Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. június 15., szerda (folytatás az 1. oldalról) szerzett újabb tapasztalatok­kal, véleménycserét folytas­sunk a nemzetközi helyzet­ről, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Mély meggyőződésünk, hogy tár­gyalásaink hozzájárulnak pártjaink kapcsolatainak to­vábbi bővítéséhez, orszá­gaink együttműködésének lendületes fejlesztéséhez, né­peink barátságának erősíté­séhez. Ennek a mostani bu­dapesti találkozónak minden résztvevője a helyzet reális értékeléséből indul ki, és fe­lelősen átérzi feladatát. — A harcokban edzett és tapasztalt Bolgár Kommu­nista Párt a marxizmus—le- ninizmus elveinek alkotó al­kalmazásával, a nemzeti sa­játosságok figyelembevéte­lével eredményesen vezeti a Bolgár Népköztársaság dol­gozóinak küzdelmét a társa­dalmi felemelkedésért és a béke megvédéséért — mon­dotta a továbbiakban. — Népünk ismeri és nagyra becsüli a testvéri bolgár nép történelmi jelentőségű vív­mányait, s azokat a kiemel­kedő eredményeket, amelye­ket a szocialista társadalom' építésében, pártjuk XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elértek. Elismerésre méltónak tart­juk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket népgazdaságuk fej­lesztéséért. népük anyagi és szellemi jólétének gyarapítá­sáért kifejtenek. Mindezek az eredmények őszinte örömmel töltenek el minket, s szívből kívánjuk, hogy érjenek el to­vábbi sikereket a Bolgár Nép- köztársaság szocialista felvi­rágoztatásában. Tárgyalásainkon mi is reá­lis tájékoztatásra törekszünk, népünk munkájának jelentős eredményei mellett beszélünk országunk nem kis gondjai­ról is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága áprilisban tekintette át a XII. kongresszus óta eltelt három év alatt végzett mun­kát.- Megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság bel­ső helyzete szilárd, pártunk a szocializmust építő magyar társadalom elismert vezetője, élvezi dolgozó népünk meg­becsülését és bizalmát. A magyar és a bolgár nép­nek az elmúlt századok sza­badságharcaiban gyökeredző történelmi barátsága a két or­szág felszabadulása után új tartalmat nyert. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt po­litikáját azonos elvek vezér­lik, mindkét nép a szocializ­mus építésének útját járja. Mind a Magyar Népköztársa­ság, mind a Bolgár Népköz- társaság fejlődését jelentős mértékben segíti, hogy a szo­cialista országók közösségé­hez tartozik, azonos szövetsé­gi rendszer tagja. Kétoldalú politikai kapcsolataink jók és zavartalanok. Gazdasági együttműködésünk, amely legutóbbi találkozónk óta is jelentősen fejlődött, mindkét ország számára egyaránt elő­nyös. Kulturális kapcsolataink hasznosan hozzájárulnak ah­hoz, hogy a magyar és a bol­gár nép még jobban megis­merje egymást. Tárgyalásainkon áttekint­jük kétoldalú kapcsolataink helyzetét, azok fejlesztésének lehetőségeit. Népeink óhaját szem előtt tartva, Önökkel együtt ké­szek vagyunk arra, hogy a 35 éve aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­désünk betűjének és szelle­mének megfelelően tovább erősítsük barátságunkat, fejlesszük politikai, gazda­sági, kulturális együttmű­ködésünket. Ez jól szolgálja a magyar és a bolgár nép érdekeit, egyben a szocialis­ta közösség erősítésének ügyét. A nemzetközi helyzet ala­kulásának döntő tényezője napjainkban Európa békéje és biztonsága. Minden eu­rópai népnek — közöttük a mi népeinknek is — közös érdeke, hogy ne fokozódjék tovább a földrész fenyege­tettsége. Arra törekszünk, hogy t*e kerüljön sor az amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták tele­pítésére. A Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületé prágai nyilatko­zatának szellemében annak érdekében tevékenykedünk, hogy ne helyezzenek el nuk­leáris fegyvereket azokban az országokban, ahol jelen­leg nincsenek, és ne növel­jék azok mennyiségét ott, ahol már vannak ilyenek. Támogatjuk azokat a kez­deményezéseket, amelyek atomfegyverektől mentes övezetek létesítését célozzák a különböző térségekben, így a Balkánon, Észak-Európá- ban és másutt; azt akarjuk, hogy földrészünk megszaba­duljon a nukleáris fegyve­rek minden fajtájától. A Magyar Népköztársaság függetlenségének, biztonsá­gának, szocialista építő­munkájának fő nemzetközi támasza a Szovjetunióhoz, a Bolgár Népköztársasághoz és a szocialista közösség többi országához fűződő barátsá­gunk, szövetségünk. Tovább erősítjük együttműködésün­ket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagállamaival és a többi szocialista or­szággal. Kádár János végezetül hangoztatta: — Amikor szív­ből köszöntőm önöket, kí­vánom, hogy népünk ven­dégszeretetét élvezve, érez­zék jól magukat hazánk­ban. Ismételten kifejezem meggyőződésemet, hogy mos­tani találkozónk is jól szol­gálja a magyar—bolgár kap­csolatok továbbfejlesztését, népeink érdekeit, a szocia­lizmus és a béke ügyét. A testvéri bolgár népnek tel­jes sikert kívánok a szo­cialista építésben — mon­dotta, s poharát a szocia­lizmust építő testvéri bol­gár népre, a Bolgár Nép­köztársaság felvirágzására; pártjaink együttműködésére, népeink barátságára; Todor Zsivkov elvlárs és minden kedves vendégünk egészsé­gére emelte. Todor Zsivkov: Közösek eszményeink és céljaink r Todor Zsivkov válaszában megköszönte a meghívást, a testvéri magyar nép szívélyes vendégszeretetét. — Immár jó hagyománnyá vált — mondotta —, hogy kölcsönös látogatásaink újabb lendületet adnak a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti sokol­dalú együttműködés további fejlesztésének és elmélyítésé­nek. Így történt ez az 1973- ban itt lefolytatott megbe­széléseket követően, majd pedig a magyar párt- és kormányküldöttség 1979. évi bulgáriai látogatása után is. Az akkor létrejött megálla­podások magasabb szintre emelték a két ország és a két nép kapcsolatait. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt, valamint a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműkö­dése felfelé ível, dinamikusan és széles alapokon fejlődik. Ilyen gyümölcsöket terem megbonthatatlan szocialista együttműködésünk. Ez ter­mészetes is, hiszen a két párt, állam és nép közötti viszony a. marxizmus—leni- nizmus és a szocialista in­ternacionalizmus megingat­hatatlan elveire épül. Egy­ségbe fog minket közös ba­rátságunk a hatalmas Szov­jetunióval és a szocialista közösség többi országával. Közösek eszményeink és cél­jaink, s közös bennünk az, hogy a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű ügyének szenteljük minden erőnket. A bolgár és a magyar nép közötti évszázados kölcsönös rokonszenvet és barátságot a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel, erősítettük meg; e szerződés aláírásának 35. évfordulójáról — mint a két ország életének fontos ese­ményéről — a jövő hónapban emlékezünk meg. Engedjék meg, hogy köszönetíinket fe­jezzem ki a magyar társa­dalomnak azért, hogy a bol­gár állam megalapításának 1300. évfordulójáról, továbbá Georgi Dimitrov, népünk nagy fia és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom jeles személyisége szü­letésének 100. évfordulójáról széles körű megemlékezése­ket tartottak. Biztosíthatom Önöket arról, hogy sikeresen teljesítjük a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának a fejlett szocialista társadalom felépí­tésére vonatkozó előirányza­tait. A Bolgár Népköztársaság­nak a Balkán félszigeten folytatott politikája változat­lanul az ott élő népek kö­zötti jószomszédi viszony és együttműködés fejlesztésére irányul. Ezt a célt szolgálja a Balkán félsziget atomfegy­vermentes övezetté változta­tására tett javaslata is. Befejezésül Todor Zsivkov hangoztatta: megbeszéléseink a teljes nézetazonosság jegyé­ben zajlanak. Okkal vélhet­jük, hogy újabb lendületet, adnak majd a sokoldalú bol­gár—magyar együttműködés­nek. Azzal a biztos tudattal, hogy a mostani találkozók is a pártjaink, országaink és népeink közötti kapcsolatok további, felfelé ívelő fejlődé­sét szolgálják, emelem .poha­ram a magyar nép újabb si­kereire a fejlett szocialista társadalom felépítésében; testvéri barátságunkra és a testvéri bolgár—magyar együttműködésre; a béke és a szocializmus ügyének dia­dalára; Kádár elvtárs, a je­lenlevők egészségére! HfiÉsligi Megyénk fiataljhi között végzett eszmei-politikai ne­velőmunka tapasztalatainak tanulmányozására ifjúsági delegáció érkezeti hétfőn megyénkbe, az NDK-beU Neubrandenburgbói. Német testvérmegyénk delegációjá­nak vezetője Peter Viktor, az FDJ Neubrandenburg megyei Bizottságának ideo­lógiai titkára,' tagja Wolf­gang Molwitz, a Német Szo­cialista Egységpárt megyei bizottságának ifjúsági re­ferense. Vendégeink tegnap délelőtt Miskolcon, a me­gyei pártszékházban talál­koztak a KISZ megyei bi­zottságának vezetőivel. Szabó Pál, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára tájé­koztatta őket, az ifjúságmoz- gaimi munka időszerű kér­déseiről, majd a delegáció a délutáni órákban a nyék- ládházai KTSZ-fialalok mun­kájával ismerkedett. Neu- brandenburgi vendégeink , ma a megyeszékhelyen folyó KISZ-munkával, csütörtökön az enesi járás fiataljainak életével ismerkednek, majd pénteken hazautaznak. Ideológiai kérdésekről Csernyenke teszíie az SZUP KB plénumán Kedden Moszkvában megkezdődött az SZKP Központi Bi­zottságának ideológiai kérdésekkel foglalkozó plénuma. Az ülésen Konsztantyin Cscrnyenko, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet a párt ideológiai és tömcgpolitikai munkájának időszerű kérdéséiről. Az előadó hangsúlyozta, hogy a társadalom forradal­mi átalakítása csak akkor le­hetséges, ha megváltoznak maguk az emberek is. A szov­jet kommunisták pártja nem­csak legfőbb célját, hanem a kommunista építőmunka el­engedhetetlen feltételét is lát­ja az új módon gondolkodó, cselekvő emberek formálásá­ban." Az 1917-es szocialista forradalom a dolgozó nép ha­talmas alkotóerőit szabadí­totta fel az országban. Meg­teremtette a lehetőségét an­nak, hogy kibontakozzanak a szovjet ember jellemének leg­pozitívabb vonásai — az ak­tív állampolgári magatartás, az állami és a társadalmi ügyek iránti érdeklődés, a munkához való kezdeménye­zőkész, alkotó viszony. Ezek­ben a vonásokban mi, a kom­munista párt vezetése alatt végrehajtott mély társadalmi­gazdasági és politikai válto­zások eredményét látjuk, és annak a gondoskodásnak az eredményét, amit a párt a szocialista demokrácia fej­lesztése, a dolgozók öntuda­tának erősítése, anyagi körül­ményeik és kulturális színvo­naluk javítása iránt tanúsít. Bizonyítja ez azt is, hogy ál­landóan nő a párt befolyása a tömegekre, erősödnek kap­csolatai a munkásosztállyal, a parasztsággal, az értelmiség­gel. Csernyenko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban az alkotmány biztosítja a lel­kiismereti szabadságot. A kommunisták nem akarják rá­erőszakolni világnézetüket, másokra, módszerük a fel­világosítás, a meggyőzés és a propaganda. Ha azonban vallás ürügyén folytatott po­litikai felforgató tevékeny­séget tapasztalnak, az alkot­mánynak megfelelően fel­lépnek ellene. Nem szabad azonban elfe­ledkezni arról sem, hogy *r új ember felnevelése ugyanolyan szakadatlan és bonyolult folyamat, mint amilyen folyamatos és bo­nyolult az elet — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko. — Változnak a munka és az élet társadalmi­gazdasági