Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
T983. Június T5., szerda 'W1 r ESZAK-WAGTÄRORSZÄG 3 Aímatermelők gondjai- Megoldást keresnek Krasznokvajdán Lehet-e az pond, ha jó az almatenncs? Éz az egyszerű kérdés ötlött tel bennem, ahogy Krasznokvajdán, a Bástya Termelőszövetkezet elnökhelyettesét, Laczkó Sándort és Váralljay István íő- kertész^ hallgatom, akik az aljnapiuc gondjait, és benne a közös gazdaság helyzetét és kilátásait elemezték. Lehet-e az gond, teszem fel újra magamnak a kérdést, és nem tudom megválaszolni, hiszen a számok számok, a tények tények, a gazdaságosság pedig gazdaságosság. Alma kell, — mondanám, de a főkertész megelőz. Kell az alma, — mondja konokul, mintha nekem bizonyítana. Nem, az a baj, hogy sok az alma, mondja az elnökhelyettes, hanem az, hogy kevés a feldolgozókapaci tás. Magyarországon ma körülbelül 150 000 vagonnyi alma terem, ilyen mennyiséget 1990- re terveztek az országban, és ennyi gyümölcshöz a feldolgozó részlegek, üzemek, telephelyek azonban még nem épültek meg, igy most túltelített a piac és hem egy közős gazdaság képtelen volt eladni a portékáját. Így vannak olyanok is, akik az idén a legegyszerűbb megoldást választották, az almáskertjük egy részét, elsősorban az idősebb fákat egyszerűen kiselejtezték. — Mi nem gondoltunk erre — teszi' hozzá a főkertész. Bár, jelenleg valóban nem könnyű a helyzetünk, gondolja csak el, nálunk az 1 kilogramm alma önköltsége 4,50 forint, a kemény konkurrencia ellenében tehát csak jó termelési eredményekkel lehet talpon maradni. A hozamokkal nincs is baj, hiszen a mintegy 55 hektárnyi almásunk és a 45 hektárnyi szilvásunk termés- eredményei imponálóak. Almából például az elmúlt évben 356 mázsás volt a hektáronkénti átlagunk és ez a mennyiség éppen kétszerese az országos átlagnak. Mi hát a teendő? Teszi fel a főker- lész önmagának a kérdést. Kivágni nem szabad, az önköltséget csökkenteni nem lehet, így csak egy lehetőség van, meg kell találni az almának a piacot. — Milyen az átvételi lehetőség? — Pontosan ez az — folytatja a főkertész. Mivel itt országos gondokról van szó, a Hungarofrukt az idén az előző három év átlagának a 80 százalékát veszi csak át exportra, ez pedig a mi esetünkben azt jelenti, hogy az idén 76 vagonra kötöttek szerződést Nekünk pedig várhatóan 150 vagonnyi lesz a termésünk. A gazdaságos termelésért megtettünk mindent, időben elvégeztük a metszést, ötször permeteztünk, tehát, hogy úgy mondjam, nyugodtan várhatnánk a hátralevő időt De most az a gondunk, mi legyen a várhatóan termő alma felével. — Mennyi ennek az értéke? — Mintegy 5 millió forint — mondja az elnökhelyettes. — Ez nekünk nagyon sokat jeleni, hiszen az elmúlt esztendőben összesen 17 millió forint értékű gyümölcsöt adtunk el, és ebből összesen 5,1 millió forint volt a nyereségünk. Benne vagyunk a borsodi gyümölcstermesztési rendszerben, és abban a mi gazdaságunknak volt a legjobb eredménye, egy hektáron 80 000 forintos árbevétellel. Ha ebből indulunk ki, az következik, hogy csakis az értékesítés és feldolgozás irányába kell elmozdulnunk — folytatja az elnökhelyettes. — Többféle lehetőség kínálkozik, részben az, hogy a Zöldért Vállalatnak a korábbinál nagyobb mennyiséget szállítanánk, egy másik lehetőség pedig, hogy a Irish a tár forgalom keretében a szomszédos Csehszlovákiába is szállítanánk almát. A harmadik lehetőség pedig, és hosszabb távon ez a legjárhatóbb út, hogy növelni kell az alma feldolgozását. — Tehát Van kiút, nem az idősebb almafák kiselejtezése a legjobb megoldás, bár, ahol a gazdaságosság úgy kívánja, a kisebb termőképességű, idősebb fákért nem kár. De a mostani nehéz helyzetből csakis a feldolgozás növelésével, az értékesebb termékek előállításával, továbbá a jó kereskedelmi munkával lehet csak kilábalni. H. «. Júliusban már termelnek / Beruházás Bodrogicereszlúron Á Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában naplóban rögzítették a bod- rog kérész túrj telepen indított beruházás valamennyi fontos mozzanatát. Az első bejegyzés időpontja: 1981. szeptember. Akkor kezdődőit az építkezés, amelynek generáltervezője az ÉSZAKTERV, a generálkivitelező pedig az IÍÁEV, amely kooperált a Csőszerelő Vállalattal és a VÍV-vei. A tcrrnofor kéményelemek hiányáról néhány évvel ezelőtt sok cilrk jelent rneg a magyar sajtóban. A gondok megoldására gyártó cég kerestetett hazánkban. A BVM- esek pályázatot nyújtottak be ekkor az emeletmagas kemények gyártására. A pályázatot megnyerték: a 74 millió forint értékű beruházáshoz állami támogatást is kaptak. Bebizonyosodott, hogy a kéményelemek üiindenütt fel- használhatók, ahol kéményre van szükség. Magánlakásépítők és állami lakások építésének egyaránt jó'hasznát vehetik a BVM által gyártott elemeknek, amelyek méretét — az igények ismeretében — 2.90—3.30 méterben határozták meg. A BVM — a N1KEX Külkereskedelmi Vállalat segítségévei — licencet vásárolt a termék gyártására a francia „SOPROCI—SIPOV” cégtől. Á tervek szerint felépítettek egy 2000 négyzetméter alap- területű gyártócsarnokot. Ott két gyártóvonalat alakítottak ki. Az egyiken készíthetik majd a kéményelemeket, a másik termelőszalagon pedig a lakosság ellátására különféle áthidaló gerendák gyártását tervezik. Az immár hagyományos termékeknek számító áthidaló gerendákat is továbbfejlesztik — korszerűbb, hőszigetelt változattal jelentkeznek majd az építőanyag-piacon. — Az eredeti határidőt módosítanunk kellett az importanyagok behozatalát korlátozó rendelet következtében — jegyzi meg Kozma Béla, a gyár műszaki osztályának vezetője. — A behozatali szerződést végül is aláírták az illetékesek, a szükséges technológiai berendezések júniusban megérkeznek Franciaországból. Jelenleg az építési munkák 80 százalékával elkészültünk, mire a gépek meg- - érkeznek, felkészülünk a technológiai szerelés elvégzésére. Ezeket a munkálatokat a gyár szakmunkásai’ végzik majd — egy francia vezető szakember irányításával. Szeretnénk úgy szervezni a munkát, hogy júliusban már késztermék jöhessen ki az új üzemből. Reméljük, keresettek lesznek kéményelemeink a hazai piacon. Ugyanis a művek az idén is részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol a szakemberek elismerően nyilatkoztak a betonelemek minőségéről, s a nagyközönség is megismerkedhetett a korszerű építkeSzép sikerrel szerepeltek az idén is az országos szakmai tanulmányi versenyeken a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Statisztikából például négy tanulójuk került az első tíz helyezett közé. Az első helyet szerezte meg Dsupin Erika, harmadik helyen végzett Gyárfás Ágnes, míg a nyolcadik helyet szerezte meg Gulyás Éva. Mindhármuk tanára dr. Hevesvári Imre és Láday Zsuzés anyagainak sorába íBő új termékünkkel. — Már elkészítettük a részletes .információkat tartalmazó műszaki prospektusokat is — veszi ót a szól Tóth Bálint személyzeti osztályvezető. — — Egyébként ezzel a beruházással lehetőségünk nyílik arra, hogy bővítsük a későbbiekben a kéményelemek választékát. Illetve arról van szó, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egy pályázatot hirdetett, amelynek célja az volt, hogy partnereket keressenek és találjanak régi, nagy belmagasságú épületek felújításához. Így vetődött £e! az, hogy a régiekhez hasonló típusú kéményelemekre is szükség lesz, s ezek gyártását mi megpályáztuk. Tettük ezt azért, mert az. új gyártósorunkon ilyen speciális elemeket is képesek leszünk előállítani. Bízunk benne, hogy a munkálatok határidőre befejeződnek, s jó minőségű termékkel jelentkezhetünk a piacon. És hát várjuk az ÉVM-be benyújtott pályázat elfogadását. D. H. zsa. E tantárgyból tizediknek rangsorolták ' Balajti Emesét, tanára Kovács Gizella és Láday Zsuzsa. Könyvvitelből kilencedik helyen végzett Gyárfás Ágnes — tanára Kovács Gizella. Első helyen ugyancsak miskolci tanuló végzett gépírásból, Pavlánszli Éva. Tanára Szabó Istvánná. Politikai gazdaságtanból négy tanulójuk miniszteri oklevelet, négy pedig külön jutalmat kapott iiiő izpziíszok sikere FőldgázleloTieEy léten A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kutatói kitermelésre érdemes mennyiségű földgázt találtak a Kisalföldön, Tét határában; a próba- termelés során napi 1000 köbmétert hoztak felszínre. A Kisalföld térségében az utóbbi fél évszázad során többször is kutattak energiahordozók után, de mindeddig csak széndioxidgázt, hévizet találtak, az olajkutatók érdeme a répcelaki szénsav- valamint a sárvári hőforrás feltárása is. Gyár Putnokon Közel kétszázan dolgoznak Putnokon a Kispesti Textilgyár Pamutfonó és Cérnázó Gyárában. Fotó: Laczó József A gyártás átalakítására is szükség volt Sikeres term a Mezőgépnél Egy üzemben a termékszerkezet-váltás ma már meglehetősen ismert fogalom, a piac kényszerítő hatására a termelők zöme az elmúlt években kisebb-nau gyobb termékszerkezet-módosítást, változtatást hajtott végre annak érdekében, hogy javítsa a versenyképes áruinak arányát, E folyamat lezajlott a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalatnál is, ahol — mint Szűcs István műszaki igazgatóhelyettes elmondta — a kényszerítő erők hatására a korábbi gyártmányok, elsősorban a késztermékek helyett, különféle részegységeikre és alkatrészek gyártására szakosodtak. Ennek során elsősorban hidra»-' likus munkahengereket, búvárszivattyúkat, különféle motorokhoz \'Í7- és olajhűtőket, továbbá hidraulikus adaptereket és emelőket készítenek. Nem lehet a régi módon A termékszerkezet változtatásának során elérték, hogy a korábbi gyártmányok helyett nagyrészt korszerűbb, kelendőbb, versenyképesebb áruk foglalták el a régiek helyét, de rövid időn belül újabb, immár a termelés folyamatának kategóriájába sorolható problémakörrel találkoztak. És mint a műszaki igazgató megjegyezte, a vállalkozás náluk is megelőzte a feltételeket. Arról van szó, hogy az új, korszerű áruk készítését nem lehet megfelelő hatékonysággal, a régi gépparkkal és a korábban beidegzett módon folytatni. Előbbre kell tehát lépni a gyártás módjával is. azaz olyan műszaki feltételeket kell kialakítani, amelyek alkalmasak az új áruféleségek előállítására. — Változtatnunk kellett a termelési szerkezetet is — mondta az igazgatóhelyettes. — Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden részegység gyártását végigelemeztük, milyen változtatásokra, módosításokra van szükség annak érdekében, hogy ezeket az új szerelvényeket és szerkezeteket versenyképesen és gazdaságosan állíthassuk elő. Elsőként a munkahengerek gyártását oldottuk meg. Itt a régi, merev programozású gépek helyett összesen tíz darab NC- és CNC-gépet vásároltunk, és ezek lehetővé tették, hogy tovább javítsuk a minőséget. Erre elsősorban az exportképesség miatt volt szükség. Az első lépcső tehát a korszerűbb géppark megteremtése volt, majd ezt a szerelés korábbi gyakorlatának teljes átalakítása, azaz, egy új szerelde kialakítása követte. Ennek az új üzemnek az 'átadása most van folyamaiban. Hogy ez fiz új szerelde mit jelent, annak a jellemzésére hadd mondjak el néhány adatot: az üzemben a korábbi körülmények 50—160 milliméter átmérőjű munkahengerek kialakítását tették lehetővé, és ezek a munkahengerek maximálisan 150 bar nyomáson dolgozhattak. Az új szerelde belépésével 50—300 milliméter átmérőjű hengereket is készíthetünk, és ezek akár 400 —500 bar nyomáson is dolgozhatnak. Olyan, mint a patika Ez a jelentős előbbrelépés hatalmas változtatásokat követelt, olyan új csarnokot kellett építenünk, amelyben a munkafolyamat a tisztaságát tekintve, inkább egy gyógyszertárban folyó munkához hasonlítható, mint egy megszokott szerelőműhelyhez. Por, pisze* még nyomokban sem lehet jelen a szerelőcsarnokban, és a „steril” körülményeket a belső térben meglevő állandó túlnyomás biztosítja. Ehhez a minőségben is megemelt technológiai folyamathoz kellett kialakítani és betanítani az új szakmunkásállományt, akik a részben hazai, részben exportra kerülő hidraulikus munkahengerek szerelését végzik. Ugyancsak fontos szervezési és korszerűsítési munkát végeztek a vállalat mezőcsáti üzemében, ahol a hidraulikus emelők előállításához alakítottak ki egy új üzemcsarnokot. Ebben a részlegben a jövő évtől az Ikarus-gyár és más vállalatok részére évente összesen 15 000 darab autóemelőt készítenek. Ebben az új csarnokban még folyik a technológiai berendezések telepítése, de az elkészült részlegekben már megkezdődött a munka. A csarnok teljes egészében pedig a IV. negyedévben fognak hozzá a termeléshez. Megkezdték a Mezőgép üzemében az NSZK—olasz licenc alapján készülő EMU- szivattyúk gyártását is. A korábbinál korszerűbb szivattyúkat részben hazai tel- használásra, részben pedig exportra készítik. Exportra eddig 170 darabot gyártottak és ezeknek a szállítását máris megkezdték. Ugyanakkor az import helyettesítésére a. hazai felhasználók számára hozzáfoglak mintegy 4—500 EMU-szivattyú gyártásához is. Ezek a berendezések m korábban használatos szivattyúktól üzembiztosabbak és körülbelül 30 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak. E korszerűbb gyártmányokhoz a műszaki hátteret az új NC- és CNC-gépek jelentik, amelyeken igen nagy pontossággal készíthetők el a különféle alkatrészek. __ T ovábbi korszerűsítés Jelentős változtatásokkal járt a ínotorhűtők gyártásának fejlesztése is. Az üzen»-' ben ebben az évben fogtak hozzá a Rába-traktorokhoz és a kamionokhoz szükséges hűtők gyártásához. Ezek mellett ugyancsak új termékként elsősorban az importból származó ón, ólom és réz helyettesítésére megkezdték az alumínium alapú hűtők gyártását is. A munka során alapos termelésszervezést hajtottak végre, és a megnövel kedett feladatokhoz így biztosítják a munkaerőt. Mind a hűtőknél, mind a vállalatnál gyártott más, fontos terméknél, így a laprugók gyártásánál is az eddigitől korsze-' rűbb eljárások kialakítása és alkalmazása a cél. Ennek érdekében a laprugókat formázó sátoraljaújhelyi üzemben az idén rekonstrukciót kezdenek meg, és ennek során korszerűbb gyártási feltételeket alakítanak ki. Á változtatás lényege, hogy a laprugókészítés lelkét jelentő folyamatot a hevítést egy új, magyar szabadalom segítségével villamos ellenáílás hevítéssel oldják meg. Ez az eljárás körülbelül 40 százalékos energiamegtakarítást eredményez, körülbelül ugyanennyivel javítja a termelékenységet és jelentős minőségjavulással is jár. A különféle műszaki in-' tézkedések hatására a gyárban a korszerű, versenyképes áruféleségeknél, így a hidraulikus munkahengereknél, az adaptereknél, a hűtő- és a szivattyűgyártásban körülbelül 40—60 százalékos meny.' nyiségi növekedést értek eL Ennek arányában szorították! vissza a gazdaságtalanul veszteségesen gyártható termékek arányát A termelés átszervezését nek elképzelését a piac máris visszaigazolta. A vállalat új, korszerű gyártmányai kelendőek az exportpiacon, a hazai piacon és jól szerepeltek az új termékeikkel a tat vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is. Ez pedig azt je-' lenti, hogy a termékszerke-' zet változtatása, korszerűsít tése jól sikerült. Hajdú Gábor .4
