Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

Esztäm&aatcasztß i Pataki gyermekvédelem Növekvő tennivalók íelytörténeti kiállítás Bányászkard és gépmakett ' Sárospatakon a gyermek­es ifjúságvédelmi munkát nagyjából ugyanazok a ke­retek, formák határozzák meg, melyek minden más városban is kialakultak, hat­hatós tevékenységet biztosí­tanak. Például egy-egy ok­tatási intézményben gyer­mek- és ifjúságvédelmi fe­lelősök fogják össze a neve­lők ezirányú munkáját. A fe­lelősök a városi szintű mun­kaközösségekben együtt dol­goznak, tapasztalatokat cse­rélnek. A városi tanács mű­velődési és ifjúságvédelmi bizottsága az oktatási intéz­mények és társadalmi szer­vek együttműködését segíti elő. Időnként megvizsgálja a gyámhatóság, a rendőrség, az egészségügyi szervek e té­mával kapcsolatos tevékeny­ségét is. A népfront pedagó­giai munkabizottsága főként a szülők nevelésével foglal­kozik, ahol és amennyire szükséges. A város gyermek­es ifjúságvédelmi munkabi­zottsága ugyancsak pontos terv szerint dolgozik. Mindezeknek a szervek­nek együttes munkájára és más, ugyancsak a gyermek- védelemmel (is) foglalkozó szervek tevékenységére nagy .szükség is van, sőt a jövő­ben egyre nagyobb lesz, mi­vel a feladatok is növeked­tek. A megyében nyilván­tartott, mintegy ötezer ve­szélyeztetett kiskorú közül száznál valamivel több él Sárospatakon. Ami különö­sen elgondolkodtató: ezeknek 1 a kiskorúaknak a száma 1981-ben országosan 8,1 szá­zalékkal, megyénkben 56,8 százalékkal, Sárospatakon 100 százalékkal emelkedett. Al­koholizmus, demográfiai csúcs, az úgynevezett ve­szélyhelyzet újratermelődése és nyilván sok minden más játszik még közre a számok emelkedésében. Nem lehet viszont véletlen, hogy Sá- I rospatak városi Tanácsának I Végrehajtó Bizottsága, mely legutóbbi ülésén ezzel a rend­kívül súlyos témával íoglal- | kozott, a feladatok között I jelölte meg például a szemé­lyiségzavarokkal küzdő fia­talok számának emelkedése miatt a nevelési tanácsadó létrehozását, illetve ennek a lehetőségnek a megvizsgálá­sát és ugyancsak felvetődött a detoxikáló állomás létesí­tésének gondolata is. A veszélyeztetett kiskorú­ak között a népességi ará­nyukhoz képest magas — körülbelül tízszeres — a ci­gánygyermekek aránya, mi­vel az ő családjukban igen gyakori a veszélyhelyzet hal­mozódása, újratermelődése. Nem mellékes: a fiatalkorú bűnelkövetőknek mintegy 90 százaléka ugyancsak cigány­fiatal. Az állami gondozottakra mind az iskolák, mind a munkahelyek fokozottan ügyelnek. Jelenleg 40 álla­mi gondozott él nevelőszü­lőknél. Miképpen? Ezeknek a szülőknek a tevékenységé­re eddig még egyetlen egy panasz sem érkezett. A ve­szélyeztetett kiskorúak ér­dekében természetesen a gyámhatóság is teszi, ami feladata, amit lehetséges. Közreműködik a szülők munkába helyezésénél, kü­lönösen jó a kapcsolat ilyen vonatkozásban a Vízgazdál­kodási Társulattal és a Cse­pel gyáregységével. Társa­dalmi pártfogók ugyancsak dolgoznak Patakon — 27 kiskorút segítenek —, de kevés kivételtől eltekintve, a pártfogók munkáján még sok a javítani való. Az írá­sos anyagban olvasható, hogy a Vöröskereszt és a gyám­hatóság között jelenleg nincs kapcsolat, ami persze ugyan­csak nem maradhat így. Kü­lönösen a növekvő tenni­valók miatt. Éppen ezek miatt a tenni­valók miatt továbbra is szükség van minden más szervnek, államinak, társadal­mainak a segítőkészségére, a szocialista brigádokéra, mi­ként eddig is, szükség van a meggyőzésre, a jó szóra és ha szükséges, az erélyesebb hangra is. Például a mun­kahely ügyében, vagy az al­kohol ellen. A tanács a rá­szorulókat magától értetődő­en itt, Patakon is segélyezi, tisztes, szép összegekkel, de ez nem lehet minden család­nál végleges megoldás. A vb számos pontba fog­lalt határozatot hozott a gyermek- és ifjúságvédelmi' munka további javítására. Ezeknek végrehajtása viszont valóban a köz erejével le­hetséges. (priska) A hosszas gyűjtőmun­• ka gazdag anyagot pro­dukált, s így kapott helyet Borsodnádasd egy volt iskolaépületében az p hely­történeti kiállítás, amelyet a helyi honismereti szakkör dr. Nemesik Pál történész vezetésével hozott létre. Az állandó kiállítás gondozását, gyarapítását, fejlesztését a miskolci Herman Ottó Mú­zeum vállalta. Mit láthatunk az iskola- épület termeiben? A kiállí­tás mindenekelőtt egy táj­történeti összegzést kíván nyújtani. Egyrészt szemelvé­nyeket mutat be Nádasd kö­zépkori történelméből (ne­vének első említése, úrbéri összeírása, legrégibb pecsét­jének a fotója, egy nemessé vált jobbágy armálisa, és az első nádasdi térkép), más­részt azt a gazdasági, 'társa­dalmi és földrajzi miliőt kí­vánja érzékeltetni, amelyben Nádasd a mai arculatát el­nyerte. S mivel Nádasd a Barkóság földjén van, ezért ennek a tájnak a néprajzi hagyományaiból is kapunk némi ízelítőt. De fellelhetők a tárlat gaz­dag anyagában a lemezgyár alapításának tájékoztató do­kumentumai is, azoknak az embereknek az arcmásai, akik a gyár megalapításá­ról döntöttek. Közöttük sze­repel Sturman Mártonnak, a vasgyár alapítójának a port­réja is. S ugyanitt kapnak helyet az 1864-ben felépült gyár tervdokumentációinak a fotói és a korabeli lemez­gyártó gépek makettjei is, valamint a különböző mun­kásjóléti intézmények okmá­nyai. Érdekes látnivaló a századvégi munkáskonyha, a lakás enteriőrje és a háttér­ben a iemezgyári kolónia korabeli totója. Bányászkard és gépma­kett: jeleztük a címben, amely nem véletlen. A Bor- sodnádasdi Lemezgyár ugyan- j is a gazdag szénmezőknek ! köszönhette a létrejöttét. Ná- I dasd határában igen jelen­tős szénmezők voltak és az ózdi gyár vezetői a lemez­gyár megalapításával szeret­ték volna ezt hasznosítani. A képünkön látható egykorú bányászviselet és az unikólis darabnak számító bányász- kard is ezt az összefüggést példázza. A bányászkard egyik oldalán például né­met nyelvű a felszólítás: Ungarische Berglaute auf! K. G. Fotó: Mizcrák István Hat, meg egy ílm a valóságról A májusban _ tartott 28. miskolci filmfesztiválon em­lékezetesen nagy sikert ara­tott a MAFILM Híradó- és Dokumentuínfilm Stúdiója. E stúdip nyerte el a feszti­válon a SZOT nagydíját, két másik fodijat és több kate- góridijat. vihetett haza. Most, az azóta elkészült filmjeit tekintettük át. A hat plusz egyes szám úgy értendő, hogy valójában hét film került most mér­legre, de közülük egy, a Magyar József rendezte A mi iskolánx abban a tekin­tetben már nem új, hogy szerepelt a miskolci feszti­vál versenyprogramjában és több szakmai — pedagógus szakmai — tanácskozás vita­indítójaként. E filmről egyébként unnak idején la­punkban írtunk, élénk viták voltak és vannak körülötte. A film mindenképpen kiváló­an alkalmas arra, hogy mai iskolai helyzetünket elemző gondolatcserék bevezetőjéül szolgáljon, gondolatielvetései vitára sarkállók, s hogy olyan kiváló szakmai szemé­lyiség, mint dr. Mezey Gyu­la, a Budapest fővárosi Ta­nács művelődési főosztályá­nak vezetője vállalkozott benne vitapartnerül, csak aláhúzza a témafelvetés fon­tosságát. A film mai iskola­helyzetünk számos . nehézsé­gét, fonákságát, pedagógi­ánk sokféle vetületét tál ja a néző elé, és mind a pedagó­gust, mind az átlagnézőt aktív állásfoglalásra, vitára sarkallja. A kirajzolódó kép äieghökkentö, elgondolkozta­tó, éppen ezért a film hasz­nos és megállapításai és fel­tevései — még ha olykor el­lenkezésre is késztetnek — mindenképpen iskolaügyünk előbbre mozdítása, felé hat­nak. Azért kellett erről bőveb­ben szólni, mert a további hat film eltér ettől. Nemcsak .abban, hogy míg A mi isko­lánk egész műsort betöltő dokumentumíilm, a többi egészen rövid — kivéve egyet, az is csak harminc- perces —, hanem, meid szem­ben a stúdió folyamatos munkájával, illetve termésé­vel, ebben a hatos összeállí­tásban nem fedezhető fel a. napi közéletiségnek. a napi eseményekhez való kapcsoló­dásnak olyan markáns je­lenléte, mint azt c. stúdió egyéb munkáinál megszok­tuk, s mint amilyen váloga­tással Miskolcon is szerepelt. A hat film közül megle­hetősen vitatható a Hogy ér­zi magát? című. Bánki Szi­lárd rendezte film, amely látszólag véletlenül kivá­lasztott utcai járókelőktől a címbeli kérdésre kapott vá­laszok alapján kívánja fel­vázolni az utca népének mai közérzetét, az egészet édes­kés lírai keretbe fogva. A Kelet gyöngye című film, Paulus Alajos munkája, a MAHART Vörösmarty nevű hajójával Burmában járt, és erről az országról, illetve fő­városáról, Rangoonról kíván ismeretterjesztő jellegű ké­pet adni. Ennek értéke hogy a hátsó-indiai országok kö­zül számunkra ez a legke­vésbé ismert állam. Kolonits Ilona Az atomerőmű című filmjében a Paksi Atomerő­mű építését kíséri nyomon, korabeli dokumentumok fel- használásával 1973-tól addig, amíg dolgozni kezdett a 271. atomerőművi reaktor. Ugyan­ez a rendező Libabirodalom című filmjében az egerszó- láti Ho Si Minh Tsz libale- nyészetéről, illetve Vietnam­mal való kapcsolatáról ad színes képet. Akik szeretik a kísérleti filmeket, bizonyára érdeklő­déssel tekintik majd meg Máthé Tibor Katonadal cí­mű munkáját, amelyben igen sok filmtrükkel, a pirotech­nika nagyfokú alkalmazásá­val, egy ismeretlen idős em­ber hátterében, sok-sok át­tétellel mutatja be a hábo­rús pusztulást, a háború tü­zének mindent elenyésztő kegyetlenségét. A film gon­dolatával nincs mit vitázni, megvalósulása viszont meg­lehetősen keresett, félő, hogy esetleges moziforgalmazásnál nehezen találja meg az utal a befogadóhoz. Végül szólni keli Tényt István harminc- perces dokumentumfilmjéröl, amelynek címe Az angyalok utolsó földje és részben Ré­vész György — Kassák-re- gényre alapozott — Angya­lok földje című filmje, rész­ben a kőbányai amatőrfil­mesek egy korából kisfilm- je néhány kockájának segít­ségével. a budapesti angyal­földi Tripolisznak nevezett egykori nyomornegyedet idé­zi meg, fölkeresve az onnan elkerült lakókat, akik ma ké­nyelmes, modern lakásokban élnék, ennek ellenére bizo­nyos nosztalgiákkal gondol­nak vissza tripoliszí életük­re. Igen érdekes ebben a filmben a bemutatott néhány ember életének pai év alatt végbement- változása, és kü­lön értéke Tényi István mun­kájának, hogy az Angyalok földje kockáiban sokszor visz- szatér benne Makláry Zol­tán már legendás alakítása. Az említett hat kisfllm kö­zött többségben jókat, fi­gyelemre érdemeseket talál­tunk; furcsa módon a mar­káns közéletiség, a mához kapcsolódás elsősorban csak a hetedikben, A mi isko­lánkban van jelen. (benedek) mmmm' 1 "S3, július 1 5., péntek mmmmm Tervpályázat Ízé város környezelreadezésére Ózd város környezetren­dezésére újszerű, közös terv- pályázatot hirdetett meg az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, az Ipari Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, valamint a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Tanács, az Özd városi Tanács és az Ózdi Kohászati Üzemek. A pályázat meghirdetői az ál­talános gyakorlattól eltérően nem a környezetjavítás, át­fogó lehetőségeit keresik, ha­nem az egyes részfeladatok megoldására várnak konk­rét, anyagilag reális elkép­zeléseket. A tervpályázat célja olyan környezetvédelmi és -ren­dezési elképzelések össze­gyűjtése, melyek alapján el­sősorban a város központi részében, az Ózdi Kohászati Üzemek térségében javulná a környezet tisztasága. Az Ózdi Kohászati Üzemekben már eddig is nagyon sokat tettek a környezetvédelemért, azonban a város- és terület- rendezés mellett egyebek kö­zött a közúti forgalom éssze­rűbb szervezésével, megfele­lő zöldterületek kialakításá­val vagy újszerű technológiai megoldásokkal foltozni lehet a környék tisztaságát. A pá­lyázatra beérkező javaslato­kat figyelembe veszik majd az általános városrendezési terv megvalósításánál. A pályázati kiírás a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság (Budapest VIII. kerület. Rá­kóczi út 7.) titkárságán ve­hető át. A pályaműveket ok­tóber 24-én éjfélig lehet be­küldeni az ózdi tanács mű­szaki osztálya címére (Ózd, Népköztársaság tér 1.). A tervpályázat eredményeit no­vember 30-ig kihirdetik. A pályaművek díjazására és megvételére összesen 763 ezer fóti ni áll rendelkezés­re. A legmagasabb pályadíj, illetve vételár nem lehet 160 ezer forintnál több. a legki­sebb 20 ezer forintnál keve­sebb. Nemzetközi úttörőtábor g Csanyikban A Csanyikban, a KISZ-is- kola felé vezető út előtt ha­talmas transzparens köszön­tötte a nemzetközi úttörőtá­bort. A vendéglátó magya­rok mellett szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, finn gyerekek táboroztak itt két hétig. — Két évenként szervezi meg a megyei úttörőelnök­ség a testvérmegyék delegá­cióiból szerveződő úttörőtá­bort — tájékoztatott Nuncz Istvánná, megyei úttörölit- kár. — A KISZ Borsod me­gyei Bizottságának a test­vérmegyék ifjúsági szerve­zeteivel kötött együttműkö­dési megállapodása rögzíti az úttörők cseretáborozását is. Negyedik alkalommal ren­deztük meg a Csanyikban a nemzetközi úttörőtábort. — A tábor olyan, mintegy kis város — dicsérte a kö­rülményeket Zuzana Bruno­va, a csehszlovák delegáció vezetője. — Tíz éves kap­csolatunk van a magyar'út- törőkkel, a pionírjaink szí­vesen jönnek ide, ha az uta­zást kiérdemlik; jól tanul­nak, sportolnak és kiváló út- törőmunkál végeznek. Valamennyi delegáció egy- egy délutánon nemzeti na­pot tartott, amelyen játéko­kat, dalokat mutattak be, színesítve ezzel is a tábori életet. Tamara Dimilrijeva Alck- szandrovna, a vologciai paj­tások _ vezetője hasonló jó kapcsolatról számol be. Mint mondja: a vologdai gyere­kek sokat tanultak Miskolc­ról, a magyar úttörőkről, mielőtt ideérkeztek volna. A személyes élményeik, ame­lyeket a nemzetközi úttörő- bai átságrói szereztek, az új ismeretek, a jó kapcsolat, él­ménybeszámolókat, otthoni kiállításokat, tablókat eredJ ményez majd a tábor után. A neubrandenburgi gyere­kek is jól érzik magukat a csanyiki táborban — tájé­koztat Dietmar Tanáéi, aki azt is elmondta, hogy nem­sokára magyar pajtások utaznak a templini úttörő­táborba, az NDK-ba. A lengyel és finn nemzeti nap, talán már a néhány na­pos összeszokottság miatt, a. legjobban sikerült rendez­vény volt a tábori krónika szerint. Eero Maanoja el­mondta, bár csak nyolc tam- perei pionír érkezett a tá­borba, igyekeztek színes, hangulatos műsort készíteni a lengyel gyerekekkel együtt. Tereza Tomola. Katowicé­ből örömmel újságolta: sok új barátot szereztek a gye­rekek és a nyelvi nehézsé­gek ellenére a „tábori szó­tár” segítségével jó kapcso­lat alakul ki minden dele­gációval. A gyerekek valamennyien azért kapták a jutalomtábo­rozást, a Csanyikban tölthe­tő két hetei, mert korábban megyei, országos versenyeket nyertek, Sakkban, tanulmá­nyokban, művészeti ágakban bizonyítottak dicséretesén . .. Mint például a magyarok közül a forrói táncosok, akik Rozsnyai Margit vezetésével élvezték a tábor örömeit. Magyar Anita, Balázs Csil­la, Fehér Judit, Ivancso Tünde, Kovács Melinda lel­kesen mesélték eddigi élmé­nyeiket. A legcsodálatosabb a barátság, ami a táborban kialakult és persze a jó programok, a kirándulások, Eger. Aggtelek, Miskolc: a versenyek, a bemutatók. . . A kéthetes tábor az idén is bővelkedett élményekben. A tábor lakói ma „sátrat bontanak”. — ke — (Folytatás az 1. oldalról) y mező feladatok elvégzése alól már igyekeztek kivonni magukat. Így a felújításokat jórészt az. ingatlankezelő vál­lalat és a Ml ÉP szakemberei végzik el. Nem mellékes az sem, ho­gyan teremti elő a tanács az 526 lakás tatarozásához szük­séges 320 millió forintot. Er­re a célra ugyanis csak 258 millió volt a tanácsi kasszá­ban. Hosszas megfontolások utón végül is úgy döntöttek, hogy a pénzt az avasi kilátó építkezéséről „kérik kölcsön” jövő évi visszafizetésre és az emeletráépítési. tetőtér-be­építési keretből is álcsopor­tosítanak jó pár milliót. Ebben az évben a felújí­tásokkal egy időben össze­sen 24 új lakást terveztek kialakítani emeletráépítéssel, illetve tetőtér-beépítéssel. Ez­zel szemben csak 19 ilyen új lakással, számolhatunk eb­ben az évben. A vállalatok, intézmények ugyanis — va­lamilyen oknál fosva —nem kedvelik ezt .-. lakáshoz “jut­tatási formát, holott a többi­hez viszonyítva, ez jóval alacsonyabb költséggel járna. U. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents