Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

1983. május 18., kedd ÉSZAK* MAG YAROR3ZAG I Megyénk a siatisziika tükrében A Központi Statisztikai Hi­vatal Borsod megyei Igazga­tósága elkészítette a Borsod- Abaúj-Zemplén megye 1083. I. negyedévi fejlődésének főbb jellemzőiről szoló sta­tisztikai. jelentést. Eszerint a megye termelőágazatai az 1983-as évet az elmúlt évek­nél kedvezőbben kezdték. Az ipar az év első három hó­napjában az. egy évvel ko­rábbinál 3.4 százalékkal, a két évvel ezelőttinél 4 szá­zalékkal többet termelt. A bányászat és a könnyűipar termelése nem érte el az egy évvel korábbit, s a gépiparé is mérsékelten nőtt. Lénye­ges fejlődést ért el viszont a több éve nehézségekkel küzdő kohászat. A növekvő terme­lést jobb termelékenységgel érte el az ipar. A foglalkoz­tatottak létszáma tovább csökkent. A megyei iparvál­lalatok és szövetkezetek min­denkori eladási áron, közel 7 százalékkal több árbevételt realizáltak a bázisidőszaknak A növekmény nagyobb része külföldi eladásból származott. A belföldi értékesítés kis­mértékben, az export lénye­gesen emelkedett. A megyei kivitelező építő­ipari szervezetek építésszere­lési tevékenységét az enyhe tél- nem akadályozta, össze­hasonlító áron mérve terme­lésük valamivel meghaladta a bázisidöszakit. A tanácsi építőipar termelése lényege­sen emeLkedett, a szövetke­zeti kivitelezőké csökkent. A negyedévben befejezett épí­tési-szerelési tevékenységnek 15;5 százaléka fenntartási munka volt. Az építőipari szervezetek ez évi termelési előirányzata 3,8 milliárd forint, folyó áron mérve valamivel alatta van a tavalyi termelésünknek. Március 31-ig 64 százalékára kötöttek szerződést. A lét­szám 5,7 százalékkal (a kivi­telezési munkában dolgozóké közéi 9 százalékkal) csökkent. A termelékenység az egy év­vel ezelőttihez képest több mint 10 százalékkal javult. Az 1. negyedév folyamán a megye gazdaságai 15 száza­lékkal több vágóállatot ér­tékesítettek, mint tavaly ilyenkor. Az értékesítés össze­tétele a dinamikusan növek­vő vágósertés és vágójuh ja­vára változott. Az őszi veté­sű kalászosok jól teleltek. A fagykár miatti kipusztulás aránya fele-egyharmada volt az elmúlt évekének, s nö­vényvédelmi szempontból sincs számottevő károsodás. A tavaszi vetésekkel is jól haladnak. A megyében történt beru­házások értéke 7 százalékkal kisebb az 1982. I. negyedévi­nél, mivel az állami beruhá­zások volumene nagymérték­ben csökkent. A folyamaiban levő két nagyberuházásunk június 30-i határidőre befe­jeződik. Exportbövítö, illetve importmeglakaritó hítelkerel terhére még nagyobb beru­házás van folyamatban, s a tervek szerint ez évben mind a négy befejeződik. Az év első három hónapjában mű­szakilag 510 darab lakást ad­tak át az építőipari szerveze­tek a megrendelőknek. Hasz­nálatbavételi engedélyt 313 lakásra adtak ki. a tavalyi­nak 70 százalékára. A ne­gyedév során összesen meg­kezdett lakásépítések száma kevesebb volt, mint, 1982. I. negyedévében, de a családi házat építők száma lényege­sen emelkedett. Jórészt ezek­nek köszönhető, hogy a ne­gyedév végén építés alatt álló lakások száma 2,4 szá­zalékkal meghaladta a tavaly ilyenkorit. A negyedév vé­gén a megye területén 1800 építési telek kialakítása volt folyamatban, ebből 757 da­rab a miskolci agglomeráció területén. Megkezdték 735 darab családiház-épitésre al­kalmas telek tartós haszná­latba adását. Az anyagi ágakban 1983. I. negyedévben átlag 264,6 ezer dolgozót foglalkoztattak, szá­muk két és tél ezerrel nőtt. Az utóbbi évekhez hasonló­an jelentős létszámbővítés történt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél. Egyes ipari és építőipari szakmák­ban a létszámhiány kritikus­sá vált. Az új bérszabályozás nagyobb megfontolásra kész­tette a gazdálkodó szerveket. Az anyagi ágakban az átlag­bérek és -keresetek mérsé­keltebben emelkedtek, mint korábban. Anyagi áganként — a mezőgazdaság kivételé­vel — az átlagbérek növeke­dése 1,6—4.5 százalék, az át­lagkereseteké 0,8—3,5 száza­lék között szóródott, a me­zőgazdaságban viszonylag most is magas volt, a ter­melőszövetkezetek nagyobb kifizetései miatt. A bérnö­vekményekben főként a múlt évi béremelések áthúzódó hatása jut kifejezésre, az idei I. negyedévben kevés szerve­zet hajtott végre bérfejlesz­tési;. A lakosság főbb köz­ponti forrásokból 7,5 milli­árd forint pénzbevételhez ju­tott, amely közel 12 százalék­kal több az egy évvel koráb­binál. A pénzmegtakarítás a pénzbevételeknél valamivel mérsékeltebben, a hiteltarto­zás hasonló mértékben emel­kedett. Kiskereskedelmi vásárlásra 6 milliárd forint jutott, fo­lyó áron 7,6 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. Fi­gyelembe véve a fogyasztói árak változását, ez az összeg a tavalyinál valamivel keve­sebb árutömeg megvásárlá­sai jelenti. Jelentősebben csökkent a vendéglátás, ki­sebb mértékben a vegyes­iparcikkek forgalmának vo­lumene. Élelmiszerekből az .ellátás kiegyensúlyozott volt. Az idényáras cikkek megyei árindexe 3 százalékkal ala­csonyabb volt az 1932. 1. ne­gyedévinél. Egyes ruházati és vegyesiparcikkekből hiány mutatkozott a boltokban, de az áruellátást alapjában vé­ve zavartalannak lehet tekin­teni. Venyigeenergia A MÁV Miskolci Vontotási Főnökség Oiesel-, valamint villamos mozdonyokat javító szervizüzemében mindig vannak tartalékban új, üzemképes áramszedők. Meghibásodás, eltörés esetén a szőkémbe- rek segítségével rövid időn beiül új áramszedő kerül a lokomotív tófejére. A villamos vontatás e nél­külözhetetlen részének az értéke 55 000 forint. Fojtón László felvétele Szőlővenyige és gyümölcs« fanyesedék tüzelésére alap®-' zott fűtőmű készült el a M6-' ri Állami Gazdaságban. A ha­zai tervek alapján, m; yyar al­katrészekből összeszerelt két kazán óránként 4—4,5 tonna gőzt termel, s a bor- és szörp­palackozót, az üvegmosót, an üzemi konyhát, a fürdőhelyi­ségeket és az irodákat fűti,' illetve látja el meleg vízzel. Építése 12.5 millió forintba került, a beruházás előrelát­hatóan öt év alatt megtérül, A határban nagy mennyi­ségben található, s ez, ideig — pémzkiad ássál — megsemmá- sitelt hulladékanyagok hasz­nosítása éven le négymillió forint értékű olaj felhaszná­lását teszi fölöslegessé. A% esztendőnként másfél ezer tonna venyige és fanyesedék eltüzelésére alkalmas kazá­nok üzembe állításával fék-' millió forintra csökken, a gazdaság fűtés- és melegvíz- költsége. ß megye mezipziasigi szövetkezeiéinek gazdálkodása Műanyag szerkezeti elemek a nehéziparban &’ mftefeníei Btehézipari Mü­(Folylatós as 1. oldatról) olcsóbb, energiatakarékosabb takarmány biztosításának le­hetőségét. Nagyobb gondot kell fordítani a szálas és tö­megtakarmányok betakarítá­sára, tárolására, a hulladé­kok és melléktermékek ta­karmánycélú felhasználására. Továbbra is feladat, hogy a tsz-ek a melléktevékenység fejlesztésével növeljék gaz­dasági stabilitásukat, az itt képződő nyereség jelentős ré­szét fordítsák a jövőben is az alaptevékenység rentabili­tásának fokozására. A tennivalókról szóltak, hasznos tapasztalatokat mondtak el a vitában felszó­laló küldöttek: Tóth István l'elsővadászi, Semsey András prügyi, Csákó Béla szerencsi tsz-elnökök, Koncz György, a szentistváni tsz párltilkára és dr. Visóczki Lajos, a mádi szakszövetkezet elnöke. Hartman Bálint, a TESZÖV elnöke ezután a szövetség elismerését tolmácsolva ne­gyedszázados tsz-elnöki mű­ködésükért, aranygyűrűt adott át három, a közelmúlt­ban nyugdíjba vonult tsz-el- nöknek, Szalipszki András­nak, Molnár Károlynak és Kormos Györgynek. A küldöttközgyűlés ezután elfogadta a TESZÖV múlt évi mérlegét, idei költségvetési tervéi, majd az ellenőrző bi­zottság beszámolóját. A szövetség fóruma végül személyi kérdésekkel foglal­kozott. Dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára bejelentette, hogy mivel 60. életévét ez év tavaszán betöltötte, nyug­díjba vonulása miatt kéri felmentéhét. A küldőt (’köz­gyűlés érdemei elismerése mellett dr. Németh Pált jú­nius 30-i hatállyal a TE­SZÖV titkári funkciójából felmentette, s a jelölő bi­zottság javaslatára, titkos szavazással a TESZÖV tit­kárául Hartman Bálintot, a szövetség eddigi elnökét meg­választotta. A szövetség elnö­kévé, ugyancsak titkos sza­vazással Szaniszló Sándort, a sárospataki Kossuth Tsz el­nökét, a TESZÖV elnökségé­nek új tagjává pedig Sima- házi Györgyöt, az ináncsi Vö­rös Csillag Tsz elnökét meg­választották. Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek fóruma reálisan értékelte az elmúlt évi gazdálkodást, jól határozta meg a közös teen­dőket. A legfontosabb felada­tokkal kapcsolatban elmond­ta, hogy az ország gazdasági helyzetének megjavításához a megye mezőgazdaságában is még keményebb összefo­gásra, nagyobb cselekvőkész- ségre, töretlen tenni akarásra van szükség. Ezután a me­gyei párt. és tanácsi vezetés nevében a legnagyobb elis­meréssel szólt a nyugdíjba vonuló dr. Németh Pál mun­kásságáról, , megköszönte te­vékenységei. amit hosszú éve­ken át fejtett ki a szövetke­zeti mozgalom élén, megyénk mezőgazdasága érdekében, majd eredményes, sikeres munkál kívánt a szövetség megválasztott új és régi ve­zetőinek, a megye vatameny- nyi szövetkezeti dolgozójá­nak. szaki Egyetem Gépelemek Tanszékének GTE-csoportja 1983. május 17-én 1-9 órakor (Miskole-Egyetemváros, Gép­elemek Tanszéke 15. szobá­ban) másodszor rendezi meg * borsodi műszaki hetek ke­retében ezt ax ankéiot. A rendezvény célja első­sorban az, hogy az észak- magyarországi iparvidéken fórumot teremtsen a nehéz­iparban is alkalmazható mű­anyagos kutatási (eredmények és új technológiai eljárások propagáláséra, valamint az e területen dolgozó szakembe­rek tapasztalatcseréjére. Hagyományai vannak az újitómozgalomnak az Özdi Kohászati Üzemekben. A vál­lalatnál tevékenykedő újítók és feltalálók számos nagy je­lentőségű újítást dolgozlak ki. s tevékenységüket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1981-ben végzett munkájuk eredmé­nyeként az elmúlt, évben a Borsod megyei nagyvállala­tok között elsők leitek az újítási versenyben. Az eddig elért sikerek to­vábbi erőfeszítésekre ösztö­Az előadásokon sorra ke­rül: Gépészeti múanyagbevo­ll a tok szerkezete és össze­hasonlító vizsgálata; Újszerű technológiai eljárások a mű­anyagiparban; Kúszási és re­laxációs vizsgálatok a BMB Gépszerkezettani Intézetében és ezek hasznosítása a mű­anyag szerkezeti elemek ter­vezésében; Műanyagok kohá-' szati alkalmazásának tapasz­talatai; Forgácsolt műanyag fogaskerekek gyártási tapasz­talatai. Az előadásokat hozzászólás formájában egészítik ki a BVK, a Diósgyőri Gépgyár; a Borsodi Szénbányák és az NME Gépelemek Tanszéke dolgozói. emelésére irányul. Ezé# közé tartozik például a rúd- dróthengermünél az eddig svéd importból beszerzett bevezetögörgök vállalaton be­lüli előállítása, amely 13,5 millió forint tőkés import- megtakarítást eredményezett,' A jól szervezett és irányí­tott újitómozgalom eredmé-’ nyei .ielenlős helyet foglalnak el a vállalat munkájában, egész gazdálkodásában. Az Iparági első: az Özdi Kohászati Üzemek Kélszázhísziillió foriflt megtakarítás újításokból Az MTESZ miskolci kiál­lítótermében a Szemere u. 4. alatt május 5-én nyitotta meg Paksy Gábor, az