Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
1983. július 19., kedd ÉSZAK MAGYARORSZAG 5 Egy komplex vizsgálat tapasztalatai Az idén tavasszal négy pártbizottsági és munkabizottsági tagokból álló /mun- kacsoport tanulmányozta a Miskolci Mélyépítő Vállalat párta lapszervezetének politikai munkáját. Áttekintették az írásos dokumentumokat, el- peszélgettek a vállalat száz dolgozójával, kommunistákkal, és pártonkívüliekkel. A vizsgálat összegezését a közelmúltban vitatta meg a szolgáltatóipari púrlbizotl- . ság végrehajtó bizottsága. A testület tartalmas eszmecseréjének egyik l'onlos megállapítása: ismét bebizonyosodott — hiszen megyénkben és Miskolcon már számos ilyen kezdeményezés volt —, hogy a komplex vizsgálatok alkalmasak egy-egy terület, vállalat, pártszervezet élete, munkája mélyebb összefüggéseinek feltárására. A mintegy hatszáz löt foglalkoztató Miskolci Mélyépítő Vállalat vezetőinek, dolgozóinak többsége örült ' a vizsgálatnak, szókimondó őszinteséggé’ támogatták a vizsgálatot végzők segítő szándékát. A végrehajtó bizottsági ülés vitájában egymással ellentmondó nézetek, vélemények csaptak össze. A testület és a meghívottak eszmecseréje, a szokatlanul kritikus hangvételű jelentés végezetül megalapozott és tisztázott megállapításai eredményesen segíthetik a vállalat jövőbeni munkáját. A miskolci mélyépítők az elmúlt években sikeres erőfeszítéseket tettek az eredményes gazdálkodás érdekében. Igaz, hogy sok gátló körülmény — elhúzódó szerződés- kötések, munkahiány, ütem-;, telenül kapott munkaterületek. gazdaságtalan megbízatások és fluktuáció — nehezítette munkájukat. Az eredmények mellett — amelyekben jelentős része van a vállalat kommunistáinak — a gazdasági és a politikai munkában jelentős hiányosságok tapasztalhatók. Alaptevékenységük: mindennemű mélyépítési munkák, utak, járdák, térburkolatok, közművek, hidak, műtárgyak Stb. kivitelezése, de sokféle . A legősibb magyarországi hidemlékek a római kórból valók. Az aquincumi ásatások során például előkerültek a vízvezelékhíd elemei. Á főváros első állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdemenyezésére 1839-cen kiírt pályázat alapján épült 1842—49 között. Clark Tierney William tervei alapján Clark Aciám angol mérnök építette. Eredeti hossza 875. a középső támaszköze -203 méter volt. A hidat 1914- ben megerősítették, fa pü- lyataitó szerkezetét acél merevítőtartóval váltották fel.' 1945 januárjában — sok száz hidunkkal együtt — ezt is felrobbantották a németek, s 1948—49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezetének súlya 2139. az újjáépítené 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a hengerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Feketeliázy János tervei alapján készítette a MÁVAG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is helört a hídépítő anyagólt más módon igyekeznek növelni bevételüket. Az elmúlt években az egyenetlen munkaellátottság miatt fellazult a munkafegyelem, amit tovább rontott a belső szervezetlenség és a vezetői példamutatás hiánya. Nem megíeielő a dolgozók tájékoztatása és bevonása a döntések előkészítésébe. A munkaverseny és a' brigádmozgalom visszaesett, a szervezetlenség és az értékelés elavult rendszere gátolja a tartalmasabb vállalásokat. A pártszervezet észlelte a hiányosságokat és kezdeményezte a lii bak megszüntetését, de sokféle okból adódóan — például a módszerbeli hibák miatt nem hoztak határozatokat, nem számoltatták be a vezetőket — nem tudták a vállalati folyamatokat lényegesen befolyásolni. A pártszervezetben tapasztalható fásultság és passzivitás arra is visszavezethető, hogy a feladatok végrehajtásából kevesen veszik ki részüket. „Ez a pártszervezet nem az, amelyikbe nyolc évvel ezelőtt beléptem” — mondta az egyik kommunista, amikor elbeszélgettek vele. A pártmunka titkárcentrikus (szinte mindent egyedül csinál) — a vezetőségen belül a jövőben ésszerűbb munkamegosztásra van szükség. Az agitáció hatásfoka gyenge. a propagandamunka mar jobb; szép eredményeket értek el a pártoktatásban. Dicséretre méltóak a párlépí- tésben elért eredmények, a pártfegyelmet viszont meg kell szilárdítani, de szükség van a vállalat középvezetői gárdájának megerősítésére is. Az építésvezetőknek — akik a vb vitája szerint nincsenek egymással megfelelő munka- kapcsolatban — kevés jogkörük van a fegyelmezésre, vagy a jutalmazásra. Az utóbbi mellesleg sokszor formális, ez jelzi a szakszervezeti munka színvonalát is, de az is igaz, hogy sajátos és nehéz körülmények között dolgoznak. Százötven-kétszáz dolgozó — számuk, összetételük változó —, még az általános iskolát sem végezte el. A vállalat kényszerhelyzetben van: szüksége van kétkezi, csákánnyal, lapáttal közé a beton, majd az 1910- es években a vasbeton. Mód nyílt a gerendaszerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó nyomóterhelést egyaránt. Ilyen például az 1981- ben átadott csongrádi Tisza- híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Duna-híd már feszített betonból készült, 88 méter a fesztávolságú. Magyarországon mindösz- sze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszázad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akar 300—500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadásakor 1903- ban a világ legnagyobo lánc- hídja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy dolgozó munkásokra; akik nagyrészt „szabad” munkahelyeken, a város különböző pontjain ássák az árkot, vagy végeznek hasonló munkát, így könnyű lehetőségük van az italozásra, rendszeres ellenőrzésük pedig megoldhatatlan. (Az ágazati szakszervezet megyei vezetésének képviselője javasolta a vb- ülésen. hogy a vállalat ne vegye vissza a notórius vándormadarakat.) A vállalat gazdaságossága, munkahelyi légköre megérzi a müszalíi-koordinációs értekezletek hiányát, vagy legalábbis feltűnően ritka voltát, Évente egy-két ilyen megbeszélést tartanak, a vezetők inkább egyenként számolnak be. Az együttműködésük nem megfelelő, ezt a dolgozók is érzik, és úgy vélik, hogy a hibák, hiányosságok kivédésében segítene a rendszeresebb konzultáció. A vb-n az is szóba került, hogy a városi közmű térképei megbízhatatlanok, például a miskolci Centrum Aruház előli átvágtak egy nagyfeszültségű kábelt, ami nem szerepelt a térképen, s amiről az EMÁSZ sem tudott. Egy másik példa: a miskolci Szabadságharcos utcán az nehezítette munkájukat., hogy az utcát háromszor tervezték át. Építés, utána bontás — mondta a vita egyik résztvevője. A végrehajtó bizottság és a vállalat vezetői levonták a tanulságokat. A kedvezőnek tűnő ' gazdasági mutatók ellenére a dolgozók hangulata, a munkahelyi légkör nem megfelelő. A testület úgy látja, hogy a helyzet javítására sürgős intézkedésekre van szükség; megtették javaslataikat a Miskolc városi Tanács illetékeseinek éppúgy, mint a vállalat gazdasági és politikai vezetésének. Az elkövetkezendő időszak eredményes munkájának elengedhetetlen feltétele, hogy a mélyépítők pártszervezete visszaszerezze tekintélyét Ehhez a vállalat életét, gazdálkodását jó irányba befolyásoló, pontosan megfogalmazott, konkrét határozatokra, érdemi politikai munkára van szükség. Petra József A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története igazán hosszú hidat. Az Egyesült Államokban 1956- ban épült a világ leghosz- szabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pont- chartrain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mérnöki teljesítmény az sem, hogy a San Franciscó-i Golden Gate acélkabel függőhíd legnagyobo fesztávolságú 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenységével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Jogutódja, a Ganz-MAVAG ma is öregbíti a magyar hid- gyártás jó hírnevét, hiszen nemcsak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökej és munkásai helytállását dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mellett például a Kellős-Körösön építenek egy 80 méter középnyílású feszített vasbeton hidat, amely speciális, úgynevezett szabad szerelésű technológiával készül, az előTöbb a húsarm a csontja Feljegyzések szerint az egyiptomiak • kedvelt étele, asszonyaik szépítőszere volt a nyúlhús. A test karcsúságát, az arcbőr bársonyos üdeségét a nyúlból készült ételeknek tulajdonították. Természetesnek tűnik hát, hogy ma sokan az étkezési „divat” megújhodásának tekintik a nyúlhús iránti érdeklődést. Valójában másról van szó. A tudomány bebizonyította, hogy a nyúlhús könnyen emészthető, biológiailag értékes, dietikus hatású, kedvező fehérjearányú, közepes vitamintartalmú étel. A kalóriákban szegény és a fehérjékben gazdag étkezési nyersanyagok után kutató konyha fedezte fel újra a nyulat. A nyúlfajok közül is a házinyulat, amely tenyészthetőségével, sza- poraságával a vadnyúlnál tekintélyesebb húsbázist képviselhet Emellett a vadnyúl húsa rostos, vörös színű, a húzinyúlé finom rostú és csaknem egészen fehér. A háztartásban a csirkehússal tartják “gyenér- tékűnek. mert nagyjából az elkészítési idejük is megegyezik. Hazánkban a házinyúl tömegtenyésztésének alig két évtizedes múltja van. Azelőtt a porták megtűrt állata volt a nyúl, ma értékes haszonállat, amely szép keresetet biztosít a vele foglalkozóknak, és tekintélyes devizabevételt az országnak. Ehhez persze több fontos feladatot kellett megoldani: a nagy üzemi állatfajta kine- mesitését, a legjobb etetési módszer, a legmegfelelőbb lakarmányösszetétel megállapítását. a kedvező környezeti körülmények megteremtését. A korszerűen tenyésztett házinyulak ma már pogácsák, rudacskák formájában kapják a táplálékot, a leeveréktakarmányt, amelyet lucernából, árpából, kukoricából, földi dióból és sok más nyúlcsemegéböl, vitaminokból, nyomelemekből, antibiotikumokból állítanak össze a szakemberek. • A megoldandó feladatok egyike volt a képen látható korszerű, félautomatikus etető- és itatóberendezéssel ellátott nyúl- ke’trec megtervezése, amelyben könnyen tisztán tarthatók az értékes húsú állatok. A vád: rágalmazás A tervezőmérnök pert indított vezetői ellen Az egész ország felfigyelt arra a cikksorozatra, amely a közelmúltban a Népszavában jelent meg „Tervező- asztal mellől a zárt osztályra” címmel. A Borsod megyei Tanács Tervező Vállalatnál történt példa nélkül álló esettel a rádió a 168 óra műsorában is foglalkozott. A Népszava cikksorozata részletesen megírta a történteket, itt most csak a rövid tényállást közöljük: Tóth Ferenc épületgépész tervező ez év március 8-án gyanútlanul ment be munkahelyére. Kora délután az igazgatói irodába hívták, ahol már várt rá dr. Ma- rojka Eszter pszichiátriai főorvos egy gondozónővel és a vállalat üzemorvosnőjével. A főorvosnő négyszemközt maradt rövid ideig a mérnökkel, majd kihivatta a gondozónővel a mentőket, s Tóth Ferencet a Semmelregyártott elemeket a helyszínen csak a helyükre kelt emelniük az építőknek. 1975 óta ez az ötödik szabad szerelésű feszített vasbetonszerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell műemlék hidjainkról. hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenclyukú boltozott kőhíd. A tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse eredeti szépségét., Vác mellett található a prágai Karoly-hid kisöccsének becézett Barokk, vagy Kőszen- tes-híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem mindennapi látvány, letűnt századok szép üzenete. Történelmi városaink legtöbbje őriz még egykét kisebb régi, boltozott hidat. Érdemesek arra hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műemlék. Óvják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás kevés eredeti elemet hagyott bennük. A Mar- git-híd is elpusztult, de érdemes megemlíteni, hogy a szigeti elágazás még az első építők keze nyomát viseli. Akit bővebben érdekelnek műemlék hídjaink, Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében minden kérdésre választ talál. weis kórház ideg-elmeosztá- íyára szállították. Nyolc nap sem telt bele, s megállapították, hogy nem elmebeteg, kiengedték, s másnap munkába állt. Közben azonban történt néhány dolog a vállalaton belül. A beszállítást követő nap Házi József irodavezető közölte munkaértekezleten, hogy Tóth Ferenc elmebeteg, kórházba kellett szállítani, betegsége olyan jellegű, hogy munkájára hosszú ideig nem lehet számítani. A vállalat dolgozóit nagyon meglepte a dolog, s másnap a szakszervezeti és pártbizalmiak kérték, hogy maga az igazgató adjon bővebb felvilágosítást, mert a dolgozók olymértékben foglalkoznak az üggyel, ami lehetetlenné teszi a vállalat normális tevékenységét. Ezt Gyúrók László igazgató belátva, összehívta a bizalmiakat, s ő már azt közölte velük, hogy Tóth Ferenc gyógyíthatatlan elmebeteg, le fogják százalékolni, s mivel az egészségügyi gondozószolgálat nem találta a lakásán, ezért kérték a vállalatot, segítsen a beszállításában. A vállalat dolgozói hallgattak ugyan, de nem hittek. öten meglátogatták munkatársukat a kórházban, ahol látták, hogy setfimi baja, sőt az egyik orvos azt is mondta: itt valami nagy disznóság történt. Amikor a mérnök ismét munkába állt, nagy szeretettel és részvéttel fogadták, s elmesélték neki, hogyan tájékoztatta őket az igazgató és az irodavezető. Tóth Ferenc ezért rágalmazási pert indított a Miskolci Járásbíróságon. A tárgyalásra tegnap, hétfőn reggel került sor, ahol Házi József első, Gyufák László igazgató másodrendű vádlottként szerepelt. Meghallgatták az ügyben dr. Marofka Eszter föorvosnőt is és négy vállalati dolgozót. Nem tudjuk, mi volt az oka. hogy dr. Sas Irén üzemorvosnő nem szerepelt a megidézettek között, aki maga sürgette a főorvosasz- szonyt, hogy jöjjön ki és járjon el Tóth Ferenc ügyében. anélkül, hogy ő maga a „beteget” látta volna. Elmondta a főorvosnő azt Is. hogy őt sok vonatkozásban köti az orvosi titoktartás, de azt is. hogy -a vállalat többször megkereste a mérnök miatt. A család részéről soha semmilyen észrevétel nem jött, környezettanulmányt !■ folytattak, de mindig csak a vállalat panaszolta Tóth Ferenc magatartását. Milyen volt ez a magatartás? — Nehezen kezelhető ember — mondotta a tárgyaláson Házi József —, nem tudok vele kapcsolatot teremteni, hallgatag, szereti a csendet, néha 10 percre, vagy egy fél napra Is elhagyja munkahelyét, más alkalmakkor sétál a folyosón, majd karbatett kézzel megálL Üldözési mániája volt, megromlott a légkör ott, ahol dolgozott. Lelassult a munkavégzése, aztán egy alkalommal váratlanul táppénzre is ment Gyurák László igazgató csakúgy, mint Házi József, nem érezte magát bűnösnek a rágalmazásban. Mint mondta, ő nem tud különbséget tenni az idegbetegség és az elmebaj között Tóth Ferenc magatartásáról Házi Józseftől szerzett információt Az egyik mérnöktanú azt mondta a tárgyaláson, hogy Tóth Ferenc megítélése szerint jó szakember, munka- módszerét tanítani lehetne.’ Amikor viszont a tanú látta, hogy az irodavezető Tóth asztalához közeledik, ő már ment is ki, mert nem bírta hallgatni a szekatúrát. Senkinek sem volt baja a mérnökkel kollégái között, csak az irodavezetőnek, akit egyébként a nyugdíj előtt álló igazgató — mint mondotta — utódjának szemelt ki. Hosszú lenne részletezni mindazt, ami a vállalat munkahelyi légköréről kialakult a tárgyalás során, de a per tárgya itt most amúgyis csak a rágalmazás. Tóth Ferenc megbélyegezve érzi magát, amiért a vezetők elterjesztették a vállalatnál, hogy 6 gyógyíthatatlan elmebeteg. A Miskolci Járásbíróság Házi József elsőrendű vádlottat és Gyurák László má- , sodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében, ezért,’ . — tekintettel büntetlen előéletükre. tettük megbánására, pénzbüntetésre ítélte őket, Házi Józsefet 7200, Gyurák Lászlót 10 500 forintra és a perköltségek kifizetésére ítélte. A vádlottak enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. (a. I.) J
