Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-15 / 166. szám
1983. július 15., péntek E5ZAK-MAGYAR0RSZÄG 3 Htiszonöt éves a vízi társulati iw’alom A rendster új sierviikocsijoi lehetővé tesiik o gyors, helysiini ja- A GITR edelényi alközpontjában 1980 óto alkatrésiraktái műkő» vitásokat is. dik. _ A GITR Borsodban Ipari növények Termelési Rendszerével Edelény nagyközségben, a rendszer borsodi alközpontjában folytattuk. Akik ebben segítettek, Dósa Levente alközpontvezető és Molnár Károly műszaki szaktanácsadó. — Termelési rendszerünk 1977-ben alakult, s több megyére, igy Borsodra is kiterjed a működési területe. Jelenleg ebben a megyében 36 partnergazdasággal állunk kapcsolatban — kezdte az ismertetőt Dósa Levente. Bizonyításul egy Borsod megye térképet vett elő. A térképen apró színes körök jelzik a partnergazdaságok központját. A körök Ároktőtől Bód- vaszilasig, Csők vaomány tói Kieséig színezik az egész megyét — Rendszerünket úgy is nevezik, hogy a kevésbé tőkeerős gazdaságok rendszere. Vagyis pontosan azoknak az üzemeknek nyújt szolgáltatást, ad korszerű technológiát. amelyek leginkább rászorulnak. A kedvezőtlen adottságú, főleg dotnbvidéki gazdaságoknak — hallottuk az alközponlvezetötől. — Milyen növénykultúrák termesztését koordinálja, segíti a GITR? — A neveben is benne van, elsősorban a gabona- és ipari növényeket. Ez év július 1-töl pedig már a szálasta- karmány növények termesztését és a gyepgazdálkodást is integráljuk, összességében ötvenezer hektár szántó és tízezer hektár gyep- és szálastakarmány termőterület termelését szervezzük. — Ez a szervezés, integrálás, milyen gyakorlati tevékenységben nyilvánul meg? — Minden egyes növény termesztésére rendszerünknek, úgynevezett kerettech- nológiája van. Figyelembe véve a helyi sajátosságokat, mi ezt a technológiái az egyes gazdaságokra, sőt az egyes táblákra konkrétan adaptáljuk. Emellett a partnergazdaságok műszaki bá- ■ zisának kialakításában is oroszlánrészt vállalunk. De erről Molnár kollégám többet tud mondani. Molnár Károly: — Az elmúlt évek során tipizáltuk a gépparkot. Partnereink erö- gépparkját ma T—ÍSOK, K —700-as és Rába-traktorok alkotják. E gépek beszerzéséhez rendszerünk nagy segítséget ad, sőt újabban a Rábák garanciális szervizelései is elvégezzük. A beszerzés koordinálása természetesen az egyes munkagépekre is vonatkozik. Amit nagyon fontosnak és szükségesnek tartom kiemelni, az az alkatrész-biztosítás. A sza- joli központi raktárunkon túl 1980 óta megyénkben is működik egy alkatrészraktárunk. Éppen itt, Edelény- ben. — Itt milyen alkatrészeket lehet beszerezni? — Elsősorban lFA-leher- gépkccsikhoz, az E—516-os kombájnokhoz, az IH Cyclo és a RAU vetőgépekhez biztosítunk alkatrészt. — A borsodi alközpont szervizkocsijaival imént találkoztunk a szendröládi határban ... — Nos, ezek úgymond új szolgáltatásaink. Három szervizkocsink járja a megyét, ebből kettő diagnosztikai kocsi. Valamennyit felszereltük CB-rádióval, tehát állandó összeköttetésben állnak az itteni központtal. Ez azt jelenti, hogy gyorsan odaérkeznek a meghibásodás helyére. örvendetes, hogy újabban egyre több környékbeli partnergazdaság szerez be CB-rádiót, így azonnal kapcsolatot tudunk teremtenie — Manapság sok helyen hallunk hiánycikknek számító alkatrészekről. Ezek megA múlt év októberi ország- gyűlésen Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke számolt be a vízgazdálkodás tevékenységéről, a népgazdaságban elfoglalt helyéről, szerepéről. Többek küzüLl elmondotta: „A vízgazdálkodási társulatok hatékonyan járullak hozzá a vízi közmű-fejlesztési és a komplex vízrendezési lel- auatok megszervezéséhez és elvégzéséhez. Szervezetük erősödött, koncentrálódott, a területi feladatok összehangoltabb, gazdaságosabb ellátása érdekében. Tevékenységük jól illeszkedik az ágazati. célok megvalósítási rendszerébe. Továbbfejlesztés a belterületi csapadékvíz-elvezetés terén szükséges.” A társulatok az 1948. évi államosítását követően, huszonöt évvel ezelőtt, 1958- ban kezdték meg újra tevékenységüket. A megyénkben levő társulatok területi, vagy tevékenységbővítését, az új társulatok szervezését a megyei tanáccsal közösen az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság irányítja, egyben ellátja a társulatok szakágazati irányítását, vízügyi, gazdálkodási és törvényességi felügyeletét. A társulati mozgalom negyedszázados jubileuma alkalmából kerestük meg a vízügyi igazgatóság illetékes vezetőit; és kértünk tájékoztatást a viz- mütársulatok eddigi tevékenységéről, az aktuális feladatokról. A Tisza vízrendszerében 1840-ben alakult meg a Felső-torontáli, majd ezt követően 1843-ban a Felső-bodrogi Vízszabályozó, 1845-ben a Taktaközi Belvízlevezető, 1846-ban pedig a Bodrogközi Tisza-szábályoző Társulat — ahogyan ezt dr. Stéfán Márton, a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke elmondotta. — A későbbiekben ezeket még 43 társulat követte; 1938-ban szervezték meg a Dél-borsodi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulatot, miskolci székhellyel. Borsod megyében 1958 után az új társulatok először kisebb vízrendezési feladatok megoldására alakultak. A jelenlegi nagy társulatok megszervezésére az 1960-as évek első felében került sor; 1963-tól számítják a vízmű- társulatok megalakítását. Megyénkben jelenleg 6 vízműtársulat működik, 643 ezer hektár érdekeltségi területen, alapvetően vízkárelhárítási céllal. Ezenkívül részt vesznek a különböző építkezésekben, tagjaik, illetve megrendelőik részére. Tagságuk 119 mezőgazdasági termelő-, illetve szakszövetkezetből, 12 állami gazdaságAz Állami Ifjúsági Bizottság meghatározott időközönként megvizsgálja, hogy egy*-egy megyében miként alakul valamely, az ifjúság szempontjából kiemelt fontosságú, országos irányelv megvalósítása. A közelmúltban a Borsod-A ba- új-Zemplén megyei Tanács elnöke készített jelentést a munkaerő-gazdálkodás ifjúsági vonatkozású tapasztalatairól. Borsod megyében — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — a népesség 46,8 százaléka — mintegy 377 000 lakos — 30 éven aluli. Közülük a munkaképes korú fiatalok száma 186 000. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a középfokú oktatási intézmények szerkezete nincs összhangban a munkáltatók igényeivel. A megye vállalatai, gyárai, elsősorban szakmunkásképző intézetben tanuló fiúkat igényelnek, a szakközépiskolában végzettek iránt kisebb az érdeklődés. Néhány szakterületen például az egészségügyből. 3 erdőgazdaságból és 152 községi tanácsból tevődik össze. Hscffhő Károly, az igazgatóság társulati osztályvezetője a kezdettől fogva irányítja ezt a munkát. Ö összesítette az alábbi adatokat. A vízi társulatok .1132 kilométer patakmederből és az 1081 kilométer belvízcsatornából 1409 kilométert rendeztek, 1338 műtárgyat építettek meg. Fennállásuk óta 17,5 millió köbméter földmunkát, 187 ezer köbméter beton- és kőmunkát végeztek el, ösz- szesen 1700 millió forint értékben. A VI. ötéves tervelőirányzatuk 723 millió forint építési munkál tartalmaz. Az igazgatóság eddig 66 vízin ütárou latot szervezett meg, amelyek összesen 1138 kilométer csővezetéket féktől lek le. 3935 közkutal alakítottak ki. és 23 víztornyot építettek. A társulati vízmüvek 77 település, 187 ezer lakójának vezetékes ivóvizét biztosítják. Jelenleg 9 újabb társulati vízmű éoül. A VI. ötéves tervben 484 millió forint felhasználásával újabb 38 község 90 ezer lakójának ivóvízellátását irányozzák elő. A vízmüvek építéséhez az elmúlt negyedszázadban 887 millió forintot használtak lel. A jelenlegi legjelentősebb társulati munkálatokról Ve- zse Sándor igazgató adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy első helyen a bodrogközi belvízi rekonstrukció áll, ahol 10 év alatt, mintegy 3U0 millió forint értékű társulati munka elvégzésére kerül sor. Az igazgató kiemelte a már említett vízrendezéseken túl a geleji, a varbói, a bogácsi és a telkibányai tározókat, amelyek szintén társulati beruházásként épültek. A társulati mozgalomnak az a jelentősége — többek között —, hogy az alapvető ellátás biztosításával hozzájárul az életkörülmények minőségi javításához; nagymértékben hozzájárultak Sárospatak és Mezőkövesd várossá válásához. Ami a jövőt illeti, az igazgató hangsúlyozta, hogy a már jói bevált községi, csoportos és körzeti társulatok továbbfejlesztésén kívül az elkövetkező tervidőszakban a csatornamű társulatok szervezése is előtérbe kerülhet. Ezeknek jó példái vannak Heves megyében, idénysze- rü. hogy Borsodban is mielőbb kihasználjuk ezeket a lehetőségeket. Ezenkívül a lakossági, belterületi, víz- rendezési társulatok szervezésére is mód nyílik. O J. ben, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a közgazdaságban, a vegyiparban — több tanulót bocsátanak ki a szakközépiskolák, mint amennyit a megyei vállalatok, intézmények foglalkoztatni tudnak. Gimnáziumban érettségizett lányokat a vállalatok csupán minimális számban igényelnek. Bár az elmúlt években az úgynevezett hiányszakmákban sikerült növelni a beiskolázott tanülók számát, továbbra is várják az utánpótlási a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban, az építőiparban és a mezőgazdasági ágazatok egyes szakmáiban. A megyében még mindig sok a korszerűtlen, elavult munkahely, amelyet a fiatalok magasabb keresetért sem szívesen, választanak1, A Az edelenyi Alkotmány Tsz szendröládi határában, a tarló szélén a minap két formás IZS típusú gépkocsi hívta lel magára az országúton elhaladók figyelmét. Oldalukon nagybetűs felirat virított: GJTU Szerviz, Szolnok. A szervizkocsik mellett álló E—516-os kombájn körűi két overállos szerelő tevékenykedett. Egyikük ékszíjakul szedett elő az egyik szervizkocsiból, míg másikuk egy műszerrel valamiféle mérést végzett. Megálltunk informálódni. — Értesítettek, hogy meghibásodott az edelényiek egyik E—516-os kombájnja — mondta a magasabbik szervizszerelő. Takács József. — Jöttünk azonnal. — Honnan, Szolnokról? — A, dehogy! Ott a rendszerünk központja van. Viszont. a borsodi alközpont itt található Edelényben. Szóval mi, a kollégával. Pataki Tiborral onnan jöttünk. — Formás gépkocsijuk van ... — Valóban az. Majd büszkén hozzátette: — Sőt, nemcsak formásak, értékesek is. Ez a kettő ugyanis diagnosztikai kocsi, vagyis a felszereléseivel a helyszínen tudjuk elvégezni a motor teljes diagnosztikáját, valamint a hidrosztatikai és villamoshálózati vizsgálatokat. Miközben beszélgettünk, egy gondterhelt arcú kom- bájnos érkezett. — Jóska! — fordult oda a szerviz szerelőhöz — akad-e a raktáron az E—516-oshoz cséplőmeghajtó ékszíj? Takács József int neki, várjon egy pillanatig. A vezetőfülkéhez lépett és egy mikrofont emelt ki az ablakon. — CB-rádió — mutatta nekünk. — Halló, központ! — szólt bele aztán —, nézzétek már meg, van-e a raktárban az E—516-oshoz 4HB 3530-as ékszíj! Fél perc sem telt el, érkezett a válasz: — Van. Lehet érte jönni! A kombájnos — nem csoda — i’elderült arccal távozott. * Ismerkedésünket a GITR- rel, teljes nevén Gabona- és tapasztalatok ' szerint az ilyen munkahelyekhez kapcsolódó szakmákban nemcsak beiskolázni, hanem megtartani is rendkívül nehéz a fiatalokat. A megye vállalatainál, szövetkezeteinél, intézményeinél évente mintegy 11— 12 ezer fiatal lép munkába. Közülük 60—65 százaléknak szakmunkásképző vagy szak- közéniskolai, 5—10 százalékának egyelemi, főiskolai végzettsége van. a többiek szakképzetlenek. Elhelyezkedési nehézségek mutatkoznak az általános iskola után tovább nem tanuló, valamint az alsó és középfokú oktatási intézményeknél lemorzsolódott fiataloknál. Részükre kevés egyműszakos, illetve részmunkaidős munkahely ajánlható fel. Évente átlag 900—1000 fiatal — közöttük 700—800 lány — kíván dolgozni az érettségi bizonyítvány kézhez vételét követően. ' A lányok számára a vállalatok csupán 300—400 munkakört tudnak felajánlani, ezek egy részét azonban az érettségizett fiatalok nem fogadják el. A felsőfokú oktatási intézményekből kikerülő fiatalok számára a megyében lényegesen több munkahely áll rendelkezésre, mint ahányan végül munkába állnak. Elsősorban .közgazdászokat, jogászokat és agrármérnököket várnának a megyei gazdasági szervezetek. A pályakezdő fiatalok mun ka hely i bei lleszkedésével, megszerzett szakismereteik hasznosításával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy nem ritka ma még az olyan munkahely, ahol a fiatal lazaságot, szervezetlenséget tapasztal, ahol jó ideig a leghálátlanabb feladatokat neki szánják. Nem egy helyen közömbösen, sőt, türelmetlenül kezelik kezdeti járatlanságukat, tapasztalatlanságukat. E beilleszkedési gondokkal függ össze elsősorban, hogy már közvetlenül a pályakezdést követően is jelentős a fiatalok munkahely-változtatása és pályaelhagyása. Hosszú a foglalkoztatási feszültségek mérséklésére irányuló tennivalók listája. Ebben szerepel például, hogy a gondok mérséklése érdekében az érettségiző nők számára alkalmas, szakmai képzésük megoldását elősegítő műszeripari jellegű munkahelyeket hoznak létre a megyében. A bajokat orvosolhatja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek olyan fejlesztéseket valósítanak meg. amelyek lehetővé teszik a női munkaerő foglalkoztatását. szüntetésében tud-e segíteni a GITR? — Nagyon jó, hogy megkérdezte, ugyanis a hiánycikkek megszüntetése érdekében mi is tettünk lépéseket. Egyik partnergazdaságunkkal már gyártatjuk az E—516-os kombájnok ferde felhordóláncát, egy másikkal pedig a kis kardántengelyét. — A termesztéstechnológiJ án, a műszaki bázis megte- remtéséVi túl, rendszerünk biztosítja a termesztéshez szükséges magas biológiai értékű vetömagvakat, illetve a .technológiában előírt műtrágyákat, növényvédő szereket — veszi át a szót ismét Dósa Levente. — S hogy mindig igyekszünk megújulni. igyekszünk lépést tartani a változásokkal, arra most csak egy példát említek: Két éve végezzük Edelényben a gödöllői agráregyetemmel közösen a dombvidéki energiatakarékos talajművelés technológiájának kidolgozását. Mégpedig biztató eredménnyel... * Végezetül egy mindennél beszédesebb számsor a GITR Borsod megyei működésének igazolására. A rendszer megalakulása előtt, a mostani partnergazdaságok a következő hektáronkénti átlagtermést produkálták (csak a legfontosabb növényeket említjük meg): őszi búzából 2,7 tonna, kukoricából ugyancsak 2,7 tonna, napraforgóból 0,8 tonna. Viszonyításul íme a tavalyi átlagtermések: búzából 3.6 tonna, kukoricából 5.4 tonna, napraforgóból 1,8 tonna. Ügy véljük, a számok önmagukért beszélnek. Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás Az új ipari munkahelyek létrehozása mellett megvizsgálják azokat a lehetőségeket. amelyek megkönnyítik az érettségivel rendelkező lányok munkába állását, elsősorban a kereskedelemben, idegenforgalomban, a hírközlésben, az egészségügyben. az oktatási, kulturális ágazatokban, valamint a lakossági szolgáltatásokban. Ezt szolgálja az idén megalakított munkaügyi szolgáltató iroda is. Mindezek mellett — a lehetőségek figyelem bevételevéi — hosz- szabb távú célként jelölték meg a nehézipari üzemek rekonstrukcióit. Ily módon is kívánják csökkenteni a nehéz fizikai munkát, növelni u kisegítő munkafolyamatok gépesítettségét. Ugyancsak a hosszabb távú elképzelések között szer-epei a korszerű technikán alapuló, elsősorban kvalifikált és női munkaerőt foglalkoztató feldolgozóipari közép- és kisüzemek megteremtése,
