ugyanezt a feladatot, a kisebb gyűjtési centrumokba pedig (Siófokra, Ajkára stb.) közép teljesítményű jugoszláv berendezések kerültek vagy kerülnek a közeljövőben. KONTÉNEREK A LAKÓTELEPEKEN Számottevően bővül a MÉIT-nek a műanyaghulla­dékot feldolgozó tevékenysé­ge is. Biharkeresztesen mű­anyagdaráló lépett üzembe, amely széttört rekeszeket és elhasznált fóliákat alakít át a könnyebb szállítás és az egyszerűbb továbbteldolgo- zás érdekében szemcsévé. Monoron néhány hónapon belül működni kezd a nem pvc-müanyagokat granulá­tummá feldolgozó üzem, amelynek terméke elsődle­ges granulátumokhoz kever­ve, felhasználható agrolóliák előállítására. A MÉH Tröszt napjainkban tárgyal arról is, hogy másodlagos alapanyag­ból maga készít agroíóliát Csongród megyében, egy sze­gedi vállalattal közösen. Bárhogyan is korszerűsöd­nek a MÉH-vállalatok fel­dolgozó kapacitásai, nekik is szükségük van alapanyagra, Ez a hulladék, összegyűjté­se nem is olyan könnyű. A népgazdasági és a vállalati beruházások csökkenése mi­att ugyanis évről évre keve­sebb hulladék keletkezik. Csökkent a hulladék meny- nyisége azért is, mert a fel­dolgozó vállalatok jóval ta­karékosabban gazdálkodnak az energiával és az anya­gokkal, mint korábban bár­mikor. Ez utóbbiak követ­keztében például acélhulla­dékból 1980-hoz képest csak­nem 20 ezer, tavaly pedig újabb 15 ezer tonnával csök­kent a vállalatoktól begyűj­tött mennyiség. Ilyen körülmények között mindinkább a lakosság fe­lé fordul a MÉH Tröszt. Gya­rapítja a szerződéses rend­szerben működő begyűjtőhe­lyek számát, mind több kon­téneres begyűjtőhelyei léte­sít, elsősorban a lakótelepe­ken. S a legfontosabb: be­vonja a gyűjtési munkába a kormányprogram teljesíté­séért felelősséget érző társa­dalmi szervezeteket, legna­gyobb sikerrel a Hazafias Népfrontot, és a pedagógu­sok áldozatvállalására ala­pozó útlüröszü vétségét. A GYŰJTÖK IS JÓL JÁRNAK A Hazafias Népfront tava­szi országos akciójának ered­ményei a közelmúltban hoz­ták’ nyilvánosságra. Eszerint az ipar löbb ezer tonna pa­pír-. textil-, műanyag-, üveg­es acél-, illetve fémhulladék­ra leli szert. Az összegyűj­tött hulladék ellenértékét a MÉH átutalja a helyi taná­csok elkülönített számlájá­ra. Énnek egyharmadából fe­dezik a társadalmi szervek a gyűjtés költségeit, és ké­peznek a legjobb gyűjtök számára jutalmazási alapot, a többi pénz településfejlesz­tési célokat szolgál. M. M. a földekről mindeddig a tóba mosódott. A tározói az ősszel töltik tol, s halat telepítenek bele. A tervek szerint hektáron­ként 2000 darab kétnyaras ivadékot raknak vizébe, fehér és pettyes busát, pqptyot, ké­sőbb pedig, amikor már a nö­vényzet elburjánzik, a nö- vényevő amurt. A haltenyész­tés költségeihez hozzájárult a telepítésről, s majd a lehalá­szásról is gondoskodó Balato­ni Halgazdaság. A tartós meleg ellenére si­keresen dolgoztak a hét vé­gén a diósgyőri hengerészek. A Lenin Kohászati Művek nemesacélműve középsori hengerművében pénteken az úgynevezett 90-es bugából százszázalékos időkihaszná­lással összesen 1508 tonna félkészterméket készítettek. Ez a mennyiség összesen 280 tonnával több, mint Amint azt már korábban hírül adtuk: a hazai ce­mentgyárak sikerrel oldot­ták meg első félévesj ter­melési feladataikat. A mun- kasikernek tevékeny része­sei a Cementipari Gépjaví­tó Gyár dolgozói, akik 552 ezer normaórát dolgoztuk a folyamatos termelés biztosí­tásáért. A programozott nagyjavítások mellett, ha szükséges volt, ünnepnapjai­kat is feláldozlak a gyors, szakszerű hibaelhárításért. Lestar Mihály igazgató azt is elmondta, hogy ko- rábban bizony sok gondot okozott a javítások megszer­vezése, ugyanis a miskolci dolgozók járták sorra az or­szág cementgyárait, néni voltak gépjavító kirendelt­ségek a termelőegységek melletl. A kiküldetést nem szívesen vállalták a dolgo­zók, sokan leszámollak az üzemtől. A váratlan üzem­zavarok gyors elhárítását is hátráltatta a távolság a gyárak és a gépjavító kö­zött. Alig több, mint tíz esz­tendővel határozták el, hogy megszervezik a kirendeltsé­amit 1981 áprilisában 24 óra alatt ugyancsak elértek. S hogy nem volt véletlen a diósgyőri hengerészek új csúcseredménye, arra bizo­nyíték, hogy egy nappal az új hengerlési rekord meg­születése után, szombaton a középsoron 24 óra alatt 1425 tonna szelvényt hengereltek le, amely ugyancsak jobb eredmény, mint a két évig tennálló korábbi csúcs volt. gi rendszert, azaz minden cementgyár szomszédságába telepítenek egy gépjavító üzemet. A terv jónak bizo­nyult, azóta nem érkezett panasz a háttéripar szolgal- lalásaira. Átmenetileg eny­hültek a gyár munkaerő­gondjai is. — Sajnos, ebben az év­ben már mi sem dicseked­hetünk azzal, hogy van ele­gendő szakemberünk — jegyzi meg' Lestár Mihály. — A tsz-melléküzemágak munkaerő-elszívó hatása minket sem került el, sok dolgozónk számolt le. s ment máshová dolgozni a nagyobb fizetés reményében. Akik viszont maradtak, jól dolgoznak. Az igazán jó szakembereket itt tartja a szakmai becsvágy, hiszen nagy értékű, külföldi beren­dezések üzembiztonságát kell szavatolniuk a gépjavítók­nak. Magasan kvalifikált munkásaink vannak, akikre most. a hiányzó létszám mi­att még több feladat hárul, ám ha szükséges, vállalják a túlórát, szabad napjaikon is bejönnek dolgozni. Amire Az ipar és a tudomány együttműködésének szép példája az a biztonsági sze­relvény laboratórium, ame­lyet a Tiszai Vegyi Kombi­nát , és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Le- ninvárosban létrehozott. Eb­ben a laboratóriumban vizs­gálják át az ipari termelési folyamatoknál alkalmazott pedig végképp nem futja kapacitásunkból, ahhoz kül­ső partnerek segítségét vesz- szük igénybe, ipari kooperá­ció keretében. — Milyen kiemeli munká­ja volt az első fél évben a gépjavító dolgozóinak? — Az ország legnagyobb, legkorszerűbb cement gyára, a HCM üzembiztonságának szavatolása mindig kiemelt feladatot jelent számunkra — mondja az igazgató. — Emellett emlékezetes) nagy munkánk volt az első félév­ben a bélapatfalvi cement­gyár beruházásából a „visz- szamaradt” hibák kijavítása. A siker egyik , forrása, hogy az év elején intézke­dési tervet adtak ki a gyár­ban a jobb üzem- és mun­kaszervezés érdekében. En­nek szellemében kezdték a munkát az idén, s az új módszer hatásosnak bizo­nyult. Nevezetesen: a, gyár­tás, illetve a javítások fo­lyamatába épített ellenőrzé­sekkel sikerült elkerülniük a hibák halmozódását. Folya­matosan mérték a veszte- ségidöket is, ahol kellett változtattak. Kritikus szem­különféle nagynyomású sze­relvényeket, szelepekét, zá­rakat, emellett elvégzik az igényeknek megfelelően a kutatási és fejlesztési felada­tokat is. A laboratórium működésére már külföldön is felfigyeltek, részben a ku­tatási eredményeiket, rész­ben a tapasztalataikat hasz­nosítják. mel felülvizsgálták az eddig kiadott igazgatói utasításo­kat. A vizsgálat során meg­lepődve tapasztalták, hogy a sok év alatt kiadott, je­lenleg is érvényes igazgatói utasítások száma eléri a négyszázat. S bizonyára nem szorul különösebb magyará­zatra. hogy az az utasítás, amely hasznos célt szolgált tíz'évvel ezelőtt, lehet, hogy ma éppen kerékkötője a jó­nak. Érvénytelenítették te­hát azokat az utasításokat, amelyeket túlhaladott az idő. A négyszázból hatvan utasí­tás állta ki az jdö próbáját. Az intézkedési tervben megjelöltek egy másik, nem kevésbé fontos feladatot is. Megvalósításához népgazda­sági. gyári érdek egyaránt fűződik. Arról van szó, hogy csökkentik a drága, külföl­di alkatrészek importját. Ahol lehetett, a gyár kol­lektívája vállalkozott az el­használódott importalkatré­szek felújítására. Az úgyne­vezett mélycellás, adagolósot és B klinkervonszoló felújí­tásával az első fél évben si­került kiváltaniuk kétmillió 600 ezer forint értékű im­portot. Még egy hasonló jel­legű munkát terveztek en-e az évre: a HCM számára gyártanak majd olyan ke- menceégőfejeket, amelyeket eddig az NSZK-ból kellett megvásárolni. — dcvald — Elkészül a marcali víztározó A cementgyárak szolgálatában Importot is kiváltottak

Next

/
Thumbnails
Contents