Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-16 / 141. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZÄG * 1*983, június 16., csötortSk ™ fJWHICgig. Nézőtéri meditáció Egy kocka a Zsákutca című szovjet filmből 1 A ma kezdődő filmhéten több új filmet kínálnak a miskolci premiermozik. Az előzetes reklámok szerint a legnagyobb sikerűnek az At- lantic City című, kanadai— amerikai—francia koprodukcióban készült bűnügyi történet ígérkezik, amelynek legfőbb szereplője Burt Lancaster, de ott találjuk a címlistán például Susan Sarandon, vagy a sok filmből ismert Michel Piccoli nevét, igaz, mint később kitűnik, ez utóbbi meglehetősen jelentéktelen figurát jelenít meg. A túlzott beharangozás alighanem csalódást okoz majd a nézők egy részénél. Akik a film 1930-as velencei Arany Oroszlán dijára emlékeznek, mást várnak, akik Louis Maile rendező korábbi, világsikerű munkáira gondolnak, ugyancsak mást várnak, akik meg krimire gondolnak, azok is csalódnak. Mindezek ellenére az Atlantic City nem rossz, sőt a maga nemében jó osztályzatot érdemlő film, csak éppen az plőzetes beharangozások után adja a kielégítetlenség érzetét. — A filmben jelen van a bűnözés, nem is kismértékben, hisz«! kábítószer-csempészés és -kereskedelem, meg attól elválaszthatatlanul az üzérek harca és három gyilkosság, ám semmiféle nyomozást nem látunk, nem is keresnek tetteseket a hatóságok, logikai következtetések, nyomozati bravúrok nincsenek. Van viszont egy pitiáner ember- 1 ke, áld egészen véletlenül jut a kábítószercsomaghoz, ám életével fizet érte, homy ilyesmibe keveredett. % van egy öreg, Ida semmi bűnözőből lett bácsika — Burt Lancaster ragyogó alakításában élvezhetjük —, akinek szinte az Síébe ItuU a kábítószer, az üzletelést alkalom és így válik nagyobb stílűnek látszó 1 bűnözővé, aki annyira nagystílű, hogy még véletlen társát is futni engedi a sok-sok pénzzel, s ő visszatér öreg, beteges .•szeretőjéhez, de már megvan a hírneve, már nem aprócs- I íet ki* átmenő börtöntöltelék, aki a híres bűnözőkkel csak ' a börtön mellékhelyiségében ' találkozott. Szórakoztató tör- 1 ténet, melód ramatikus be- szűrődéssel, jó színészi alakításokkal, igazi emberi —• ! az Atlantic City világában lehető emberi — sorsokkal. Megnézni érdemes, emlékezetünkben megjegyezni nem. I tJgyis kipereg onnan hamar. Nem mindennapos történet rajzolódik fel a Zsákutca című szovjet filmből, amelyet a rigai stúdióban Jan Sztrcjcs rendezett. Ebben a filmben egy elveszettnek hitt gyermek körül bonyolódnak a szálak. Nevezetesen, a szülés után a gyermeket meg kellett műteni, az anya úgy tudta, hogy gyermeke meghalt, s így egy elhagyott kisgyermeket vett magához. Később tudta meg. hogy gyermeke él, de ezt környezete előtt eltitkolta, még a férjének sem mondta meg. Az igazi gyermekét az egyik ápolónő nevelte, majd amikor egyszer a színházban Brecht .4 kaulcázusi krétakör című drámáját látja az anya, az azonos történet kapcsán felébred benne az anyai érzés és visszaköveteli az ápolónőtől a gyermekét. Ezt a drámát ábrázolja a Zsákutca, amelyből fentebb közöltünk egy képet. * Gyerekek a Kéktó-hegyröl címmel svéd ifjúsági film is látható napjainkban a premiermozikban, E filmben valahol messze, a távoli északi svéd tájakon, roppant havas hegyek között egy faházban meghal egy asszony, akihez a mentő-helikopter már későn érkezik. A hat. árván maradt kisgyermek, mert az apjuk távol dolgozik valahol egy metróépítésen, megszökik, mert attól fél, hogy intézetben helyezik el őket. Sítalpon nekivágnak a világnak, hogy apjukat megkeressék. E kalandos utat ábrázolja Jonas Sima filmje, bemutatva a gyermekek útjának keretében a svéd társadalom keresztmetszetének egy szflkebb szeletét, s azt, hogy igen sokan elsősorban szenzációs sztorit látnak a drámai történetben. A filmbarát! körök mozijában látható a Taviani testvérpár A rét című olasz filmdrámája. Ebben egy bizonyos Giovanni ősei földjén, Toscanában találkozik a szerelemmel, de kedvesét szülei már másnak ígérték. A vetélkedésből, illetve féltékenységből tragikus végű dráma bomlik ki. E héten igazán van miből válogatni a premiermozikban; kinek-kinek Ízlése szerint (benedek) Uj képzési forma Szeptembertől a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán — a kari tanács által most -megszavazott — új képzési formát vezetnek be. Az új rendszer szerint a járműgépész-hallgatók üzemmérnöki oklevelet kaphatnak akkor is, ha nem fejezik be egyetemi tanulmányaikat, de leg. alább három évfolyamot, hat szemesztert sikeresen elvégeznek. Erre az öt évvel ezelőtt bevezetett, s most már mind m öt évfolyamra kiterjedő, úgynevezett konduktív felépítésű tanlerv ad lehetőséget. A jövő tanévtől arra is lehetőség nyílik, hogy évki- nagyás nélkül a kar nappali tagozatának negyedik évfolyamán folytathatják tanulmányaikat a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán harmadik évüket befejező autógépész es vasútgépész üzemmérnökjelöltek közül azok, akik konstruktőri, kutató-fejlesztői munkára készülnek. Miskolci fafaragók közreműködésével (Berlini tudósítónktól) Negyvenezer magyar fiatal dolgozott 1967-től, 16 éven át a Német Demokratikus Köztársaságban a magyar—NDK ifjúsági munkaerő-egyezmény alapján. Szerződése lejártával az ősszel a magyar leányok és fiúk több mint négyszáz fős, utolsó csoportja is elköszön itteni munkatársaitól, akikkel három évig együtt dolgozott. Miként az egyezmény több, mint másfél évtizede alatt sok ezren, ők is nem kis arányban szakmunkás-bizonyítvánnyal. esetleg második, vagy a harmadik szakma elsajátítását bizonyító oklevéllel, érettségi bizonyítvánnyal, felsőfokú végzettséget igazoló diplomával térnek haza. A világon egyedülálló magyar—NDK ifjúsági munkaerő-egyezménynek maradandó emléket kívánnak állítani fiataljaink. A Hennigs- dorfban dolgozó ifjúmunkások KISZ-alapszervezete volt az ötletgazda: építsenek társadalmi munkával játszóteret Berlinben, az NDK fővárosában. Az ötletet érlelve született meg a terv, amely szerint a csillebérci úttörőtáborban tavaly átadott játszótér mintájára kellene elkészíteni a berlinit. A Miskolci Közlekedési Vállalat fafaragó szakköre (az ők munkáját, ízlését dicséri a csillebérci létesítmény) vállalta, hogy társadalmi munkában kifaragja a játékokat, a tulipános forgót, a mérleghintát, a billegő tyúkanyót, a hintalovat és a haranghintát. Berlin legújabb negyedében, a Marzan kerületi I-Ieinrichrau-Strassen megépült Benedek Elek, a nagy mesemondó nevét őrző magyar játszótér, amelyet a még itt dolgozó magyar egyezményés ifjúmunkások társadalmi munkával és többletmunkák vállalásával teremtették elő. Ebből a pénzből fedezték a miskolci fafaragók utazási és szállás- költségét is, akik a Wen- disch-rietz-i nemzetközi ifjúsági táborban dolgoztak. A játszótér parkját az ugyancsak miskolci Honti Győző, kertépítőmérnök tervezte meg, társadalmi munkában. A berlini Heínríchrau- Strasse tizenegy emeletes házai által közrefogott magyar játszótér tőszomszédságában bölcsőde és óvoda is található. Az itt elhelyezett gyerekek június első vasárnapján már birtokukba is vették az NDK fővárosának legeredetibb játszóterét. Az ünnepélyes avatáskor a kerületi tanács és a lakóközösség szocialista megőrzésre vette át a létesítményt a magyar fiatalok képviselőitől. Berlin, 1983 június. Kulcsár László Folyóiratszemíe A Központi Bizottság áprilisi ülése átfogóan összegezte a XII. kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb politikai tapasztalatait. A testület által megerősített politikai célokkal összhangban kell átgondolni a párt életével, munkájával kapcsolatos teendőket. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának cikke a Pártélet napokban megjelent júniusi számában. A gazdálkodás, a termelés helyi tennivalóinak pontosabb meghatározásának segítése és az egységesebb cselekvés érdekében a szerkesztőség Ballad Lászlótól, a Központi Bizottság osztályvezetőjétől kért interjút a gazdaságpolitika időszerű kénléseiről. Három fráa foglalkozik ebben a számban a tanulóifjúság eszmei-világnézeti nevelésével .összefüggő kérdésekkel. A Lenin születésének évfordulóján tartott központi propagandista ünnepségen Lakos Sándor tartotta az ünnepi beszédet, amelyet A propaganda ösztönözze a felelős útkeresését címmel közöl a folyóirat. A júniusi szám ismerteti a FRELIMÓ párt közelmúltban tartott kongresszusát, három írás foglalkozik a kutatás és fejlesztés gyakorlati kérdéseivel, egy pedig a pártapparátus alap- szervezetének munkamódszerével. Az antik kultúra bajnoka A görög és a latin gondolkodás ellető szelleme szinte kezdeteitől átjárta a magyar kultúrál. Hosszú évszázadokig az antik költői hagyomány volt a meghatározó, a későbbi korok, ban tudósaink is egyre intenzívebben idézték föl a klasszikus gondolkodást, mert felismerték benne azt a példát, mely megtermékenyítheti minden kor em- beries szemléletmódját. Hogy ez a höl rejtett, hol tudatos kapcsolatkeresés miként változott évszázadról évszázadrg, arra vonatkozóan az első adatokat a háromnegyed százada született, és sajnálatosan korán elhunyt Trencsényi- Waldapfel Imrének köszönhetjük, aki a Horatius nosler kötet bevezető tanulmányában, 1935-ben példamutató alapossággal tárta föl az antik és a magyar költői szellem rokonságait. Az akkor fiatal tudós költőként kezdte pályáját. Szemléletére és módszerére elsősorban Kerényi Károly gyakorolt elhatározó befolyást. Trencsényi-Wald- apfel Imre azonban hamarosan fölismerte, hogy az antikvitáshoz való viszonyunk — ahogy ő írta — „mindig korszerűen determinált”, azaz minden kornak van tímulnivalója az ókor nagy szellemeitől. Az ö számára a második világháború felé sodródó korszakban az volt annak legfontosabb tanítása, hogy az ember természetes hajlamai miatt is mindig a béke igézetében élt. Képzeletében felsejlett egy hatalmas vállalkozás képe: egy nagy költői békeantológia terve, melyben a reményét mindinkább elvesztő olvasó együttMalálta volna a világirodalom nagy békeverseit, mintegy erőforrásul és kora ellenhatásául. Ennek első láncszeme volt a Pásztori magyar Vergilius című kötet, benne Radnóti Miklós híres ek- loga-fordilásával, amely saját, a világirodalomban is kivételes helyet elfoglaló ekloga-műl'ajának volt első kedvcsináló próbálkozása. S ahogy egyre félelmetesebb árnyak borultak hazánk fölé, a negyvenes évek legelején, úgy szaporodtak Trencsényi-Waldap- fel Imre könyvei, tanulmányai és fordításai, melyekben azt a görög gondolatot igyekezett igazolni: „Milyen szép dolog embernek maradni és lenni, ha az ember igazán _ ember!” Az új korszakban Tren- csényi-Waldapfel Imre a klasszikus antikvitással foglalkozó tudományág legtekintélyesebb, nagy kisugárzású alakja lett. Mint egyetemi tanár nemzedékek sorát nevelte, s nem szűnt meg azért küzdeni, hogy a görög és latin nyelv oktatása vissza ne szoruljon, mert különben egyik éltető forrásától zárná el magát a magyar kultúra. Aligha véletlen, hogy legjelentősebb tanulmányait összefoglaló kötetének ezt a címet adta: Humanizmus és nemzeti irodalom. Mintha azt akarta volna bizonyítani ezzel is, hogy az antik humanizmus és a magyar irodalom egymástól elválaszthatatlanok. Vallástörténeti tanulmányaival a nemzetközi tudományosságnak is egyik vezéralakja lett, szimpozi- onok megbecsült előadója, kinek írásait mindenütt számon tartották. Egyre kevesebb ideje és energiája maradt a műfordításra, holott egyike volt azoknak a fordítóknak, akik az élőbeszéd természetes hajlékonysága felé közelítették a régi szövegeket, s példát teremtettek arra, hogy a görög és latin klasszikusok igenis lolmácsolhatók korszerű magyar nyelven. (Műfordításait ezzel a sokat mondó címmel rendezte kötetbe tanítványa. Szabó Kálmán: Ember vagy!) A feszített, hatalmas méretű munka korán őrölte föl szervezetét. De elsősorban az a tanítása, hogy az ókori kultúra ma is termékeny erőforrásunk, életben tartja munkásságának legjobb darabjait. R. L. Ismeikedés a munkával A pélyoválosztós .gond- 9 jóival elöbb-utóbb minden családnak szembe kell néznie. Abbon, hogy a fiatalban reális elképzelések alakuljanak ki jövendő életéről, munkájáról, a családon kívül nagy szerepet játszik az iskola, az iskolai politechnikai oktatás és a gyárak, üzemek, amelyek kapcsolatban állnak az iskolákkal. Minthogy a szovjet iskolások rendszeresen részt vesznek a gyárokban, üzemekben a termelőmunkában, idejében megtanulják a munka morális értékét becsülni, a munkájukkal szerzett pénz örömét élvezni, sőt magát a munka örömét is megérzik. A nyári -szünetekben mintegy 10 millió felsőosztályos végez az iskolában elsajátított szakmábon munkát. Ezek a kirándulások hozzásegítik a fiatalokat, hogy megismerkedjenek az üzemi niunka- és életkörülményekkel, a munkásemberek hétköznapjaival, a kereseti lehetóségskkel, s végül Is a kamaszkor' o ien- táció reális pályaválasztássá váljék. BÉiszlíl a feltárás Befejezték a lápi avar kori temetöfeltárás idei munkáit a győri Xantus János Múzeum régészei. A szakemberek már több éve vallatják a föld mélyét, s mostanáig 328 sírt bontottak ki. A VII—VIII. századfordulóból való témető elhelyezkedése, viszonylag kis kiterjedése miatt jó lehetőséget nyújt a kutatóknak az avar kori temetkezési szokások megfigyelésére. A régészek az Idén május közepén láttak munkához, s egy hónap leforgása alatt harmincnál több sirt iártak fel. Ezúttal bukkantak az eddigi leggazdagabb leletre: egy nő sírjában megannyi különleges ékszert, fülbevalót, karperecét, három gyűrűt, gyöngysort és bizánci keresztet találtak. Az idei ásatás gazdag leletanvaeát restaurálják, majd a győri múzeum régészeti kiállításán tárják az érdeklődök elé.' A jövő szakmunkásat
