Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
1983. július 17,, vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Ä nagyközségek jellegüket tekintve attól függően különböznek egymástól, hogy járási székhelyek-e, üdülölele- p ülések, vagy agglomerációs körzetben terülnek el. Jó néhányuk mindhárom kritérj unitiak megfelel. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajátosságokhoz alkalmazkodva, a nagyközségek es községén. megnövekedett jog- es hatáskörét figyelembe véve irányítják. Ez napjainkban számos figyelemre méltó új vonással gazdagodik. Egészséges munkamegosztás van kialakulóban a községi párt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munkatervek összehangolási módszere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevékenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a tanácsoknak minden év decemberében egy évre szóló munka tervet kell készíteniük, míg a községi pártszerv csak az azt követő év márciusától készít munkatervet fél évre. A községi pártbizottságok testületéi egyre inkább helyesen választják meg azokat a ló kérdéseket, amelyekben határozniuk kell a községi tanácsok munkájában. Am a számottevő változás ellenére helyenként még ma is előfordul az aprólékos beavatkozás. Ez nemcsak szétaprózza a párt- szerv tevékenységét, de csökkenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségéi, esetenként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszervezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavatkoznak a •konkrét ügyek intézésébe. A helyesen felfogott operativitás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nem kívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait, összefüggéseit és a tanácsi illetékes szerveket késztetik a szükséges intézkedésekre. Mindinkább figyelembe veszik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak végrehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A pártbizottságok feltárják a végrehajtás során a községek politikai, gazdasági és társadalmi problémáit, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottságok testületének állásfoglalását az elvi-politikai tartalom jellemzi, és a gyakorlati végrehajtás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák. Fontos eszköze a tanácsok pártirányításánnk a káderpolitikai elvek következetes érvényesítése. A községi pártbizottságok ennek megfelelően segítik és ellenőrzik az állami személyzeti munkát. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműködnek a káderek kiválasztásában, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésükről, segítik nevelésüket. Megfelelő figyelmet fordítanak arra, hogy az irányító tisztségeket a községi tanácsoknál a párt politikáját értő, végrehajtani képes, tapasztalt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas információkat kapnak. A pártirányítás viszont feltételezi az állami élet több területein folyó munka ismeretét. Az iriformálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül tagjai a községi párt-végrehajtóbizottsá- goknak — és így első kézből ismerik a legfontosabb politikai döntéseket —, továbbá a községi párt-végi-ehajtóbizottságok megfelelően élnek jogaikkal és rendszeresen beszar méltatják a tanácsok kommunista vezetőit. Az Irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi, gazdasági szervek tevékenységéi összehangolják. Ebben is fejlődés mutatkozik. Ma már megfelelően elhatárolják a feladatokat, ésszerű a munkamegosztás, . a község fejlesztési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártellen- örzés jelentős helyet foglal el a tanácsokat irányító munkában. Mindenekelőtt azt vizsgálják. hogy a tanácsoknál és a szakigazgatásban miként érvényesül a párt politikája. Több helyen ellenőrizték például a jogpolitikai elvek megvalósítását, a tanács- törvény végrehajtását, a népképviseleti, illetve az önkormányzati jelleg érvényesülését és hatékonyságét. Természetesen, vannak még olyan községi pártszervek — mindenekelőtt a községi pártvezetőségek . amelyek az ellenőrzést leszűkítik például arra. hogy a tanács vezetőit beszámoltatják a községpolitikai feladatok egy-egy részterületének megoldásáról, a tanterembővítésről, bizonyos személyi ügyekben hozott határozatok felülbírálásáról és hasonlókról. Az a helyes, ahol átfogóbb, elvi kérdésekben gyakorolják az ellenőrzési jogot. Ehhez tartozik, hogy a községi pártbizottságok a megyei és járási pártszervek határozatait figyelembe véve, állásfoglalások, határozatok kialakításával és elfogadásával irányítsák a községi tanácsok munkáig. Ezek az állásfoglalások mindenekelőtt a távlati községpolitikai koncepciók kidolgozására, az éves fejlesztési tervekre és a jogpolitikai elvek alkalmazásának feladataira irányuljanak. A pártélet demokratizmusa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé teszi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. Alapjában ez így is van. Am néhány községi pártvezetőség úgy fogja fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a titkárt) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község területi pártalapszérvezeteinek. Ez természetesen helytelen felfogás, még ha abból indulnak is ki, hogy legyen a községterületi párta lapszervezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. Elvileg js helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mechanikus szétválasztása. A. községi közös tanácsok működési területén nyilvánvalóan eltérő érdekek is jelentkeznek. Gyakori, hogy egy-egy adott létesítmény, iskola, óvoda, vagy út megépítésénél ki-ki a saját lakóhelyét szeret pé előnyben részesíteni. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése. A községi pártbizottságoknak mégis őrködniük kell azon, hogy a közös községi tanácsban lehetőleg a lakosság lclekszámá- nak megfelelően legyenek képviselve a székhely és társközség állampolgárai. Másrészt törekedniük kell arra, hogy a közös tanácsú község társközségeinek tanácstagjai önálló tanácstagi csoportot alkossanak, amely negyedévenként ülésezik és kifejezetten az adott társközség fejlesztési feladataival fog-, lalkozik. ígv sokkal inkább egyeztethetők az eltérő érdekek is, jobban érvényesülhet a társadalmi igazságosság. közös tanácsok tevékenységének segítése a jövőben is kiemelt feladat marad. Ezért indokolt, hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat napi teendőjüknek tekintsék. A. A. A Boisodi Síénbónyák Szu- havölgyi Bányaüzemében is nagy szerepük van a föld alatti szállítómunkásoknak. Vass József fiatal csillés — képünkön - mór több éve dolgozik ezen a munkahelyen. A Horváth Antal által vezetett villanymozdonyt kiséri. Feladata a csillék, a szállítmány összeállítása. Munkája nagy figyelmet kíván annak érdekében is, hogy mindenféle balesetet elkerüljenek. laczó József felír. Víz: van Helyzetkép június kö# zepén. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság felméréséből ... a vízhiány kritikus. Ha tíz napon belül nem hullik számottevő csapadék, akkor az aszály érzékeny károkat okozhat. A talaj felső ötven centiméterében (átlagban) negyven százalék a víztartalom. Lényegében elmondható; ahol nem kezdték el az öntözést, ott már elkéstek vele. Másnap... — Micsoda mázli'! — ujjongott a szakadó esőben a főagronómus. Ügy rázta a kagagás, hogy csak harmadszorra értették meg az öntö- zómunkasok. hogy mire biztatja őket. — Vigyétek már vissza ezt g vacakot. A pókhálós sáros csövek ismét gúlává alakultak. A szivattyút, amelyet a rárakódó rozsda, s olaj alapján inkább a MÉH-telepen képzelné el az ember, a helyére tolták. A főagronómus mély helyesléssel ingatta a fejét: — Oda is való. Noé apánk hozhatta a bárkán magával. Vannak nyugati importból származó Claas Döminátor kombájnjaink. Francia gyártmányú Herreiau cukorrépa- betakarító gépeink. Amerikai keltetőink, dán szárítóink. De az öntözést ez az ócskavas jelenti. Nem csoda, hogy örülünk, ha megúszluk az öntözést, Ez a gép többet állna, mint menne. És felszabadultan felsóhaj- tott. A növények esőt. kaptak, a vész elmúlt. Utólag még meg is lehet indokolni a vezetői döntést, érdemes volt kockáztatni, megvárni az esőt, mert az öntözés többrr eső nincs Amikor ifjúgárdistákról van szó, a legtöbben nagyobb ünnepeink díszőrségére, rendezvényeink egyenruhás ifjú őreire gondolunk. Valójában az ifjúgárdisták tevékenységi köre ennél lényegesen szerteágazóbb. Csak hát ezekről ritkán esik szó, és kevésbé látványos, mini az imént említettek. Essék hát most mégis szó Szabó Aladárnak, a KISZ Borsod megyei Bizottsága honvédelmi íclelősének, az Ifjú Gárda megyei parancsnokhelyettesének segítségével arról a munkáról, amely a KISZ-en belül leginkább szolgálja a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelését: — Borsod háromezerötszáz ifjúgárdistájának munkáját a megyei parancsnokság és tizennégy városi, illetőleg járási szintű parancsnokság irányítja. Tevékenységük legfontosabb területe a képzés, a szolgálat, továbbá a rendezvények. A képzést a városi, járási parancsnokságok által összeállított tematikák alapján végzik. Hasonlóan kiemelt jelentőségű a szolgálati feladatok ellátása, amely a fegyveres erők és testületek tagjainak irányításával, hat szakalegységben Gárdisták, avagy: történik. A honvédelmi, a rendőr, a határőr, a tűzoltó, a munkásőr és a polgárvé-’ delmi alegységekben. — Milyen aranyban vesznek reszt az ifjúgárdisták a. rendőri képzésben?-- A harminc rendőri szak- alegységben közel hatszáz ifjúgárdistái képeznek. Az alegységekben megtervezik a programot, egyeztetik a rendőri szákreferensekkel, amely illán szeptembertől májusig kell elsajátítani a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Általában havonta két alkalommal van képzés, amely elegendő ahhoz, hogy a fiatalok megismerkedjenek a rendőrségi munkával. a hivatalos ügyekkel. A legrátermettebbeket a rendőrség bevonja a konkrét szolgálati feladatokba is. • — Megyénkben cs megyeszékhelyünkön nagyon fontos, hogy javuljon a közbiztonság. Milyen segítségei adhatnak ebben a gárdisták? — Sokgl. Példa erre a tavalyi eset. Mezőkövesden az ifjúgárdisták segítségével fogtak el egy betörői. Ha a szolgálatot teljesítő rendőr egyedül van, akkor, a rajtakapod cgérutal nyer. Így viszont hárman eredtek a nyomába, nem tudott elmenekülni. Igaz, az első számú felelősség a rendőré, ennek ellenére szükség van a segítségre. Egyre népszerűbb a rendőri munka a gárdista lányok körében is. Az utóbbi években mind többen akarják hivatásuknak választani a rendőri pályát. — A képzés és a szolgálat mellett említette u rendezvényekét. Mi a legfontosabb ezek közül? — Az időszakos vetélkedők, versenyek mellett városi és járási szinten, minden esztendőben, megyei és országos versenyeken pedig minden második évben rendezzük meg az Ifjú Gárdaszemlét, amelyen a szakaszok tagjai összemérik tudásukat, ügyességüket. Ugyancsak kétévente szervezünk a szakalegységek részére versenyt, amelyeken lövészei, összetett honvédelmi feladatok szerepelnek. Az utóbbi időszakban szép eredményeket értek el az országos versenyen Borsod megye ifiú- gárdislái. amelyet számos elismerés igazol. Remélhetően az úllörögárdából. amelynek tagsága kétszer annyi, mint az Ifjú Gárdáé, sokan Követik majd elődeik példáját. (monob) letköltségei nem terhelik majd az ágazatot. Elmúlt a veszélye annak a kérdésnek, hogy mire vártak? Csodára? Sokan megkérdezhetnék, hol történt. Fölöslegesen, mert teljesen mindegy. Megyénk száz szövetkezetének egyikében, ahol szívesen beszelnek a búzatermesztés helyzetéről, az időszerű feladatokról, sőt még a munkafegyelem helyzetéről is kérdezhet, de az öntözésről inkább ne! De miért? Egy megyei felmérés torzítás nélküli tükörként tárja féL a helyzetet. Egy hónappal ezelőtt az öntözhető húszezer hektárból, alig öntöztek valamit, most, amikor a helyzet hasonlóan kritikus, mindössze 3500 hektár látott vizet! Ennek