Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

1983. Július 24., vasárnap

ESZAK-MAGYÁRORS2AG 3

Találkozás egy számítógéppel

Életre hell a fiatal óriás az LKM-ben

r A vele foglalkozók szerint a számítástechnika elterjedése nagyobb változást hoz az emberek eletében, mint amikor az ember-ős leereszkedett a fáról és két lábra állt, de míg ez a folyamat évezredekig tartott,.a komputer okozta változás, egy-két emberöltőbe koncentrálódik. Mi, magyarok még csak kóstolgatjuk ezt az új korszakot, a fejlett országok számítógépparkja és azok felhasználása mellett'eltörpül a mienk, s valljuk be őszintén, sokan nem is igazán értjük, több-e ez egyszerű játszadozásnál, vagy a komputer közvetlenül a termelés szférájába kapcsolva mérhetően javít- ja-e az eredményeket. A számítógép tehát nekünk egyelőre olyan, mint a mesék óriása, csak annyit tudunk róla, hogy hatalmas feladatok megoldására képes.

Talán tíz napja adtunk lapunkban hírt arról, hogy a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben képletesen szólva megkezdte a működését a kombinált acélmű új, folyamatirányító számítórendszere, amely a maga nemében a szocialista országok kohászati üzemeiben egyedülálló, és Európában más jellegű üzemekben is csak kevés működik belőle. A számító- központ géptermében e bonyolult berendezés „szakértőivel”, Ducsai István osztályvezetővel, Honos Péter matematikus rendszerszervezővel, Kovács István számítástechnikai üzemmérnökkel és Zambó Tamás kohómér- nök-technológussal beszélgettünk ennek a ma még hazánkban egyedülálló berendezésnek a természetéről és a képességeiről.

— Legkönnyebben talán úgy érthetjük meg, hogy mit ér egy ilyen berendezés — kezdte az osztályvezető —, ha ismerjük magának az embernek a képességét. Egy jó szakember egyszerre öthat tényező folyamatos figyelésére képes, mondjuk egy, másfél órán át. Utána kifárad, elveszti a figyelmét, a technológiai folyamatok közben tovább zajlanak, fontos részletek, mondjuk az acélgyártás egy- egy részlete kikerül a figyelméből, így ezek elien- örizhetetleiivi! futnak végig. Ennek nyilván az a következménye, r.ogy a szabványokban rögzített acélok „találati pontossága” enyhén szólva sohasem éri el a 100 százalékot. A szátnító- gép körülbelül 30 változó dolog. 24 órán át tartó egyidejű „figyelésére” is képes, gondolja el. mekkora különbség ez.

— Különösen akkor -- jegyzi meg Zambó Tamás, ha tudjuk, ilt n kohászatban 500—000-léle acélt kell készíteni, és azoknak a oi zonyos változóknak a száA megyei népi ellenőrzés a borsodi kohászat munkaerő-gazdálkodását tekintette át. Figyelemre méltó tapasztalatokat összegeztek az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Lenin Kohászati Művekben, a miskolci December 4. Drótművekben és a Borsodnádas- di Lemezgyárban. Megállapították azt a sajnálatos tényt, hogy elvesztette rangját. megbecsülését a kohászszakma, utánpótlásra pedig nincs lehetőség. A helyzetet előidéző okok között szerepel a világgazdasági recesz- •elő, a kohászati alapanyagma, amelyeket figyelemmel kellene kísérni, eléri a 40— 45-öt.

— Rendkívül bonyolult folyamatról van szó — mondja a matematikus. — Mi pé'ldául kezdetben 3000 gyártott acélíéleség adatait tápláltuk be, adagonként körülbelül 2000 adatot, amely a gép akkori alapismeretét jelentette, és ezt a hatalmas adathalmazt úgynevezett multiregresszió-analí- zissel érzékeltük ki, ez adta a munka alapját. Ez a gép ma a hozzá tartozó perifériás rendszerekkel alkalmas arra, hogy egyebek között csapolási ütemtervet készítsen, és megadja az LD- konverler folyamatirányításához szükséges információkat. Ezt a feladatát például háromféleképpen is megoldja, elsőként a szakembernek tanácsot ad a folyamat irányítása felől, a következő módon a kijelző rendszeren jelzi a javaslatait a gép és ha az irányító ezzel egyetért, egy gomb benyomásával végrehajthatja a számítógép javaslatait, a harmadik forma pedig az, hogy a számítógép meghatározza az üzemvitel szempontjából szükséges valamennyi paramétert, és ennek alapián elvégzi a teljes gyártási folyamat vezérlését is.

A három központi egység szaknyelven szólva, multirendszert alkot — mondja az osztályvezető. — Tehát hiba esetén ki is segíthetik, ellenőrizhetik egymást. A már említett műveleteken kívül ez a rendszer elvégzi az UHP villamosiv-kemen- ce, továbbá a folyamatos acélöntőmű folyamatirányítását, valamint az öntecsöntés és egy másik villa- mosiv-kemence _ folyamatának irányítását, ’ a vállalat villamos csúcsenergia-gaz- dálkodását is. Mindezt a központ tudja és végzi, és ehhez a központhoz természetesen további kisebb rendszerek is tartoznak, amelyeknél egy-egy feladat megoldásához nagyszámú programrendszer tartozik.

— Ezt még elmondani is sok.

— Valóban sok, de ebből talán érzékelhető az a hallatlanul bonyolult együttes, amely itt üzembe állt. i

— i-Ja ez a dolog ennyire bonyolult, hogyan hat ez az emberekre?

— Ez a dolog csak a laikus számára bonyolult, az összesség szigorú rendszerként dolgozik. A számi tógépes szakember ismeri a gép természetét, a kohászuk pedig a számukra fontos kijelzéseket tizenhét színes képernyőn, tizenegy kimeneti írógépen, továbbá három nagy kijelzőn kapják meg folyamatosan.

— Hogyan lehet beavatkozni, ha úgy tetszik, szót érteni a géppel?

árak emelkedése, a késztermékek árának csökkenése. Egyre krónikusabb a létszámellátás. Ezt megérzi a termelés mennyisége és minősége. Ozdon, Diósgyőrben és Borsodnádasdon az eddig megvalósult rekonstrukció ellenére, továbbra is jelentős az elavult. korszerűtlen, egészségre ártalmas munkahelyek száma. Magas a nullára leírt és üzemben tartott termelőberendezések aránya. Több évtizedes elmaradás keletkezett a kisegítő, kikészítő, anyagmozgatási műn - kaíolyamatok gépesítésében

— Ennek is van módja — mondjál Kovács István, szállítás technikai üzemmérnök.

— Erre a célra itt a gépteremben három fekete-fehér kijelző szolgál. Mi úgy mondjuk, ez teszi lehetővé az ember—gép kapcsolatot.

— Odamegy és megnyom egy gombot. — Itt például korábban nem működött jól egy mérlegelő berendezés, meg kellett nézni, miért nem működött jól, és be kellett avatkozni a folyamatba, azaz, korrigálni kellett.

— Hogyan szokják meg az emberek a gépet?

— A tapasztalat az, hogy a fiatalok könnyebben megszokják, a gép elsősorban a jó szakembereknek kedvez. Az ő munkájukban kevesebb hibát talál, ha úgy tetszik igazolja őket, és azonnal elégtételt is szolgáltat nekik. De az általában igaz, hogy egy üzemben egy számítógép megköveteli a kezdet kezdetén a rendcsinálást, és később sem hagyja, hogy az emberek elférjenek ettől a rendtől. Azután fontos dolog az, hogy a számítógép alkalmazása után hamar kiderül, egy adott üzemben melyek a gyenge pontok. Mindezek együttesen az üzem, vagy vállalat számára újabb előrelépés lehetőségeit fogalmazzák meg.

