Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
T9S3, július Té., sjoniSef r™' Munks és Ízérzet B hir meglepte a gyár- óriás közvéleményét: a szakszervezeti bizalmiak javaslata alapján az egyik közismert és méltán nagy tekintélyű üzemvezetőt a szakszervezetijogok sorozatos megsértése miatt leváltották. Néhány éve még bizonyára a leváltáson és annak indoklásán is. megütköznek. Csakhogy közben, legalábbis itt, sok minden megváltozott, mind a szak- szervezeti mozgalomban, mind pedig a róla kialakult véleményekben. Így természetessé vált például, hogy béremelések, jutalmazások, kitüntetések, fegyelmik, de ugyanígy a vezetők minősítése, kinevezése, leváltása esetén is figyelembe veszik a szakszervezet véleményét. S nemcsak azért, mert erre felsőbb — minisztertanácsi, • SZOT, miniszteri stb. — határozatok, előírások köteleznek, de legfőképpen azért, mert ezt el is- várják, sőt, mindinkább meg is követelik a gyár dolgozói. A szakszervezeti jogokat, ma már személyes jogaikként tartják számon és azok megsértését magukra, is vonatkoztatják. E helyzetben miért okozna tehát meglepetést, ha egy gazdasági vezetőt a szakszervezet javaslatára — egyébként alapos indokkal — leváltanak? A leváltás azért érte meglepetésként a műhely, de legfőképpen a gyár dolgozóit, mert korábban évtizedekig mindig csak arról hallottak, hogy a szóban forgó művezető kiemelkedően jól dolgozik; a legelsők között teljesíti a tervet, példamutató fegyelmet tart, jó szervező, s gazdaságosságban, nyereségben is élen jár az általa vezetett üzem. Némelyek szemében úgy tűnt, ■ mintha a termelési, gazdasági és az emberi, társadalmi, politikai érdekek ütköztek volna egymással és ezek ütközéséből az utóbbiak kerültek volna ki győztesen. Hallatszottak még olyan hangok is, hogy mire mennének a szakszervezeti jogokkal, a munkahelyi demokráciával, a sok . szavazással, gyűlésezéssel, ha eközben éppen a legfontosabb: a munka, a térmelés szorult háttérbe. E kérdések tisztázását a gyár vezetői annyira fontosnak tartották, hogy később párltaggyűléseken, brigádértekezleteken, termelési tanácskozásokon vonták le az eset tanulságait. Vagyis magyarázták, hogy miért volt jogos, indokolt a leváltás. Az érvelés azonos hangsúllyal hivatkozott a termelési feladatokból eredő érdekekre, valamint a munkahelyi demokrácia, a szak- szervezeti jogok betartásának fontosságára. Az üzem, a kisebb változtatásokat nem számítva, azonos típusú, tehát lényegében elavult, de gazdaságilag jól értékesíthető szerszámgépepet gyárt, immár évtizedek y óta. Elavult és jól értékesíthető? Igen, mert az iparilag elmaradottabb országokban még ma is éppen ezek a kelendők, igazán korszerű szerszámgépek többnyire csak a fejlett országok piacain keresettek. Itt viszont rendkívül éles, kockázatos a verseny; korszerűségben, gazdaságosságban, sőt a gyártás szervezésében, a vezetés színvonalában a leg jobbakkal kell összemérni erőinket. Az üzemvezető viszont együtt nőtt fel a régi gépekkel, minden sikere hozzájuk kötődött — miért cserélje tehát fel a biztost a bizonytalannal? Ráadásul a törzs- gárdatagok egy jelentős része is vele értett egyet. Az ő szemszögükből merő forrófej űségnek, akadékoskodásnak tűnt a gyártmányok kicserélése, új, korszerű gépekkel való felváltása. Az üzemvezető kezdetben türelmes volt, minden fórumot felhasználva vitázott a változást akarókkal, szinte nap mint nap érvelt igaza, meggyőződése mellett. Mindhiába. Ezért később a legkülönbözőbb indokokkal egyszerűen elodázta a különböző műhely- és brigádértekezletek összehívását, több mint egy évig termelési értekezleteket sem tartott, az esedékes éves tervet a dolgozók, sőt a társadalmi szervek megkérdezése és jóváhagyása nélkül állította össze,’ majd továbbította a gyár vezetőjéhez. S amikor a bérek, jutalmak elosztására került sor, ugyanígy cselekedett: a munkahelyi demokráciát megsértve adott többet a vele egyetértőknek, illetve kevesebbet az „akadékosko- dóknak”. Ezek alapján, csak miután bebizonyosodott, hogy az üzemvezető nem képes változtatni véleményén és magatartásán, kezdeményezték leváltását. Az érvelés azt is tartalmazta, hogy a jogok megsértése hosszabb távon a műhely eredményes munkáját, a napirendre kerülő, új feladatok sikeres megoldását is veszélyezteti. Hiszen az új gépek gyártását előbb- utóbb szükségszerűen bevezetik, ennek jó előkészítése pedig elképzelhetetlen rossz légkörben, a dolgozókkal folytatott alapos és rendszeres párbeszéd, tanácskozás nélkül. I tt nemcsak munkáról, termelésről van szó; ezektől függetlenül is minden vezető alapvető kötelessége igazodni a munkahelyi demokrácia szabta keretekhez. Véleménynyilvánítás — illetve ennek lehetősége — nélkül sokáig sem jól dolgozni, sem pedig jó munkahelyi közérzetet, emberi közösséget létrehozni, megtartani nem lehet. F. £ Egy kombájnos a Bük kai járói E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Hol lesz gomba, a vámosi gomba? áhcn gc^éoságás Mozdony o falak között. A kiselejtezett mozdonykazán a gomba telep fűtését szolgálja. Nem olcsón ... A hőfok, a nyomás a meghatározott értékek között. A sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet laboratóriuma még az országban is korszerűnek számit. Képünkön: autoklávokban helyezik el az egységcsomagba mért búzát. Szabó Béla, a szirmabe- senyői Bükkalja Tsz traktorosa 1964-ben jegyezte el magát ezzel a szakmával,' mint tanuló. S ahogyan ő mondja, „tarlós házasságra” lépett a szakmával, mert most a huszadik év küszöbén. egy munkahelyen dolgozik. Radostyánban kezdte. s az évek alatt két tsz- egyesülést is átélt, de mint mondotta, az ö feladata mindvégig ugyanaz maradt, traktort és kombájnt vezetett. — Szép ünnepnapon. 1967. március 15-én kaptam az első saját gépet, egy U 28-ast és azóta vagyok traktoros. Aratásban tizenöt éve veszek részt. Akkor egy öreg SzK-4-essel dolgoztam. Jelenleg egy Clans—Dominá- toron vagyok. Elég hosszú út vezetett idáig. Tdén az őszi árpával kezdték az aratást. A búzát július 4-től vágják. — A tavaszi aszály megviselte a búzát, s itt Szir- mabesenyőn. a homokos területen. még nagyobb kárt tudott tenni. Abbnn bízom, hogy feljebb, a jobb határrészekben jobbak lesznek az eredmények. Mindent elkövetünk, hogy minél előbb bent legyen a termés. Hosz- szú az arató munkaideje. Ma reggel hatkor kezdtünk. Gépátvizsgálás, javítás után indulunk a táblákra, és este kilenc óra. amikor hazaérünk Igaz, csupán két-há- rom hétről van szó, de ez nagyon igénybe vesz eml^prt és gépet egyaránt. —- Szakmám választásában nem játszott szerepet a családi hagyomány. Mezőgazdasági gépszerelőnek jelentkeztem, de a növénytermesztő gépész iskolába küldtek a szövetkezetből. Végül is nem kerültem messzire az eredeti elképzelésemtől, mert ebben a szakmában is majdnem ugyanazt a munkát végezzük. — Huszadik év a „nyeregben”. Már recseg, ropog a lábam. Hat évig dolgoztam fülkenélküli traktoron. Annak a következménye a reuma, a csontkopás. Ügy gondolom, huszonöt év után leszállók a gépről és a műhelyben fogok dolgozni. — A mi dombos vidékünkön egy kissé nehezebben engedelmeskedik a gép. Egyes területeken nagy óvatosságot igényel a vezetőtől. Többször előfordult már, hogy kisebb traktorok felborultak. A 36 éves gépvezető népes családot mondhat magáénak. Négy gyereke közül a legnagyobb 9 éves, ezért otthon is sok a teendő. Parasz- nyán lakik, ott építkezett néhány éve. Munkáját többször elismerték. Miniszteri kitüntetés, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés i birtokosa, három alkalommal kapta meg a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Aki ennyi évet töltött el a szakmában és hat éve brigádvezető, hogyan látja az utánpótlás biztosítását? — Sokan jönnek, de kevesen állják meg a helyüket. A mi korosztályunk mintha fegyelmezettebb lett volna. Rajtam kívül mint traktoros, talán öten vagyunk ennyi ideje a szövetkezetben. Igaz, nem vetekedhetünk szolgáltatásban a városi üzentekkel. — Szabóéknál a három fiúban megVan-e az utánpótlás lehetősége? — Amikor a napokban a házunk közelében arattam, két fiam odajött, és be kellett ültetnem őket a kombájnba. Akkor azt mondták, ők Is kombájnosok lesznek. De addig még hosszú út áll előttük. Cs. B. A kérdés meglehetősen fura gondolatokat ébresztett; — Hogy lehet háromszoros jövedelem olyan gombán, amelynek termesztéséről le akar mondani a szövetkezet? Az ismerősöm csúfondáro- san rámnevetett: — Elvégre maga írt valamikor (nem is olyan régen) a sajóvámosi termelőszövetkezetről? Avagy nem? Miután bevallottam, hogy igen, nem kis iróniával ismertette a megalapozatlan beruházásokról szóló érveit, majd hozzátette: — Manapság már nem illik a légvárakban élni! a VIZET PRÉDIKÁL ÉS.;; Ezek után mentve a menthetőt, sietősen a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezetbe vezetett utunk. Pár hónap után valóban ielad- ják-e azt, amit milliókért valósítottak meg? Hiszen pár hónappal ezelőtt a lehető legnagyobb üzletet a gombatermesztésben látták, amelynek érdekében felszámolták a baromfitartást! Es már rengeteg átszövetett zsákot adtak át üzemükből a kistermelőknek (természetesen nem ingyen), hogy a vámosi gombát, a laskát, a megyében mindenütt termesszék. Ezek szerint vizet prédikálnak, s bort isznak. Mert másképp miként lehet gazdaságos a gombatermelés istállókban, ólban, rönkön, vagy akár fürdőszobában, ha A mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában fontos feladatot végeznek a Mezőgép vállalatok. A tröszthöz tartozó gyárak pontos ütemterv szerint gyártják egész évben az alkatrészeket, amelyekre elsősorban a nyári és az őszi mezőgazdasági, munkák csúcsidején van nagy szükség. A Borsod megyei Mezőgép Vállalat is kiveszi a részét ebből a munkából, a miskolci gyár és a megye több településén levő üzemek évente összesen ÖOO jwil- lió forint értékben körülbelül 200—300-féle gépelemet egyszer a termelőszövetkezetnek nem éri meg? Juhos József, az elnökhelyettes meglehetősen ingerült: — Szó sincs a gazda- sógtalanságról. Ez így pletyka, és így szó sincs arról, hogy mi felszámolnánk a gombatermesztést, avagy a ráfizetést bárki nyakába akarnánk varrni. Ugyanis mi egyet akarunk: alapanyaggal ellátni a megye kistermelőit. — Nincs itt semmi ellent- mondás? — Nincs. Mert az alapanyagtermelésen nekünk van hasznunk, a gombatermelésen pedig a kistermelőnek. De sajnos arról viszont meg kellett bizonyosodnunk, hogy a kettő együtt nálunk nem megy. B A SZÉN ÉRTÉKE Hogy miért? Arra egyszerű a felelet. A termelőszövetkezetnek (mint közületitek) egy múzsa szén 180 forintjába kerül, otthon viszont negyven forintért ugyanazt a mennyiséget bárki megveheti. Mivel a laskának télen, nyáron húsz Celsius-fok kell a fejlődéshez, világos, itogy a termelőszövetkezet nem lehet vetélytársa az éppen általa termesztett átszövetett alapanyagból előállított kistermelői gombának. Daray Balázs technológus: — Meg kell mondani őszintén, hogy a legnagyobb rágyártanak, egyebek között az erőgépekhez, a kombájnokhoz, a tehergépkocsikhoz és a mezőgazdasági pótkocsikhoz. A miskolci üzem is évek óta részt vállal az alkatrész- gyártásban és az idén bevezették az úgynevezett folyamatos programozást. Ez abból áll, hogy a korábbi ciklusok helyett, most folyamatosan gyártják az alkatréforditást a tenyésztői vonal kialakítása jelentette. Fel kellett építenünk, s szerelnünk egy laboratóriumot, fermentáló kamrákat, átszövető helyiségeket. Igyekeztünk a lehető legolcsóbb megoldásokat alkalmazni, például; egy szétszedett, kiselejtezett gőzmozdony kazánja fejleszti a gőzt, de még így sem tudjuk az egész telepet gazdaságoson — legalábbis olyan árréssel, mint amelyet előzőleg terveztünk — fűteni. És azt sem szabad elhallgatni. hogy öt hónapjukba került, amíg a fermentált szalmát „becsületesen”, a kívánalmaknak megfelelően át tudták spórafonalakkal szövetni. Így ma már minden egyes (nyolcvan forintba kerülő) zsák a ráfordítás háromszorosát hozhatja biztosan a kistermelőnek; E SZÁRÍTVA, PORSTVA Vagyis a vertikumból a termesztés egész folyamatából a termelés hiányozni fog. Szinte korlátlan mennyiségben el tudják majd látni azokat, akik a jövőben a laskagomba termesztésével kívánják növelni családjuk jövedelmét. Juhos József; — Mégpedig úgy, hogy biztonságban érezzék a vásárlók magukat. Pontosan még nem számoltunk, de még a legnagyobb csúcs esetén is,' amikor a gomba piaci ára a minimumra zuhan, hajlandók vagyunk szerződésben kikötött, meghatározott árért visszavásárolni, a tőlünk vett alapanyagon nevhlt laskát. Daray Balázs: — Most he^ lyeztünk üzembe — egy bárt kísérletezésű szárítót —, amely alkalmas a gombaszeletek leszárítására. Már elküldtük az első mintákat különböző feldolgozó vállalatokhoz, szárítva és porítva, s várjuk, hogy ha termékünk megfelel, milyen árajánlatot kapunk. Ha ez a berendezés üzemelni fog, akkor minden fölösleges kilogramm gombát, amelyet a termelő nem tt|d eladni, visz- szavásárolunk.' * Az, hogy a termelőszövetkezet alapanyag-termesztésre szakosodott, annak van egy másodlagos, de egyáltalán nem lebecsülhető előnye. A szóródás. Hogy nem a gomba jut el a kis falvakba, hanem, alapanyaga a szalmába oltott gombafonal, így egy termelő az egész települést el tudja értékes növényi fehérjével látni a kereskedelem igénybevétele nélkül! Így a vámosi gombár, Miskolcon, Cigándon. Óz- don vagy Debréten nőhet majd gombává ... De a szövetkezet garantálja azt, hogy átszövetett zsákja teremni is fog. És az is biztos, hogy nem szívességből, hanem haszonért adja el az alapanyagot. És nem is kis haszonért, s hogy a termelőt meggyőzze, kétezer négyzet- méteren termel az idén gombát; energiárak ide, energiaárak oda, gazdaságosan. De az alapanyagból, az átszövetett zsákokból több a nyeresége. — kármán — székét, így a gépek számúJ ra szükséges elemek állandóan a rendelkezésre állnak. A folyamatos program szerinti gyártás lehetővé tette, hogy az alkatrészek jelenleg már mintegy 96%-ban a. terv szerint készülnek és fg^ sokkal folyamatosabbá ós biztonságosabbá vált a mezőgazdasági üzemek gépparkjainak az alkatrészellátása. Fotó: Laczó József Gépalkatrészei a Mezőgéptől