feltételei, és egyre újabb nemzedékek lépnek érett korba. — Jelenleg hatalmas átfogó társadalmi-gazdasági progra­mok megvalósításán dolgo­zunk, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására tö­rekszünk, az ország óriási te­rületeinek arculatát változtat­juk meg. Magától értetődik, hogy az ideológiai munkának meg kell felelnie e feladatok­nak. Jelentős mértékben függ tőle, hogy milyen ütemben tudunk tovább haladni. Ma az ideológiai munka jel­legét észrevehetően befolyá­solja a nemzetközi helyzet, amely súlyosan kiéleződött — mondotta. — Az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei rend­kívül veszélyes politikát foly­tatnak, megkísérlik megállí­tani az emberiség életében végbemenő haladó változáso­kat. Az imperializmus — el­sősorban az amerikai impe­rializmus — nagy erejű táma­dásokat Intéz társadalmi rendszerünk, a marxista— leninista ideológia ellen, meg­próbálja hamis színben feltün­tetni külpolitikánkat, és el­lensúlyozni a megvalósult szo­cializmus növekvő hatását. Céljai eléréséhez az egyik leg­főbb eszközt a lélektani had­viselésben látja: valóságos propaganda-intervenciót kísé­rel meg, a más államok bel- ügyeibe való beavatkozás és a felforgató akciók eszközévé próbálja tenni a rádiót és a televíziót. Beszéde további részében Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta, hogy a fejlett szocializmus tökéletesítésének eszméjét kell az ideológiai munka alapjává tenni. Az SZKP egyik legfontosabb fel­adatának tekinti, hogy min- • denkiben kialakítsa a munka­szeretetei és a közösség érde­kében végzett munka igényét. A párt a demokrácia tovább­fejlesztésében és elmélyítésé­ben a dolgozók kommunista nevelésének és az új ember formálásának hatalmas erejű eszközét látja. Az előadó beszédében szólt a tömegtájékoztatási eszközök feladatairól is. A szovjet sajtó gyakorlata azt bizonyítja — mondotta —, hogy a tömegtájékoztatás mun­kája akkor lehet hatékony, ha figyelmét a nép alkotó- tevékenységének legfőbb te­rületeire irányítja, a legidő­szerűbb kérdéseket veti fel, s ezek megvitatásába bevonja magukat a dolgozókat is. Az újságolvasók, televíziónézők és rádióhallgatók levelei “ér­zékeny barométerként mutat­ják a közvélemény válto­zásait, s a tömegektől szár­mazó gondolatok, tapasztala­tok és kezdeményezések for- " rásóul szolgálnak. Ezért e le­velekre mindig érdemi választ kell adni, s fel kell használni őket a tömegtájékoztatás munkájának a javítására. A szocialista kultúra ered­ményeiről és feladatairól szól­va Csernyenko elismeréssel említette azokat az írókat., ze­nészeket, képzőművészeket, színházi és filmművészeket, akik aktívan hozzájárulnak az ország soknemzetiségű kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta a tevékeny ál­lampolgári magatartás fon­tosságát, megállapítva, hogy az igazi tehetség sohasem zár­kózik el az élettől, és nem fo­lyamodik sem a valóság meg­szépítéséhez, sem az élet ne­gatív jelenségeinek szándékos túlhangsúlyozásához. Csernyenko rámutatott ar­ra, hogy a párt kulturális irányitó- munkájának stílusára a művészi alkotómunka sajá­tosságainak és bonyolultsá­gának megértése jellemző. A párttól idegen a paran- esolgatás módszere. A Szovjetunióban hatalmas tömegekhez jutnak el a kultu­rális értékek. E területen azonban vannak bizonyos ne­hézségek. Nem sikerül mara­déktalanul kielégíteni a la­kosságnak könyvek, elsősor­ban szépirodalmi alkotások és képzőművészeti munkák irán­ti növekvő igényét. E hiány okai ismerlek; nem elegendő a nyomdai kapacitás, nincs kellő mennyiségű papír — mondotta a szónok, bírálva ■ennek kapcsán a Szovjetunió Állami Tervbizottságénak, több minisztériumnak és fő­hatóságnak a tevékenységét. Konsztantyim Csernyenko beszédében az ifjúságról szói­vá megállapította: ma a Szovjetunió történetének leg­képzettebb, szakmailag leg­felkészültebb ifjú nemzedéke kezdi meg az önálló életet. Ez a nemzedék a szocializmus, az állandóan javuló életszín­vonal körülményei között nőtt fel. Az, SZKP azonban látja az ifjúság körében jelentkező negatív jelenségeket is. Nyug­talanító, hogy a fiatalok egy részében csak késve alakul ki az állampolgári felelősség tu­data; ezek a fiatalok politi­kailag naivak és hajlamosak élősködésre. Akik ma még az iskolapadban ülnek, a jövő­ben a legbonyolultabb fel­adatokat kell hogy megoldják. Mi azt akarjuk, hogy e felada­tokat képességeik legjavát adva, erkölcsi fogyatékossá­goktól mentesen oldják meg — mondta az előadó. Konsztantyin Csernyenko emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetuniót több mint száz nép és nemzetiség lakja, s ezért az ideológiai munka el­képzelhetetlen a különböző népek sajátos érdekeinek, nemzeti pszichológiájuk és kultúrájuk másoktól eltérő vonásainak gondos figyelem- bevétele nélkül. A tudomá­nyosan megalapozott nemze­tiségi politika elválaszthatat­lan eleme annak a tevékeny­ségnek, amelyet az SZKP a fejlett szocializmus tökéletesí­tése érdekében végez. E mun­ka sikerének kulcsfontosságú feltétele a dolgozóknak a pro­letár, a szocialista internacio­nalizmus szellemében történő nevelése. Előadói beszédében Konsz­tantyin Csernyenko külpoli­tikai kérdésekre is kitért. Felhívta rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO-országok fékevesz­tett fegyverkezési hajszát folytatnak, erőfölényre tö­rekszenek a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés orszá­gaival szemben. Washington kalandor politikája nukleáris katasztrófa felé sodorja az emberiséget. Bármilyen kiélezett legyen is azonban a nemzetközi helyzet, az SZKP-nak to­vábbra is az a meggyőződé­se, hogy a nukleáris veszély növekedését meg lehet állí­tani. A párt számára nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése és megszi­lárdítása. Az SZKP ezért kö­vetkezetesen védelmezi a bé­kés egymás mellett élés és az enyhülés elveit. Azok a kezdeményezések, amelyeket az utóbbi időben a Szovjetunió és más szocia­lista országok terjesztettek elő, azt tanúsítják, hogy a szocializmus folytatja béke- offenzíváját. Jurij Andropov- nak, az SZKP KB főtitká­rának kijelentéseit a bizo­nyító erejű érvek, az elvi következetesség, a nyugodt hangvétel jellemzik, éles el­lentétben a Fehér Ház fele­lőtlen, agresszív nyilatkoza­taival. Az SZKP KB főtit­kárának szavai képet adnak a Szovjetunió erejéről, cs megmutatják: hiábavaló kísérlet, hogy a Szovjetuniót olyaii enged­ményekre kényszerítsek, amelyek veszélybe sodor­nák biztonságát, a szovjet emberek és a test­véri szocialista országok dol­gozóinak békés életét — mondotta beszédében Konsz­tantyin. Csernyenko. * Az előadói beszédet köve­tő vitában felszólalt Viktor Grísin, az SZKP Moszkvai városi Bizottságának első tit­kára, Gyinmuhamed Kuva- jev, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára, Vla­gyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára, Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt KB első titkára. Pjotr Gyemicsev kulturális ynniszter, Vlagyi­mir Csicserov, a Leningrádi Turbinaipari Egyesülés la­katos-szerelő brigádvezétö- je. Midhat Sakirov. az SZKP Baskíria területi Bizottságá­nak első titkára. Alekszandr Filatov, az SZKP Novoszi- birszki területi Bizottságá­nak első titkára. Georgij Markov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségénél; el­ső titkára. Alekszej Jepisev, -i szovjet hadsereg és budi- tengerészet politika5 főcso­portfőnöke Avguszt Vossz. a Lett Kommunista Párt KB "Iső titkára. Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése folytatja munJ káját.

Next

/
Thumbnails
Contents