Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
'Ti t983, jüfiitíe 7„ kedd ■ : ESZAK-MA6YARORSZÁG 3 r Yalamíben éltéit «s az ankét a megszokottól. Rövid volt, talán túlságosan is rövid. Űjitási anlcéton az ember hozzászokott már a több órás vitákhoz, élénk hozzászólásokhoz, örömöt és bajt egyként kiteregető Véleménynyilvánításokhoz. A Diósgyőri Gépgyárban a közelmúltban megtartott újítási ankéton viszont mindösz- sze egy ember élt a véleménynyilvánítás jogával. Rövid mondandója után a megsűrűsödő csendet az elnökség szóvá is tette, de ettől nem lendült üjabb kéz a magasba ... Ne vágjunk azonban a dolgok elébe. A Murányi Gyula műszaki igazgató által tartott, s az 19í.2~es év újítási és találmányi mozgalmát. részletesen elemző beszámolóban számtalan olj'an utalást hallhattunk, amely magyarázatot adott a tapasztalható viszonylagos passzivitásra. ELMARADTUNK A VÁRAKOZÁSTÓL „Feltalálói es újítói tevékenység nélkül nincs gazdasági és társadalmi . előrehaladás” — szögezte le beszámolója elején a műszaki igazgató, majd a mozgalom megindulása óta született néhány számadattal érzékeltette: a gépgyári kollektíva az évek során miként felelt meg a követelményeknek. A vállalat dolgozóinak az újítási mozgalomban eddig végzett kiemelkedő tevékenységét jelzi az a több mint 73- ezer beadott, és több mint 30 ezer hasznosított újítás, amelyből 550 millió forintot is meghaladó gazdasági eredmény szárAnkét a gépgyárban r lij tennivalók az újitómoznalumért mázott. Erkölcsi elismerésként pedig az eltelt időszakban 703 esetben kapták meg a Kiváló Újító kitüntetés valamely fokozatát. Az elmúlt évi újítási eredmények viszont elmaradtak a várakozástól, sőt még az előző évek eredményeitől is. Az 1982-es évet taglaló mutatók számadataira nem térünk ki. Ami ezekből a számokból kidéiül: a várakozással ellentétben néhány mutató kivételével az újítási mozgalomban visszaesés tapasztalható a gépgyárban. Pedig az elmúlt esztendőben újítási versenyt is hirdettek azzal a céllal, hogy a csökkenő tendenciát megállítsák, de mindez csak a fiatalok és nők újítási tevékenységében hozott változást, esetükben ugyanis minden mérhető mutató jobb az előző évinél. TOVÁBB ROMLANAK AZ ÜGYINTÉZÉS KÖRÜLMÉNYEI A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utolsó három évben egy nemzedék- váltás is elkezdődött az újítóknál, amit alátámaszt a fiatal és női újítók számának a növekedése is, valamint az a tény, hogy a három év alatt a kitüntetettek 67 százaléka részesült első alkalommal elismerésben. Az utánpótlás szempontjából nézve ez biztató. összességében véve is esőkként az elbírált újítások száma 1982-ben az 1981- hez képest, 3,9 százalékkal. A bevezetések elhúzódása többszörösen káros, nemcsak a vállalati, hanem az egyéni érdekeket is sérti, s annak ellenére, hogy megcsappant az újítások száma, semmit sem javultak, sőt fokozatosan tovább romlanak az ügyintézés körülményei. ŰJ RENDELET - AZ ÚJÍTÁSOKÉRT A beszámoló még jó néhány — a munka során tapasztalt — hiányosságot felemlített. Szó esett például az újítások nem megfelelő véleményezéséről, a véleményezési idő elhúzódásáról, arról, hogy gyakori az elbírálásnál a nem kellő körültekintés, hosszú az átfutási idő, s nem megfelelő az ösztönző és szervező tevékenység sem. A hiányosságok döntő többsége — sommázta a beszámoló — a helytelen szemléletből, a rendeletek, szabályzatok ismereteinek a hiányából, illetve azok egyes pontjainak a be nems tartásából adódik. Végűi fa mit lehet termi * megtorpanás ellen? Hogy » mozgalom visszaesése nemcsak gépgyári, hanem országos probléma, azt az a tény is jelzi, hogy különböző szervek által korábban végzett vizsgálatok, és az elmúlt év májusában megtartott újítók országos tanácskozásán elhangzottak alapján, új újítási rendelet alkotására tettek javaslatot. Ez várhatóan a második fél év során lép életbe. A helyi tenni akarást bizonyítja, hogy az utóbbi években kialakult bérhelyzet figyelembevételével a bizalmi testület elfogadta a tervezési, kivitelezési díjak és a normajutalom nagyságának az emelését. Remélhetőleg ez kedvezően hat az egyes újítások megszületésére, és a normamegtakarítást eredményező újítások számának a növekedésére. Vannak azonban további teendők is. így példáuí a megjelenő új rendelet alapján egy új szabályzat kidolgozása, amelyhez a gazdasági számítás módját, a megtakarítás alapjául szolgáló eredmények formáját egyértelműen rendezni kell. S nem kevésbé fontos a meggyőzés fokozása, a döntések meggyorsítása, az éves és hónapos feladatokhoz az aktuális témák biztosítása sem, hogy csak néhányat említsünk az elhangzott célkitűzésekből. K. Ck Sportcipők exporttá I ' A Mezőköveset! Cipőipari Szövetkezet csaknem fennállása óta dolgozik exportra. A, régi dolgozók úgy tudják: a szövetkezet huszonöt évvel ezelőtt került üzleti kapcsolatba, a nyugatnémet Balzér-céggel, amelynek azóta is szorgalmasan szállítják a különböző sportcipőket, Termelésük nagy részét külföldön értékesítik. Amikor * szövetkezet megalakult, a tagok a szó valódi értelmében cipészek voltak — noha, bevezették a szalagmunkát, mégis bármelyikük önállóan is megtudott csinálni akármilyen lábbelit. Kezdetben a szövetkezet nagy gondot fordítóik az , utánpótlásra: a jelentkező fiatalokat megtanították a szakma fortélyaira, cipőipari szakmunkásokat képeztek. Később ez a szakma is elnőiesedett, a fiúk nemigen jelentkeztek cipésztanulónak, a dolgozók többsége jelenleg fiatal lány. A hatvan dolgozó közül jelenleg csupán tizenöten rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal, a többiek betanított munkásként végzik feladatukat. Ennek, természetesen, nem szabad meglátszani a munkán, a termék minőségén. — Mennyiben felel meg manapság a követelményeknek a. szövetkezei tagsága? — Az eredmények miatt ma sem kel] szégyenkeznünk — állítja Rudolf László műszáki vezető. — Az exportkövetelményeknek sikerült eleget tennünk, a minőséget még soha nem kifogásolta a vásárló. Ennek ellenére nem hallgathatunk a gondjainkról, hiszen az eredmények háttere, a műhelymunka bizony gyakran „verejtékszagú”. Tulajdonképpen örülünk, hogy „fiatalodik” a szövetkezet, ám éppen ez adja a legtöbb buktatót is. Vonzó a szövetkezet, mert háromezer- hatszáz forint átlagkeresetet biztosít, egyműszakos munkáért. A dolgozóink többsége fiatal lány, akiknek első munkahelye ez az özem. Legtöbben a környező községekből járnak dolgozni. Éppen ezért nemcsak m szakmát kelj. megtanitasswii, megsBsrette.+nűnA ns- .Vük, hanem a munkafegyelmei, az üzem munkarendjét is el kell fogadtatnunk. — Sikerült? — Tulajdonképpen, ige« — mondja a műszaki vezető, — A szövetkezet gépi felszerelése meglehetősen elavult. Ezek a berendezések már, akkor sem voltak korszerűek, amikor megvásároltuk. Új gépek beszerzésére egyelőre nincs lehetőségünk. Apróbb korszerűsítéseket a technológián elvégzőnk, ám lehetőségeink valójában csak a munka-és üzemszervezésben rejlenek. Évente két-három alkalommal váltunk terméket. Az átállásokat időben meg kell szerveznünk —- az, új termék gyártása még így sem zökkenőmentes. — Jelenleg milyen cipőket gyárt a szövetkezeti — Ax idén 10 millió 600 ezer forint termelési érték előállítását tűztük célul — jegyzi meg Weszehj József- né főkönyvelő. — Ennek nyereségvonzata egy mi llió- ketszázezer forint. Tavaly is ehhez hasonló nyereséget produkáltunk. A belkereskedelem számára 22 ezer pár szabadidő cipő elkészítését vállaltuk ’Bérmunkában dolgozunk a Hungária Cipőipari Szövetkezetnek is, amely ebben az évben ötezer par hokiéi pót rendelt szövetkezetünktől. Termelésünk fennmaradó részéi export- szerződésben kötöttük le: az MSZK-beli Balzer-cég szamára 17 ezer pár hoki-, illetve sportcipőt gyártunk az idén. — Végeznek-e szolgáltató- munkát a lakosság számára? — Lakossági szolgáltatásokat fennállása óta végez a szövetkezet. Ezzel a munkával korábban régi szakembereinket bíztuk meg. A régiek időközben nyugdíjba mentek, újak pedig erre a munkára nem jelentkeztek. Jelenleg javítórészlegünkben bárom nyugdíjas cipészmester dolgozik, csali a részleg vezetője nem érte még el a njmgdíjkorha- tárt... — Tudjuk: a lakossági szolgáltatást javítanunk kell Mezőkövesden — veszd á± * seü Rude!? Lássífe, — Most épül az új szolgálta- toház, ahol a mi eipőjavító részlegünk is helyei: kap majd. Addig is szeretnénk előbbre lépni. Egy gyorsjavító cipőszalon kialakításán gondolkodunk. Több helyre is ellátogattunk, ahol már sikeresen működik ez a . szolgáltatás, s a tapasztaltak alapján akarjuk megnyitni szalonunkat Mezőkövesden ezen a nyárom. A szükséges gépeket már megrendeltük. —-dévalő— Hétfőn az- Építők Sa&há- záh&n Váéeaa -Jenő mezőBazdasági 1 es élelmezésügyi miniszter megnyitóiéval meü- kezdődött, a magtermesztök és kereskedők nemzetközi szövetségének kongresszusa. A tanácskozáson 36 ország szakemberei vesznek részt. Négy témakörben, a gabona-. m zöldség-, a taltarniánynö- vénvek. és a cukorrépa-we- tómag nemesítésében elért eredményekről tartanak előadásokat. üzem - Abaújszántón Nemrégiben új üzemcsarnokba költőitek a Fővárosi Kézműipari Vállalót vegyesipari gyáregysége abaújszántói részlegének dolgozói. Jelenleg 118-an dolgoznak itt, s rugós asztali focijótékokot, illet, ve összecsukható sport-gyermekkocsikat készítenek. Fojtán László felvétel* NEB-vizsgálat Mezőkövesden fl lerinelöszövetkezetek melléküzemeiről A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevekenyse-get vizsgálták meg az elmúlt értendőben a Mezőkövesdi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai. Az. elkészült jelentés szerint a vizsgált három szövetkezetnél 1982-ben az előző évihez képest növekedett az. alaptevékenysegess kívüli termelés. A szövetkezetek a melléktevékenység keretében elsősorban vállalatok számára végeznek munkát. A mellék- tevékenységek előnye egyértelműen jelentkezik a folyamatos munkalehetőség biztosításában. A melléküzemágak működése szabályszerű, az alapszabályban megfelelően rögzítve van. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, ha helyenként tapasztal ható is a túlzsúfoltság, vagy a munkagépek, munkaeszközök elavultsága. A melléküzemekben végzett. munka ellenőrzése mindenütt biztosított, bár a belső ellenőrzés áltál feltár! b i.ányosságok felszámolása érdekében nem mindenütt történik hathatos intézkedés, A melléktevékenységek nagyobbik részét építőipari tevékenység teszi ki. A dolgozók által elvégzett munkák elszámolása a követelményeknek megfelel, a bizonylati fegyelem jó. Az alaptevékenysége« kívüli tevékenységgel foglalkozó üzemek száma lényegesen, nem változott, csak bizonyos mértekben az árbevétel aranya. A népi ellenőrök tapasztalataikat összegezve megállapították, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, figyelembe véve, hogy elsődleges feladatuk az alaptevékenység, ma már nem nélkülözhetik a más tevékenységből származó nyereséget. Es egyértelműen megfelel a nép- gazdasági érdekeknek is. és munkájukra a továbbiakban is szükség van, a jogszabályok előírta keretek között. Az ember, ha nagyobb háztartási gépét, autót, lakást. vagy eppen hétvégi telket szeretne vásárolni (hacsak nem Fortuna asszony kegyeltje), össze kell gyűjtse a rávalót. Manapság már kevesen őrizgetik odahaza megtakarított pénzükét — részben az érte járó kamat, részben pedig a biztonság miatt —, hosszabb-rövidebb ideig az OTP-fiok vagy a takarékszövetkezet gondjaira bízzák. A pénzintézeteknél átmenetileg elhelyezett lakossági megtakarítások — miután lehetőség van arra, hogy bevonják őket a gazdasag pénzügyi folyamataiba — az egész ország hasznára szolgaihatnak. Egyebek között a legkülönbözőbb betétformák teszik lehetővé, hogy a pénzintézetek hiteleket nyújtsanak a különféle lakossági elképzelések megvalósításához, például a lakásépítéshez, háztartási gépek és híradástechnikai eszközök vásárlásához, kisvállalkozásokhoz és így tovább. A lakosság nemcsak betétjei réven részese a népgazdaság pénzügyi folyamatainak, hanem — például ipari vagy fogyasztási szövetkezet tagjaként — vagyona egy részével járul hozzá a kisebb-nagyobb kollektíva any agi boldogulásához. Ennek formája például a régóta alkalmazott rész jegyvásárlás, amely a tagsági viszony előfeltétele A részjegy után a szövetkezet tagja osztalékot kap, azonban az er- tekkapir nem adható el, legfeljebb örökölhető. Ugyancsak a — fogyasztási — szövetkezetek gyakorlatából ismert a célrészjegy, amelyet a gazdálkodó szervezetek abból a célból bocsátottak ki, hogy kiegészítsék sajat tőkéjüket és így teremtenek anyagi fedezetet a különböző fejlesztési célokhoz. A célrészjegy nem forgalmazható, nem jogosít osztalékra, emellett korlátozott az egy személy tulajdonában tartható mennyisége is. Ilyenformán — ha kizárólag a pénztulajdonos anyagi, gazdaságossági megfontolásaiból indulunk ki — ez az értékpapír nem túl vonzó pénzbefektetési forma. Ennek is köszönhető, hogy az OTP vezérigazgatója. az égjük országos napilapban megjelent cikkében javasolta: a cél- részjegyet alakítsák át. érdekeltségi kötvénnyé. Az érdekeltségi kötvény olyan — fix címletű — értékpapír, amely után kamat, és a vállalt kockázat alapján nyereség jár. Az érdekeltségi kötvény az egyik formája azoknak az új kezdeményezéseknek. amelyek a hagyományos megtakarítási formák mellett a korábbinál változatosabb le- ' hetóségekel adnak a lakosság átmenetileg félretett pénzeinek hasznosításához. Ennek elméleti es gyakorlati bázisaként tekinthető a tavaly kísérletképpen tíz településen bevezetett koramu- • nális kötvény. Kiderült: jóllehet, a kommunális kötvények fogadtatása településenként eltérő volt, a kötvény- jegyzés révén felgyorsulhat a városok es a falvak fejlődésé. Természetesen csali akkor, ha az állampolgárok a penz- befektetes .mellett emberi es érzelmi szempontból is vonzó célt latnak a meghirdetett beruházásban. Tataba- nvan például -kommunális kötvények kibocsátása révén igyekeznek meggj’orsitani egy óvoda építését, és hasonló célokat szolgál a Somogy megj’ei Labod községben kibocsátott kötvénj’ is. Hajdúszoboszlón rendelőintézet, a Tolna megyei Tamási községben új orvosi rendelő lesz a lakosság tanácsnak kölcsönadott pénzéből. Makón és a Baranya megyei Bolyban az öregek seociális otthonát korszerűsítik, másutt a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat, vagy az út készül el a remélt határidőnél előbb, a kommunális kötvények segítségével A kommunális kötvényt az OTP a beruházás befejeztével visszavásárolja és a név- értéken felül kamatot is fizet. Három-négy esztendő után évi 5,5 százalék, öt után pedig évi 6 százalék kamat jár. A kommunális kötvényekről időközben kiderült : az ad*' minisztrációban, a jegyzésben akad finomítani, csiszolni való. Mindazonáltal az is tény, hogy ez az értékpapír, ha nem is az egj’-etlen. min- densetre az egyik járható útja a megtakarított lakossági pénzek hasznosításának. Ezt bizonyítja, hogy a pénzintézetek, a vállalatok és a tanácsok a jövőben szélesebb körben számítanak a lakosság (nem kizárólag kommunális) kötvényjegyzéseire. Ari remélik, hogy elsősorban a helyi, de az országos célok (autópálya-építés, új energia- hálózat és így tovább) is megmozgatják a pénztulajdonosok fantáziájút! Tény: aki kötvényt jegyez, számolnia kell ar.zaT, hogj’ pénzét csak meghatározott idő múlva kapja visz- sza. Előnyös viszont a kötvény után járó kamat nagysága, és az is, hogy a sok „apró pénz” hozzájárulhat környezetünk, életkörülményeink, közérzetünk javításához. Nem lényegtelen eredmény ez, mint ahogy as sem, hogy az ország számára is kedvező, ha a szűkös anyagi helyzetben lehetőség nyílik néhány beruházás meggyorsítására. *l » | i Nemzetközi kmaresszos
