Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÄG * 1*983, június 16., csötortSk ™ fJWHICgig. Nézőtéri meditáció Egy kocka a Zsákutca című szovjet filmből 1 A ma kezdődő filmhéten több új filmet kínálnak a miskolci premiermozik. Az előzetes reklámok szerint a legnagyobb sikerűnek az At- lantic City című, kanadai— amerikai—francia koproduk­cióban készült bűnügyi tör­ténet ígérkezik, amelynek legfőbb szereplője Burt Lan­caster, de ott találjuk a cím­listán például Susan Saran­don, vagy a sok filmből is­mert Michel Piccoli nevét, igaz, mint később kitűnik, ez utóbbi meglehetősen jelen­téktelen figurát jelenít meg. A túlzott beharangozás alig­hanem csalódást okoz majd a nézők egy részénél. Akik a film 1930-as velencei Arany Oroszlán dijára emlékeznek, mást várnak, akik Louis Maile rendező korábbi, világ­sikerű munkáira gondolnak, ugyancsak mást várnak, akik meg krimire gondolnak, azok is csalódnak. Mindezek ellenére az Atlantic City nem rossz, sőt a maga nemé­ben jó osztályzatot érdemlő film, csak éppen az plőzetes beharangozások után adja a kielégítetlenség érzetét. — A filmben jelen van a bűnözés, nem is kismértékben, hi­sz«! kábítószer-csempészés és -kereskedelem, meg attól elválaszthatatlanul az üzé­rek harca és három gyilkos­ság, ám semmiféle nyomozást nem látunk, nem is keresnek tetteseket a hatóságok, logi­kai következtetések, nyomo­zati bravúrok nincsenek. Van viszont egy pitiáner ember- 1 ke, áld egészen véletlenül jut a kábítószercsomaghoz, ám életével fizet érte, homy ilyesmibe keveredett. % van egy öreg, Ida semmi bűnöző­ből lett bácsika — Burt Lan­caster ragyogó alakításában élvezhetjük —, akinek szinte az Síébe ItuU a kábítószer, az üzletelést alkalom és így válik nagyobb stílűnek látszó 1 bűnözővé, aki annyira nagy­stílű, hogy még véletlen társát is futni engedi a sok-sok pénz­zel, s ő visszatér öreg, beteges .•szeretőjéhez, de már megvan a hírneve, már nem aprócs- I íet ki* átmenő börtöntöltelék, aki a híres bűnözőkkel csak ' a börtön mellékhelyiségében ' találkozott. Szórakoztató tör- 1 ténet, melód ramatikus be- szűrődéssel, jó színészi ala­kításokkal, igazi emberi —• ! az Atlantic City világában lehető emberi — sorsokkal. Megnézni érdemes, emléke­zetünkben megjegyezni nem. I tJgyis kipereg onnan hamar. Nem mindennapos törté­net rajzolódik fel a Zsákutca című szovjet filmből, ame­lyet a rigai stúdióban Jan Sztrcjcs rendezett. Ebben a filmben egy elveszettnek hitt gyermek körül bonyolódnak a szálak. Nevezetesen, a szü­lés után a gyermeket meg kellett műteni, az anya úgy tudta, hogy gyermeke meg­halt, s így egy elhagyott kis­gyermeket vett magához. Ké­sőbb tudta meg. hogy gyer­meke él, de ezt környezete előtt eltitkolta, még a férjé­nek sem mondta meg. Az igazi gyermekét az egyik ápolónő nevelte, majd ami­kor egyszer a színházban Brecht .4 kaulcázusi krétakör című drámáját látja az anya, az azonos történet kapcsán felébred benne az anyai ér­zés és visszaköveteli az ápolónőtől a gyermekét. Ezt a drámát ábrázolja a Zsák­utca, amelyből fentebb kö­zöltünk egy képet. * Gyerekek a Kéktó-hegyröl címmel svéd ifjúsági film is látható napjainkban a pre­miermozikban, E filmben valahol messze, a távoli északi svéd tájakon, roppant havas hegyek között egy fa­házban meghal egy asszony, akihez a mentő-helikopter már későn érkezik. A hat. ár­ván maradt kisgyermek, mert az apjuk távol dolgozik valahol egy metróépítésen, megszökik, mert attól fél, hogy intézetben helyezik el őket. Sítalpon nekivágnak a világnak, hogy apjukat meg­keressék. E kalandos utat ábrázolja Jonas Sima film­je, bemutatva a gyermekek útjának keretében a svéd társadalom keresztmetszeté­nek egy szflkebb szeletét, s azt, hogy igen sokan elsősor­ban szenzációs sztorit látnak a drámai történetben. A filmbarát! körök mozi­jában látható a Taviani test­vérpár A rét című olasz filmdrámája. Ebben egy bi­zonyos Giovanni ősei földjén, Toscanában találkozik a sze­relemmel, de kedvesét szü­lei már másnak ígérték. A vetélkedésből, illetve félté­kenységből tragikus végű dráma bomlik ki. E héten igazán van miből válogatni a premiermozik­ban; kinek-kinek Ízlése sze­rint (benedek) Uj képzési forma Szeptembertől a Budapes­ti Műszaki Egyetem közle­kedésmérnöki karán — a kari tanács által most -meg­szavazott — új képzési for­mát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgé­pész-hallgatók üzemmérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be egye­temi tanulmányaikat, de leg. alább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvé­geznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind m öt évfolyamra kiterjedő, úgynevezett konduktív fel­építésű tanlerv ad lehetősé­get. A jövő tanévtől arra is le­hetőség nyílik, hogy évki- nagyás nélkül a kar nappali tagozatának negyedik évfo­lyamán folytathatják tanul­mányaikat a Győri Közle­kedési és Távközlési Mű­szaki Főiskolán harmadik évüket befejező autógépész es vasútgépész üzemmérnök­jelöltek közül azok, akik konstruktőri, kutató-fejlesz­tői munkára készülnek. Miskolci fafaragók közreműködésével (Berlini tudósítónktól) Negyvenezer magyar fia­tal dolgozott 1967-től, 16 éven át a Német Demokra­tikus Köztársaságban a ma­gyar—NDK ifjúsági munka­erő-egyezmény alapján. Szer­ződése lejártával az ősszel a magyar leányok és fiúk több mint négyszáz fős, utolsó csoportja is elköszön itteni munkatársaitól, akikkel há­rom évig együtt dolgozott. Miként az egyezmény több, mint másfél évtizede alatt sok ezren, ők is nem kis arányban szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. esetleg máso­dik, vagy a harmadik szak­ma elsajátítását bizonyító oklevéllel, érettségi bizonyít­vánnyal, felsőfokú végzett­séget igazoló diplomával tér­nek haza. A világon egyedülálló ma­gyar—NDK ifjúsági munka­erő-egyezménynek maradan­dó emléket kívánnak állíta­ni fiataljaink. A Hennigs- dorfban dolgozó ifjúmunká­sok KISZ-alapszervezete volt az ötletgazda: építsenek tár­sadalmi munkával játszóte­ret Berlinben, az NDK fő­városában. Az ötletet érlel­ve született meg a terv, amely szerint a csillebérci úttörőtáborban tavaly át­adott játszótér mintájára kellene elkészíteni a berli­nit. A Miskolci Közlekedési Vállalat fafaragó szakköre (az ők munkáját, ízlését di­cséri a csillebérci létesít­mény) vállalta, hogy társa­dalmi munkában kifaragja a játékokat, a tulipános for­gót, a mérleghintát, a bille­gő tyúkanyót, a hintalovat és a haranghintát. Berlin legújabb negyedé­ben, a Marzan kerületi I-Ieinrichrau-Strassen meg­épült Benedek Elek, a nagy mesemondó nevét őrző ma­gyar játszótér, amelyet a még itt dolgozó magyar egyezményés ifjúmunkások társadalmi munkával és többletmunkák vállalásával teremtették elő. Ebből a pénzből fedezték a miskolci fafaragók utazási és szállás- költségét is, akik a Wen- disch-rietz-i nemzetközi if­júsági táborban dolgoztak. A játszótér parkját az ugyancsak miskolci Honti Győző, kertépítőmérnök ter­vezte meg, társadalmi mun­kában. A berlini Heínríchrau- Strasse tizenegy emeletes házai által közrefogott ma­gyar játszótér tőszomszédsá­gában bölcsőde és óvoda is található. Az itt elhelyezett gyerekek június első vasár­napján már birtokukba is vették az NDK fővárosának legeredetibb játszóterét. Az ünnepélyes avatáskor a ke­rületi tanács és a lakókö­zösség szocialista megőrzés­re vette át a létesítményt a magyar fiatalok képviselői­től. Berlin, 1983 június. Kulcsár László Folyóiratszemíe A Központi Bizottság ápri­lisi ülése átfogóan összegezte a XII. kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb politikai tapasztalatait. A testület által megerősített politikai célok­kal összhangban kell átgon­dolni a párt életével, munká­jával kapcsolatos teendőket. Ezekkel a kérdésekkel foglal­kozik Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak cikke a Pártélet napok­ban megjelent júniusi számá­ban. A gazdálkodás, a terme­lés helyi tennivalóinak pon­tosabb meghatározásának se­gítése és az egységesebb cse­lekvés érdekében a szerkesz­tőség Ballad Lászlótól, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőjétől kért interjút a gazda­ságpolitika időszerű kénlései­ről. Három fráa foglalkozik eb­ben a számban a tanulóifjú­ság eszmei-világnézeti neve­lésével .összefüggő kérdések­kel. A Lenin születésének év­fordulóján tartott központi propagandista ünnepségen Lakos Sándor tartotta az ün­nepi beszédet, amelyet A propaganda ösztönözze a fe­lelős útkeresését címmel kö­zöl a folyóirat. A júniusi szám ismerteti a FRELIMÓ párt közelmúltban tartott kong­resszusát, három írás foglal­kozik a kutatás és fejlesztés gyakorlati kérdéseivel, egy pedig a pártapparátus alap- szervezetének munkamódsze­rével. Az antik kultúra bajnoka A görög és a latin gon­dolkodás ellető szelleme szinte kezdeteitől átjárta a magyar kultúrál. Hosszú évszázadokig az antik köl­tői hagyomány volt a meg­határozó, a későbbi korok, ban tudósaink is egyre in­tenzívebben idézték föl a klasszikus gondolkodást, mert felismerték benne azt a példát, mely megtermé­kenyítheti minden kor em- beries szemléletmódját. Hogy ez a höl rejtett, hol tudatos kapcsolatkeresés miként változott évszázad­ról évszázadrg, arra vo­natkozóan az első adato­kat a háromnegyed százada született, és sajnálatosan korán elhunyt Trencsényi- Waldapfel Imrének kö­szönhetjük, aki a Horati­us nosler kötet bevezető tanulmányában, 1935-ben példamutató alapossággal tárta föl az antik és a ma­gyar költői szellem rokon­ságait. Az akkor fiatal tudós költőként kezdte pályáját. Szemléletére és módszeré­re elsősorban Kerényi Ká­roly gyakorolt elhatározó befolyást. Trencsényi-Wald- apfel Imre azonban ha­marosan fölismerte, hogy az antikvitáshoz való viszo­nyunk — ahogy ő írta — „mindig korszerűen deter­minált”, azaz minden kor­nak van tímulnivalója az ókor nagy szellemeitől. Az ö számára a második vi­lágháború felé sodródó kor­szakban az volt annak leg­fontosabb tanítása, hogy az ember természetes hajla­mai miatt is mindig a bé­ke igézetében élt. Képzele­tében felsejlett egy hatal­mas vállalkozás képe: egy nagy költői békeantológia terve, melyben a reményét mindinkább elvesztő olva­só együttMalálta volna a világirodalom nagy béke­verseit, mintegy erőforrá­sul és kora ellenhatásául. Ennek első láncszeme volt a Pásztori magyar Vergi­lius című kötet, benne Radnóti Miklós híres ek- loga-fordilásával, amely saját, a világirodalomban is kivételes helyet elfogla­ló ekloga-műl'ajának volt első kedvcsináló próbálko­zása. S ahogy egyre félel­metesebb árnyak borultak hazánk fölé, a negyvenes évek legelején, úgy szapo­rodtak Trencsényi-Waldap- fel Imre könyvei, tanul­mányai és fordításai, me­lyekben azt a görög gon­dolatot igyekezett igazolni: „Milyen szép dolog ember­nek maradni és lenni, ha az ember igazán _ ember!” Az új korszakban Tren- csényi-Waldapfel Imre a klasszikus antikvitással fog­lalkozó tudományág leg­tekintélyesebb, nagy kisu­gárzású alakja lett. Mint egyetemi tanár nemzedé­kek sorát nevelte, s nem szűnt meg azért küzdeni, hogy a görög és latin nyelv oktatása vissza ne szorul­jon, mert különben egyik éltető forrásától zárná el magát a magyar kultúra. Aligha véletlen, hogy leg­jelentősebb tanulmányait összefoglaló kötetének ezt a címet adta: Humaniz­mus és nemzeti irodalom. Mintha azt akarta volna bizonyítani ezzel is, hogy az antik humanizmus és a magyar irodalom egymás­tól elválaszthatatlanok. Vallástörténeti tanulmá­nyaival a nemzetközi tu­dományosságnak is egyik vezéralakja lett, szimpozi- onok megbecsült előadója, kinek írásait mindenütt számon tartották. Egyre kevesebb ideje és energiá­ja maradt a műfordításra, holott egyike volt azoknak a fordítóknak, akik az élő­beszéd természetes hajlé­konysága felé közelítették a régi szövegeket, s példát te­remtettek arra, hogy a görög és latin klasszikusok igenis lolmácsolhatók korszerű magyar nyelven. (Műfordí­tásait ezzel a sokat mon­dó címmel rendezte kötet­be tanítványa. Szabó Kál­mán: Ember vagy!) A feszített, hatalmas mé­retű munka korán őrölte föl szervezetét. De első­sorban az a tanítása, hogy az ókori kultúra ma is ter­mékeny erőforrásunk, élet­ben tartja munkásságának legjobb darabjait. R. L. Ismeikedés a munkával A pélyoválosztós .gond- 9 jóival elöbb-utóbb min­den családnak szembe kell néznie. Abbon, hogy a fiatalban reális elképzelések alakuljanak ki jövendő életé­ről, munkájáról, a családon kívül nagy szerepet játszik az iskola, az iskolai politechnikai oktatás és a gyárak, üzemek, amelyek kapcsolatban állnak az iskolákkal. Minthogy a szov­jet iskolások rendszeresen részt vesznek a gyárokban, üzemekben a termelőmunká­ban, idejében megtanulják a munka morális értékét be­csülni, a munkájukkal szerzett pénz örömét élvezni, sőt ma­gát a munka örömét is meg­érzik. A nyári -szünetekben mintegy 10 millió felsőosztá­lyos végez az iskolában elsa­játított szakmábon munkát. Ezek a kirándulások hozzáse­gítik a fiatalokat, hogy megis­merkedjenek az üzemi niunka- és életkörülményekkel, a mun­kásemberek hétköznapjaival, a kereseti lehetóségskkel, s végül Is a kamaszkor' o ien- táció reális pályaválasztássá váljék. BÉiszlíl a feltárás Befejezték a lápi avar ko­ri temetöfeltárás idei mun­káit a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakem­berek már több éve vallat­ják a föld mélyét, s mosta­náig 328 sírt bontottak ki. A VII—VIII. századforduló­ból való témető elhelyezke­dése, viszonylag kis kiterje­dése miatt jó lehetőséget nyújt a kutatóknak az avar kori temetkezési szokások megfigyelésére. A régészek az Idén május közepén láttak munkához, s egy hónap leforgása alatt harmincnál több sirt iártak fel. Ezúttal bukkantak az eddigi leggazdagabb leletre: egy nő sírjában megannyi különleges ékszert, fülbeva­lót, karperecét, három gyű­rűt, gyöngysort és bizánci keresztet találtak. Az idei ásatás gazdag leletanvaeát restaurálják, majd a győri múzeum régészeti kiállítá­sán tárják az érdeklődök elé.' A jövő szakmunkásat

Next

/
Thumbnails
Contents