— Tény, hogy felgyorsítja az eseményeket — teszi hozzá az osztályvezető —, másképpen kell gondolkodni az embernek, és erősödik a közgazdaság; szemléiét is. Egy ilyen berendezés mindenütt ott van a „csápjaival”, mindent elér és mindenről átfogóan azonnal tud. Ezt az információt keli jól kihasználni.

— Kifejezhető-e ez számokban is?

— Nehezen fejezhető tt1„ de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a berendezés évente 50 millió forintot is „hozhatna” akkor, ha már megvalósult volna az a szervezettség, az alapanyag- behozataltól kezdve a készáru kiszállításáig, amelyre egy bizonyos idő múlva feltétlenül szükség lesz — mondják egyszerre.

— Ezt ez a csapat; nyilván tudja. Ók a jövő emberei. ma még talán szokatlan együttes ez, sajnos, számos hazai vállalatnál szokatlan. Még furcsa, megbámulni való a munkájuk, tele van ismeretlen, misztikusnak tűnő részletekkel, de talán holnap, fagy holnapután egyre több emberszámára lesz érthető. Mert a világ, akár együtt haladunk vele. akár elmaradunk, mindenképpen előrehalad.

Hajdú Gábor

A kohászat alapszakmaiban és a nehéz munkakörökben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése sem megfelelő. A kohászszaUma a fiatalok számára nem vonzó. Az LKM-ben 303 olvasztár, forrasztár. hengerész, kovács és öntő szakmunkás hiányzik jelenleg. A megoldások érdekében a népi ellenőrzés javaslatot tett. a ko- liaszszakma fokozottabb elismerésére, külön kedvezmények biztosítására

Hni-yazilIiÉs a torsod! Másaiban

A földmunkagépek éjjel-nappal dolgoznak. A háttérben a már elkészült vízminőségi laboratórium és a gátörtelep látható. laczó József felvétele

Mfzcllvesd víztározója

A szeszélyes vizhozamú Hor patak az árvizek idején mezőgazdasági károkat okoz Mezőkövesd térségében, de gondot jelent a városnak is. Az ilyenkor szokásos kisebb beavatkozások csak átmeneti megoldási jelentenek. A vízkárok megnyugtató elhárítása csak komplex módon, tározó létesítésével oldható meg. Ennek figyelembevételével dolgoztatta ki az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a Hór völgy komplex rendezésének terveit. A beruházás megvalósítása 1980 márciusában kezdődhetett

meg.

Jelenleg kétszer tizenkét órás munkarendben, éj- kii-nappai dolgoznak az igazgatóság földmunkagép

üzemének nagy teljesítményű gépei. Mezőkövesdtől alig öt kilométerre, Bogács felé már készül az 1350 méter hosszú, a 10 és fél méter magas és a 6 méter koronaszélességű völgyzáró gát. Az építőknek kedvez az időjárás; a földmunkák szempontjából a gát készültségi foka 75 százalékos. A munkálatok során több, mint 560 ezer köbméter földet kell megmozgatni, a töltéstestbe 537 ezer köbméter földet kell beépíteni. Az összes beton- és kőmunka meghaladja a 4300 köbmétert. Ezzel az elzárással kialakított tározó térfogata 8 miliió 800 ezer köbméter lesz, amiből 5,3 millió viz- hasznosítási, 3,5 millió köbméter árvízcsúcs-csökkentő céllal létesül. A vízfelszín nagysága 188 hektár lesz.

A 88 millió forint értékű munkálatok során a város és környéke megszabadul a vízkároktól. Emellett lehetőség nyílik a halgazdálkodásra is. Az pedig már természetesnek számít, hogy az egészséges környezet jói szolgálja majd a pihenést, sk üdülést, a vízi sportokat is.

Az igazgatóság a tározó építésén túl rendezted a Hór patak városi szakaszát is 1985-ben. Az érintett területek kártalanítására az idén és jövőre kerül sor. A tározót előreláthatólag 1985 végén helyezik üzembe.

o. *

Célok, feladatok

mm

a Sajószentpéieri Üveggyárban

A Sajószentpéteri Üveggyár kommunistái is a közelmúltban értékelték a pártkongresszus óta végzett munkát. Gyenge Gyulát, a vállalati pártbizottság titkárát arról kérdeztük, milyen terveik, feladataik vannak az elkövetkezendő időszakra ?

— Jó eredményeket értünk el az elmúlt evekben, a gyár termelése évi átlagban három százalékkal növekedett — mondotta. — Termelési értékünk az 1980. évi 92U millió forintról I milliárd 144 millió forintra nőtt, emellett javult termékeink minősege. Legfontosabb feladatunk az eredmények stabilizálása es erről az alayól kiindulva keressük a továbblépés lehetőségeit.

— Hogyan, milyen módon?

— Például a korszerű mikroelekt ronikai eredmények felhasználásával tovább folytatjuk a technológiai I oly ama to’.- auíomattzáI lábát. Igyekszünk jó minőségben. költségkereten bellii és határidőre elkészíteni az uj hutánkat. Jobban takarékoskodunk anyaggal, energiával és a munkaerővel.

— Milyen terveik vannak az export növelésére?

— Gyárunkban ez a kérdés folyamatosan a viták kereszttüzében áll. A tervidőszak elején Szerény tőkés exportunkat a belföldi kereslet ugrásszerű növekedése miatt megszüntettük. Jelenleg és a jövőben a népgazdasági elvárásokkal összhangban több. mint 500 ezer dollár ez évre a tőkés expói ttervünk. Ezt nem akarjuk tovább bővíteni, csak teljesíteni; célunk a piacon való bentmaradás.

— A célok elérését hogyan segíti a pártbizottság es az alapszervezetek?

— Fő figyelmünket, eddig is a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának segítésére fordítottuk, ezután is ezt tesszük. Természetesen nem hanyagoljuk el a politikai munka más területeit sem. A félidős értékelésünk összegezte eredményeinket es hiányosságainkat is; mindezek megszabják tennivalóinkat a pártmunkában is.

— Kérem, soroljon néhányat a fontosabb feladatok közül.

— A tömegpolitikai munkában nagyobb figyelmet fordítunk a korszerű szocializmusképpel kapcsolatos kérdésekre, a reformokra, az új vállalkozási és bérezési tormák tartalmi összefüggéseire, a párt és az állam szerepére a gazdaságban. Az agitációs és a propaganda- i,touka eszközeivel segítjük történelmi utunk jobb megismerését. nem tűrjük az erkölcsi normák torzulását, határozottabban megköveteljük a párt politikája melletti bátrabb kiállást, a meggyőző érvaiést.

— A feladatok végrehaj-- fásának nagy része az „első vonalban”, az alapszervezeteknél dől el

— Igaz, és a jövőben na* gyobb gondot fordítunk • az alapszervezetek politikai elemző készségének fejlesztésére.. Tovább akarjuk javítani a tagság, az aktívák es a vezetőségi tagok munkamegosztását. Arra törekszünk, hogy a helytelen nézetek. szemléletek bírálatának színterei egyre inkább a purlcsopori-értekezletek és a taggyűlések legyenek. A kádermunkában fontos feladatunk a hármas követelmény korszerű és következetes alkalmazása; törekedünk a nyíltság és a demokratizmus erősítésére.

— Az üveggyár kommunistái megfelelnek a megnövekedett feladatoknak?

— Igen, es ezt a félidős értékelésünk is megállapította, amely előtt nem- sokkal összegeztük a tagfelvételi munkánk tapasztalatait. A XII. kongresszus óta 77 párttagot vettünk fel, jelenleg a vállalatnál több mint >15 kommunista dolgozik. Nálunk a tagfelvételhez kevés, ha valaki jól dolgozik, alapvető felvételi követelményként szabtuk meg a közösségért végzett önzetlen és több éves társadalmi munkál. Tagfelvételi tevékenységünket az is minősíti, hogy a pártkongresszus oia felvettek közül az üveggyár pártszervezeteiben fegyelmi, kilépés és törlés nem fordult elő,

fFetrsJ I

I