Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1983. június 4„ szombat • Kemping í» » Gyümölcs Kenyér • Hajnyírás .Mint arról beszámoltunk,a Magyar Rádió Miskolci Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége legutóbbi Fórum műsorában ,a .nyári vendéglátás e.s kereskedelem témaköreibe illő kérdésekre kereste a \ álaszokat. Most azokat a beérkezett leveleket lapozzuk fel, melyekre a műsoridő keretei miatt nem tudtak a stúdióból választ adni az illetékesek. Heinis Sándorné, a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet elnöke két' rádióhallgatónak válaszol a lap hasábjain. Tamás Zoltánná Miskolc, Győri kapui lakos kérdezi: „Miért nincs Miskolcon' önálló gyermekfodrászal? Jönnek- a vizsgák és évzárók és a. térti fodrászatban nem .szívesen fogadják a gyermek vendégeket, mivel nincs nagy borravalóra remény.” Á szövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy Miskolc valamennyi fodrászüzletében' ugyanolyan vendégnek tekintik: a gyermekeket, mint • a felnőtteket, a fodrászok nem zárkózhatnak, el a kicsinyek kiszolgálásától. Egyébként k i fejezetten gyermekfodrá- szal létezik az Ady-lüdnál és a Dél-Kiliánban. .: „Miért nem készítenek szórólapokat! melyeken ismertetnék a különböző szolgáltatási. fonná kai és azok árait?”» — kérdezte Szabó Zoltánná Miskolcról. Mi vél minden: üzletben kifüggesztették az árlistát, nem tartották szükségesnek külön szórólapok és etrvéb ismertétek" nyomtat&»' síit.’’• • ■ . Sok kérdést kapott a megyei tanács kereskedelmi osztálya, melyekre Malisé Gábor osztályvezető-helyettes válaszolt: „Miként lehetne megakadályozni, hogy a vadkempingezők a tavalyihoz hasonló károkat tegyenek Miskolc környékén az üdülőterületeken és egészséget veszélyeztető magatartást tanúsítsanak? Még alig kezdődött rheg az idegenforgalmi előszezon és máris, ott vannak a '.külföldiek sátrai az. autóparkolók ' sarkaiban, a tapolcai kirándulóparkokban és Miskolc keleti bejáratánál.” — írta levelében Bérezi Zoltán sájószentpéteri lakos. Az osztályvezető-helyettes válasza: Az idegenforgalmi fogadófeltételek javítása érdekében az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Észak- magvarországi Intéző Bizottság és a megyei tanács kezelésében lévő kempingeket jelentősen bővítették. Befejeződött az Éden-kempine 600 férőhelyes fejlesztése. A hollóstetői kemping tereprendezése következtében 150. férőhellyel nőtt a sátorhelyek száma és korszerűsítették a tapolcai, Iglói utcai autóskempinget. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik a Miskolcra látogató bel- és külföldi turisták megfelelő elhelyezését. A városi tanács 1982-ben kiegészítette korábbi rendeletét a vadkempingezés megszüntetése érdekében. A tanácsrendelet értelmében közterületen tilos sátr rat állítani és a gépkocsi- parkolók .sem vehetők igénybe éjszakai szállás céljából, A rendelet végrehajtását és betartását a rendőrség folyamatosan ellenőrzi és annak megszegőivel szemben szankciókat alkalmaz. .Helyszíni bírság 200 forintig szabható ki és szabálysértési eljárás során 3000 forintig terjedő bírságra büntethetők a szabálysértők. A Rakatjai tó környékén is kialakult egy üdülőövezet, ahol nemcsak a hét végén, Iranern hét közben is sokan pihennek. A kereskedelmi és vendéglátóipari ellátás azonban. mintha nem venné észre ezt’’ — írja levelében Kovács Ferenc Kazincbarcikáról. egyben érdeklődött a tó környéki élelmiszer-ellátás fejlesztéséről is. A Rakacai tó partján a Szendrő és Vidéke Al'ész évek óta üzemeltet két büfét,' egy' bisztrót és egy élelmiszerboltot. A vendéglátóüzletek ételkínálata az iüzlet- t/púsnak megfelelő, a bisztróban meleg ételt is lehet kapni. Az élelmiszerbolt május 15-én nyitott és hétfő kivételével — vasárnap is! — 7—14 óra között várja vásárlóit. Tekintettel am, hogy halászati tilalom van érvényben,' alig volt' forgalom a boltban. Az élelmiszer-vásárlási lehetőségeik bővítését nem tervezik, de itt kell megjegyezni, hogy a Szondiéi áfész Szalonnán, már néhány hét múlva, ÁBC-áru- húzat nyit. „Miért nem ellenőrzik a* üzletek zöldség- és gyümölcs- készletét, hiszen nem egy helyen lehet tapasztalni, hogy tönkrement árukat sem értékelnek le. még ha nem tudják eladni.-akkor sem ...” — kérdezte egy rádióhallgató, aki elfelejtett bemutat" kozni. Miskolcon a zöldséget és gyümölcsöt értékesítő üzletek vezetőinek többsége ma már saját hatáskörében ieér- 1 ékelheti az árut. Például a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi . Vállalat üzletei jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemelnek, ahol a leértékeléshez az üzletvezetőnek teljes körűen lehetősége van. A Zöldért Vállalatnál pedig a teljes árukészlet négy százaléka erejéig árváltozási átalányban részesülnek, így a csökkentett értékű áruk árát alacsonyabban állapíthatják meg. „Délután, amikor a legtöbben mennek haza a munkából, elég gyakran nem lehet a miskolci üzletekben friss kenyeret vagy tejet kapni. Miután már többször szóvá tettük ezt. újból kérdezzük: várható-e intézkedés az ügyben?” — kérdezte Napy Géza a Kilián lakótelepről. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Kilián lakótelepen három darab kétműszakos, illetve nyújtott műszakban üzemelő élelmiszerboltot tart nyitva. Ezekbe naponta kétszer szállítanak tejet és kenyeret. Az utóbbi hónapokban osztályunkhoz nem érkezett panasz az üzletek tej- és kenyérellátásáról. Információnk szerint a boltokban, ha nem is mindig nagy választékban. ezek a cikkek megvásárolhatók., Ezek voltak tehát a Fórum adásában megválaszolatlanul maradt kérdések. A rádió- hallgatók körében népszerű műsorban nyári szünetet tartanák, legközelebb szeptember 26-á.n jelentkeznek, amikor a nyugdíjasokat érintő, érdeklő témák kérdéseihez hívnak meg válaszadó vendégeket. Gavallér István Bárkái Barnabás Dr. Stéfán Márton Dr. Takács Sándor Ke re ka szia!-be szél get és a szerkesztőségben Környezetünk védelméről M egyénkben a földrajzi helyzetből, az ipar nagymérvű jelenlétéből, o sajátos természeti értékekből adódóan, a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel kapcsolatos problémák súlyosabbak, a tennivalók nagyobbak az országos átlagnál. Szerenytelen- ség nélkül állíthatjuk, hogy lopunk e témával évtizedek óta rendszeresen foglalkozik, alábbi kerekasztal-beszélgetésünkhöz viszont o környezetvédelmi világnap szolgál alkalmuk Résztvevők: Borkai Barnabás villamosmérnök, o Le. nin Kohászati Művek föenergetikuso, Gavallér István vegyészmérnök, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal észok-magyaror- száai felügyelőségének igazgatója, dr. Stéfán Márton, az Észok-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke, dr. Takács Sándor, a' Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. Észak-M.: — Kezdjük a levegővel. Megyénkben 1100 jelentősebb légszennyező forrást tartunk nyilván, nagyobb részük a Sajó völgyére koncentrálódik. Milyen most a levegőnk? Gavallér István: — Levegőnk szennyezettsége elérte azt a fokot, amit már tovább terhelni nem szabad. Az elmúlt években számos üzem hatalmas erőfeszítéseket telt a szennyezés csökkentéséért, és sikerrel. Köztudott az ózdi kohászat, a hejöcsabai cementgyár eredménye es ugyancsak a nagy eredmények közé tartozik, hogy az erőmüveknél sikerült megépíteni a pernyeleválasztot. Problémának tartom továbbra is . a növényvédő szereket gyártó végyigyá- rakból áradó bűzt, Miskolcon is érezhetőek ezek és továbbra is szennyez az Ércelőkészítő. Dr. Takács Sándor: — Valóban sok a tennivaló, bár 'a javuló tendenciát méréseink is egyértelműen jelzik. Megyénkben 62 helyen mérjük a levegő szennyezettségének mértékét, de a legfontosabb körzetekben ; Özdon, Kazincbarcikán, Leninváros- ban, Miskolcon, Sajószent- péteren 1974 óta állandóan mérünk. Elmondható, hogy megyénkben a kéndioxid mértéke általában télen; a fűtési szezonban emelkedik a megengedett érték fölé, nyáron kevésbé. Ebből az is következik, hogy a háztartások széntüzelésű kéményei is erősen szeny- nyeznek. A porszennyezés továbbra is nagy Özdon, Leninváros térségében, Miskolc egyes részein, Sajó- szentpéteren. Az Ércelőké- szítővel, a növényvédő szerekkel kapcsolatosan elhangzottakat erősíteni tudom. Észak-M.: — Ha a műszerek a megengedett szennyezödési szintnél nagyobbat jeleznek, mi a teendő? Dr. Takács Sándor: — Észleléseinket, a hatósági jogkörrel bíró szervhez, általában a megyei tanács vb építési osztályához juttatjuk el, vagy éppen a természetvédelmi felügyelőséghez és ők megteszik a szükséges intézkedést. Bárkái Barnabás: —Nekünk ugyancsak többször van módunk érezni ezeket az intézkedéseket, de a diósgyőri kohászat igen régi gyár, viszonylag rövid idő alatt nehéz a környezetvédelmi ' előírásoknak minden vonatkozásban eleget tennünk. Nálunk a kohó gáz és a salak-granuláló szennyezi a levegőt. Bírságot is fizetünk, de tény azi is, hogy a korábbi időszaki kokhoz képest javult a helyzet. A kombinált acélműnél 1,3 milliárd forintot. fordítottunk kifejezetten környezetvédelmi berendezésekre es ismeretes, hogy régi technológiáról válthattunk korszerűre, mely jóval kisebb szeny- nyezéssel jár. Egyébként még az idén átalakítunk egy kazánt kohógáztüzelé- süre, ez ismét segít valamit a szennyezés csökkentésében. Észak-M.: — A bírságról esett szó. Bizonyára lapunk olvasói is tudják, hogy az üzemek a szeny- nyezés mértékével arányosan bizonyos összeget fizetnek bírságként a levegőtisztaság-védelmi alapig, ezt,, ..az . aj sípot, , ,pe- ig pályázat útján ugyancsak az üzérnek vehetik igénybe a légszennyezést csökkentő berendezések megépítéséhez. A birság összege viszont még ma is kevesebb, mint amennyibe egy-egy szüróberendezes kerül.. Dr. StcJán Márton: — Ez így igaz, de látni kell azt is. hogy a vállalatoknak sajátos, nehéz a helyzetük. Igen nehéz előteremteniük- a környezetvédelmi beruházásokhoz a pénzt, mivel ez a fejlesztési alapból megy. A kombinált acélműnél meg a BVK új üzemeinek építésénél .is sikerült az egy- milliárd körüli összeget környezetvédelemre fordítani, mert új beruházásokról volt szó, a régi üzemeknél azonban ez nemigen megy. Változtatni kellene a jelenlegi előírásokon. A környezetvédelmi beruházások nem termelésfejlesztő beruházások, tehát a termelési költségek között kellene ezeknek az összegeknek szerepei niüic. Észak-M.: — A szót meg nem vonva térjünk is át rögtön a másik nagy témakörre, a vízre. A kohászatot illetően is bízva a jó hírekben, hiszen tény. hogy a Szinva vörös színe eltűnt, a bűz is, a patakban. pedig itt- ott moszatok’ keltek életre ... Dr. Stéfán Márton: — A kohászatot illetően nagy általánosságban valóban csökken a vízszennyezés miatt kiszabott bírság, de nézzük a nagyobb területeket. Megyénk napi vízigénye ötmillió köbméter. Nagy mennyiség ez, de különösebb lenn.akadások nincsenek. Ennek a hatalmas mennyiségnek nagyobb részét. mintegy 80 százalékát az 'ipar használja fel. Közműves vízellátásunk a 70 százalékot meghaladja, a csatornázottság . 30 . szá-. zalékos, a szennyvizeknek igen kis részét tisztítjuk. Ezzel a vízszennyezés gond- jára-bajára próbálok utalni, de hadd mondjam még el, hogy körülbelül a hetvenes évektől kezdve a mezőgazdaság kemizálásá- nak fokozásával az ipar mellett, mely eddig a felszíni vizeket szennyezte, most már mind erőteljesebbé vált a felszín ' alatti vizeknek a szennyezése is. A vizügyesek számára is szokatlan, hiszen ezek a szennyeződések nem iát- . szanak, de annál inkább éreztetik hatásukat, a kutakban, forrásokban. Fo- iyóinkat illetően a Tisza első osztályú vízminőséggel érkezik hozzánk, viszont a Bodrog, és a Sajó hatására másodosztályúvá romlik.' A Bodrog.^máspd- harmadosztályúként érkezik, ezt mi nem szefm'y'éz- zük tovább. Ugyancsak ilyen rossz minőségben érkezik a Hernád, melybe Hidasnémeti térségében a rendkívül szennyezett Szarlos patak időnként toxikus hulladékokat is hoz. A Bódva viszont első osztályú vízzel érkezik, ilyennek is marad meg. Észak-M.: — A Szartos patak főként a Kelet-szlovákiai Vasmű szennyezését hozza a Hernádba. Milyen a kapcsolatunk a szlovákiai vízügyi szervekkel, egyáltalán azokkal, akik tenni tudnak a vizek tisztaságáért? Dr. Stéfán Márton: — . Megvan a kapcsolatunk, a rendkívüli helyzeteknek — árvíz, nagyóbb szennyezés — kifejezetten jó. Arra törekszünk, hogy az úgynevezett hétköznapi helyzetekben is minél jobb legyen. Szükségünk is van a jó együttműködésre, hiszen nálunk a Sajó völgyében a folvónak ugyancsak felhasználják az üzemek minden egyes cseppjét, méghozzá a forgatások révén több alkalommal is. Az üzemek ehhez .megépítettek mindenütt a szükséges berendezéseket. Az a furcsa eset áll fenn, hogy.pél- dául a diósgyőri kohászat a Sajóból kiemelt vizet tisztábban engedi vissza, mint az a felhasználás előtt volt. Bárkái Barnabás: — örülök ennek a mondatnak, valóban tettünk egyet, s mást á víz tisztaságáért és ez észrevehető, ellenőrizhető a Szinva színe változásában, a már -említett moszatok megjelenésében is. Gyárunknak naponta 110 ezer köbméter ' vízre van szüksége, frissvízigénye 30 ezer köbméter, ugyancsak naponta. Forgatjuk. tisztítjuk a vizet, mentjük, amit lehet. Ehhez kialakítottuk a szükséges berendezéseket és most már sikerült a szennyvízből bizonyos anyagokat is visszanyerni, melyeket a rudabányai vasércmű szívesen fogad, mert hasznosítani tudja. Dr.' Takács Sándor: — A víz -tisztaságának megóvására,- vágj' inkább megteremtésére valóban nagy gondot kell fordítanunk. A mi ivóvizünkben mind a bakteriológiai, mind a ké- _ miai szennyezés megtalálható. Az,, ásott kutak nagyobb része kóli bacilussal fertőzött, az újabb »időkben pedig a nitráttartalom növekedett meg, mely az úgynevezett kék betegséget okozza. Ez a betegség sajnos a csecsemőknél halállal is végződhet, egy másik változata viszont a fel-a nőitekre sem Veszélytelen.\ A kémiai fertőzéssel kap- ~ csolátosan két évtizedei végzünk vizsgálatokat, kijelöltük -az iható vizű kutakat, melyekből a terhes- anyák, a csecsemők fogyaszthatnak. Ismeretes,, hogy megyénk számos községébe viszont tasakban kell szállítani az egészséges ivóvizet. Ennek mérhetően is jó a hatása. A korábbi években 30—40 be-"t jelentés érkezett a már' említett kék betegség mi—’ att>w><fc»valar .„vpedtg anind-.v össze, ,az . egész,;-megye területéről: négy. Vizeink-, ben a kelleténél kevesebb* a jód és a fluor. Hadd ajánl- • jam mindenkinek, hogy használja a jódozott. konyhasót és a fluortartalmú fogkrémeket, egyéb szereket. Észak-M.: — Környeze-. tünket, szervezetünket szennyezi, mérgezi a hulladék és a zaj is. Gavallér István: — Méghozzá nagymértékben. A hulladék elhelyezése világszerte nagy gond. Ismeretes, hogy a mi megyénkben elkészült ennek sok évet, sok milliárdot igénylő programja. Az üzemek esetében más megoldás is letezhet, például amit az imént hallottunk az LKM- rőL ahol a hulladék egy részét ismét hasznosítják. Ezt az utat föltétlenül követni, kell! Özdon megkezdték á kohósalak hasznosítását, Berentén pedig a pernyéét. A veszélyes hulladékok gondjának megoldására jogszabály lépett életbe. A zajártalommal kapcsolatos jogszabály a napokban jelent meg, ez á jövő év januárjától hatályos. . . Bárkái Barnabás: — A zaj nálunk ' is ' nagy. Az idén a villamos ívkemencék zaját csökkentjük, de jól tudom, hogy a salak- granuláló sok ezer környékbeli lakost nyugtalanít, ráadásul éjjel is. Ä granuláló rekonstrukcióját az idén megkezdjük és várhatóan 1985-ben fejezzük be. ennek követkéz- ’ ményeként kisebb lesz a zaj. Gavallér István: — Még • valamit. Környezetünk milyenségét befolyásolják a - jogszabályok, az -üzemek, de ugyancsak erőteljesen befolyásolja- a szemlélet: az emberi magatartás. Priska Tibor as ■ i i < i ■ ■ i ■ i ■ ■ i •EV I í