okai a szakemberek elölt ismerlek. Fagyos Lajos, az KVÍZIG csoportvezetője: — Gazdaságaink előszeretettel hivatkoznak az öntözővíz felemelt árára, s az öntözőberendezések csillagászati árára. Eleve gazdaságtalannak tartják az öntözést, pedig egy hektár vízhez juttatása mindössze 120—400 forintba, kerül. Vagyis, legfeljebb egy mázsa búza árába! Szakács Sándor, az KVÍZIG osztályvezetője: — Akkor indítják be ezeket a berendezéseket, ha az aszály már károkat okozott. Ez életmentő öntözés, semmilyen termésfokozó hatása nincs! Legfeljebb arra elég, hogy a kultúrák zöldelljenek. Pedig tizenöt-húsz százalékkal magasabb hozam érhető el, ha megalapozott tervek alapján, rendszeresen juttatnák vízhez a növényeket. — Akkor ezek szerint erre megyénkben nincs példa? — Nincs! A válasz tömör. Es így a kép világos. Bár a tározók hét vén-nyolcvan százalékban teltek, a vízfolyásokból bár apadnak, még- lehet kiemelni vizet, üzemeink zöme továbbra is az esőt várja. Es minden egyes napsütéses nap' három milliméter vizet párologtat el a talajból. Pedig a megye rendelkezik ezer hektár olyan AC-teleppel, — talaj alatti vízhálózattal, kiépített hidránsokkal —, amely még mindig korszerűnek mondható. — Volt mondható — legyintett rá Szakács Sándor: — A karbantartásról elfelejtkeztek. a rendszerek teljesen tönkrementek. Pedig az igazgatóság hajlandó arra. hogy amelyik üzem korszerűsíti az öntözőhálózatát, annak vízdfjkodvezményt ad — És ez lehet elég hajtóerő? Nos. az üzemek szerint, nem. És nehéz — bárhogy szeretnénk az ellenkezőjét bizonyítani — igazat nem adni nekik. Egy hektár újbóli kiépítése 50 ezer \ forintba kerül. A régi nyomócsövek rekonstrukciója szóba nem kerülhet, mert eleve drágább a hibafeltárás, mint az új vezeték kiépítése. Tovább számolva: száz hektár már ötmilliót vesz el a beruházási alapból. Vajon milyen kultúra hálálja meg a drága öntözővízzel együtt ezt a ráfordítást? De van egyáltalán korszerű öntözőbázisunk? A válasz, igen. Európában is ritka az olyan domb. hegyvidéki öntözöfürt, amelyet Ti- szalúc—Tárcái határában alakítottak ki. Es mégis mintegy huszonöt százalékban van csak kihasználva. Ezzel szemben a szomszédos Hevesben, a nagyrédei öntözöfürt területén. a határ hat vanöt százaléka már be van öntözve. Magyarán: megyénkben a korszerű sem hatékony! Es miért? Csak feltételezni lehel. tárgyilagosan meghatározni nehezen, mivel ter- mésíolsozó öntözést nem alkalmaznak. A taktaharkányi öntözöfürt a helyi termelőszövetkezetnek anélkül, hogy megnyitná a csapot, ért majd másfél millió forintjába kerül. Ha fordít a keréken. s a táblák felett kibontakozik az esöfüggöny. az hektáronként még 245 forintba! Mondani sem kell: nem használja ki teljésen a gazdaság az öntözési lehetőségeit. És nem az öntöző- rendszer. s az öntözővíz ára miatt, hiszen az még így is öt mázsa terményébe kerülne csak hektáronként. Akkor? Nincs megfelelő berendezése. A házilag átalakított, vagy az eleve rossz konstrukciók —, amelyek beássák magukat a saját öntözésük nyomán a latyakba — rossz hatásfokkal dolgoznak. Új gépeket a jelenlegi közgazdasági helyzetben öntözésre venni luxus! Egyrészt, milliókba kerülnek, másrészt alapvető szántóföldi gépekből hiány van. így marad az a választás, hogy csak azt a kultúrát szabad öntözni, amelyik a meglehetősen drága vizki- juttatást meghálálja, vagy.. Azoknak a kis kertészeteknek. akik a vízjoggal nem sokat: törődve, illegálisan veszik ki a vizet a patakokból. tavakból. A nagyrédei önt özöfürt ki használ tságát sem a berendezések korszerűsége magyarázza, hanem az. hogy olyan kultúrákat öntöznek velük, (bogyósok, szőlő), amelyek nagyobb termése képes kiegyenlíteni a többletköltségeket. Sajnos, megyénkre ez még nem vonatkozik. Sőt, a jövő sem mutat rózsás képet Gazdaságainkban továbbra is a remény lesz a meghatározó. hogy elmúljon az esővárás szorongása. És ha elborul az égbolt mindig lesz valaki, aki így sóhajt fel: — Micsoda mázli! —kármán— 1
