Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

CSZAK-MAGYARORSZAG 4

1283. július 24., vasárnap

ia, meg a

Június elején Miskolcon rendezték meg a múzeumigazgatók országos értekezletét. amelynek témája „A tör. téneti muzeológia helyzete és feladatai a legújabb kori történelmi ismeretek terjesztésében" című anyag vitája volt. A Művelődési Minisztérium korábban közreadott egy elaborátumot, mert az elmúlt évek társadalmi-gazdasági fejlődése, a történetes társadalomtudományok fejlődése szükségessé tette a számvetést: mennyiben felkészültek a magyar múzeumok közelmúltunk és jelenünk társadalom.- és kultúratörténetének tudományosan megalapozott tárgyi bemutatására? E feladatnak a minisztériumi állásfoglalás szerint a muzeológia a maga teljességében, annak összes szaktudománya együttesen kell, hogy megfeleljen.

A vita anyagát — az előterjesztést és a hozzászólásokat — a Központi Múzeumi Igazgatóság dokumentációs és tájékoztatási osztálya közreadta. Ebből az anyagból kitűnik, hogy a múzeumok igenis átérzik feladataikat, azt, hogy a magyar társadalom történelmi tudatának helyes irányú fejlődését, a történelmi tudat szakadékainak áthidalását a múzeumok sajátos eszközeivel is segíteni kell. Valamennyi felszólalás egyetértett ennek a feladatnak elodázhatatlansúgában és számos részletkérdés is szóba került. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóságon dr. Veres László történész-muzeológussal, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettesével, valamint dr. D obrossy István történész-muzeológussal, a régészeti osztály vezetőjével ez országos tanácskozás Borsod megyére leszűrhető tapasztalatairól beszélgettünk.

— A tanácskozás a történeti muzeológia. a legújabb kori történelmi ismeretek terjesztésének a koncepcióját adta meg, de a feladatot minden egyes megyei múzeumi szervezet a maga sajátosságaira alkalmazza, önállóan

1 dolgozik — hangzott a tájékoztatás. — Borsod megye egy korábbi hasonló minisztériumi állásfoglalás nyomán azt a feladatot kapta, hogy országos jelleggel irányítsa a manufaktúrák történetének kutatását, ezzel járuljon hozzá a történelmi ismeretek bővítéséhez.

— Korábban ebben a témakörben már hallottunk kutatásokról, sőt publikáció is jelent meg.'

— Igen, például az üvegipar történetének kutatása (dr. Veres László kutatási témája — A szerit.) mór befejeződött. A Bükkvidék, Heves, Zemplén és Nógrád hajdani üveghutáinak története már készen, feldolgozva áll, és a korábbi, a Borsodi Kismonográfiákban történt publikálást követően a kutatónak a Corvina Kiadóval van szerződése egy nagyobb kiadványra. Visszatérve az egyéb feladatokra, elsődlegesen Borsod, Heves és Nógrád megyékre terjed ki feltáró munkánk, amelyet igen sok külső munkatárs is segít. Foglalkozunk például a miskolci utcák történetével.

Készen áll a Zsolcai kapu történetének feltárása, folytatjuk majd a Széchenyi és az egykori Király, ma Ady Endre utcával, valamint az úgynevezett miskolci kapukkal, Győri, Szentpéteri, Csabai kapukkal. Ezeknek az utcáknak, illetve az itt lévő, vagy volt házaknak, kereskedéseknek. ipari üzemeknek a története szervesen beletartozik az egyetemes legújabb kori történetbe, s azt igen sok adalékkal gazdagítja.

— Az országos program keretében mi az újabb téma az üvegipar után?

— A malomivar. Kutatási területünkön ötszáznál több malom működött és most gyűjtjük a dokumentumokat, tárgyi emlékeket, leírásokat, és amit lehet, még fotózunk. 1863-ban volt egy országos felmérés a malmokról, s ennek a 120 esztendős vizsgálódásnak adatai alapján indulunk ki a három megye felmérésére. Ebben természetesen segítségünkre vannak a más megyék szakemberei, a lelkes amatőr történészkutatók, mint például az ózdi Dobosy László, és tudunk olyanokról, akik a múzeumtól függetlenül, magánemberként kutatnak e témában, mint például Fogarasi Tivadar, aki rendkívül sokrétűen mérte fel az egykori malmokat. Szeretnénk még ebben az évben közreadni kutatási adatainkat, bemutatva, mi van az egykori malmok helyén, főleg- pedig ezek a malmok a maguk idejében hogyan működtek, milyen Szerepük volt a környéken. Bevezető tanulmány készül a föleihez, amely bepillantást ad a gabonatermesztés, a mezőgazdaság területére, azt kívánja bemutatni, hogy egyáltalán a gazdasági életre, az adott terület fejlődésére milyen hatással volt a ■malomipar. Például Miskolc nagyszámú malmai a múlt század végén rendkívül jelentősek voltak, és hajdan a vasút becsatlakoztatása is elsősorban a nagy hírű miskolci malomiparnak köszönhető. Nos, az országos munkamegosztásban nekünk jutó teendők közül most ez a legkiemelkedőbb. ez a fő feladat. Utána á söripar és a pálinkafőzés történetét fogjuk kutatni és feldolgozni napjainkig.

— Gondolom, az országos téma mellett egyéb irányú történeti kutatás is folyik.

— Természetesen. Például a munkásmozgalmi kutatások, életmód, az ifjúsági mozgalom története, vagy a Hazafias Népfront történetének kutatása is folyik. Ezeket regionálisan kutatjuk, és ez a munka általában kiállításokhoz kapcsolódik. Például a borsodnádasdi és putnoki kiállítások szemléltetik ezeket. Folytatjuk a tsz-történe fi kutatásainkat. Dobrossy István és Fügedi Márta közös műve a putnoki termelőszövetkezetről már megjelent, igaz, nem a mi kiadásunkban, következik a fancsali és más termelőszövetkezetek történetének felkutatása és megírása. Folytatjuk a területünkön élő internacionalisták történetének feldolgozását, a Bán János tokaji internacionalisAbaújtlevecssri koncertek

Az idei nyári hétvégeken újra „él” az abaújdevecseri szabadtéri színpad. Az encsi járási művelődési központ rendezésében hat alkalommal tartanak itt szabadtéri hangversenyeket — elsősorban a fiataloknak. Hiszen az este nyolc órakor kezdődő koncerteken a könnyűzene ismert együttesei lépnek majd színpadra. Az első alkalommal július 20-én várják az érdeklődőket, akkor az. Üj Skorpió együttes ad műsort. Augusztus 6-án Rock Fórum

lesz. többek között a BMW, a Svvetter együttesek fellépésével. Augusztus 12-én a Mini, augusztus 20-án a K. O., augusztus 28-án pedig a Kati és a kerek perec, valamint Korda György ad műsort. A nyári szabadtéri koncertek záró estéjén, szeptember 3-án a P. Mobil együttest hallgathatják meg a fiatalok. A koncerteket egyébként szabadtéri bál követi, amelyen miskolci zenekarok játszanak.

ta emlékezéseit feldolgozó kötet a Kossuth Kiadónál kiadás előtt áll. Előkészületben van a Fejezetek Miskolc történetéhez, Mindszent község története és Miskolc XIX— XX. századi ipartörténete című munkánk. Természetesen nemcsak kiadványokban gondolkozunk. hanem mint az értekezleten is szóba került, feladatunk, amennyire lehet, a kutatási anyagokat tár- gyiasítani. így került sor például Borsodnádasdon egy munkáslakás rekonstruálására a kiállításon.

— Rendkívül sokrétű a feladat, amit vállaltak és a munka, amit végeznek. Hogyan állnak szakemberekkel?

— Szakemberellátásunk az utóbbi években jelentősen javult. a múzeum történeti osztályán a négy muzeológus között kronológiai munka- megosztásban dolgozunk; a munkánkat segíti még egy iparművészet-történész kollégánk, és a megyei hálózatban további három kollégánk.

A történelmi ismeretek hiánya, a legúiabb kori történelemijén való járatlanság íelemlegetése, már közhelyszerűen hat. Ezen segíteni múzeumi eszközökkel is szükséges. Egy apró adalék; legújabb kori témákból néhány érettségi tétel Is volt, s a múzeumi történészt meghívták az egyik gimnáziumba, hogy a diákokkal e témákról beszélgessen. E beszélgetésen tűnt ki, hogy nemcsak a diákok, de a fiatalabb tanárok is meglehetősen tájékozatlanok e téren. Éppen ezért a legújabb kori történetünk, azon belül például a téesz- történet feltárása és annak széles körű tudatosítása elengedhetetlen. Ezen munkálkodik a múzeum is.

Benedek Miklós

István király és a rock

Koltay Gábor.

Van már vagy tíz © éve, hogy néhány akkoriban feltűnt, hosz- szú hajúnak titulált muzsikus elhatározta, hogy rockoperát ír az országalapító István királyról.

Sok idő telt el közben és egy másik fiatalember úgy döntött, történelmi drámában örökíti meg első királyunk alakját.

És megint múltak az esztendők, míg egy szintén a pálya elején járó fiatalember végül is a sok tervből újabb tervet kovácsolt, és ötletét előadta Nemeskürty Istvánnak. A filmstúdió-vezető — aki történész is — igent mondott.

Valahogy így kezdődlek meg az István, a király című új magyar film előkészületei. Persze, a véletlenek melleti; szerepe van ebben a rendező, Koltay Gábor barátságának Szörényi Levente és Bródy János iránt... Ugyanis még mérnök-főiskolás korában ő is Illések bűvöletében élt, s mi több, nemcsak rajongója volt a hazai beat-muzsi- kának, hanem apostola is, rendre cikkezett róluk. Es aztán jött a hajdani legendát — igaz, csak egy alkalomra, egy hangverseny ereA film plakátja.

jéig — feltámasztó A koncért ...

— Az én generációm sohasem tudta függetleníteni magát a zenétől, mi ebben nőttünk fel, sok mindent éppen a zene, az akkori beai-zeae mondott ki helyettünk — mondta a rendező. — Tisztában vagyok vele, hogy egyesek az Illés- együttes népszerűségére spekulálónak vélnek,- pedig csak arról van szó, hogy a színpad és még inkább a film csak nyerhet velük, hiszen így olyanok is felfigyelhetnek ránk, akiknek mindmáig egyetlen közege csak a zene volt.

— A Szörényi—Bródy páros csakugyan .nagyon régen dédelgette ezt a tervét, amelyről már szinte születésekor tudtam, de csak most adódott meg a lehetőség — éppen A koncert sikere nyomán —, hogy most már filmen folytassa útját. Az első magyar királyról közben Boldizsár Miklós darabot írt Ezredforduló címen, s mi ezt is igyekeztünk beépíteni a forgató- könyvbe. A végleges forgatókönyv csak egyfajta keretet biztosít, ugyanis a film nagy részét nyilvános koncert keretében rögzítjük, kinn az óbudai Amfiteátrumban a közönség aktív részvételével. Augusztus 20- án, este hat kamera csak a nézők reagálását, viselkedését fürkészi és rögzíti majd.

— Mint minden zenés

fiimflek, az István, a királynak is előbb készül el a zenei alapja — Szörényi Levente vezényletével 120 tagú szimfonikus zenekar, 100 tagú énekkar, és természetesen az erre az alkalomra ismét összeálló Illés- együttes közreműködésével. A koreográfiát . Novak Ferenc tervezi, és 400 táncos tolmácsolja. A díszlettervező Gölz Béla, a jelmeztervező Csengey Emőke. A címszerepei Pelsőczy László játszma, és Varga Miklós énekli. Gizella: Sára Bernadette, Sarolta: Berek Kati, nemes úr: Balázsovits Lajos, a főpap: Victor Máté, Koppány: Vikidál Gyula, a táltos: Deák Bili Gyula. A. film operatőre: Andor Tamás. •

Az István, a király — amelynek zenéje dupla lemezen jelenik meg — előreláthatólag az év végén kerül a mozik műsoróra; addig viszont vonzó program a budapestieknek és az alkotmány-napra Budapestre látogató vidékieknek — egyelőre élőben.

n. Gy.

A MOKÉP, mint menedzser

Beszélgetés Gombár Józseffel

Világszerte emelkednek a filmgyártás költségei. Ezért még a legerősebb filmnagyhatalmaknál is égyre gyakoribb, hogy egy-egy produkcióhoz több gyártó — film-, illetve televízióstúdió

— és forgalmazó cég, esetleg valamely társadalmi szervezet adja össze a pénzt. Magyarországon a filmkészítés megindulásakor a gyártó általában a forgalmazó is volt, ám az államosítás után a gyártás és a forgalmazás különvált, s kapcsolatukat meglehetősen merev és bonyolult rendelkezések szabályozták. Napjainkra ez a szétválasztás

— úgy látszik — a filmgyártás, a filmművészet fejlődésének gátjává vált.

— Hogyan változott meg a gyártás és a forgalmazás kapcsolata? Miképp tudja támogatni a forgalmazás a gyártást? Milyen új szerepe van a forgalmazó cégnek a magyar filmművészetben? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk dr. Gombár Józsefhez, a MOKÉP igazgatójához.

A magyar filmekért jog- díjat fizetünk. Művészi színvonaluktól függően háromszáz-, kétszáz-, illetve százezer forintot. Tulajdonképpen már a jogdíjjal is támogatunk, hiszen a háromszázezer forint körülbelül hétezerötszáz dollárnak felel meg, s egy-egy külföldi filmért — eltekintve a legdrágább szuperprodukcióktól — 4500—5000 dollár jogdíjat fizetünk. A jogdíjon kívül minden magyar filmért a forgalmazás első két évében nézőnként egy forint ötven fillért, a továbbiakban pedig ötven fillért fizetünk.

Persze a MOKÉP nemcsak a jogdíjat és a nézönkénti részesedést fizeti a magyar filmért. El kell készíttetnünk a kópiákat, van propagandaköltségünk, és még sok minden más. Például állandóan a filmszínházak rendelkezésére kell állnia az 1945 és 1981 között készült legértékesebbnek tartott kilencven magyar filmnek, az úgynevezett törzsállománynak. Ez minimálisan kilenc- venszer hat kópiát jelent. Mindent összevetve 1981— 82-ben, tehát két év alatt a magyar filmre 157 millió 327 ezer forintot költöttünk.

— Miből tudja előteremteni a MOKÉP ezt a nem csekély összeget?

— A magyar és szocialista filmek kölcsöndíja mellett elsősorban a nyugati sikerfilmek forgalmazásának árából. Ebből azonban nemcsak a magyar filmeket támogatjuk, hanem a szocialista és a fejlődő országok filmjeinek forgalmazását, sőt, még bizonyos nyugati filmekét is, amelyek nem számíthatnak tömeges érdeklődésre,. de fontosnak tartjuk bemutatásukat. Ezenkívül igyekszünk takarékoskodni a kemény valutával.

Magyarán: alkuszunk. Előfordul például, hogy megkapjuk a forgalmazás jogát, de kópiát — mondjuk — csak nyolc hónap múlva tud biztosítani a partner. Ezt a nyolc hónapot ki tudjuk használni tárgyalásokra, és általában sikerül kedvezőbb árat elérnünk.

— Térjünk vissza a magyar film támogatásához. Az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő, hogy a MOKÉP egy-egy magyar ■film létrejöttéhez már az elkészítés szakaszában hozzájárul. ,

— Ez is egyik lehetőségünk. Például a közelmúltban elkészült, illetve hamarosan elkészülő filmek közül a Csak semmi pánik! című filmhez 3 millió 250 ezer, Kardos Ferenc Meny-- nyei seregek című filmjéhez, valamint Rózsa János Boszorkányszombat, illetve Kovács András A vörös grófnő című filmjéhez öt-ötmillió forinttal járultunk hozzá.

legfrissebben a MOKÉP meg tovább lépett. Elkészült a Magyar Televízió és a MOKÉP első közös produkciója, Szálkái Sándor Elcserélt szerelem című filmje. A forgalmazó tehát producer is lesz a jövőben?

— Ezt a filmet a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, rendkívül olcsón, mindössze négy és fél millió forintból gyártottuk. Ez azt jelenti, hogy ha háromszázötvenezernél több látogatója lesz, illetve külföldre Is eladjuk, akkor a film már nyereséget hoz. Azt természetesen, hogy a film ilyen kevésbe került, csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy a Televízió, mint intézmény és a MOKÉP, mint vállalat, kölcsönösen megadta a legnagyobb kedvezményeket.

— Ha a forgalmazó produkál, nyilván elsősorban olyan filmekbe adja a pénzét, amelyektől nagy sikert remél. Nem jár-e ez azzal a veszéllyel, hogy a MOKÉP csak a kommerszbe száll be?

— Attól függ, hogy a kommersz szót miképp értelmezzük. Amennyiben az olyan filmet véljük kom- mersznek, amely a nézők nagy többségét érdekli, akkor kétségtelenül az ilyen filmek létrejöttét akarjuk társproducerként segíteni. Hamarosan létrehozzuk a MOKÉP művészeti tanácsát, amelyhez mind a stúdiók, mind a művészek fordulhatnak ötleteikkel. Ez a tanács felkészült szakemberekből fog állni, akik nem fogadnak el értéktelent.

Hogy a MOKEP a jövőben jobban tudja támogatni a magyar filmet, a gyártás és forgalmazás kapcsolatát tovább kell javítani, finomítani. S akkor mód nyílna arra, hogy a MOKÉP a korábbi támogatási formák fenntartása (jogdíj, látogatói részesedés) mellett koprodukciós formában, illetve egyes filmek gyártásának teljes finanszírozásával a korábbiaknál még jobban támogassa a magyar filmet, megteremtve ezáltal a gyártás és forgalmazás érdek- azonosságát, kultúrpolitikai, művészeti és gazdasági vonatkozásban egyaránt.

M. I.

i