EVM főtanácsosa, a VATT1 általá­nos igazgatóhelyettese azt a kiállítást, amely betekintést nyújt az elmúlt évtized or­szágos (regionális) terveibe. A megnyitói, követően elő­adásra és konzultációra ke­rült sor, amelynek előadói Paksy Gábor és Baráth Etele voltak. A regionális tervezés eszköz, amelynek révén egy­részt megállapítható és fel­tárható településcsoportok, tájegységek, megyék, dazda- sági körzetek és hazánk egé­sze területének terhelhetősé­ge, felvevőképessége, más­részt komplex vizsgálatai és tervjavaslatai lehetővé teszik, tehetik a népgazdasági és ta­nácsi tervek gondosabb, ala­posabb elkészítését, jobb meg­alapozását. É tervek tehát nem cét- teeghatározások, amelyeket » A borsodi műszaki hetek programjából Országos teSepülésrendEzési len társadalomnak a tervek H- készülte után végre kell haj­tania. Segíti e tervezőmun­ka a központi és helyi ter­vezést, a döntéshozatalt, A 70-es évek elejétől, amely e tej-vek készítésében átfogó szabályozást hozott, alapvető feladattá, vált a gazdaságpo­litikai cél. a hatékonyság szolgálata, a termelőerők te­lepítésének javításával. Fon­tos része e munkának annak a társadalompolitikai célnak a kielégítése is. amely az életkörülményekben meglevő különbségek mérséklését tűz­te célúk A fő célok mellett, érvényesültek egyéb célok-. Is, sgye a gazdaság jovedeäswe­zőségének fokozása, a diffe­renciált fejlesztés igénye, mindezek visszahatása a tér­szerkezetre, társadalmi hatá­sokra. Egyre inkább az olyan fejlesztések valósíthatók meg, amelyek mérlegelték á jöve­delem várható alakulását is. Az előadásokból és konzul­tációból .számos lehetséges alternatíva körvonala rajzo­lódott ki. A társadalmi kör­nyezet, a természeti erőfor­rások, az. épített és műszaki környezet k a pcsol atren dszeré- nek kölcsönhatásait mérlege­lő tervezés körvonalai bonta­koznak ki a településen élők növekvő aktivitásával. E ki­állítás és tenäaskosas ehhe» kivan segítséget nyújtani, várja az érdeklődőket és a Városépítési Tudományos és Tervező Vállalat, amely ha­zánk egész területére készít területi terveket és kutatóte­vékenységet is folytat a ki­állítási vezetőben számos öt­lettel is szolgál feldolgozan­dó témáikra. B.-A.-Z. megyé­ben egyik legidőszerűbb té­ma az aprófalvas települési rendszer komplex feldolgozá­sa. és javaslatok kidolgozása lehet. a. bl ■>. nözték az újítókat, s az 1981- es évben elért több, mint 200 millió forint újításból szár­mazó megtakarítással szem­ben 1982-ben már 220 millió forint megtakarítást értek el. A beadott 3788 újításból 2481-ei elfogadtak, s ezekből 2375 újítást vezetlek be. Az Ózdi Kohászati Üzemek ve-' zetése mind anyagilag, mind erkölcsileg elismeri az újí­tók, feltalálók munkáját, szá­mos kitüntetésben részesítet­ték a legjobbakai. Ami pedig m anyagi elismerést illeti, m- újítások elismeréseként 1982-ben több 'mint 7,5 millió forint újítási díjat fizettek ki.. A javaslatok, újítások több­sége az anyag- és energía­1 megtakarításra, tőkés import­anyagok kiváltására, a bsww- k»vade!sí» «^voaalinak évenként kidolgozóit újítási feladat tervben megjelölik azokat a tennivalókat, ame­lyekhez az újítók segítségét; kérik. Ebben az évben is a legfontosabb feladatok közé tartozik az anyaggal és ws energiával való takarékos« ság, valamint az importanyag gok kiváltása, hazai anyagok«’ kai való helyettesítése. A múlt évi kiemelkedő újítási tevékenységükért rrseíj tán vehették át az iparági1 elsőnek járó elismerő okleve«' let. és a 60 ezer forintos pénzjutalmat az Ipari Mi­nisztérium képviselőjétől,' Ezen az ünnepségen öte» kapták meg a Kiváló Feite« látó, negyven hatan pedig « Kiváló Újító kitüntetést. t O. 3*1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents