Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

Y963. jlmiiK-2., í-sutőftok ESZAK-MAGYARORSZAG 9 m A hulladékok és hulladékenergiák hasznosítása Kényes termék A Parlamentben is dolgoznak Az értékek védelmében Napjainkban, amikor az energiahordozók árának só­ba nem tapasztalt méretű emelkedése bekövetkezett, az energiagazdálkodással foglal­kozó szakemberek figyelme a másodlagos energiahordo­zók (így például a szél-, a víz-, a geotermikus, a nap­energia) és hulludékeriet'gi- ák fokozottabb felhasználá­sa felé fordult. A szakem­berek főképpen ez utóbbiak­nál, a hulladékok és hulla- dekenergiák esetében kutat­lak a hasznosítás lehetősé­geit. Erről beszélgettünk Greiaiger Miklósnál, az Ál­lami Energetikai Felügye­let miskolci körzeti vezető­jével. — Eltekintve a triviális ese­tektől, általában az energia­gazdálkodási kérdések ösz- szetett módon jelentkeznek. Ma, amikor energiagazdál­kodásról beszélünk, ezalatt anyaggal és energiával való gazdálkodást együttesen kell értenünk, mert a nyers­anyaggal való takarékosság, egyéb előnyei mellett, köz­vetve energiamegtakarítast •fi jelent. — Hogyan lehetséges ez? — Célszerű az úgyneve­zett anyag- és energlafo- íyamábrák fel vétele, ame­lyeknek tudatos elemzésé­vel. szükség eseten a tech­nológiáknak műveletekre le­bontott vizsgálatával kell az adott célt megközelíteni. Ezt szolgálják a veszteségfeltáró vizsgálatok is. Bár ezeknek a vizsgálatoknak az iránya szélesebb körű, de a belő-, lük levonható következteté­sekkel lehet az adott tech­nológiából, vagy gyártásból adódó hulladékokat, hulla- dékenergiákai felderíteni éa hasznosítani. Ennek elérésé­hez (az alap-energiahordo­zók felhasznált mennyiségé­nek a csökkentése) sokféle út vezet. Energetikai szak­embereink birtokában van­nak ezeknek az ismeretek­nek. Sok esetben sajnos az anyagi erőforrások hiánya akadályozza a megvalósítást. — Például? — Tipikus példája ennek s hőszivattyú. Magyarorszá­gon elvétve már találunk ilyen megoldást, elterjedését azonban akadályozza a hosz- szú megtérülési idő és a megfelelő háttéripari beren­dezések hiánya. Külföldi példaként hozható fel, hogy a fejlett ipari országokban mái- ismeretesek olyan meg­oldások, amelyekkel többek között a szállodákból távozó fürdővíz hulladékhőjét is hasznosítani tudják. Ismét­lem azonban, hogy ezek a berendezések költségigénye­sek és az esetek nagy ré­szében csak hosszú idő után terülnek meg. Hazánkban egyébként dön­tés született az energiataka­rékos beruházások különbö­ző formájú pénzügyi támo­gatására. Az igényeket és a lehetőségeket összhangba kell hozni. A hitel elbírálá­sakor előnyt élveznek azok a beruházások és megoldá­sok, amelyekkel abszolút mértékben lehet alap-ener- giahordozót, illetve energiát megtakarítani. Ilyen megol­dás lehet például a hulla­dékok és hulladékenergiák felhasznalása. — Milyen kísér lelek tér- Leniek eddig? — Néhány biztató jelend cégről már szamot adha­tunk. A fafeldolgozó gazda­ságokban. az erdészeteknél jelentős vágásiért hulladék keletkezik, amelynek ener­getikai hasznosítására kü­lönböző vállalatok tettek kí­sérleteket. Például * Mátrai Erdő­és Fafeldolgozó Gazdaság elkészítette a faapriték elő­állítására használható gép­típusait