Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 175. szám Ara: 1.40 Ft Kedd, 1983. július 26. ü Pravda vezércikke Korszerűsítik az átkelőhelyek világítását AT MS7MP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I.APM ŐRJÁRAT A KESZTYŰ KÖRÜL (3. o.) TERVEK, MOZGÁSOK HERCEGKŰTON (4. o.) „FÖLFEDEZÉS MIATT ZÁRVA!” (5. o.) a magyar küldöttség látogatására! A moszkvai Pravda hétfői számában vezércikkben tért vissza a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásának és tárgyalásainak értékelésére. Kádár János és Jurij And- ropov megbeszéléseit, a magyar és a szovjet vezetők tárgyalásait a szívélyesség és a kölcsönös megértés jellemezte. A Szovjetunióban úgy fogadták a magyar küldöttséget, mint barátokat és szövetségeseket a közös célokért vívott harcban, mint a marxista—leninista ideológiában összeforrott azonos gondolkodókat — állapítja meg a Pravda. A vezércikk rámutat: a tárgyalások befejezésével kiadott közös közlemény nagy munka eredménye, s kifejezésre juttatja a két ország közös, következetes és elvhű irányvonalát a szocializmus és a kommunizmus eszméiért. a világ békéjének meg- védelmezéséért folytatott harcban. A testvéri pártok korunk objektív szükségszerűségeiből indulnak ki, amely azt követeli, hogy a szocialista országok minden téren erősítsék együttműködésüket és összeforrottságukat a szocialista és a kommunista építőmunka kérdéseinek még sikeresebb megoldása, a békének és a civilizációnak a nukleáris megsemmisítés fokozódó veszélyétől való meg- védelmezése érdekében. Ez a két- és többoldalú együttműködés létfontosságú tényező — hangsúlyozza a Pravda. A magyar és a szovjet vezetők megbeszéléseik középpontjába az együttműködés hatékonyságának növelését állították, s e téren ma szélesebb perspektívák nyílnak meg az eddigieknél. Ahhoz azonban, hogy teljességükben valóra váltsuk ezeket a lehetőségeket, a két ország kapcsolatait magasabb, minőségileg új szintre kell emelni. A cikk emlékeztet arra, hogy a moszkvai megbeszéléseken megállapodás született a pártmunkában szerzett tapasztalatok cseréjének bővítéséről, az ideológiai téren való együttműködés megszilárdításáról, s a pártközi kapcsolatok minden szinten történő elmélyítéséről. A továbbiakban a Pravda vezércikke megállapítja: a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli hivatalos, baráti látogatása újabb lépés a testvéri szocialista országok közössége összeforrottságá- nak elmélyítése útján. Magyarország és a Szovjetunió el kívánja mélyíteni együttműködését a politika, a gazdaság és az ideológia terén, s mindezt szoros egységben teszi a Varsói Szerződés szervezetében, s a KGST-ben kifejtett közös munkával. A szocialista gazdasági integráció elmélyüléséhez járul majd hozzá — mint erre a közös közlemény rámutat — a KGST-tagországok csúcs- találkozója. A lap egyébként hétfői számában a TASZSZ szovjet hírügynökség nyomán bő terjedelemben ismerteti a magyar párt- és kormány- küldöttség moszkvai látogatásának nemzetközi visszhangját, s idézi a Népszabadság, a Népszava, a Ma- , gyár Nemzet, az Ország-Világ kommentárjait. Egy újabb lépés előre — így lehetne röviden összefoglalni a szükségállapot feloldásának jelentőségét Lengyel- országban. A rendkívüli intézkedések teljes megszüntetése, a nemzeti megmentés katonai tanácsának feloszlatása igen fontos esemény, de nem jelent fordulatot az ország politikai életében, és senkit sem ért olyan váratlanul, mint a másfél évvel ezelőtti decemberi döntés. Az intézkedés és a vele együtt elrendelt közkegy lém azt bizonyítja: az ország vezetése ura a helyzetnek és betartotta ígéretét, hogy a koflátozó rendelkezések a kelleténél egy nappal sem tartanak tovább. A szejm döntése egyben megerősíti azt a korábbi értékelést is, mely szerint a normalizálódás folyamata a vártnál gyorsabban és kedvezőbb körülmények között halad. A lengyel vezetők soha nem hagylak kétséget afelől, hogy akárcsak a rendkívüli helyzet követelte szükségintézkedések bevezetése, úgy azok megszüntetése is egyedül a szuverén lengyel állam elhatározásától függ. Teljesen értelmetlen minden kísérlet arra. hogy kívülről próbálják befolyásolni az ország belső Ügyeinek alakulását. A lengyel parlamentnek legutóbbi kétnapos ülésén a szükségállapot megszüntetéséről hozott határozata tehát nem valamiféle külső nyomásnak tett engedmény, hanem annak a belső fejlődésnek a logikus következménye. amely immár 19 hónapja az ország társadalmának fokozódó támogatását élvezi. Az ellenforradalmi veszély felszámolása után azonnal megindult a széles társadalmi megegyezés építésének folyamata. A gazdaság talpra állításával együtt folyó politikai normalizációhoz nyújt kétségtelenül jobb — mindenekelőtt lélektanilag —, kedvezőbb feltételeket a szükségállapot július 22-i feloldása. Varsóban józan derűlátással tekintenek előre — de senki sem számít arra, hogy az ország belső életének fejlődésében az elkövetkező hónapokban, években elképzelhetetlenek lennének a ki- sebb-nagyobb nehézségek, az átmeneti feszültségek. Hogy ezek minél kevésbé akadályozzák a társadalmi és politikai élet demokratikus újjáépítésének folyamatát, a gazdaság fellendítésére irányuló törekvéseket, az ország törvényhozása néhány olyan átmeneti intézkedést hozott, amelyek célja a további stabilizáció feltételeinek törvényes szavatolása. A szükségállapot feloldása, a Lengyelországban tartó, kedvező társadalmi-gazdasági folyamatok még egy tanulsággal szolgálnak. Ismét bebizonyosodott, hogy teljesen értelmetlenek a mindenekelőtt Washingtonban és (Folytatás a 2. oldalon) Folyamatosan végzik az ÉMÁSZ szakemberei a közvilágítás karbantartását is. Rendkívül fontos, hogy minden útszakaszon és átkelőhelyen a világítótestek hibátlanul működjenek. A motorizáció térhódításával az utakon egységnyi idő alatt egyre több gépjármű halad át, és rendszerint ugyanezen az úton haladnak át a járművek. előtt a csomópontoknál, kereszteződéseknél a gyalogosok, hogy munkába menjenek, bevásárlásaikat, vagy egyéb ügyes-bajos dolgaikat végezzék. Ki gondolná, hogy a közlekedés bizton- , ságának egyik legfontosabb jelmondata, a látni és láttatni. milyen fiatal fogalom, hiszen okulva a számos balesetből, Európában először 1947-ben Angliában festették fel az útkereszteződéseknél a zebrát, mert általában ott haladt át a gyalogosok többsége az úttesten. Ez a látni és láttatni fogalom a közlekedésben napjainkban az egyik legfontosabb kérdéssé vált, különösen itt, Borsodban, ahol sajnos a közlekedési balesetek száma mintegy kétszerese az országos átlagnak. A látni és láttatni elsősorban az esti és éjszakai órákban a legfontosabb, hiszen ekkor a természetes napfény helyett az utakat mesterségesen kél' megvilágítani, hogy az autóval közlekedő észlelje az út változásait, ,a gyalogosokat, az úttesten átkelőket. A forgalmi csomópontok megvilágításának tökéletesítését az a szükséglet fogalmazta meg, hogy ezeken a területeken az elemző statisztikák szerint jelenleg is igen sok súlyos, életveszélyes és halálos baleset történik. A Köz- világítási Munkabizottság és az Energiafelügyelet néhány éve fogalmazta meg azt a programot, hogy az átkelőhelyek fényének korszerűsítésével fokozni kell a gyalogosok biztonságát. Borsodban és Miskolcon összesen mintegy másfélszáz ilyen csomópont és átkelőhely van, amelyet valamilyen módon érint ez a döntés, és ebből eddig 45 helyen már meg is oldotta az ÉMÁSZ Vállalat, úgynevezett megemelt fényű lámpákkal, vagy nátriumlámpákkal az átkelőhelyek fokozottabb megvilágítását. Ez a program — mint Gyt- mcsi József, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci igazgatóságának osztályvezetője elmondta — most van a végrehajtás stádiumában. A megyeszékhelyen 51, Borsod városaiban és nagyközségeiben is hasonló nagyságú azoknak az átkelőhelyeknek a száma, ahol a közlekedés biztonságának fokozása érdekében javítani kell a megvilágítást. Miskolc városra vonatkozóan már elkészültek a részletes tervek, ebben az évben elsősorban az év utolsó hálom hónapjában a város kelet—nyugati tengelyén, a Győri kapu, a Kiss tábornok (Folytatás a 2. oldalon) 9 Uj YQsaíágéptípus A múlt évben a Csepel Mű vek Jármű- és Konfekcióipar Gépgyárában - a piac igé nyeinek megfelelően - tér mékszerkezet-váltásra került sor, amely kihatott a sáros pataki gyáregység tevékeny ségére is. A gyáregység gyár tásfejlesrtési tevékenysége a termékszerkezetben történő változásokat és magát, a gyártmányfejlesztést szolgálja. Döntő többségben exportra termeinek, ezért nem mindegy, hogy az idei termelési értéktervet miképpen tudják, főleg új típusú gyártmányaikkal teljesíteni. Képünk a vasalógépüzemben készült, ahol Boósch Ferenc műszaki igazgatóhelyettes Sasvári Kálmán brigádvezetövel egy új típusú vasalógépe! vizsgál, amelyet már sorozatbun gyártanak. Hétfőn Budapesten, a Kertészeti Egyetemen ünnepélyesen megnyitották a XII. európai faluszociológiai kongresszust. Az ötnapos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, s a szervezésben nagy szerepel vállalt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Harmincegy országból 300 szakember vett részt a megnyitó plenáris ülésen, így a jelenlegi, szocialista országban első alkalommal rendezett faluszociológiai kongresszus minden korábbi hasonló eseménynél nagyobb szabású. A tanácskozáson elsősorban a faluban végbemenő folyamatok társadalmi következményeit igyekeznek elemezni a szociológia módszereivel, s összehasonlítják az eltérő fejlesztési stratégiákat. A kongresszus foglalkozik a parasztsággal összefüggő elméleti kérdésekkel, a falusi társadalmi rétegek helyzetének, szerepének jobb megismerésével is. A Kertészeti Egyelem épületében —, álról a kongresz- szus tiszteletére hétfőn a magyar falu és a magyar mezőgazdaság életét bemutató reprezentatív kiállítás nyílt — Ad Nooij, az Európai Faluszociológiai Társaság holland elnöke üdvözölte a résztvevőket. Szólt az agrár- és a faluszociológia helyzetéről, majd elmondta: az európai országokban nagy figyelmet kelt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, a magyar falu dinamikus fejlődése. Ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány és a tárca nevében köszöntötte a szociológusokat. Utalt arra, hogy hazánkban szép hagyományai vannak a falukutatásnak, s e nemes feladat napjainkban, amikor a falu immár történelmi változáson ment keresztül, ugyanolyan időszerű, mint évtizedekkel ezelőtt. Az egymást át- meg átszövő folyamatok ugyanakkor nagy feladat elé állítják a falu társadalmi, gazdasági helyzetét felmérő, értékelő kutatókat, ezért a budapestihez hasonló tanácskozások segíthetnek a jó módszerek elterjesztésében, közös álláspontok kialakításában a még tisztázatlan kérdéseknél. Ebben a reményben kívánt jó munkát a kongresszus résztvevőinek. Az első előadást Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a kongresszus magyar szervező bizottságának vezetője tartotta a falupolitika magyar sajátosságairól, a falusi fejlődésről, felvázolva egyben ennek történelmi hátterét is. A plenáris ülést követően a tanácskozás a munkabizottságok megbeszéléseivel folytatódott. Este a Kertészeti Egyetemen Váncsa Jenő fogadást adott a XII. európai faluszociológiai kongresszus résztvevői tiszteletére. Bar \ Lengyelország a szükségállapot Én FaSuszocIológsai kongresszus
