Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. Június 11., szombat szocialista kultúra és a elváiasztiiatatlan Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével (Folytatás az 1. oldalról) elválaszthatatlan része. Kul­turális kapcsolatokat 132 or­szággal tartunk fenn. A kul­turális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok kölcsönös tisz­teletben tartása, a testvéri kultúrált között mindjobban mélyülő kapcsolatok új je­lenséget szülnek meg a nem­zetközi életben: a világ szo­cialista kultúráját. Ez a kul­túra a megvalósult szocia­lizmus országainak kultúrá­ja, amelynek saját gazdasági alapja van, a szocialista gazdasági ■ integrációban, a KGST keretében, saját poli­tikai bázisa a kommunista pártjaink lenini politikájá­ban, a nemzetközi küzdőté­ren kifejtett akcióegységük­ben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országok­kal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a haladás fő tá­masza. A kongresszuson ma­gasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fej­lesztett kulturális kapcsola­tainkat is. A jelenlegi feszült és kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenek­előtt az USA adminisztráció­jának legreakciósabb körei agresszív tevékenységének eredménye — tovább foly­tatjuk a többi népekkel fenntartott kölcsönös megér­tés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó ér­telmiség mély meggyőződés­sel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió bé­kés kezdeményezéseit a fegy­verkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és prra, hogy lemondjanak a nukle­áris fegyverekről. A mi ha­tározott álláspontunk kifeje­zésre jutott a kongresszus nyilatkozatában is, ami meg­ingathatatlanul és kategori­kusan kifejezi kívánságun­kat, az egész bolgár nép aka­ratával való teljes összhang­ban, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a nukleáris veszély elhárításá­ért, a világ békéjéért és biztonságáért harcolunk. A bolgár szocialista kultúra al­kotói és vezetői szívvel és lélekkel támogatják Jurij Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjünk sem kicsi, sem nagy, sem korlátozott, sem pedig totális nukleáris háborút. A kultúra nem háborút és nem agresz- sziót, hanem szépséget és haladást szül. A kultúra az emberszerető építők műve. Az élet bebizonyította: a szo­cialista kultúra és a béke elválaszthatatlanok. — Néhány éve jelentős programot fogadtak el önök­nél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program, a megvalósítás milyen szaka­szánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi te­kintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova nevéhez, múlhatatlan alkotásához. Az ő műve az össznépi esztéti­kai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocia­lista társadalom gyors üte­mű felépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a kultúra legfőbb célja a nép aftotó erejét, a szocialista «semélyiség sokoldalú és har­monikus fejlődését ösztönöz­ni. Az országos esztétikai nevelési program fontos ol­dala kortársaink alkotó te­vékenységének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudományos kutatások alap­ján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a családi és személyi viszonyok szfé­rájába, a munka és a kör­nyezet esztétizációja érdeké­ben. Űj módszereket alkal­mazunk a -szabad időnek, a szocialista személyiség leg­nagyobb kincsének vizsgála­tánál és értékelésénél. Az esztétikai neveléssel kapcso­latosan újabb feladatokat tűztünk ki a tömeges infor­máció eszközei elé. Külön figyelmet fordítunk a műve­lődési és nevelő intézmények aktivizálására, a műkedvelő és alkotó jellegük kialakítá­sára, megszilárdítására. Azt is jelenti ez, hogy tervszerű tevékenységet fejtünk ki az új nemzedék tehetségének, adottságainak továbbfejlesz­tésére, ösztönzésére már a legkisebb korú gyerekeknél is. — Nevelöszerepben bizo­nyára fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlé­let, a hazafias nevelés is. Az 1981-ben, a bolgár államala­pítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ün­nepségek hogyan segítettek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szelle­métől áthatva az ünnep fel­lendítette a dolgozó emberek hazaszerető érzéseit, mozgó­sította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus határozatai­nak megvalósítása érdeké­ben. A jubileumot nem egy­szeri ünnepi aktusként foly­tattuk le, hanem folyamatos és célirányos eszmei-politikai nevelő tevékenységként. Mindaz, amit a kultúra, a tudomány és oktatás terüle­tén lettünk a jubileum tisz­teletére, hozzájárult álla­munk 13. évszázados törté­netében kialakult forradal­mi, haladó és demokratikus hagyományai, eszméi megbe­csüléséhez. Ez idő alatt ma­gas színvonalú, magas tudo­mányos és társadalmi értékű műalkotás született. Több új tudományos munka jelent meg. Közülük különös figyel­met érdemel a több kötetes Bulgária története című so­rozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisztikai kongresszus. A bolgár film­gyártás nagyszerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendezték, külön adások voltak a rádióban és a tele­vízióban. Magasra kel] érté­kelnünk Bulgária 1300. év­fordulójának tiszteletére megvalósított nagyméretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet eszközével ösz- szeforrasztja a haladó múl­tat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lényeget a korunk eszmei-művészeti dimenzióival. Ezért az Iro­dalom. a színművészet, a film-, zene-, építő- és plasz­tikus művészet alkotásainál; sora a nép széles rétegéhez jutott el. Igaz, hogy most különös hangsúlyt szocialis­ta jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos áb­rázolására helyezünk. Ez vi­szont nem jelenti azt, hogy a történelmi témát lebecsül­jük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt esemé­nyeinek és személyiségeinek szentelt tudományos és mű­vészeti kutatások jelentősé­gét. Számunkra idegen mind az örökségünk iránti kritika nélküli közeledés,, mind pe­dig a nihilizmus, az inter­nacionalizmus lebecsülése, a fölényes, kozmopolita és osz­tályfeletti szemlélete a tör­ténelemnek. — Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődését a kultúra terüle­tén? — Messze a múlt száza­daiba ny'úlnak vissza e ba­rátság gyökerei. Különös vi­rágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedei­ben, főként az 1979-ben alá­írt újabb kulturális egyez­mény járult jelentősen hozzá kulturális kapcsolataink to­vábbfejlesztéséhez, elmélyíté­séhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fej­lesztéséhez kiemelkedően já­rul hozzá a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt fő­titkára és a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke által vezetett párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyaror­szágon. A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban jár­nak. A bolgár és a magyar irodalom, valamint művé­szet legértékesebb művei mindinkább közismertté vál­nak a két országban. Egy sor bolgár és magyar szak­ember kapta meg itt és ott a képzettségét. Most a ta­pasztalatcserének és a szel­lemi értékek kölcsönös meg­ismerésének még hatéko­nyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerésé­nek érdekében. A bolgár— magyar együttműködés szfé­rájában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömegin­formációt. Ez különösképpen a rádió és televízió útján le­hetséges. Megvan a módja, hogy még magasabb szinten szervezzük meg a rendezvé­nyeinket, amelyek teljes körűen feltárják szellemi életünk sikereit. Hasznos kölcsönös kezdeményezéseket indíthatnánk a film és a színművészet, a képzőművé­szet és a zeneművészet, az építőművészet és a műked­velés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni á két testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsola­tait. Az idei budapesti szó­fiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak, örülünk an­nak, hogy a budapestiek sze­retettel fogadták az ezzel kapcsolatos rendezvények és kezdeményezések sokaságát. Egyúttal a két főváros kö­zött állandóan erősödő kap­csolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyö­nyörű hagyományba, ame­lyet a testvérvárosok, test­vérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű, hasznos és eredményes kap­csolatokat Üdvözöljük az együttműködésnek ezen for­máit, mint a szocialista Bul­gária és a szocialista Ma­gyarország barátságának és egységének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolataink a békét és a haladást szol­gálják, az igazi testvériség példájaként, igazolják a szo­cialista internacionalizmus törhetetlen életképességét Június 20-tól 25-ig: XSII. veszprémi lévéialállíizé is leiemeetini Mainp Koivisto elotazolt e Szovjetunióból Hivatalos látogatását befe­jezve elutazott a Szovjetunió­ból Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök, Koivisto a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására tartóz­kodott a Szovjetunióban. Moszkvában a finn köztár­sasági elnök két alkalommal tárgyalt Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A látogatás ideje alatt aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely­ben újabb húsz évre meg­hosszabbítják a két ország között 1943-ban aláírt barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződést. Aláírták több más szovjet—finn megállapodást is. A tárgyalások befejezése után a magas rangú finn ven­dég Ukrajna nevezetességei­vel ismerkedett. A kijevi repülőtéren Mau­no Koivisto búcsúztatására a többi között megjelent Vla­gyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára, Alekszej Vatcsenko, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnökének helyettese és Nyikolaj Talizin, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese. A XIII. veszprémi tévéta­lálkozót és telemeetinget jú­nius 20. .és 25. között ren­dezik meg. Erről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Magyar Televízió elnöksé­gén, ahol Szabó Gertrud, a találkozó főtitkára ismertet­te a programot. Mint ismeretes, éves vál­tással drámai és szórakozta­tó, illetve drámai és zenés művek kerülnek a veszpré­mi mérlegre. Ez alkalommal szórakoztató művek társul­nak a drámai művek mellé, s a találkozó versenymező­nyében tizenhárom, drámai és kilenc szórakoztató művet láthatnak a résztvevők, illet­ve az egész ország közönsé­ge, ugyanis a nyitás napján, hétfőn a televízió rendkívüli adásnapot, tart, és akkor az első műsorban, majd keddtől péntekig a második műsor­ban sugározza a teljes veszp­rémi versenyprogramot, A televízió dramatilcus műveinek éves számvetése továbbra is találkozó jellegű és nem fesztivál, biztosítja a találkozást a nézőkkel a Di­mitrov Művelődési Központ­ban és a kihelyezett vetíté­seken. A kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően, az idén is hét új tévéfilmet mutat­nak be ősbemutatóként Veszprém, illetve a megye különböző helyein, és ezek közül hatot közönségtalálko­zóval kötnek egybe. A Fiatal Művészek Stúdiója két új művel, a pécsi körzeti stúdió három, a szegedi ugyancsak három alkotással jelentkezik versenyen kívül. Bemutatnak ezenkívül egy mozikba szánt játékfilmet is. A versenyfil­meken kívül is széles körű tájékoztatást kap az ország közönsége a találkozóról, mert a találkozó ideje alatt a Stúdió '83 fórumműsort rendez Veszprémben, amely­re a kérdéseket máris be le­het küldeni, vagy pedig majd az adás időpontjában a 0G-S0-13-677-es telefonszá­mon lehet elmondani. A Teleráma a későbbiekben a találkozó több érdekességé­ről ad majd számot. Érde­kesnek ígérkezik a zsűri nyilvános vitája.. Borsos Miklós Balatoni szél című szobra lesz továbbra is a fődíj; lesz néhány külön- díj, Veszprém város díját is kiadják félő magyar író mű­vének), valamint tíz társa­dalmi zsűri mindkét műfaj­ban egy-egy díjat ad. A díj­kiosztó záróünnepséget 25-én este élő adásban láthatják a nézők. A találkozóhoz kap­csolódó kereskedelmi jellegű telemeeting iránti érdeklő­dést mutatja, hogy már ed­dig tizennégy országból het­ven szakember jelentette be részvételi szándékát. (bm) A megyei polgári védelmi parancsnokság parancsnoki vezetői értekezletét tartották még pénteken Miskolcon, a polgári védelem megyei, vá­rosi, járási, valamint a nagy­üzemi parancsnokai, törzspa­rancsnokai és politikai he­lyetteseinek részvételével. A tanácskozáson jelen volt Fa­ragó Károly, a megyei tanács és Székely László, a Miskolc városi Tanács elnökhelyette­se is. A szervezet elmúlt két és fél éves tevékenységéről Zie­hest László ezredes, törzspa­rancsnok számolt be. A me­gyei törzsparancsnok értéke­lésében foglalkozott a pol­gári védelem feladataival, és az eddig elért eredmé­nyeivel. Mint mondotta, a szervezet munkájával az el­múlt időszakban a Honvé­delmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság is foglalkozott, és elismerését fejezte ki a VI. ötéves terv eddigi időszakában végzett munkáért. Ez különösen azért fontos, mert. a jelenle­gi feszült nemzetközi hely­zetben a lakosság felkészí­tése, védelme, továbbá az anyagi javak megvédésére irányuló törekvés elsőrendű fontosságú. A szervezet az elmúlt időszakban mind a lakosság, mind a szakszolgá­latok felkészítésében és ki­képzésében, valamint a mű­szaki háttér kialakításában előbbre lépett. Befejezték egyebek között a városokban és a járásokban a polgári védelmi kabinetek kialakítá­sát, a megyei kiképzési bázis és a körzeti, javítóbázis épí­tését. A jövőről szólva a me­gyei törzsparancsnok szót ejtett a közelebbi és távo­labbi célokról, amelyek során gépesítik majd a megyei ki­képzési bázist, továbbá egy gyakorlópályát is építenek. Bellái leire Aliiéiban Hollai Imre, az ENSZ-köz- gyűlés 37. ülésszakának elnö­ke a görög kormány meghí­vására június 9—10-én láto­gatást tett Athénban, ahol fo­gadta Andreasz Papandreu miniszterelnök, és megbeszé­lést folytatott Karolosz Pa- puliasz külügyi államtitkár­ral, az ENSZ-közgyűlés mun­káját érintő kérdésekről. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására pénte­ken Budapestre érkezett Hans G. Stalsson, Svédország lakás- és tervezésügyi mi­nisztere. A két miniszter tárgyaláso­kat folytat a kétoldalú építő­ipari rnűszak'-tudományók és kooperációs kapcsolatok to­vábbi fejlesztési lehetőségei­ről, r Az Építők székházában tartottál; pénteken az építők napjának központi ünnepsé­gét. amelyen megjelent, Ha­vasi Ferenc, az MSZMP ío- I i ti kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az. Elnöki Tanács helyettes el­nöke, és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, méltatva az építők munkáját, elmondotta, hogy a nehéz körülmények között is jó eredményekei éri. ei az ágazat. Az építésügy dolgozói ismét bebizonyították, hogy képesek megfejelni a változó követelményeknek. Köszö­netét mondott eredménvei- kért. amelyet az Ország for - fos beruházásain, a lakásépí­tésben, a. műszaki szervezés­ben és az építőanyagok ter­melésében értek el. A miniszter ezután kitün­tetéseket adott át Újabb terrorcselekményt követtek el Észak-irorszújban - nyilván­valóan a brit választások időpontjához igazítva. Képünkön: Belfast nyugati részében, egy rendőrségi és katonai lámaszDonf közelében felrobbantott üzemanyag-szállító kamion. / Merénylet Belfaston tanácskozás a tioipári védelem mkáiárál

Next

/
Thumbnails
Contents