Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

1983. június tó.., csütörtök r ES2AK-MAGYARORSZÁG 3 Hárommilliárd forint ter­melési értéket állított elő ta­valy a Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat. A megye élelmiszergaz­dasága szempontjából meg­határozó a húsipar pozíció­ja. Hogy telt az első öt hó­nap a vállalatnál? Megismé­telhető-e a tavalyi 3 milliárd forintos termelés? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Szabó Lászlótól, a vállalat igazgatójától. NEGYVENMILLIÓ FORINT HITEL — Termelési értékünk a tavalyi szinten marad, de az is ' lehetséges, hogy megha­ladja azt. Vállalatunk az év' első öt hónapjában mind az clöállat-felvásárlás, mind pe­dig a vágás tekinjelében ked­vezőbb helyzetben volt, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A felvásárlás és a vágás a vállalati gazdálko­dás két alappillére. Érthető, hogy a tenyésztői pozíciót is igyekszünk erőnkhöz mérten javítani. — Milyen mértékben te­tteti a megye a vállalat igé­nyeit? ,— Sertésből csak az egy- harmadál, marhából a két­harmadát. A sertésfelvásár­lás azonban az utóbbi idő­ben emelkedik. Ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy jelentős mértékben hatott a termelőkre az úgynevezett időszaki felár, amelyet az él- 1 múlt hónapokban. átadott »értések után fizettünk. Ezen. felbuzdulva, már « múlt hó- 1 napban meghirdettük a jövő I évben alkalmazható idény- ! áraikat. Létrehoztunk továb­bá egy 14 gazdaságból álló 1 fiertés tenyésztési társulást, | amelyet anyagilag támoga- ! tunk. Szeretnénk, ha nőve- - ] kedne a jövőben megyénk- | ben a húshasznú szarvas- j marha-állomány. Ennek ér- ! etekében a közeimül than 40 | millió forint; hitelt vettünk fed. Eaemyofcsmáz vemhes iieaőt helyeztünk ki aasekba s gazdaságokba, amelyek együttműködnek velünk. Egy-egy gazdaság 250—300 vemhes üszőt kap. Mi adjuk a tőkét, vállaljuk a kamatot. Nagy sikere van ennek a konstrukciónak, sokan je­lentkeznek, reméljük, meg­térül nekünk ez a befektetés és jód járnak a vállalkozó termeJősaovetkecsetefe, állami gazdaságok in RITUÁLIS BÍRKAYAGAS „ 7- Miként alakú] a válla­lat exportja? — Örömünkre szolgál, hogy növelni tudjuk exportun­kat. Számításaink szerint a hónap végéig mintegy 10—12 százalékkal túlteljesítjük ex- porlitervünket. — Minek köszönhető ez a szép eredmény? — Miskolci gyárunk elérte azt a higiénés szintet, ame­lyet a közös piaci országok megkövetelnek, a Brüsszeli Iroda engedélyezte, hogy va­lamennyi közös piaci ország­ba exportálhatunk. Az idén svájci szemlére is jelentke­zünk. — Milyen szigorúak ezek a követelmények? — Nagyon szigorúak. Csak rozsdamentes gépekkel dol­gozhatunk, nem lehetnek ke­resztező termelési útvonalak, a sertés- és marhavágásokat térben is időben is el kell különíteni, szigorú fertőtle­nítés! szabályok vannak és még sorolhatnám. A marha­vágó soron 1981-ben. készül­tünk fél, 38 millió forintos költséggel, tavaly pedig 25 millió forintot költöttünk a sertés vonal „szabványosítá­sára”. — Mit exportál a vállalat? — Másított félsertést, da­rabolt marhahúst, sertéshúst, továbbá löncshúst. Es az idén először birka vág ássál is foglalkozunk. Húszezer da­rabot vágunk, melynek zö­mét Saaúd-Arábiába és Al­gériába exportáljuk. Érde­kességként mondom, hogy * két arab állam csak a rituá­lisan vágott birkahúst fogad­ja ed. — Azt hegyam eeáwáTjá&r? — Neos mi esinsáíjuk .Az állatokat, kábítás nélkül, egyetlen metszéssel, csak mo­hamedán vallásé férfi vág­hatja. Utána az sváb ízlés Bzerint, szép tótszta zsákba csomagoljuk ana irhától meg­tisztított állatot, én nsindwi SEállítmányhoc tanúsiftráínjrt állítunk ks, miszerint: „Ta­núsítjuk, hogy ezt a birkát « miskolci vágóhídon, «r. isz­lám szabályoknak és a Tör­vénynek megfelelően, Allah dicsőségére vágtuk ,.Örü­lünk ennek az exportlehető­ségnek, és távlatokat is lá­tunk, mert megyénk»«-, ör­vendetesen fellendült a juh­tenyésztés. Eravek köszönhe­tően hamarosan megjelennek a boltokban a birkahús tel- jeskorzerveiiüc, így a birka- gulyás, a vagdalt birkahús, a birka darálthús. Ezekkel » a termékekkel már csak az esvgedélyre várunk, a kísér­letek befejeződtek. Újdonságok AZ ÉLELMISZER- BOLTOKBAN — Az utóbbi időben talál­koztunk néhány új készít­ménnyel a boltokban . — Három év alatt tizen­két új készítményt hoztunk forgalomba. Ezt a gyakorla­tot szeretnénk követni a jö­vőben is. Az említett birka- konzervek mellett rövidesen kereskedelmi forgalomba ke­rül a májusi csemege felvá­gott, a hegyaljai ízesítésű szalonna, a házi ízesítésű, korszerű csomagolású ntóáas és véres hurka, a májas toj- krém és az emészthető bélbe töltött baromfihúsos virsli. Munkáslakta, ipari megye a miénk, a fogyasztók nagy többsége bérből, fizetésből él, ezért úgy alaldtjuk a ter­mékszerkezetünket, hogy a készítményeink: zöme az úgynevezett olcsó kategóriá­ba tartozzék. Az olcsó késrait- mények aránya 70 «százalék. Csupán a szendvicasonka, a nyári turista szalámi és a zempléni kolbász kilója ha­ladja meg a száz forintot. Egyébként heti 200—210 ton­na tőkehúst és 130—140 ton­na húskészítményt hazunk forgalomba Misko4«» ée a megyében.. Mi CJSA« A TÁLLÁ LAT HAZA TÄJAMT — ffirzdkeä-c valamit a %»#- tektíva a jó vállalati ened­ményekiból ? — Az átfegbénsEáminall 49 600 forint. Az utóbbi két évben 5—6 százalékos bér­emelést tudtunk végrehajta­ni, as idén azonban besorol­tak bennünket a központi bérszabályozásba, így csu­pán 2,7 százalékot tadtusvk adni. Kevés a xsaknsutnkiás, a BzállitórmmScáai. gvarm járni vansmfe... A néskoí-oi gyáe1- ban. Mr. sdménisztrácuó caöfc- kearrtése érdekében ra&gy át­szervezések voitak, ami az egyének számára is kedvező. Mi i gyei iszunk javítani a munkakörülményeken, öHö- zóket bővítettünk, új ftaeraj orvosi rendelőt alakítottunk ki, korszerűsítjük a munka­helyeket. nyári gyermekfog- lalkeztatúsokat Baervescünk, sok munkatáratmfeat tadsmk ödültetni itthon és kűLBöídön, kedvezményes áron achsnfc húst... Meg is érdem&k « vállalat valamennyi iraesmé- i>en dolgozók a segítséget, mert a gazdasági ered mén ye- ken túl számos erkölcsi edi»- meréshez juttatják vállala­tunkat. Lémy Györgyi Tervszerűen halad a Szov­jetunióban annak az 1990-ig szóló átfogó programnak a megvalósítana, amelyet — az SZKP XXVI. kongresszusá­nak irányelvei alapján — az. ipari robotok gyártására és széles körű elterjesztésére dolgoztak ki. A mostani, 1985- ig tartó ötéves, tervidőszakban — mint' arról az Ekonomi- eseszkaja Gazeta egyik leg­utóbbi száma beszámol — 50 uj típusú ipari robotot fej­lesztenek ki. Emellett 38 gyárrészlegben robotokat Is alkalmazó gyártósort alakíta­nak ki, 17 teljesen automati­zált üzemrészben pedig ki­zárólag ipari robotokkal fo­lyik a termelés. Legelterjed­tebb a robotok alkalmazása a kohó- és gépiparban, ahol a többi között fémforgácsoló, kovácsoló és öntöberendezé- seket szolgálnak ki, begeszte­ltek. részegységeket szerelnek össze és festenek. A ZIL autógyárban például mar 27 ponthegesztő és szerelőrobot működik. A robotok tovább! alkalmazási területeként irá­nyozták elő a szénbányásza­tot, elsősorban a vágathajtá­si, vágattisztítási és -rakodá­si munkáknál. * A hetvenes évek végétül kezdve megélénkültek az NSZK külföldi beruházásai és összegük számottevően •meghaladta a x nyugatnémet gazdaságban történt külföldi tőkebefektetéseket, Az 1932- ig eltelt 30 éves időszakban a nyugatnémet részről tör­tént közvetlen külföldi beru­házások 94 milliárd márkát tették ki, szemben az NSZK- ban eszközölt 66 milliárdos külföldi befektetéssel. A nyu­gatnémet gazdaság összes k ül­földi beruházásainak csak­nem felét, 45 milliárd már­kát nyugat-európai országok­ban hajtotta végre, közülük az utóbbi években különösen növekvő ütemben Nagy-Bri- tanniában, ahol ezek összege 1980 óta megháromszorozó­dott es meghaladta az egy- milliárd márkát, * A MOGtTRT és az Tk-anas szerződést kötött ai Ontario Bus Industries kanadai cég­gel rkarus csuklós autóbuszok összeszerelésére és kanadai értékesítésére. Az észak-ame­rikai ország az Egyesült Ál­lamokban szerzett tapasztala­tok alapján határozta el, hogy a legnagyobb városok tömegközlekedését csuklós autóbuszok forgalomba állí­táséval fejleszti. A mostani szerződés sze­rint számos kanadai város­ban magyar autóbusz-bemu­tatókat tartanak, és megkez­dik a helyi gyártás előkészí­tését. Ezzel hosszú távra szóló kapcsolat kezdődik a két vállalat köaöti * Japán az idén millió dollárnak megfelelő jenköl- csönt ad Kínának vasutak és kikötők építésére, áruvásárlá­si célokra pedig 79,3 millió dollárnyi kölcsönt folyósít. Eddig Tokió 962 millió dol­lár összegű hitelt nyújtott Fekingnek, közte 2T8 millió dollárnyit 8 márciusban vég­ződött pénzügyi évbe». Mágneskapcsolók Az Autóvillamossági Felszerelések Mezőkövesdi Gyárában o Boscb- tipusú indítómotorokhoz készítenek mágneskapcsolókat. A ter­mák túlnyomórészt tőkés exportra készül, de a hazai Rába gyár számára is gyártanak ilyenfajta mágneskapcsolókat. Biró Jó- Z5efné a szereldeüzemben félautomata, körasztalos szegecselő berendezés segítségévei a mágneskapcsolók összeállítását végzi. Fojtán László felvétele Szakszervezeti liiiüttséq A SZOT titkárságánál# meghívására szerdán Buda­pestre érkezett a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezető szintű kül­döttsége Lothar Zimmer« mann-nak, a DGB ügyveze­tő elnöksége tagjának veze­tésével. A küldöttség meg­beszélést folytat a SZOT ve­zetőivel a két ország szak- szervezeteit, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat foglalkoztató idő­szerű kérdésekről, a két szakszervezeti szövetség kap­csolatainak továbbfejleszté­séről. A delegáció részt vesz. a recklinghauseni Ruhr-fesztí- vál (vagyis a Ruhr-vidéki ünnepi játékok) társulatá­nak vendégjátékán, melyre a SZOT és a DGB kulturális együttműködési megáll a po­ci a.sa alapján kerül sor Bu­dapesten és Tatabányán. Az igazságügyi munka javításáért Bírói értekeziet Miskolcon Megyei béréi értefceateée» került mérlegre r hogyan alakúk az MSZMP XII. kongresszusa haíarozatairbak időarányos végrehajtása «a igazságügyi szerveknél Bor­sod megyében. Az értekezle­ten reszt vet* dr. Markója Imre igazságügyi miniszter. Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke, dr. Deák A«4- Mt megyei fóügyetx. Dk. Yaagu Jánoa, a mrssSrvii bíróság einöfce beszámolójá­ba® festóeteseo ässmertette, bolyain teteek esegst a Bor­sod megyei bíróságok a rá­juk háruló kötelezettségek­nek. Idézte egy nemi-egen megtartott országos értekez­let értékelését, amely szerint az igazságügyi szervek az el­múlt időszak alatt teljesítet­ték feladataikat működésük megfelel a társadalmi és ál­lami követelményeknek, majd hozzátette, hogy ha­sonlóképpen fogalmazta meg véleményét a megyei pért- végrehajtóbiaoéteág ». Mini. ahogy a beszámolóban, majd az értekezlet vitájában is felszínre került, a bírói'mun­ka sein vonalának javítása további feladatok megoldá­sát követeli as ítélkezési te­vékenységben feszt vevőktől Megyénk bűnügyi helyze­téről a megye bíróság elnö­ke elmondta, hogy a négy évvel ezelőtti csökkenést kö­vetően folyamatos emelke­dés tapasztalható. Igaz, * bűncselekmények száma igy sem éri el az 1978-as adato­kat. A vagyon elleni bűn­cselekményeket általában rendezett: anyagi körülmé­nyek között élők követték el, de v-annak köztük olyanok is, akik munkakerülő élet­módjuk miatt — jóllehet- munkaképesek — nem ren­delkeznek jövedelemmel es tioctességteien úton szerzik meg a pénz! elemi szükség­leteik kielégítéséhez. Az. ítélkezési tevékenység elemzése során szóba került az időszerűség is. Egyes bíró­ságokon feltűnően magas a folyamatban levő ügyek szá­ma, ami különösen nagy ter­het ró a bírókra, mint pél­dául s Miskolci járási-városi Bíróságon. A büntetéskisza­bások szigorodó tendenciá­ját jelzi, hogy lényegesen nőtt az egy éven tüli. illetve a 2—5 évre kiszabott sza­badságvesztések aránya. Az ítélkezési gyakorlat fejlődé­sét mutatja, hogy ugyanak­kor két éve 352, tavaly pedig 480 vádlottat bocsátott a bí­róság próbára, alkalmazva a differenciálás lehetőségeik Megyénkben az elkövetett bűncselekmények 42 százalé­ka hozható összefüggésbe az alkoholfogyasztással, tavaly például 1147 gépjárműveze­tőt vádoltak ittas vezetéssel. Az, hogy a bírósági ügyek magas százalékban már a já­rásbíróságokon jogerősen be­fejeződnek, arra enged kö­vetkeztetni, hogy az ügyek döntő többségében helyes döntés, ítélet született. A gazdasági bíráskodásiban in érvényesültek a jogpoliti­kai irányelvek. A minőség védeiroét a gazdasági perek­ben. a bíróságok fontos fei.- »daiuknak tekintették, illetve tekintik. Az értekeztek vitájában többen szót kértek, számos, a bírói munkát érintő szakmai kérdést, vetettek fel. A hang­súly az ítélkezői tevékeny­ség színvonalának javításán volt. Többen is kiemelték: az igazságügyi ismeretter­jesztés kereteinek bővítése nagyban segítheti az állam­polgárok eligazodását a jog­szabályokban. Az értekeztek vitájában szót kért Grósz Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára is. Bevezetőjében kö­szönetét mondott a bírósági dolgozók színvonalas, lelki­ismerete«, hozzáértő munká­jáért és egyúttal kérte, vál­lalják ezután is a negyem fontos jogpropaganda tevé­kenységet, A megyei párt- bizottság első titkára a to­vábbiakban arról szólt, hogy a bűnözés visszaszorításáért az eddiginél is többet kell tenni. Hogy a jelenlegi hely­zet megváltozzon, ahhoz nemcsak a bűnüldöző szer­Tegrtap. június 15-én ülést tartott a Lenin Kohászati Mü­vek nagyüzemi pártbizottsá­ga, amelyen részt vett Dudla Jószef, a városi pártbizott­ság első titkára, és Begyik János, a megyei partbizott­ság osztályvezetője. Az ülésen személyi kérdésekben dön­töttek. Rábai Istvánt, * nagyüzemi pártbizottság titkárát, eddigi tevékenységének elismerése mellett felmentették tisztsé­géből. s egyben Gerzsényi Miklóst — alá korábban a munkavédelmi főosztály veze­tője volt — megválasztották * nagyüzemi pártbizottság titkárává, ,v vek, hanem az egész taj^sa- dalom erőfeszítésére vas szükség. — Annak érdekéiben, hogy a változásokkal és a növek­vő követelményekkel lépési tudjunk tartani — és ez a bírói munkára is érvényes —, magas színvonalú szakmai képzésre és rendszeres kon­zultációkra van szükség. Eb­ből a társszervekkel való együttműködés tovább javí­tása sóm maradhat ki. A bí­rósági pártsaenxek legyenek ennek a kezdeményező*, szorgalmazói — mondta Grosz Károly, majd aast kér­te, hogy ar. igazságügyi dol­gozók az ügyek intézése so­rán a jövőben is tanúsítsa­nak nagy megértést az em­berek iránt. Dr. Markója Imre igaz­ságügyi miniszter a beszá­molóban elhangzottakra és a felvetésekre válaszolva el­mondta, hogy a munka fel­tételeinek biztosítására ed­dig is nagy figyelmet és gon­dot fordítottak, és ahol lehe­tőség nyílik rá, gazdasági ne­hézségeink ellenére is segí­tenek. Mint mondta, átmene­tileg gondokat okoz a bírói utánpótlás. A generációvál­tás bizonyos mértékig gon­dokat okoz a bírói munká­ban. Az igazságügyi minisz­ter végül hangsúlyozta, hogy a gazdasági nehézségek le­küzdéséért mindenkinek erő­feszítéseket keli tenni, de » szocialista életmód, életszem­lélet fejlesztéséről sem fe­ledkezhetünk meg. A jog eszközeinek alkalmazása mellett sokkal nagyobb hang­súlyt kell fektetni a megelő­ző tevékenységre, a hatékony jogpropagandára. Esi. követően műszaki kon­ferenciai tartottak as LKM- ben. amelyen — többek kö­zött — részt, vett dr. Havast Béla. a megyei pártbizottság titkára is. A műszaki konferen­cián Drótos László, az LKM vezérigazgatója bejelentette, hogy Bencse József, egyed* gépgyártási és karbantartás* igazgatót, és Koszty Lajos sze­mélyzeti és szociális igazga­tót nyugállományba vonulá­suk alkalmából érdemeik el­ismerése mellett felmentette beosztásából. A vezérigazgató a vállalat, személyzeti és szőj ctális igazgatójává Rábai XstJ vásvt nevezte fcti ^ Személyi változások az IKM-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents