Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

1983. július 15., péntek E5ZAK-MAGYAR0RSZÄG 3 Htiszonöt éves a vízi társulati iw’alom A rendster új sierviikocsijoi lehetővé tesiik o gyors, helysiini ja- A GITR edelényi alközpontjában 1980 óto alkatrésiraktái műkő» vitásokat is. dik. _ A GITR Borsodban Ipari növények Termelési Rendszerével Edelény nagy­községben, a rendszer borso­di alközpontjában folytat­tuk. Akik ebben segítettek, Dósa Levente alközpontve­zető és Molnár Károly mű­szaki szaktanácsadó. — Termelési rendszerünk 1977-ben alakult, s több me­gyére, igy Borsodra is kiter­jed a működési területe. Je­lenleg ebben a megyében 36 partnergazdasággal állunk kapcsolatban — kezdte az is­mertetőt Dósa Levente. Bizo­nyításul egy Borsod megye térképet vett elő. A térképen apró színes körök jelzik a partnergazdaságok központ­ját. A körök Ároktőtől Bód- vaszilasig, Csők vaomány tói Kieséig színezik az egész me­gyét — Rendszerünket úgy is nevezik, hogy a kevésbé tő­keerős gazdaságok rendsze­re. Vagyis pontosan azoknak az üzemeknek nyújt szolgál­tatást, ad korszerű technoló­giát. amelyek leginkább rá­szorulnak. A kedvezőtlen adottságú, főleg dotnbvidéki gazdaságoknak — hallottuk az alközponlvezetötől. — Milyen növénykultúrák termesztését koordinálja, se­gíti a GITR? — A neveben is benne van, elsősorban a gabona- és ipa­ri növényeket. Ez év július 1-töl pedig már a szálasta- karmány növények termesz­tését és a gyepgazdálkodást is integráljuk, összességében ötvenezer hektár szántó és tízezer hektár gyep- és szá­lastakarmány termőterület termelését szervezzük. — Ez a szervezés, integ­rálás, milyen gyakorlati te­vékenységben nyilvánul meg? — Minden egyes növény termesztésére rendszerünk­nek, úgynevezett kerettech- nológiája van. Figyelembe véve a helyi sajátosságokat, mi ezt a technológiái az egyes gazdaságokra, sőt az egyes táblákra konkrétan adaptáljuk. Emellett a part­nergazdaságok műszaki bá- ■ zisának kialakításában is oroszlánrészt vállalunk. De erről Molnár kollégám töb­bet tud mondani. Molnár Károly: — Az el­múlt évek során tipizáltuk a gépparkot. Partnereink erö- gépparkját ma T—ÍSOK, K —700-as és Rába-traktorok alkotják. E gépek beszerzé­séhez rendszerünk nagy se­gítséget ad, sőt újabban a Rábák garanciális szervize­lései is elvégezzük. A be­szerzés koordinálása termé­szetesen az egyes munkagé­pekre is vonatkozik. Amit nagyon fontosnak és szüksé­gesnek tartom kiemelni, az az alkatrész-biztosítás. A sza- joli központi raktárunkon túl 1980 óta megyénkben is működik egy alkatrészraktá­runk. Éppen itt, Edelény- ben. — Itt milyen alkatrészeket lehet beszerezni? — Elsősorban lFA-leher- gépkccsikhoz, az E—516-os kombájnokhoz, az IH Cyclo és a RAU vetőgépekhez biz­tosítunk alkatrészt. — A borsodi alközpont szervizkocsijaival imént ta­lálkoztunk a szendröládi ha­tárban ... — Nos, ezek úgymond új szolgáltatásaink. Három szer­vizkocsink járja a megyét, ebből kettő diagnosztikai ko­csi. Valamennyit felszereltük CB-rádióval, tehát állandó összeköttetésben állnak az itteni központtal. Ez azt je­lenti, hogy gyorsan odaér­keznek a meghibásodás he­lyére. örvendetes, hogy újabban egyre több kör­nyékbeli partnergazdaság sze­rez be CB-rádiót, így azon­nal kapcsolatot tudunk te­remtenie — Manapság sok helyen hallunk hiánycikknek számí­tó alkatrészekről. Ezek meg­A múlt év októberi ország- gyűlésen Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke számolt be a vízgazdálkodás tevékeny­ségéről, a népgazdaságban elfoglalt helyéről, szerepéről. Többek küzüLl elmondotta: „A vízgazdálkodási társula­tok hatékonyan járullak hoz­zá a vízi közmű-fejlesztési és a komplex vízrendezési lel- auatok megszervezéséhez és elvégzéséhez. Szervezetük erősödött, koncentrálódott, a területi feladatok összehan­goltabb, gazdaságosabb ellá­tása érdekében. Tevékeny­ségük jól illeszkedik az ága­zati. célok megvalósítási rendszerébe. Továbbfejlesz­tés a belterületi csapadék­víz-elvezetés terén szüksé­ges.” A társulatok az 1948. évi államosítását követően, huszonöt évvel ezelőtt, 1958- ban kezdték meg újra tevé­kenységüket. A megyénkben levő társulatok területi, vagy tevékenységbővítését, az új társulatok szervezését a me­gyei tanáccsal közösen az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság irányítja, egyben ellátja a társulatok szakágazati irányítását, víz­ügyi, gazdálkodási és törvé­nyességi felügyeletét. A tár­sulati mozgalom negyedszá­zados jubileuma alkalmából kerestük meg a vízügyi igaz­gatóság illetékes vezetőit; és kértünk tájékoztatást a viz- mütársulatok eddigi tevé­kenységéről, az aktuális fel­adatokról. A Tisza vízrendszerében 1840-ben alakult meg a Fel­ső-torontáli, majd ezt köve­tően 1843-ban a Felső-bod­rogi Vízszabályozó, 1845-ben a Taktaközi Belvízlevezető, 1846-ban pedig a Bodrogközi Tisza-szábályoző Társulat — ahogyan ezt dr. Stéfán Már­ton, a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke elmondotta. — A későbbiek­ben ezeket még 43 társulat követte; 1938-ban szervezték meg a Dél-borsodi Tiszai Ár­mentesítő és Belvízlevezető Társulatot, miskolci szék­hellyel. Borsod megyében 1958 után az új társulatok először kisebb vízrendezési felada­tok megoldására alakultak. A jelenlegi nagy társulatok megszervezésére az 1960-as évek első felében került sor; 1963-tól számítják a vízmű- társulatok megalakítását. Me­gyénkben jelenleg 6 vízmű­társulat működik, 643 ezer hektár érdekeltségi terüle­ten, alapvetően vízkárelhá­rítási céllal. Ezenkívül részt vesznek a különböző építke­zésekben, tagjaik, illetve megrendelőik részére. Tag­ságuk 119 mezőgazdasági ter­melő-, illetve szakszövetke­zetből, 12 állami gazdaság­Az Állami Ifjúsági Bi­zottság meghatározott idő­közönként megvizsgálja, hogy egy*-egy megyében mi­ként alakul valamely, az ifjúság szempontjából ki­emelt fontosságú, országos irányelv megvalósítása. A közelmúltban a Borsod-A ba- új-Zemplén megyei Tanács elnöke készített jelentést a munkaerő-gazdálkodás ifjú­sági vonatkozású tapasztala­tairól. Borsod megyében — a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint — a népesség 46,8 százaléka — mintegy 377 000 lakos — 30 éven aluli. Közü­lük a munkaképes korú fia­talok száma 186 000. A leg­nagyobb gondot az jelenti, hogy a középfokú oktatási intézmények szerkezete nincs összhangban a munkáltatók igényeivel. A megye vállala­tai, gyárai, elsősorban szak­munkásképző intézetben ta­nuló fiúkat igényelnek, a szakközépiskolában végzet­tek iránt kisebb az érdeklő­dés. Néhány szakterületen például az egészségügy­ből. 3 erdőgazdaságból és 152 községi tanácsból tevődik össze. Hscffhő Károly, az igazga­tóság társulati osztályvezető­je a kezdettől fogva irányít­ja ezt a munkát. Ö összesí­tette az alábbi adatokat. A vízi társulatok .1132 kilométer patakmederből és az 1081 ki­lométer belvízcsatornából 1409 kilométert rendeztek, 1338 műtárgyat építettek meg. Fennállásuk óta 17,5 millió köbméter földmunkát, 187 ezer köbméter beton- és kőmunkát végeztek el, ösz- szesen 1700 millió forint ér­tékben. A VI. ötéves terv­előirányzatuk 723 millió fo­rint építési munkál tartal­maz. Az igazgatóság eddig 66 vízin ütárou latot szervezett meg, amelyek összesen 1138 kilométer csővezetéket fék­től lek le. 3935 közkutal ala­kítottak ki. és 23 víztornyot építettek. A társulati vízmü­vek 77 település, 187 ezer la­kójának vezetékes ivóvizét biztosítják. Jelenleg 9 újabb társulati vízmű éoül. A VI. ötéves tervben 484 millió fo­rint felhasználásával újabb 38 község 90 ezer lakójának ivóvízellátását irányozzák elő. A vízmüvek építéséhez az elmúlt negyedszázadban 887 millió forintot használ­tak lel. A jelenlegi legjelentősebb társulati munkálatokról Ve- zse Sándor igazgató adott tá­jékoztatást. Elmondotta, hogy első helyen a bodrogközi belvízi rekonstrukció áll, ahol 10 év alatt, mintegy 3U0 millió forint értékű társula­ti munka elvégzésére kerül sor. Az igazgató kiemelte a már említett vízrendezése­ken túl a geleji, a varbói, a bogácsi és a telkibányai tá­rozókat, amelyek szintén társulati beruházásként épül­tek. A társulati mozgalom­nak az a jelentősége — töb­bek között —, hogy az alap­vető ellátás biztosításával hozzájárul az életkörülmé­nyek minőségi javításához; nagymértékben hozzájárul­tak Sárospatak és Mezőkö­vesd várossá válásához. Ami a jövőt illeti, az igazgató hangsúlyozta, hogy a már jói bevált községi, csoportos és körzeti társulatok tovább­fejlesztésén kívül az elkö­vetkező tervidőszakban a csatornamű társulatok szer­vezése is előtérbe kerülhet. Ezeknek jó példái vannak Heves megyében, idénysze- rü. hogy Borsodban is mi­előbb kihasználjuk ezeket a lehetőségeket. Ezenkívül a lakossági, belterületi, víz- rendezési társulatok szerve­zésére is mód nyílik. O J. ben, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a közgazda­ságban, a vegyiparban — több tanulót bocsátanak ki a szakközépiskolák, mint amennyit a megyei vállala­tok, intézmények foglalkoz­tatni tudnak. Gimnázium­ban érettségizett lányokat a vállalatok csupán minimális számban igényelnek. Bár az elmúlt években az úgynevezett hiányszakmák­ban sikerült növelni a beis­kolázott tanülók számát, to­vábbra is várják az utánpót­lási a bányászatban, a kohá­szatban, a gépiparban, az építőiparban és a mezőgaz­dasági ágazatok egyes szak­máiban. A megyében még mindig sok a korszerűtlen, elavult munkahely, amelyet a fiata­lok magasabb keresetért sem szívesen, választanak1, A Az edelenyi Alkotmány Tsz szendröládi határában, a tarló szélén a minap két for­más IZS típusú gépkocsi hívta lel magára az ország­úton elhaladók figyelmét. Oldalukon nagybetűs felirat virított: GJTU Szerviz, Szol­nok. A szervizkocsik mellett álló E—516-os kombájn kö­rűi két overállos szerelő te­vékenykedett. Egyikük ékszí­jakul szedett elő az egyik szervizkocsiból, míg mási­kuk egy műszerrel valamifé­le mérést végzett. Megáll­tunk informálódni. — Értesítettek, hogy meg­hibásodott az edelényiek egyik E—516-os kombájnja — mondta a magasabbik szervizszerelő. Takács Jó­zsef. — Jöttünk azonnal. — Honnan, Szolnokról? — A, dehogy! Ott a rend­szerünk központja van. Vi­szont. a borsodi alközpont itt található Edelényben. Szó­val mi, a kollégával. Pataki Tiborral onnan jöttünk. — Formás gépkocsijuk van ... — Valóban az. Majd büsz­kén hozzátette: — Sőt, nem­csak formásak, értékesek is. Ez a kettő ugyanis diagnosz­tikai kocsi, vagyis a felsze­reléseivel a helyszínen tud­juk elvégezni a motor teljes diagnosztikáját, valamint a hidrosztatikai és villamos­hálózati vizsgálatokat. Miközben beszélgettünk, egy gondterhelt arcú kom- bájnos érkezett. — Jóska! — fordult oda a szerviz szerelőhöz — akad-e a raktáron az E—516-oshoz cséplőmeghajtó ékszíj? Takács József int neki, várjon egy pillanatig. A ve­zetőfülkéhez lépett és egy mikrofont emelt ki az abla­kon. — CB-rádió — mutatta ne­künk. — Halló, központ! — szólt bele aztán —, nézzétek már meg, van-e a raktárban az E—516-oshoz 4HB 3530-as ékszíj! Fél perc sem telt el, érke­zett a válasz: — Van. Lehet érte jönni! A kombájnos — nem cso­da — i’elderült arccal távo­zott. * Ismerkedésünket a GITR- rel, teljes nevén Gabona- és tapasztalatok ' szerint az ilyen munkahelyekhez kap­csolódó szakmákban nem­csak beiskolázni, hanem megtartani is rendkívül ne­héz a fiatalokat. A megye vállalatainál, szövetkezeteinél, intézmé­nyeinél évente mintegy 11— 12 ezer fiatal lép munkába. Közülük 60—65 százaléknak szakmunkásképző vagy szak- közéniskolai, 5—10 százalé­kának egyelemi, főiskolai végzettsége van. a többiek szakképzetlenek. Elhelyezke­dési nehézségek mutatkoz­nak az általános iskola után tovább nem tanuló, valamint az alsó és középfokú okta­tási intézményeknél lemor­zsolódott fiataloknál. Részük­re kevés egyműszakos, illet­ve részmunkaidős munka­hely ajánlható fel. Évente átlag 900—1000 fia­tal — közöttük 700—800 lány — kíván dolgozni az érett­ségi bizonyítvány kézhez vé­telét követően. ' A lányok számára a vállalatok csupán 300—400 munkakört tudnak felajánlani, ezek egy részét azonban az érettségizett fia­talok nem fogadják el. A felsőfokú oktatási intéz­ményekből kikerülő fiatalok számára a megyében lénye­gesen több munkahely áll rendelkezésre, mint ahányan végül munkába állnak. Első­sorban .közgazdászokat, jo­gászokat és agrármérnököket várnának a megyei gazdasá­gi szervezetek. A pályakezdő fiatalok mun ka hely i bei lleszkedésé­vel, megszerzett szakismere­teik hasznosításával kapcso­latban a jelentés megálla­pítja, hogy nem ritka ma még az olyan munkahely, ahol a fiatal lazaságot, szer­vezetlenséget tapasztal, ahol jó ideig a leghálátlanabb feladatokat neki szánják. Nem egy helyen közömbö­sen, sőt, türelmetlenül keze­lik kezdeti járatlanságukat, tapasztalatlanságukat. E be­illeszkedési gondokkal függ össze elsősorban, hogy már közvetlenül a pályakezdést követően is jelentős a fiata­lok munkahely-változtatása és pályaelhagyása. Hosszú a foglalkoztatási feszültségek mérséklésére irányuló tennivalók listája. Ebben szerepel például, hogy a gondok mérséklése érdekében az érettségiző nők számára alkalmas, szak­mai képzésük megoldását elősegítő műszeripari jelle­gű munkahelyeket hoznak létre a megyében. A bajo­kat orvosolhatja, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek olyan fejlesztése­ket valósítanak meg. ame­lyek lehetővé teszik a női munkaerő foglalkoztatását. szüntetésében tud-e segíteni a GITR? — Nagyon jó, hogy meg­kérdezte, ugyanis a hiány­cikkek megszüntetése érde­kében mi is tettünk lépése­ket. Egyik partnergazdasá­gunkkal már gyártatjuk az E—516-os kombájnok ferde felhordóláncát, egy másik­kal pedig a kis kardánten­gelyét. — A termesztéstechnológiJ án, a műszaki bázis megte- remtéséVi túl, rendszerünk biztosítja a termesztéshez szükséges magas biológiai ér­tékű vetömagvakat, illetve a .technológiában előírt mű­trágyákat, növényvédő sze­reket — veszi át a szót is­mét Dósa Levente. — S hogy mindig igyekszünk megújul­ni. igyekszünk lépést tartani a változásokkal, arra most csak egy példát említek: Két éve végezzük Edelény­ben a gödöllői agráregyetem­mel közösen a dombvidéki energiatakarékos talajműve­lés technológiájának kidol­gozását. Mégpedig biztató eredménnyel... * Végezetül egy mindennél beszédesebb számsor a GITR Borsod megyei működésének igazolására. A rendszer meg­alakulása előtt, a mostani partnergazdaságok a követ­kező hektáronkénti átlagter­mést produkálták (csak a legfontosabb növényeket em­lítjük meg): őszi búzából 2,7 tonna, kukoricából ugyan­csak 2,7 tonna, napraforgó­ból 0,8 tonna. Viszonyításul íme a tavalyi átlagtermések: búzából 3.6 tonna, kukoricá­ból 5.4 tonna, napraforgóból 1,8 tonna. Ügy véljük, a számok ön­magukért beszélnek. Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás Az új ipari munkahelyek létrehozása mellett megvizs­gálják azokat a lehetősége­ket. amelyek megkönnyítik az érettségivel rendelkező lányok munkába állását, el­sősorban a kereskedelemben, idegenforgalomban, a hír­közlésben, az egészségügy­ben. az oktatási, kulturális ágazatokban, valamint a la­kossági szolgáltatásokban. Ezt szolgálja az idén meg­alakított munkaügyi szol­gáltató iroda is. Mindezek mellett — a lehetőségek fi­gyelem bevételevéi — hosz- szabb távú célként jelölték meg a nehézipari üzemek re­konstrukcióit. Ily módon is kívánják csökkenteni a ne­héz fizikai munkát, növelni u kisegítő munkafolyamatok gépesítettségét. Ugyancsak a hosszabb tá­vú elképzelések között szer-e­pei a korszerű technikán alapuló, elsősorban kvalifi­kált és női munkaerőt fog­lalkoztató feldolgozóipari közép- és kisüzemek megte­remtése,

Next

/
Thumbnails
Contents