Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

1963. június 8., szerdo ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 A vállalkozó szellem eredményei Szövetkezet a Saié mentén A Sa jómenti Ipari Szövet­kezet a■/. utóbbi négy évben kiváló eredményekkel dolgo­zóit, t> a/, élvonalba került. Ennek egyszerű magyarázata van; a kollektíva rugalma­san alkalmazkodik az igé­nyekhez, s bátran alkalmaz­za a célhoz vezető legjobb vállalkozási formákat. Ez a vezetői magatartással kezdő­dik. Kréti József elnök ta­pasztalata: — Ha létezni akarunk, örökké „nyüzsögni” kell. A piac után „beszaladgáljuk” a fél országot is. Az új tevé­kenység kialakításáról a ve­zetőség dönt, s az erőforrá­sok összpontosításához igyek­szünk megnyerni a tagságot. A szövetkezet fejlődése a konfékeióegységben a ter­mékváltással kezdődött, s a piacváltással folytatódik. Ko­rábban h megrendelők kis mennyiségű ruhák készítéséi igényelték, s ráadásul a sok­szori alvállalkozói áttétei kö­vetkeztében a nyereségből ide már kevés jutott. A Váci Kötöttárugyárral kerültek kapcsolatba, s így közös meg­elégedésre — közvetetten — jelentős értékű terméket ex­portálnak a Szovjetunióba. Az igény növekedett, újabb üzemeket hoztak létre, s a gyár segítette őket a terme­lés korszerű szervezésében is. Tavaly, egy másik szövet­kezet, alvállalkozójaként bér­munkát végeztek tőkés cé­geknek. Most a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalattal való kapcsolat alapján köz­vetlenül szállítanak különféle ruházati termékeket hol­land, belga és nyugatnémet cégeknek. A múlt év máso­dik telével kezdődően 80 bedolgozót foglalkoztatnak. Ez azért is jó. mert szükség esetén a bedolgozók a szala­gok mellett is helyettesíthet­nek. Élnek a külső lehetősé­gekkel is. A konfekcionálás­sal foglalkozó barcikuj üze­mekkel: — a Kézműipari Vállalattal, a Habselyem Kö­töttárugyárral — alkalomsze­ren együttműködtek. Most a városi pártbizottság támoga­tásával ezt rendszeressé te­szik. Végeredményben a szö­vetkezet — a lehetőségekkel élve — az idén közel 30 szá­zalékkal akarja növelni az exportját. Az együttműködés, az új vállalkozás több formáját al­kalmazza a lakáskarbantartó részleg is. így például tíz kisiparost vontak be a mun­kába, s emellett szakcsopor­tot, hoztak létre. Egy hónap­ja a lakáskarbantartóknál és a lakatosüzemben az egy ösz- szegú bérutalványozással kí­sérleteznek. Az eredmény — mondja az elnök — bennünket is meglepett; három hét helyett 5 nap alatt készültek el az egyik üzemben a munkával. A lakossági javítás-szolgál­tatással tavaly is az élen jártak. Ez elsősorban a rá­dió-tévé és a háztartásigép­javító részleg érdeme. A múlt cv vége felé áttérlek az átalánydíjas elszámolásra. Belényi Albert, az utóbbi részleg vezetője ezt mondja: — Amennyiben a megren­delő úgy kívánja, már reg­gel 6 órakor kezdünk, s ha kell, este 0-ig is dolgozunk. Űj módszerünk: reklamáció esetén az szünteti meg dli- mentesen a hibát, aki a munkát korábban elvállalta. Reklamáció alig ajcad. Meg­találjuk a számításunkat, hi­szen a bérünk 40—80 száza­lékkal növekedett. A háztartásigép-javító rész­leg területe meglehetősen nagy, 50—60 községre terjed ki. Ezt új körülmény tette szükségessé. A kiskerttulaj­donosok, a háztáji gazdálko­dók — a fejögéptől kezdve a rotációs kapáig — igen sok mezőgazdasági kisgépet vá­sároltak, s a szövetkezet vál­lalkozott ezek javítására is. Az átalánydíjas elszámolás előnye, hogy a korábban veszteséges részlegek nye­reségesek lettek. így dolgozik a lakáskarbantartó részlegnél — lakások, óvodák, iskolák karbantartásánál — egy 12 tagú csoport is. Azt mond­ják, ez hatékonyabb, mint a szakcsoport Szénégető József, a Ka­zincbarcikai városi Pártbi­zottság titkára így értékeli a közösség munkáját: — Kazincbarcika 1981 ja­nuárjában lett járási jogú város. Hat település tartozik hozzánk. Megnőtt a szövet­kezet területe, feladata is. Véleményünk' szerint: előre­látóan gondolkodnak, jól al­kalmazkodnak a változó igé­nyekhez. Meg vagyunk elé­gedve törekvéseikkel, mun­kájukkal, a munka minősé­gével. Ezt a célravezető mód­szerek egész sorának alkaJ- mazásával érik el. Csorba Barnabás Víztisztító rendszerek fővállalkozásban Már több, mint tíz válla­latnál alkalmaznak olyan korszerű víztisztító rend­szert, melyet Gyulaváxi Im­re mérnök találmánya alap­ján a Novex menedzselésé­vel fejlesztettek ki a közel­múltban. Több- külföldi cég is ér­deklődik a hagyományosok­nál lényegesen nagyobb tel­jesítményű rendszer iránt. A találmány alkalmazásá­val — speciálisan kiképzett ferde műanyag csővezeték­rendszeren keresztül ára­moltatják a szennyvizet — gyorsítható a tisztítás. A rendszer nemcsak az új lé­tesítményeknél alkalmazha­tó, hanem beépítésével a meglévő telepek kapacitása is növelhető. Nemrégiben készült el a mohácsi ivóvíz- tisztító mű, ahol mintegy tízezer köbméterrel bővítet­ték a kapacitást úgy, hogy a beruházási igen rövid idő. 14—tS nap alatt végeztek el. A technológiát külföldön nem liceríeként fogják ér­tékesíteni, hanem maguk vállalkoznak a hasznosítás­ra. Ennek érdekében nem­csak Magyarországom, ha­nem a jövőben külföldön is vállalkoznak az új rendszer kulcsra kész elkészítésére. Szerelés feszültség alatt A statisztikák szerint a gondosan szerkesztett feszült­ségmentesítési szabályok el­lenére évről évre sok halá­los baleset történik a villa­mos hálózatokon végzett ja­vítási, karbantartási munkák közben. A bonyolult — vi­szonylag sok Időt igénylő és kényelmetlen — kapcsolási múveletsorozatot ugyanis gyakran nem megfelelően hajtják végre a dolgozók. Akár könnyelműségből, akár figyelmetlenségből — a kö­vetkezmény ugyanaz. A vil­lamos hálózatok üzemeltetői ezért a feszültség alatti mun­kavégzésnek (FÁM) a ko­rábbinál sokkal korszerűbb technológiáját igyekeznek meghonosítani és elterjeszte­ni. Külföldi tapasztalatok alapján ugyanis lényegesen kevesebb baleset, várható, ha a szerelők feszültség alatt, a nem a hagyományos feszült­ségmentesítéssel végzik mun­kájukat. E látszólag ellent­mondásos álláspont hívei az­zal érvelnek, hogy a feszült­ség alatti munkát csak az e célra kialakított, különleges szerszámokkal és védőfelsze­relésekkel lehet végrehajta­ni, a technológiai előírások és r műveletek pedig egysze­rűek és logikusak, általában ■aiivtenlri számára könnyen beláthatóak. A FÁM eseté­ben a munkahely cl téveszté­sének — ami a halálos áram­ütés egyik gyakori oka — nincsen jelentősége. Az is a nagyobb biztonságot szolgál­ja, hogy munka közben nem kell sietni, kapkodni, hiszen ez a technológia — a hagyo­mányossal szemben — nem zavarja a folyamatos villa- snoeenergia-ellátáiit, Képünkön: fesz.ültség alat­ti hálózaton dolgozó szere­lőket: láthatunk. A munkát kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, köny- nyű rudakra szerelt, és tá­volból működtethető szerszá­mokkal végzik. A szerelőhöz, közel kerülő kábeleket spe­ciális szigetelöburkolattal lát­ják el, a vezetékbontáshoz szigetelt áthidalásokat hasz­nainak. Tóth Barna is esztergályos, de még csak egy esztendeje ismerkedik a szakmával. Az oktatóin szerint eddig eredményesen. Fajtán László felvétele Aki eljut a harmadévig... Tanulók tanműhelyben Esztergalyotí és lakaios szakmái tanuló fiataloknak ad helyet már sok éve a gya­korlati képzéshez az Autóid JJ mezőkövesdi gyára. Az őszi tanévkezdés nem kia vál­tozással szolgál majd: új tanműhelyt kapnak a tanu­lók. Szeptember 1-én adják ál az űj oktatótermeket a gyár egyik telephelyén. Sem na­gyobb, sem felszereltebb nem lesz a reginél, az áttelepülési pusztán az indokolja, hogy a jelenleginek á helyére a gyár­nak egy olyan termelő részle­ge kerül, amely a közvetle­nül mellette levő szereidét szolgálja ki. Az évet viszont, ami a kép­zés gyakorlati részét illeti, a szakmunkásíiatalok még itt zárják. Róluk (és velük is) be­szélgettünk obtjártunlckor Tóth Imrével, aki húsz esz­tendeje szakoktató a 101-es sz. Szakmunkásképző Intézet mezőkövesdi iskolájában, s tíz éve tanítja ebben a mű­helyben a fiataloknak a szak­ma gyakorlati fortélyait. — Két dologban a hármas szám a jellemző — mondja. Az évfolyamra és a szakma­számra. Az esztergályosság és a lakatosság mellett ugyanis itt történik mezőgazdasági gépszerelési szakmában a .szent.istvani és a mezőköves­di Matyó Termelőszövetkezet fiataljainak a gyakorlati kép­zése is. Az idei tanulólétszám 49, ami megfelel az eves át­lagszámnak, — Sokan maradnak a gyár­ban a végzettek közűi? — Szakmunkás-utánpótlási gondjai nincsenek a mező­kövesdi Autóvillnek. Akik megkapják a bizonyítványt, azoknak több mint a fele ma­rad. a többiek Miskolcon. Egerben, vagy a környező tsz-ekben keresnek munkát? — Milyen a színvonal? — A gyerekeknek gyenge az előképzettségük, szinte mindenféle szempontból. A legtöbbje szerét dolgozni, jó a manuális készsége, de a ta­nulástól húzódoznak. Sok olyan tanulóm van, aki itt a műhelyben ragyogóan produ­kál, de a helyesírása egyene­sen hajmeresztő. Minden év­ben akad olyan is, akiről le kell mondanunk... Az idén is lesz két. gyereküknk. akiről kénytelenek vagyunk kijelen­teni: nem alkalmas a szak­ma i-a. — Miért? — Nézze..ha valaki se tanulni, se dolgozni, se beil­leszkedni nem képes, abból nem tudunk embert faragni a legjobb indulattal sem. Ez viszont már az első. legfel­jebb a másodévben eldől. Mert. áld eljut a harmadévig, az kiállta a próbát. Szakmun­kás lesz belőle. Hogy milyen? Hát ugye, az is változó... A gyerekek többsége egyébként különböző kömye­jíö községekből jár be, Az előbb említett nagyon gyen- geki'öl még csali annyit ér­demes megjegyezni, hogy re­mélhetőleg egyre kevesebben lesznek, hiszen maholnap úgy megszigorodnak a felvé­telik a szakmunkásképzőkbe fe, hogy ma már ott tartunk, a 101-es is válogat a felvé­telizők között... — Kit, mi hoz ide? — Ebben igazán nem én va­gyok az illetékes. Ezt inkább tőlük kérdezze. A mühelyzaj elül, amikor belépünk, a másodéves esz­tergályosok a gép mellől kí­váncsian mustrálhatnak min­ket. Ök már „érettek” ahhoz, hogy bérmunkát is végezze­nek idegen vállalatoknak, most például tengelykapcso­ló szállítót. Murányi János, hanyag lc- zserséggel próbálja leplezni elbizonytalanodását. — Kövesdi vagyok, véletle­nül kerültem ide. A kohóipa­riba jártam egy évet. s évzá­rás előtt két héttel tanácsol­tak el. — Megszeretted as eszter­ga l.y osságot? — Még érzem a kényszerű­séget. Ha végzek, tovább sze­retnék tanulni. Szeretem pél­dául a történelmet. A tibolddaróci Varga Zsolt­nak sem a gépi forgácsolás volt az álma nyolcadikban. Asztalos akart lenni, s végül itt maradt számára lehetőség. — En már megszerettem ezt a szakmát. A szüleim a A nyári gyümölcs feldolgo­zási. üdítőital- és sörké­szítési „nagyüzem” bekö­szöntésével megnőtt az igény a Szabadegyházi Tzocukor ér Szeszgyár terméke, a ku­koricából készült, folyékony izocukor iránt. A különle­ges tartálykocsik naponta 150—’160 tonnán >01 szállíta­nak el a felhasználókhoz. A szirupsűrüségú, áttetszőén tiszta folyadékot a konzer- vek és az üdítő italok éde- sítésére, a sör erjedésének elősegítésére használják. Al­Az egészséges táplálkozási, a diétázók, kórházi betegek el­látását segítő új termékeket mutattak be kedden Szolno­kon a kereskedelmi és ven­déglátóipari főiskolán a ga­bonái par szakemberei. A t" ír ismeri szója-, rizs-, borsóHsz- len, étkezési búzacsírán, kor­helyi téeszben dolgoznak, ágé tervezem, én is hazamegyek,' ha végzek. Takáts István örökös ha­dilábon áll a fizikával, főként azért, mert a tanultakat vé­leménye szerint nem tudja a munkapadnál hasznosítani.' Általában véve \nem rajong az elméleti dolgokért, dol­gozni viszont szerel. — A szakmát Miskolcon, ajánlották nekem, a Pálya- választási Tanácsadó Intézet­ben. Lehetett benne valami, mert hamar összebarátboz- * tunk ... 'Szüleim kövesd) ek, nyugdíjasok. Ha végzek, ma- . radok az Autóvillnél. — Na, fiúk, dolgozni, ro«n-é»* kára fel! Különben hozom a történelemkönyvet! — fenye­geti meg tréfásan a csoportot! a beszélgetés végén Tóth Im­re, jelezve ezzel a „félig- viccéi” is, melyik a leg-nem- szeretemebb tantárgy a szak­iskolások körében. Felhangzik a gépzaj, Ü1 ott- nevetgélés. miközben kifelé menet Tóth Imre még meg­jegyzi ; lassan befejeződnek! az első-másodévesek Köré­ben az ellenőrző munkák, most például egyoldalú fedél és köszörűtengely megmun­kálása a vizsgafeladat. Az eddigi eredmények — jo kö­zepesek. s az oktató alig észrevehető, apró vállvo- nása arról árulkodik: volt már éppen jobb is. Keresztény Gabriella kalmazása sok szempontból előnyös: olcsóbb' a kristály­cukornál. oldásához nincs szükség külön energiára, s mivel t'ruktózt — gyümölcs- cukrot — tartalmaz, iz- és minőségjavító hatása is van. A gyár évente 29 500 tonna izocukrot készít. Egyelőre csak a „nagyfogyasztók” is­merik. de tervezik, hogy — előreláthatóan jövőre — műanyag flakonokba töltve a kiskereskedelemben is forgalomba hozzák. pán kívül megismertették a bemutató közönségét a Szé­kesfehérvári élnhónai pari Tésztagyár különféle pan.tr- poraivab a búzacsírával dú­sított. tejbegrízporral, a fánk- ixtrral, az ízesített daragou*» bóccaL J Izocukor a konzerv- és söriyárata Ili termékek diétásoknak \

Next

/
Thumbnails
Contents