és az erre a tüze­lőanyagra alkalma» tüzelő- berendezését. Ez megfelel­het annak a célnak, hogy olaj-, vagy gáztüzelő beren­dezést helyettesítsen. A Borsodi Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság Olaszlisz- kán üzemeltet egy svéd gyártmányú hulladéktüzelé­st! berendezést. A mezőgaz­daságban is jelentős rneny- nyiségű hulladék keletkezik, ennek energetikai hasznosí­tására is történtek már pró­bálkozások, mint például a Láng Gépgyár hullaöéktüze­lő konstrukció, vagy a Pro­metheus szalmaégetö beren­dezése. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár minden bizonnyal bővebb választé­kot ígér ezekből a berende­zésekből. A mezőgazdaság­ban alkamazolt különféle szárítóberendezések olajío- gyasztásának csökkentesére dolgozta ki a Bolyi Mező­gazdasági Kombinát azt az adaptert, amellyel körülbe­lül 20—30 százalékos ener­giamegtakarítás érhető el. (A szakembereket érdekel­heti, hogy leírása megjelent a Műszaki Élet ez évi, ápri­lisi számában.) — Az emberek sokat hal­lanak, olvasnak ma a sze- métégctömüvelc hasznosságá­ról is. — Ismeretes, hogy Buda­pesten már működik sze­métégető mű, amely hőener­giát termel, ugyanakkor az el nem égethető részekből még további hasznosítható nyersanyagok kinyerésére is lehetőség nyílik. Szombathe­lyen a szeméttelep haszno­sításával biogázt termelnek. Biogáz termelésére egyéb­kén t a mezőgazdaságban is rejlenek lehetőségek. Az ipari üzemekben, ezen be­lül különösen a kohászati és vegyipari ágazatokban az itt alkalmazott technológiák jel­legéből adódóan a hulladék­energiák hasznosítására már számos elgondolás született, amelyeket megvalósítás kö­vetett. — Uogya-tt lehetne tehát, som mázni a huiladékcner- giak hasznosítását nepjatttk- ban? — Bár a huüadékok fe5- hasznalása és a hulladék- energia hasznosítása sem meghatározó hazánk ener­giagazdálkodásában, jelen­tősége mégis igen nagy, mert sec ezek révén kiváltóid alap­energiahordozók nem kerül­nek felhasználásra, így a népgazdaság mentesül ezek beszerzése alól. További előny, hogy a fajlagos ener­giafelhasználási mutatók ja­vulnak, ebből következően e termelés hatékonysága is kedvezőbb. A sommázas te­hát úgy szólhat, hogy ott, ahol a hulladékok felhasz­nálása még megoldatlan, vagy ahol a hulladékhő, hul­ladékenergia kiaknázására lehetőség adódik, a válla­latok, gazdaságok tegyenek meg mindent annak érde­kében, hogy ezek az érté­kek se menjenek veszendő­be, K- G. Az üvcgkcszitéssel fog- 0 lolkoiok ludjók a legjob­ban, hogr termékük mennyire kényes a munka kör- beni műveletekre. Elért a fel­dolgozás során igyekezetük or­ra is irányul, hogy minél keve­sebb menjen belőle veszendő- be. Képünkön: görgős szállító­szalagon holad a termék, amelynek végén toppontyós «melók »ragadják” meg. Fotó: Sr, Gjt, Száiltóiépes tsiaivízsgálat 1 YT ‘SO,‘a bptísö számító­gépet helyeztek üzembe a Hajchí-Bihar megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás debreceni központ­jában. A berendezéssel ars állomás segítséget nyújt a termelő gazdasagoknak a ta­lajvizsgálatokhoz éo a táp- anyag-urtanpótlashoz. Ebben az esztendőben is mintegy 120 ezer hektáron végeznek —• háromévenként esedékes — talajvizsgálatokat, s a számítógéppel gyorsabban, pontosabban és több variá­cióban készíthetik el a táp­anyag-utánpótlással, műtrá­gyázással kapcsolatos javas­latokat. fr— -----------------; ------------------­Gyep termesztési tanácskozás és bemutató Bekecsen Tegnap, délelőtt Bekecsen, a Bábolnai Iparszerű Kuko­rica Termelő Közös Vállalat (1KR), a megyei tanács me- zöga/.dasági és élelmezésügyi osztálya, a TESZÖV és a he­llt Hegyalja Tsz rendezésé­ben gyep termesz, lesi tanács­kozásra és bemutatóra került sor. A rendezvény időszerű­ségét többek között az indo­kolta, hogy megyénkben a gyepgazdálkodás színvonala korántsem nevezhető magas szintűnek. A nyilvántartott 117 000 ' hektár gyepterület­ből mindössze 10—15 ezer hektár az intenzíven művelt gyep, holott az arányok ked­vező eltolódása esetén az ál­latállomány szálastakar- mány-szükségletének zömét ezeken a területeken lehetne megtermelni, ezzel az árunö- vény-termesztés számára je­lentős mennyiségű szántóte­rület szabadulna fel. Magát r> bemutató helyszínét pedig az a példamutató, lajátalakító munka indokolta, amelyet a bekecsi Hegyalja Tsz végzett a 37-es országút mellett, ahol is a már szinte nádassá vált. szikes területeket alakították át komplex meliorációval, ki­váló szálas takarmányt adó gyepterületté. Mintegy 170 hektár Ilyen művelésbe fo­gott területről van szó, amit a jövőben majd újabb 70 hektár művelésbe fogasa kö­vet. A tegnapi rendezvényen — amelyen sajnos a vártnál lé- nyegesen kevesebb meghívott szakember vett részt —előbb Hogua János, a Hegyalja Tsz mezőgazdasági főmérnöke is­mertette meg a résztvevőket a bek,ecsi tsz gazdálkodásá­val. ezen belül is a gyep ter­mesztéssel, majd ezt köve­tően Vámosi Jenő tudomá­nyos csoportvezető, címzetes főiskolai tanár tartott elő­adást a korszerű gyepgazdál­kodás és betakarítás idősze­rű kérdéseiről. Előadásában többek között kiemelte, hogy a jó minőségű széna a kérőd­ző állatok számára az egyik legfontosabb takarmány. szert * betakarításai-* ai eddigi gyakorlattal ellentét­ben sokkal, de sokkal na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni. A biztonságos szénaké­szítés elsőrangú követelmé­nye: az időjárási kockázat kiküszöbölése es a jelentkező szárítási veszteségek lecsök­kentése. Ennek érdekében a betakarítás során alapköve­telmény, hogy a beta ka rí tó­gépé!: szársertó berendezése azonos szélességű legyen a fűkaszáéval, és a gyors szá­radás érdekében a rendre terítés megfelelő szélességű legyen. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján elmond­hatjuk, hogy mind a gyepnél, mind pedig a lucemaszénánál a betakarított termékeknek több mint az 50 százaléka harmadosztályú volt. Ezen mindenképpen változtatni kell 1 A szálastakarmány-ter- mesztés ellentétben más nö­vényi kultúrákkal, meglehe­tősen sok s’-'eciális betakarí­tógépet igényel. Ezek kivá­lasztása — figyelembe véve a természeti adottságokhoz va­ló alkalmazkodást — rendkí­vül fontos. Ennek megköny- nyftésébesi nagy segítségre vannak * bekeesihei hasonló tanácskozások, bemutatók. Ezt követően Kiss László. az IKR 3000-es körzetének főmérnöke tartott előadást az IKR taggazdasagaiban alkal­mazott betakarítógepekröl. Részletesen ismertetve azok előnyeit, s hátrányait. Ezt követően a résztvevő szak­emberek a helyszínen, műkö­dés közben figyelhették meg ezeknek a gépeknek a mun­káját. A jelenlevők a gyep­gazdálkodás teljes vertiku­mának gépesítéséről kaplak képet ezen a bemutatón. A Vibroláz altaJajlazítótól kezd­ve. a Bettinson vetőgépen at a Hesston bálázóig, megis­merkedhettek a hazánkban alkalmazott valamennyi gép­pel. a talajelökészítóstől kezdve, egészen a szálas ta­karmány tárolásáig. A tanácskozás és bemutató végén az IKR szakemberei — a résztvevők feltett kérdései alapján — ezen gépek műsza­ki adatairól és bekerülési költségéről adtak tájékozta­tót. (hajde L) Betonüzem - Mezőkövesden Tizenhét esztendővel ez­előtt létesítette műkő- és be­tonüzemét a Mezőkövesd és Vidéke Áfész. Amikor az üzemet létesítették, elsődle­ges szempont volt a lakos­sági szolgáltatás — a kezdeti fellendülés után átmenetileg megcsappant az érdeklődés a betonüzem termékei iránt. Változást hozott a múlt esztendő. A vevőkör vissza­térését ésszerű takarékossá­gi, gazdasági szempontokra lehet visszavezetni — újból divatba jött például a mo­zaiklap. amit néhány évvel ezelőtt kiszorított a piacról a népszerű mettlachi kocka. Az emberek ma jobban meg­gondolják, mire adják ki pénzüket, igyekeznek csök­kenteni az építkezés költsé­géit. A szemléletváltást idő­ben felmérték a kövesdiek — így sok évi stagnálás után ismét piacképesek lettek. Sőt, kapacitás híján, számos megrendelési, már nem tud­nak elvállalni. — Milyen termékekéi gyártanak jelenleg? — Tevékenységünk há­rom íöbb csoportra osztha­tó — mondja Rajosak Fe­renc üzemvezető-helyettes. — A műköves részlegünk előre gyártott épület müko- elemeket* készít, s egyben el­végzik a helyszínen a műkö­ves munkát. E -tevékenység ölvén százalékát a sírkövek gyantása és elhelyezése teszi ki. A lakosság az utóbbi időben gyakran nehezménye­zi, hogy nem tudunk nemes­köveket beszerezni: svéd, olasz es amen Icai gram ti í or. csak nagy ritkán jutunk hoz­za. Ugyancsak hiánycikk az „aranyfüst”, amit a befcűk festéséhea használtunk. Igyekszünk importpótló meg­oldásokat kigondolni — ha­zai alapanyagból. Erre ga­rancia * műkökészitö cso­port, amelynek valamennyi tagja szakmunkás. — A mettlachi kó megje­lenése háttérbe szorította, e mozaiklapot. Gyártását az ország legtöbb bcto-nüzemé- bcn abbahagyták. Itt még most ts foglalkoznak mo- zaiklapgyartással. — Szerencsére. » nem srámoltuk fel est a veszte­get A drágább mázaskerá­mia helyett, ma ismét szí­vesebben vásárolják az épít­kezők a mozaiklapot. Az igé­nyeknek alig tíz százalékát tudjuk kielégíteni jelenlegi kapacitásunkkal Naponta ezer darab mozaiklapot gyár­tunk — tervezzük a kapaci­tás bővítését, Egerben talál­tunk egy kisiparost, aki fel­ajánlotta megvételre a mo­zaik'* pgyártó gépét. Régi tí­pusú, NSZK-beli gyártmány, am a miénktől termeléke- n3Tebb gép. Ha sikerül meg­egyeznünk, duplájára növel­hetjük a mozaiklapgvártó kapacitásunkat. Nemrégiben érdekes munkára kaptunk megbízatást. Fantáziát lát­tunk benne, s elvállaltuk a Parlament műszaki osztályá­nak megbízatását. Minta alapján háromezer darab mozaiklapot kell a régi töre­dezett kövezet pótlása ra le­gyártanunk. Nem titok: az üzembe« sok munkát még mindig ha­gyományosan végeznek. A legtöbb feladat nehéz fizikai munkát jelent. A fiatalok nem szívesen jönnek ide dolgozni. Jelenleg az üzem létszáma 88 fő. Létszám- hiánnyal elsősorban a nehéz- betongyáiíóknál küszködnek, pedig az elmúlt évben meg­könnyítették ezt a munkát. Központi betonkeverő üze­met létesítettek, az anyag- mozgatás megkönnyítésére két targoncát vásároltak. A dolgozók megbecsülését igyekeznek a bérekben is ki­fejezni: a műkövesek átlago­san ötezer, a mozaiklapgyár- tók négyezer rétszáz, a ne- hézbetongyártók pedig hat- hétezer forintot keresnek ha­vonta. — Az idén kétmillió fonni nyereség elérését tűzték lei célul az üzemben. Mi ennek a munka fedezete? — Ebben az évben 18 mil­lió forint termelési értékét akarunk előállítani — jegyzi meg az üzemvezető-helyet­tes. — Nemcsak magánsze­mélyektől, hanem a Közúti Építő Vállalattól is kaptunk megrendeléseket. Nem ódz­kodunk az újtól: a közeljö­vőben kísérletképpen meg- próbálkozunk újfajta bur­kolólapok gyártásával. Kül­lőiül prospektusokban lát­tuk: utcákat, tereket burkol-, nak színes, sokszögletű be­ton i dómokkal. Szürke, tea - tetlen betonból hasonlókét mi is készátettünk. Ha less piaca ezeknek a termékek­nek, vállaljuk s színes vál­tozat gyártását is. Megtud­tuk: a „Bayferroor” festék­hez hasonló itthon is besze­rezhető. Beleden, egy kis üzemben gyártják m garan­táltan színtartó, a beton szi­lárdságát nem gyengítő fes-’ léket. Új termékeinkből egy mintakollekciót rövidesen be­mutatunk Bogácson. — Megtudtuk: a dicsére­tet kisérletezökedv elsősor­ban az tizem tmk-brigadjá- vak sajatja ,.. — A Május 1. tmfc sascTS- hsts brigádot Holló Tibor vezeti — mondja az üzemve­zető-helyettes. — A hattagú brigád nemcsak a beton- üzemben ál! derekasan helyt — az áfész összes munkahe­lyén ők végük el a javító, karbantartó munkálatokat Emellett erejükből futja újításokra is: évről érre a legtöbb, termelékenységet növelő, munkavédelemmel kapcsolatos újítást a Május 1. szocialista brigád tagjai nyújtják be. Ök készítik el, gyakran a munkaidő után, az új termettek gyártásához szükséges sablonokat is, egj’szóva! mindenütt ott van­nak, ahol a szükség megkí­vánja. Ebben a brigádban mindenki több szakmához ért — szakmai hozzáértésü­ket sokai kamatoztatták már a városért. Mezőkövesdért is. A városi tanács két ízben is emlekplakettel honorálta a közösségért végzett mun­kát. Dcvald Hedvig Széntermelés terven telöl Százhúszezer tonna szenet termeltek terven felül a Bor­sodi Szénbányák tizenkét ak­nájában az év első öt hónap, jáhan. A borsodi szénre, amely elsősorban a lakosság ellátását, szolgálja, nagy szük­ség is van: az eladása nem okoz gondot a vállalatnak. Különösen megnőtt a keres­lete, amióta javult a minősé, ge. kevesebb benne az éghe­tetlen meddő és magasabb a fütóértébe. A jobb minőségű szenet jobb áron is tudják értékesíteni. Ez, az év első öt hónapjában mintegy 35 mii- bő torintlal növelte a nyere­séget: másik 35 millió forin­tos többletbevételt pedig as önköltség csökkentesével ér­ték el. A gépek fölösleges ja. ratásának megszüntetésével mérséklődött az energiafel­használás, s tervszerű javítás; eredményeként pedig meg­nőtt az egyes alkatrészét élettartama. \ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents