Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 4

1983. július 19., kedd

A képernyő előtt

Osztrák—magyar és egyebek

f Szombat este a Tv-hiradó első kiadásában lelkes be- • számolót hallottam arról, í hogy osztrák kooperációban épül az új repülőtér Ferihegyen. Az osztrák—magyar

építőipari együttműködés néhány jó produktumát már láthatjuk is fővárosi szállodákként, vagy a Balaton , mellett. Nem sokkal a híradó után megjelent a képernyőn Gyulai István, és a i tihanyi Biológiai Kutató In- i tézet parkjából élő adásban j jelentette, hogy tíz perc múl- | va osztrák—magyar szóra- | koztató műsort láthatunk, j részben élő adásban, addig i is ismerjük meg az osztrák j bemondónőt, Ingrid Wendl i kisasszonyt, akit olyan bő- i ségesen mutatott be, mintha I valami új világszövetség el- ! nőkének választották volna j meg, még az alsószoknyájá- j nak mineműsége is szóba ke- I rült. (Érdekes, a közelmúlt- I ban új .elnököt kapott a Ma- ! gyár Televízió, de öt senki sem mutatta be a nézőknek, pedig vele több dolguk lesz, mint az osztrák kisasszony- í n.yal.) De valamivel ki kellett tölteni az időt, amíg | végre az osztrák Wolfgang- ' see partján épült Fehér Szarvas fogadó mellett íelvo- i nult a tollbokrétás rezesban- | da, és megkezdődött a jó más- i fél órás műsor váltott rende- i zőkkel, szereplőkkel és hely- ! színekkel. Ha az osztrákok j (úvószenével jöttek, mi rá- j tromfoltunk cigánymuzsiká- I val; ha nálunk gyerekek ci- j leráztak, szomszédaink a í gőzmozdonyos fogaskerekűn ! éneklő férfikórussal vála- j szóltak; ha nálunk eljárták | az üvegestáncot Badacsony- í ban, a Kisfaludy-ház udva- í rán. és Gregor József bor- í dalt énekelt, válaszként csa- | ládi muzsikálást kaptunk; de megostromoltuk Nagyvázsony várát is, s ha onnan egy szál gitáros dalolt a száguldó motorcsónakról, mi szembeszegeztük az egész Neoton famíliát, amely délután Molnár Margit Főzőcskéjében | már szakácsként is debütált;

| néptáncra néptánccal, a né- ! zök megének éltetésére hasonlóval válaszoltunk, mígnem odaát Ingrid Wendl át nem vette a karmesteri pálcát, és az osztrák fúvósok, meg a magyar népzenészek eljátszották a Rákóczi indulót — amely a vezénylés ellenére felismerhetőre sike- j redett —, s ezzel véget ért egy újabb magyar-.-osztrák : koprodukció, amely három dolgot juttatott eszembe; a legutóbbi szilveszteri osztrák —magyar közös műsort, majd ebből következően azt, hogy inkább a szállodaépítésben kooperáljunk, s végül harmadikként — látva az osztrák táncosok minden erősebb lépésnél lecsúszó térdharisnyáját — megelégedéssel nyugtáztam, hogy nemcsak a magyar boltokban árulnak olyan térdzoknit, amelynek gumí- rozása csak az első4 felvételig tart

*

Már a címe is irritált a szerdai magyar gyártmányú, ám import alapanyagból készült tévéjátéknak: Egymillióvá évvel a világ vége előtt; amikor meg az első képsorokon Dunai Tamás, aki állítólag egy tudóst jelenített meg, egyedül ült íróasztala mellett, és hangosan kommentálta, amit csinál, és mindenféle értelmetlen szakszöveget motyogott, már kéz-' dett ez a játék gyanús lenni. A műsorújságból csupa jót olvastam az alapmű szerzőpárosáról, ami nem zárja ki, hogy ez a müvük bizony nem jó. Napjaink Lenin- grádjában játszódik a történi!, három tudóssal mindenféle furcsa dolgok esnek meg, ismeretlen személyek tűnnek fel és el, titkos ügyekkel foglalkozó elhárítótiszt ezredesi zubbonyával elárulja, ki is tulajdonképpen, gyanússá lesz Leningrádban, ha valaki cirillbetűs könyvet olvas stb. A történet követhetetlen és unalmas, s noha sci-/inek, azaz tudományos-fantasztikus műnek hirdették, nem tudományos, nem fantasztikus, hanem kusza. A mellékszereplők közül többet főiskolásként tüntettek fel; ebből kitűnt, hogy a játék már legalább kétéves elmúlt. Ha eddig kibírta a raktárban, még igazán várhattak volna vele — mondjuk — egymilliárd évet.

*

Volt persze jó is a hét műsorában. Például Szűcs László dokumentumfilmje, a Hege a csodaszarvasról, amely a hazai vadgazdálkodásról adott értékes, élvezetes képet; vagy Moldova Agnes riportfilmje, az Iskolakörlet, amely a börtönökben végzett művelődési munka egy nagyon fontos vonulatát hozta jól érzékelhető nézőközeibe; meg a hetvenéves Mak- risz Agamemnont bemutató, A szobrász című kitűnő portréfilm, a hazánkban élő görög művész emberi és művészi arculatának remekbe sikerült megfogalmazása.

*

Elismerés jár a műsor- szerkesztésnek, mert módosította a szombati programot, s így nem esett egybe René Clair filmtörténeti értékű Párizsi háztetők alatt- ja Visconti sokaktól várt Az elátkozottak-jával, egy német nagyiparos család és a felnövekvő fasizmus kapcsolata csodás ábrázolásának filmjével. (Akik a fentebb említett osztrák—magyar szórakoztató szándékú adást nézték, e filmtől fosztották meg magukat!) Jó, hogy képernyőre került A munkás- osztály a paradicsomba megy, a könnyedebb hangvételűek közül meg az angol Az ifjú utód adott kellemes ötven percet. De a három részben sugárzott Aláírás: A te Clau- diád című belga készítményt nagyon felejtsük el.

Benedek Miklós

Az elmúlt napokban már postázták az értesítéseket. Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskolán július 12-én döntöttek arról, hogy kik folytathatják tanulmányaikat szeptemberben a nappali és levelező tagozaton, a tanítói és óvónői szakokon. Az idei felvételi vizsgák tapasztalatairól beszélgettünk egyébként dr. Földy Ferenccel, a tanítóképző intézet főigazgatójával.

— Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy csökkent az érdeklődés a tanító- és óvónőképző intézetek iránt.

— A mi intézményünk kivétel, ami számunkra öröm, de gondolom, nem az a jelentkezőknek. Arra gondolok, hogy háromszoros volt a túljelentkezés főiskolánkra, így igen magasra állíthattuk a mércét. A hazai felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetek közül nálunk a legmagasabb a felvételi alsó ponthatára. Legalább nyolcvanöt és fél pontot kellett elérnie a felvételizőnek ahhoz, hogy eséllyel pályázhasson. Van tanítóképző — például a zsárnbéki —, ahol már hatvan ponttal felvételt lehetett nyerni.

— Ez a magas pontszám mindkét tagozatra érvényes?

— Igen. Egységesen tudtuk megállapítani a határt. Egyébként nappali tagozatra

I 367-en kísérelték meg a beA XX. század nagy költője

Vlagyimir Majakovszkij születésének 90. évfordulójára

A XX. század nagy költője, V'^gyimir Majakovszkij.

1893. július 19-én született a kaukázusi erdész, Vlagyimir Majakovszkij fiaként a későbbi nagy költő, Vlagyimir.

Az évei' számánál is gyorsabban fejlődő fiú gimnáziumban tanul. „Első vagyok. Tiszta ötös. Jules Vernét olvasok. Egészen fantasztikus. Ez a szakállas ember művészi képességeket ébresztett bennem. Ingyen tanít” — emlékszik Én magam című önéletrajzában a költő. Majd az 1905. esztendő viharos forradalmi eseményei foglalkoztatják a fiatalembert: „Tüntetések és gyűlések voltak. Én is ott voltam. Jól van.”

1906-ban az apa halála után a Majakovszkij család Moszkvába költözik. 15 éves korában belép a bolsevik pártba. Moszkvában szüleinek a rabság és nincs- lelenség' igájából felszabadult ember iránti hittel átitatott nagyszerű versei, a Felhők nadrágban és a Háború és béke. Ezeket a verseket áthatja a forradalmi változások elkerülhetetlenségének érzése.

1914-ben, amikor a „Felhők nadrágban” . .. című írásába kezdett, azt mondta : „Érzem a mesterséget... A lényeg a téma. A forradalom.”

Majakovszkij már ebben a versében felveti az emberi természet erkölcsi, etikai, esztétikai, szociális, forradalmi megújhodásának problémáját. És ehhez a kérdéshez újból és újból visszatér, utolsó verséig, élete utolsó napjáig.

A költőt mindenekelőtt az nyugtalanítja, hogy mitől embertelenedik el az ember. Majakovszkij érezte a régi világ

lélektelenségét, ahol farkastörvények uralkodnak, érezte az ember ember iránti gyűlöletét, azt, hogy az élet tragikuma, az egyedüllét, a kiközösítettség, a lesüllyedés milliók osztályrésze.

Az emberi lélek megújhodását a költő összekapcsolia a világ forradalmi átformálódásával.

És a költő, akinek sorsa egészen fiatal éveitől egy volt a forradalom fejlődésével. akinek nyitott tiszta lelkülete költészete kezdetétől népéé volt. valóban azt mondhatta 1917 októberében, a régi világ rombadöntésének, s az új születésének napjaiban: „Az én forradalmam.” Tehetségét nyíltan a forradalom szolgálatába állította azokban a napokban, amikor sok becsületes orosz értelmiségi kétségek között gyötrődve latolgatta, elfogadja-e a forradalmat. Nincs számára drágább, mint a népével való sorsközösség szent érzése és a hazája. Így ír: „Boldog vagyok, hogy részesé lehetek ennek az erőnek, még a könnyeink is közösek.”

Majakovszkij élő, bővérű, történelmileg pontos, hiteles képet fest Leninről, a vezérről, és emberről. így születik meg Majakovszkij költészetében a ..legemberibb ember”, a népvezér halhatatlan ábrázolása. S a költő a maga eszközével, a szóval — harcolt a néppel együtt a lenini eszmékért.

Majakovszkij lírai hőse forradalmat csinált, megvédte a szovjetek hatalmát a polgárháború tüzes viharaiban, hű fia volt Lenin pártjának, megbízható katonája a forradalomnak. Küzdött hidegben, forróságban az első kommunista szombatokon, gyáróriásokat teremtett az ország távoli, lakatlan vidékein, baráti kezet nyújtott a világ népeinek, és esküdt ellensége volt a burzsoá e’nyomásnak, az Olaszországban és Németországban születő fasizmusnak. A maga szemével „felfedezte Amerikát”, meggyőződött róla, hogy a felhőkarcolók és milliomosok országa lesz a burzsoázia veszett ügyének utolsó mentsvára. felfedezte és elvette az adható és vehető, szolgai szerelmet — hiszen a „hatalmas” szerelemről álmodott — engesztelhetetlen volt a kispolgárság, a vagyon és a pénz uralma iránt —. mert ezek azok, amelyek lélektelenséghez vezetnek és megölik az emberben az embert.

Majakovszkij ma éppoly aktuális, mint a maga korában, a szocialista líra úttö- rőjeként volt. Azt írta: „A költészet — minden. Utazás az ismeretlenbe. A költészet olyan, mint a rádiumbányászat. Egy év munka — egy gramm rádium. Egyetlen szóért elpazarolsz ezer tonnányi szó-ércet..”

Pablo Neruda, a nagyszerű chilei költő írta róla: „Amikor fiatalok voltunk, a költészet korhadó, roskatag építményéből felhangzott Majakovszkij hangja, s úgy szólt, mint az építők kalapácsának zenéje. E hang gyengédsége, határozottsága, ereje, dühe a mai napig meghatározója korunk költészetének..

Háromszoros túljelentkezés

Egyik legnépszerűbb statisztikai kiadványunk a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő olvasóközönség elé. A zsebkönyv II fejezete áttekinti az ágazat valamennyi területét, az erdő- és vízgazdálkodást is beleértve.

A közölt adatok többsége országos jellegű, és az elmúlt év eredményeit visszatekintő mutatók tükrében tárja fel. Sorra veszi a termelés személyi, anyagi, technikai feltételeit és eredményeit, külön kimutatva az állami gazdaságok és kombinátok, valamint a termelőszövetkezetek részarányát. Közli a mezőgazdasági termékek értékesítésére és az árakra vonatkozó táblázatokat is.

A megyei részletezettség mellett nemzetközi adatok is tájékoztatnak, és egyben ösz- szehasonlítási lehetőséget biztosítanak a KGST-tagor- szágok, a Közös Piac, valamint az egyéb — fejlett mezőgazdasággal rendelkező — országok termelése között.

A kötetet az időjárásra vonatkozó tájékoztatás egészíti ki. (K. S.)

Pűappsok

kitiiotefése

A KISZ Központi Bizottságának Intézőbizottsága — a KISZ KB megbízásából — a Nicaraguában járt ifjúsági brigád vezetőjének és két tagjának, a nicaraguai gyógypedagógiai oktatás újjászervezéséhez nyújtott segítségükért, a két ország ifjúsági szervezetei közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséért végzett kiemelkedő munkájukért kitüntetéseket adományozott. Kelédi Gábor, a siketek általános iskolája tanára a KlSZ-ér- demérmet, Halász Tünde, a Fogócska utcai kisegítő iskola tanára és Kemény Magdolna, a siketek általános iskolája tanára az Ifjúságért érdemérmet kapta. A kitüntetéseket Fejti György, a KISZ KB első titkára hétfőn adta át az ifjúsági szövetség székházában.

jutást, levelező tagozatra 281- en jelentkeztek. Szeptemberben tanítói szakon, nappali tagozaton 112-en, óvónői szakon 22-en kezdhetik tanulmányaikat. Húsz előfelvéte- lisünk volt erre az évfolyamra. Levelező szakon 40 tanító, 15 kiegészítő tanító és 60 óvónő kezdi tanulmányait. Huszonhármán kaptak az idén felvételizők közül fellebbezési lehetőséget.

— Maradjunk egyelőre a jelentkezéseknél. Mivel magyarázzák, hogy bár országosan egyre csökken a jelentkezés a tanítóképzőkbe, a patakit változatlanul ostromolják?

— Túl azon, hogy a megye egyetlen pedagógiai jellegű felsőfokú intézménye, s a miskolci jogi kart leszámítva, csak itt van humán jellegű felsőfokú képzés, azt hiszem, Pataknak még mindig van vonzereje. Elsősorban a megyéből jelentkeznek hozzánk hallgatók, de a fővárosból is, a kiegészítő tanító szakra pedig országos a beiskolázási körzetünk. Mi

egyébként örülünk a válogatási lehetőségnek, hiszen így felkészültebb hallgatókat tudunk nyerni.

— Az idén új a felvételi rendszer.

— Tavaly — kísérletképpen — mi már kipróbáltuk, idén teljessé tettük. Nekünk kedvezőek a tapasztalataink. Ami persze nem jexenti azt. hogy mindenütt hasonló eredményre jutnak. De a tanítói pálya meglehetősen sokoldalú embert kíván, jóllehet, nem polihisztorokat képezünk mi sem. Azzal, hogy hat tantárgy eredményeit vehetjük figyelembe, talán sikerül az alkalmasabbakat, a felkészültebbeket felvennünk.

— Alkalmassági vizsga most sincs a pedagógus pályán?

— Sajnos. De azért a felvételi vizsgán igyekszünk tájékozódni legalább arról, hogy mik motiválták a választásukat.

— A hivatástudatra gondol?

— Arra is. Persze, nem az olyan válaszokra, hogy ő már „tulajdonképpen születése előtt” pedagógusnak készült. De hogy szereti-e a gyerekekét, egyáltalán, van-e hajlama a tanítói, óvónői pályára? Ez azért nagyon fontos.

— Térjünk vissza az új pontrendszerhez. Nem okozott gondot a 15 ponttal való értékelés?

— A vizsgabizottságok úgy foglaltak állást, hogy árnyaltabb értékeléshez teremtett lehetőséget. Hiszen egy hagyományos 4-es feieletre kaphatott 10, de 12 pontot is a felvételiző. Ami a felvételizők felkészültségét illeti, tapasztalataink szerint nem romlott a felvételi színvonala. Ami konkrétan a szóbeli vizsgákat érinti, a történelmi ismereteket azoknál keveselltük, akik régebben érettségiztek, s akiknek nem volt kötelező érettségi tárgy a történelem. Az írásbeli vizsgáknál a nyelvtantesz- tek megoldása gyengébbre sikerült, mint az irodalmi

rész megoldása. És sajnálatosan kevés idézetet tudnak a mai fiatalok.

— Tudomásom szerint először tartottak közös érettségi-felvételi vizsgát.

— Igen. A miskolci 'Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolával. Hozzánk, az óvónői tagozatról 19-en készültek. Tizenketten felvételt is nyertek, hatan fellebbeztek. ök egyébként pedagógiából felvételizhettek. Tapasztalataink nagyon jók.

— Tudom, hogy igen magas a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a felvettek között.

— Nappalin magasabb, mint levelező tagozaton. Az előbbi n több mint 78 százalék. Átlagosan pedig több mint 70 százalék. Ügy gondolom, ebben az évek óta végzett felvételi-előkészítő munkának nagy szerepe van. A bentlakásos forma, a levelezés, a nyílt napok tartása segít bennünket abban, hogy bátrabban jelentkezzenek hozzánk. A régebben érettségizetteknek pedig a TIT-en keresztül szervezünk előkészítőket. Ügy vélem, ez a munkánk is benne van abban, hogy főiskolánk iránt változatlanul nagy pz érdeklődés.

____________ tCs. A.) J