Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
ÉSZAK* MAGYARORSZÁG 4 Újhelyi feljegyzések A Met is „épiieif ten Balettiskolóbon. Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zeiplén Böngészés a honismereti mozgalom megyei tájékoztatójában 1983, június 8,, szerda Tegnap és ma: Országos mnzenmigazgatoi értekezlet Miskolcon r" Ár építkezés „fienerálmű•vezetöje” egyetért: már ő ia szívesen öltözne ünneplő ruhába, hogy a művelődési központ színháztermében ott legyen az ünnepélyes nyitáson. Hogy az a bizonyos nap mikor jön el, nos, ezt Sátoraljaújhelyen még senki sem tudja teljes bizonyossággal megmondani. Talán ... Talán ez év augusztusában, az alkotmány ünnepén találkozhatunk... Nem véletlenül került szóba ez a téma, amikor összefutottunk az építési szakemberrel. Előtte néhány perccel mondta a művelődési közvont igazgatója, Rónay Ferenc: — Ha itt élne közöttünk, akkor érezné igazán, mennyire óhajtják már a város lakói, hogy jöhessenek a művelődési központba. Bejönnek hozzánk, megállítanak az utcán: „Én is kérek bérletet ... Nekem kellenek belépők ... Engem se hagyjanak ki.. ” — pedig még nem is tudják, hogy mi lesz, mikor lesz? Nagy a várakozás északi városunkban. Az újhelyiek nagyon szeretnék újra használhatónak tudni az intézményit újra birtokba venni. Talán nem téved nagyot az idegen, ha azt véli, különösen felparázslott az érdeklődés tüze, amióta a „szomszédvár“ — Sárospatak — lakosságának vágya beteljesült, átadták a művelődés házát Nem irigykedő* ex.-, vBW» JrSSSSEL., Wm* tzyrm aekan járnak át mosta- ' oébeaa az új művelődési, hás- :he. * rendezvényekre. Egyébként üss. később is számítunk * közelségre, a patakiak segítésére. Azt tapasztaljuk, 1 %ogy mindkét részről meg- ! van sce együttműködési haj- ' "fám, bízni lehet abban, hogy a két véres javára szolgál ea ! « fam&ban. Suit é*»s aibéríeteskednek már az újhelyi művelődési központ rendezvényei szerte a városban. Sok éve kezdődött meg a felújítás és bővítés. Ha az utca embere rászánja magát mostanában, hogy megnézze, hogy áll a nagy munka, a főbejárat előtt megállva nem kap túl »ok biztatást. A falakon „szeplők”, sőt „injekciófuratok” nyomai láthatók. Ahogy haladt előre ez a felújítási munka, úgy derültek ki újabb és újabb javítani-, helyrehozni valók. Beljebb kerülve már több szebb látható. — A nagy munkán túl vannak már az építők — biztat Rónay Ferenc —, igazából az utolsó simítások vannak hátra. Most kell felöltöztetni a házat. Nyugodtan mondhatom, ha ez az öltöztetés véget ér, nagyon szép művelődési komplexumot kap a város lakossága. Olyat, amelyik nagyon sokat tud, mindent meg lehet benne csinálni. Az új épületrésszel több, mint ezer négyzetméter alapterületű lesz.az Intézmény, s umí igen lényeges: egyszerre több dolog történhet. A négy nagyobb térben például egy időben lehet diszkózni, énekelhet kórus, lehet színházi előadás, próbálhat a Hegyalja Együttes ... Ehhez még A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás kezdetének 30. évfordulója alkalmából nagyszabású magyar könyvkiállítás nyílt kedden Pozsonyban. A kiállítás mintegy 1500 kötetnyi anyaga a két ország kiadóinak együttműködésében Magyarországon megjelent művek keresztmetszete mellett átfogó képet ad az utóbbi évek magyar könyvkiadásá- i Mák értékeiről ifi. hozzá kell számítani a kisebb helyiségeket, tizenöt kisközösségnek tudunk helyet adni találkozásra. Ezek a szavak némiképpen megnyugtatók, sejtetik, hogy nem kell már sokáig várni az átadásra, nem lesz már ha tár idő-tologatás. * A művelődési központ nagyterme — a színházi és mozielőadások helye — párját ritkítja majd a megyében. Színpada, színpadi technikája a legigényesebb helyzetekben is működőképesre készült. S ha fölnéz majd valaki a székből az ég felé, felújítva láthatja azt a kovácsolt díszrácsot, amit az itt élt Mendik bácsi még a 20-as években csinált. S minden bizonnyal azt is érzékelni lehet majd, hogy itt van az ország két-három nyitott (nyitható) színháztetőjének egyike is, működőképesen ... Apropó, székek .. Hát bizony ezeknek még csak a helye látható. „Nyomuk” azonban sok helyütt van már. Történt ugyanis, hogy a Gyulai Faipari Vállalattól megrendelt nézőtéri székek rég megérkeztek ugyan, de balesetveszélyesre gyártottam Hosszas csatában tudták csak megvívni a helyiek, hogy ne ezeket kelljen beszerelni- beépíteni a házba.... Sokkal örömtelibb a másik hír: a színpadról készített alaprajzot már megküldték az ország több színházának, a szükséges ismertetőkkel, abból a célból, tudják mire képes a fogadóhely, s esnek megfelelően ajánljanak előadásokat. Az igazgató hozzátette: „Azért is szeretnénk sok javaslatot, ajánlatot kapni, hogy ezekből válogatva egy arányos színházi évadot tervezhessünk meg.. * Mindez még a „majd“ állapota. A jelen: — Ez az az időszak, «mikor már az átadás utáni időszakra kell koncentrálnunk. Nem csupán a kisközösségekre kell gondolnunk, s nem csupán Űjhely lakosságára. Ha már meglesz ez a szép intézmény, a környező településekre is hatnunk kell; egyébként járási funkciója is van a művelődési központnak. Az az átmeneti állapot ez, amikor közel van már a „lesz” — de addig is van a „még”... A nyári hónapokban a kényszerű körülmények között szervezzük a zenés esteket, a pódiumműsorokat, de az az igazság, hogy egyre kevesebb a helyünk, s igényes, komoly rendezvényekre ezek nem alkalmasak. A nyitásig tehát főleg a pataki ház rendezvényeire lesznek rászorulva az itt élők. A jövőről még egyszer azt mondhatom, hogy sok gondolatunk, elképzelésünk van, munkatársaimmal azon vagyunk, hogy a várható őszi nyitás után igazán működő intézménybe „költözhessenek be” az érdeklődők, művelődni vágyók. A terveket is építeni kell... A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében 30 év alatt Csehszlovákiában csaknem négyezer címszó jelent meg — több mint 4,5 millió példányban; Magyarországon is majdnem ezer cím — több, mint ötmillió példányban. A két ország közös könyvkiadásának oroszlánrésze van abban, hogy az UNESCO adatai szerint a cseh és a szlovák irodalom alkotásaiból a legtöbbet magyar nyelvre fordították le. A Szülőföldünk, Bonod- Abaúj-Zemplén című megyei honismereti mozgalmi tájékoztató 1983/5. száma igen gazdag és színes tartalommal jelentkezik. Az első nagyobb témakör: ifjúság is honismeret. Ebbe*» olvashatják Vagy Géza Írását A honismereti kör szerepe a tudatformálásban címmel, E gerszeginé dr. Kurták Br.zsebet Honismereti szakkör egy gimnáziumban című írását, a putnoki gimnázium szakköréről, illetve annak munkájáról. (Érdemes megjegyezni, hogy az ózdi honismereti pályázaton e gimnázium igen szép eredményekkel szerepelt) Itt olvashatjuk Martinak Já- nosné beszámolóját a sátoraljaújhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában működő Ifjú Történelembarátok Körének tevékenységéről, és merőben új adalékokkal gazdagít Bujdos János írása — Szakmatörténeti diákkör egy szakmunkásképző intézetben címmel —, amely a szakmunkástanulók körében folyó honismereti munkáról ad számot. Végül ebben a témakörben olvashatjuk dr. Kovács Dániel írását A honismeret a pedagógusképzésben címmel. így a kiadványnak ez a fejezete az általános iskolától kezdődően a különböző középfokú tanintézeteken át a főiskoláig mulatja be, miként folyik ezekben az intézményekben a honismereti munka. A História című fejezetben ár. Faggyas István Keleméi1 népi szokásairól, Molnár Mihály a gömöri keresztekről, Viktor Gyula a rudabányai vasércbányában hajdan dívott étkezési szokásokról, Szikora András az egykori kuruc generálisról, Andrássy Miklósról, a „dervis-generálisról”, Zelenák István a társadalmi tényezőknek a helynévadásban a Taktaközben játszott szerepéről ír, illetve folytatja a Szülőföldünk előző számában kezdett dolgozatát, végül ebben a fejezetben találjuk Dobosy László írását néhány óztfi fold raja név eredetéről. Emlékhelyek címmel jelentkezik a következő fejezet, amelyben irodalmunk helyt hagyományainak feltárásához dr. - Kovács Dániel ad gyakorlati tanácsokat, dr. Hőgye István pedig a Zemplén megyei Levéltárban található két Arany János-levelet mutatja be. A Fórum rovatban dr. Tóvári Judit a sajtóról, mint történeti forrásról, Alföldi i-cszlóné a megyében működő honismereti közösségekről ír; megemlékezést olvashatunk a 80 éves Uj- szászi Kálmánról, majd dr. Csorba Csaba a történeti gyűjtés feladataihoz ad gyakorlati útmutatókat. A Krónika rovat' megemlékezik több helytörténeti vonatkozású megyei eseményről és „Beszél, mint a vízfolyás”; „Beszél, beszél, be nem áll a szájai”; „Egész nap jártalja a száját” — ezek a szólások mintha azt sugallnák, hogy beszélni könnyű. Nézzünk még egyel! „Beszél, beszél, de nem mond semmit.” Szerintem ez a megállapítás a helyes válaszadás kulcsa. Nem beszélni nehéz, hanem mondani valamit. „Jót s jól” — írta Kazinczy Ferenc több mint százötven éve. Igaz, a versírók elé állította ezt a követelményt, de mindenkire érvényes, aki valamit cselekszik. Cselekedet, tett a nyelv segítségével való megnyilatkozás is. „Jót...!” — ez a beszédben emberséges, igaz és ienyeges megállapítások, szándékok, kérdések megfogalmazását jelenti. „ ... s jól” — azaz kellő pontossággal se többet, se kevesebbet nem mondva, mint ami szükséges ; kellő érzékletességgel, kellő hangerővel, hogy el Is jusson annak a fülébe, akinek szánták; a hangok kellő megformáltságával, hogy az illető meg is értse; vagyis A Művelődési Minisztérium rendezésében kétnapos országos múzeumigazgatói értekezlet kezdődött tegnap, június 7-én Miskolcon. Az értekezlet ma folytatódik és egyben be is fejeződik. Az országos tanácskozáson részt vettek az országos jellegű múzeumok igazgatói, a 19 megyei múzeumi igazgatóság vezetői, a 19 megyei és a Fővárosi Tanács szak- igazgatási szerveinek képviselői, az egyházi és a különböző miniszteri tárcákhoz tartozó múzeumok vezetői. A házigazda szerepét a miskolci Herman Olló Múzeum látta el, annak igazgatója — dr. Szabadfalvi József — üdvözölte elsőként a kedden tíz órakor kezdődött megbeszélésen a vendégeket, köztük a Művelődési Minisztérium több magas beosztású munkatársát, a helyi szervek képviselőit, majd a vendéglátó megye képviseletében Kerekes László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott köszöntőt. A tanácskozást dr. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetője irányította. Sárospatakon, a Comenitts Tanítóképző Főiskolán tartják június S-án és 9-én a tanítóképző főiskolák főigazgatóinak kibővített kollégiumi ülését. A mai napon a felsőoktatás távlati fejlesztési tervét vitatják meg, amelyet Sző vény i Zsolt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője ismertet a főigazgatói kollégium résztvevőivel. HolZánkai Zánkán tartották meg a® elmúlt hét végén a helyőrségi művelődési otthonok gyermek művészeti csoportjainak fesztiválját. A találkozón a miskolci művelődési otthon — amely tevékenységéért elnyerte a zsűri külön- díját is — helventagú csapattal képviselte a miskolci színeket. Szépen szerepeltek csoportjaik a zánkai fesztiválon. A prózamondók verúgy, hogy a beszéd minden eleme — a hangerő, a hangsúly, a hangszín stb. — segítse a szemben állót a megértésben. Melyik fontosabb a kettő \ közül? Benkő Loránd professzor néhány évvel ezelőtt egy Nyíregyházén rendezett anyanyelv-oktatási konferencián az alábbiakat mondta: „ ... vajon melyik a lényegesebb veszély a nyelvhasználatban magában is, de nem utolsósorban annak a társadalmi magatartásra való visszahatásában is? Az-e, ha valakinek a közlésében tipikusan nyelvtani hibák jelentkeznek, például iktele- nül ragoz ikes igéket, egyen- lőré-t mond egyelőre helyett, el kell menjek-et el kell mennem vagy el kell, hogy menjek helyett, sőt horribile dictu — egyszeregyszer még -suk-, -sük- özik is? Vagy aß-e, ha valaki nemtörődöm, hányaveti közléseiben minimális tekintettel sincs a hallgató megértési érdekeire...?” A végletes rosszat (vagyis amikor semmitmondó, esetKét téma szerepelt a napirenden: az első a történeti muzeológia helyzete és feladatai a legújabbkori ismeretek terjesztésében, amit a minisztérium előzetesen kiadott előterjesztése alapján vitattak meg; a másik téma, amit hasonló előterjesztés alapján vettek bonckés alá, már inkább szűkebb szakmai jellegű volt, s a múzeumi szakfelügyeletről szóló, 1968-ból származó rendelet végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket vizsgálta. A tanácskozásokat követően a vendégek tegnap megtekintették a Miskolci Képtár állandó kiállítását, valamint a diósgyőri várat, ma pedig megismerkednek az avasi műemlék templommal, ahol rövid orgonahangversenyt is hallgatnak, megismerik a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállításait, a Kossuth utcai Borsod—miskolci Múzeumot, majd Mezőkövesdre utaznak, ahoi a Matyó Múzeumot, a Mezőgazdasági Gépek Gyűjteményét, valamint a három matyó tájházat keresik fel. Itt fejeződik be az országos értekezlet programja, s innen utaznak haza a m úzeumigazgatók. w*p, június 9-én kft szekcióban folytatják a munkát, A főigazgatói szekcióban az 1980-ban bevezetett tanterv alkalmazásának; tapasztalatait vitatják meg a résztvevők, míg a párt- és szakszervezeti titkárok a tanítóképző főiskolák KISZ-szervezeteinek és szakszervezeti bizottságainak együttműködését vizsgálják. sikerek senyében Deine Tímea arany és a miskolci 6. sz. Általános Iskola tanulóiból „verbuválódott” furulyazenekar ugyancsak arany minősítést kapott,. A íürulyazenekar a zsűri különdíjót is megkapta. Bronz fokozatot ért el a lies sz. Általános Iskola kamarakórusa, míg a 7-es sz. Általános Iskolában működő bábcsoportjuk ezüst m inősi- íést szerzett. leg hazug tartalmat zavaros megfogd!mazásban, szépségre nem törekvő megnyilatkozásban kapunk) mindenképpen elutasítva — a sima hegedű semmitmondás és \ó- csörtös, darabos, eset eg nyelvtanilag hibás vagy nem eléggé jó hangzású, de igazságokat kimondó beszéd közül — inkább az utóbbit becsüljük! Természetesen tudnunk kell, hogy nem ez az igazi, hanem az, amikor jó, igaz és fontos tartalom széo formában jelentkezik, vagyis amikor a beszéd dallama, a hangszín, a hangok tisztasága külön élményt ad, azaz amikor a forma szépsége erősíti a tartalom Igazságát. Bármilyen furcsának tűnik, az ilyen beszéd elsősorban a jellemen múlik. Ha az ember akkor szól, ha van mit mondania, ha csakugyan azt akarja, hogy akihez beszél, az megértse őt, ha tiszteli mind önmagát, mind azt, akivel közölni akar valamit, akkor ösztönösen is arra törekszik, hogy szépen közölje gondolatait, .j Tcnagy József Magyar-csehszlovák könyvkiadás kiadványról. Szépen magyarul — szépen emberül „Beszélni nehéz” valóban? Főigazgatói értekezlet í
