Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

19§3, május é„ péntek Í.S7AK MAGYARORS7AG 3 Mire jó a íoszgcn? Készülődés a nyárra lovában lort rj kombájnok javilóso n borsodivónkoi Kossuth Tsz gépműhelyében. Képűnkéin lakob Andres szerelő egy 5ZK-5 típusú kombájn cscplökuplungjét javítja, Fotó: Loeié Jór*í| a kockázatot A t, olajár-emelkedés első hatásaként az 1970-es évek közepén felmérést végeztek a Borsodi Vegyi Kombinát­ban, a késztermékek ára és az azokhoz szükséges alap­anyagok költségeinek aránya jközött. A számítások alap­ján kiderült, hogy a nehéz­vegyipari üzemnek bizony valamennyi terméke rendkí­vül energiaigényes, és ezen a korábbi arányon szinte sem­mit sem változtatott az új, a Jkorszerű technológiái alkal­mazó PVC III. gyár, továbbá az alumíniumkohászatot ki­szolgáló 100 000 tonna maró­nátront előállító üzem sem. Az egyik legnagyobb hazai vegyipari üzem termékstruk­túrájára tehát a 70-es évek végén is az igen magas alap­anyag- és energiaköltség volt a jellemző é& ez a fo­lyamat szinte napjainkig tart, s az elmúlt, években ter­mészetesen igen tetemes ter­heket rótt a vállalatra. A FINOMKÉMÍA LEHETŐSÉGE E felismerés hatására kezdték meg a termékszer­kezet módosítását, s ez a fo­lyamat egyértelműen a ki­sebb anyag és energia fel- használásának irányába mu­tat. — A felvázolt .irány szervesen kapcsolódik a köz­ponti gyógyszer- és nö- vényvédőszer-programhoz — mondja dr. Tolnai Lajos ve­zérigazgató. — És hozzá kell tenni azt is, hogy a program végrehajtásának alapját a korábbi központi olefinké­miai fejlesztés adja, ugyanis erre a korábbi kihagyhatat­lan fázisra épülhet rá ez az úgynevezett tudásintenziv folyamat, amely a korábban megszerzett ismeretek alap­ján most lehetővé teszi, hogy a finomkémia irányába lép­jünk. Konkrétan megfogal­mazva, erre a háttérre épí­tettük meg a foszgénüze- münket, és ennek a termé­ke a gyógyszer- és növény- védös zer-in tenned ierek és késztermékek előállításának az alapanyaga. , — A korábbi növényvédő- szer- és gyógyszer-interme­dierek általában import Ötödik alkalommal nyerte el az Utasellátó Vállalat Mis­kolci Igazgatóságának kollek­tívája a Kiváló Igazgatóság megtisztelő kitüntetést, me­lyet. tegnap délután adott át dr. Sebes- Miklós, az. Utasel­látó Vállalat vezé igazgatója, a Tiszai pályaudvar éttermé­ben. A Borsod és Heves megye területét átszövő vállalat ta­valy 109 százalékra teljesí­tette az áruforgalmát, a ter­melékenység 6,5 százalékkal növekedett. bővítették az áruválasztékot. igyekeztek kielégíteni a fogyasztók meg­növelteden; és megváltozott igényeit, örvendetes tény. A közeljövőben valameny- nyi vasútigazgatóságon szigo­rúbb intézkedéseket tesznek a járműkapcsolásnál gyakran előforduló balesetek csökken­tésére, illetve megszüntetésé­re. A jelenlegi utasítások még lehetőséget adnak arra, hogy a vasúti kocsikat mozgás közben kapcsolják össze a kocsirendezők. Néhány ese­tet megkülönböztetnek i ugyan, amikor kizárólag csak akkor szabad a jármüvek közé lépni, ha azok állnak, alapanyagokból készültek. Éppen ez volt a baj, hiszen minden fejlesztés egyúttal egy külföldi szállítótól füg­gő érdekeltségi viszonyt ala­kított' ki a hazai üzemekben. Ennek, az új fejlesztésnek mekkora az importvonzata? — Éppen ez az, hogy sem­mi. Az előbb említettem, hogy ez a fejlesztési irány egy korábbi kihagyhatatlan fázisra épült, és nem túlzás, ha azt mondom, azok az alapkomponensek, amelyek­ből mi a faszgént készítjük, tulajdonképpen mellékter­mékként, vagy ha úgy tet­szik, hulladékként megvan­nak a gyárban. Ezeknek a kinyerésére mindössze any- nyit kellett, tennünk, hogy egy rekonstrukciót, végez­tünk. amellyel lehetővé vált, hogy a foszgéngyártáshoz szükséges alapanyagot, neve­zetesen a szénmonoxidot megfelelő mennyiségben és finomságban megkapjuk. Az említett, fejlesztési program­nak számos vonzata .van. Ennek a sorában elsősorban különféle intermediereket, tehát közbeeső termékeket gyártunk, de természetesen készítünk késztermékeket, is. Például francia kooperáció­ban a Mikál nevű növényvé­dő szert, amely exportra ke­rül. A MEZÖGAZDASA« kiszolgálására — A foszgén fejlesztési programja kapcsolódik. a szovjet—magyar agrokémiai egyezményhez is. Hogyan? — Az. alapanyag, a foszgén itt készül, és ennek ez alap­anyagnak a nagyobb részé­ből az Észak-magyarországi Vegyiművekben növényvédő szereket, kukorica-gyomirtó szereket gyártanak. A több ezer tonna késztermékért, amely a szovjet mezőgazda­ság számára fontos, a szov­jet fél' a magyar gazdaság­nak nélkülözhetetlen alap­anyagokat és i'élkészlermé- keket szállít cserébe. A foszgén gyártására egy rend­kívül biztonságos üzemet építettünk. Amikor az üzem építéséről határoztunk, igen hogy jelentősen megnöveke- dett az üditő italok forgal­mazása, ■ fogyasztása, de szak­mai bemutatókkal és csopor­tos étkeztetésekkel is hozzá­járultak a nyereségterv túl­teljesítéséhez. Az elképzeléseknek meg­felelően szerződéses üzemel­tetésbe is átadlak mind a vendéglátó, mind a kiskeres­kedelmi ágazatba tartozó egységeikből. Több éttermet,« üzletel korszerűsítettek, fel­újítottak. legutóbb például Sá torai.in újhelyen fejeződött be az Utasellátó egységének az alapszabály azonban egyéb esetekben nem tiltja, hogy a — lassan — mozgó kocsik közé belépjenek a dolgozók. Az évről évre be­következő súlyos balesetek arra figyelmeztetnek, hogy sürgősen módosítani kell a kapcsolási technológiákat, és meg kell tiltani, hogy a ko­csirendezők mozgó járműve­két kapcsoljanak össze. A Vasutasok Szakszervezete és a KPM munkavédelmi szer­vezete kezdeményezésére már korábban megkezdték gondosan tanulmányoztuk a külföldi tapasztala tokait, s olyan gyárat terveztettünk, amelynek a biztonsága meg­haladja valamennyi hasonló jellegű üzem biztonságát. Természetesen hasznosít öl­tük azokat a tapasztalatokat is, amelyeket, hosszú éveken ál az Észak-magyarországi Vegy i művek ben szerezlek, hiszen itt körülbelül húsz éve dolgozik egy kisebb ka­pacitású foszgénüzem. A túlzott biztonságra való törekvés természetesen meg­drágította a technológiái be­rendezések építését, hiszen csupán a biztonsági beren- dezések kialakítására körül­belül 100 millió forintot köl­töttünk. IMPORTOT IS PÖTOL — Az üzem tehát felépült., és mikor kezdődik meg a. ter­melés? — A próbák a második fél évben megkezdődnek, el­sőként a li idegjáratással, azt, követve a vizespróbákkal, majd legutoljára a technoló­giai- alapanyagokkal. A ter­vek szerint a próbák körül­belül 3 hónapig tartanak, majd- azután megkezdjük a Sajóbábonyban felépült fel­dolgozóüzemek kiszolgálását. Az alapanyag egv részét helyben használjuk fel, s nö­vényvédőszer-alapanyagot, illetve intermediereket ké­szítünk. Ez a gyártási folya­mat azért fontos, mert eze­ket a vegyipari közbeeső ter­mékeket eddig importból szerezte be az ország. A BVK-ban termelt fosz­gén nagyobb részét vasúton szállítják majd, a biztonság maximális betartásával, jól szervezetlen, Sajóbábonyba. A szállításhoz speciális be­rendezéseket vásároltak. A Borsodi Vegyi Kombinát­ban tehát rövidesen termel­ni fog a finomkémia-struk- túraváltás első üzeme, amely a korábbi energiaigényes el­járásokat ellensúlyozva, ala­csony költséggel,' kevés ener­giával igen értékes vegyipari termékeket állít majd elő. si a további lehetőségeket; a közeljövőben Miskolcon, a Széchenyi utca 6. szám alatt nyitnak egy üzletet, mely­ben a legmagasabb igényeket kielégítő, színvonalas áruvá­lasztékot, fogyasztási cikke­ket kínálnak majd a vásár­lóknak, és tervezik egy ha­sonló bolt megnyitását a to­kaji Tokaj Szállodában is. A szerteágazó és minőségé­ben javuló munka elismeré­seként hét dolgozó vehette át a Kiváló Dolgozó, egy üzem a Kiváló Üzem, három pavilon a Kiváló Pavilon és 13 szocialista brigád a Ki­váló Szocialista Brigád kitün­tetés különböző fokozatait. az új, biztonságosabb jár- műkapcsolási technológiák kidolgozását, s tanulmányoz­ták azoknak a vasutaknak a tapasztalatait, melyek már régebben áttértek az álló helyzetben történő kapcso­lásra. Több területen kísérlet­képpen már hazánkban is bevezették az új kapcsolá­si módszert, például a pécsi, a szombathelyi és a debre­ceni vasúligazgatóság egyes áldomásain. Forintos dolgaink Növolni TaMn nem is Sfík ilyen­kor a költségekről beszélni. Az encsi Zója Termelőszö­vetkezetben múlt idő a nap­raforgó vetése, a gépek már a kukorica magját juttatják a földbe. Kedvez az időjá­rás. Talán még nem is volt olyan, hogy az előzetesen papírra vetett ütemtervet szinte órára meg tudják va­lósítani kint a határban a traktorok. Nyújtott és ket­tős műszakokban dübörög­nek az erőgépek, kihasznál­va a napfényt, a jó talajt, hogy a legkedvezőbb időben és a legkedvezőbb magágy­ban földbe kerüljön a tava­sziak magja. És mégis a mindennapi erőfeszítések he­lyett, olyan általános dol­gokról beszélgetünk Vrbán Lászlóval, a szövetkezet nö­vénytermesztő agronómusá- val, mint a költségek mér­séklése, ami már eleve el­lentmond ennek a jó idő­nek. — Ez így van. Hiszen a talaj művelésre most jóval kevesebb energiát kell szá­molnunk, mint esős időjá­rásban. A baj csak az, hogy a tervezésnél általában az optimumot vesszük a költ­ségek alapjául, így — ha többet nem is költünk — ott tartunk, ahol kezdtük. Akkor hol lehet takaré­koskodni, ha már az üzem­anyagokban, a ’ már eleve szigorított felhasználási nor­mákban nem! Az agronó- mus: ■ — Az adottságok nem a legjobbak, és nem a leg­rosszabbak. Példaként: évek­kel ezelőtt, amikor a köz- gazdasági helyzet még köny- nyebb volt, sikerült elérni azt, hogy nyolcmillió forint értékű műtrágyát szórtunk el a termésfokozásra. Az el­múlt évben 2,1 tonnás nap­raforgó, s hetvenmázsás kukoricatermést mutathat­tunk fel hektáronként. Már csökkenő hatóanyaggal! Ugyanis idén sem haszná­lunk fel értékben műtrágyá­ból többet, csak sajnos az­óta a tápanyag ára kétszer emelkedett. Lényegében ke­vesebb mútrágva-f elhaszná­lással sikerült emelni a ho­zamokat. De hogyan? Hiszen az adottságok nem változtak. A környék dombjain, víz­járta völgyein, s a kevés jobb adottságú táblán ugyanazokat a műveleteket kell elvégezni, mint , akkor, amikor még „pazarolhatták” a tápanyagot. — És talán az üzemanyagot. — Ebből egy­értelmű a következtetés: a közös gazdaságban olyan megoldást sikerült találni, ami nem jelenti a költségek növekedését, de ugyanakkor jelentős hozamjavulást ered­ményez. Urbán László: — Először is megpróbál­tuk kapcsolni a munkamű­veleteket. Mert így tudjuk elérni a legjobban azt, hogy az energián takarékoskod­junk. Nem mindegy, hogy egy-egy kultúra vetéséig hányszor dolgozunk a táb­lán. Hihetetlenül nagy előny, lia két műveletet össze tu­dunk vonni, hiszen akkor az üzemanyag is megfeleződik, s ráadásul kevesebb lesz a taposási kár, javul a talaj szerkezete. Évről évre pró­báljuk csökkenteni ezeknek a műveleteknek a számát. Idén például egy folyékony nitrogén műtrágyával, a hyd- ronit-tel próbálkozunk, hasz­nálata eggyel kevesebb mun­kaműveletet jelent, de ugyanakkor , a domboldala­kon egyenletes a szóráskép, ami jelentős termésnöveke­dést eredményez. — A növénytermesztésben ma már nyílt titok, hogy az igazi takarékosságot nem a hatóanyag növelése, vagy az üzemanyag-felhasználási normák szigorítása jelenti. A fokozottabb műtrágyázás már nem ad annyi termés- többletet, amely gazdaságos­sá lenné a műveletet. A normákban pedig, ha még nem is értük el, közelítünk ahhoz a határhoz, ahol már spórolni nem lehet. Vagyis a költségek mérséklésének lehetőségét., az állami sza­bályozó rendszer jobb ki­használásában, s nyereség- centrikus vetésszerkezeiben kell keresni. Ez pedig bizo­nyos kockázattal jár. Vagy­is ahol lehel, kockáztatni kell. Az elmúlt évben ügyesen kihasználták azt a lehetősé­get, amelyet a gabonafélék többletterméséért ad az ál­A fa nagyobb arányú energe­tikai hasznosítására dolgozott ki programot a MÉM Erdésze­ti Hivatala. Megvalósításá­hoz tudományos intézetett, termelőüzemek, fagazdasá­gok nyújtanak segítséget, közreműködnek az új mód­szerek kidolgozásában, gya­korlati kipróbálásában, E megoldások máris jelentős eredményeket hoztak.; tavaly 550 tonna fűtőolaj helyett használtak fel az ágazat üzemeiben és a termelőszö­vetkezetekben fahuUadékot, lám. Terület“, de főleg Írré zamnöveléssel sikerült el­emi, hogy egymillió forint­tal növekedett a nagyobb árbevétel révén a kultúrá­kon a jövedelem. Bár idén a prémium feltételei nehe­zedtek, továbbra sem mon­danak le annak jövedelem-' fokozó hatásáról. Az viszont tény marad, hogy a hoza­mok növelése — az elmúlt év jó eredményei után — nem lesz egyszerű feladat} s a • többlettermést már in­kább új területek bevonásá­tól kell várni. — Így van — vágta rá Urbán László: — Közel há*i romszáz hektárral több gaJ bonét' arathatunk idén, mint az elmúlt évben. De ez még nem biztosíthatja azt a ter- méstöbbletet, amely szüksé­ges a gabonaprémium eléré­séhez. Vállalni kell azt. a kockázatot, hogy nyolcszáz hektáron termesztünk kuko­ricát, hiszen köztudott, en­nek a kultúrának hektáron-; •kénti hozama a gabonáié-' lék közül a . legmagasabb.1 Viszont mondani sem kell,' akkora terület, ősszel ala­posan megnöveli a munka-j csúcsot, s ráadásul itt észa­kon egy korai lágy alaposan megnyirbálhatja reményein­ket. De kedvező időjárás esetén — az idei év úgy in­dult — minden nehézség el­lenére megismételhetjük a tavalyi héttonnás hektáron­kénti termést. így Encsen csökkenő mű­trágya-felhasználással, viszont minőségileg jobb taíajmun- kával, a műveletek összekapj csolásával. költségtakarékos módszerekkel párosítva, bíz­nak abban, hogy hatéko­nyabban tudnak termelni anélkül, hogy a hozamok visszaesnének. És ez nem kis eredmény. Az energiaárak emelkedés se irányította rá a figyelj met a fatüzelés újbóli el<| terjesztésére, s ennek a Mi­nisztertanácsnak a gazdag ságos anyagfelhasználásra hozott határozata adott naJj gyobb lendületet. A legkéS zenfekvőbb megoldásnak aat erdei fahulladélc felhasznál lása kínálkozott, annál is in­kább, mert évente a ldterJ melés után megközelítően 1—1,5 millió köbméter gally} ág, nycsedék marad viss*4 az erdőkben. Hajdú Gábor Kiváló igazgatóság Utasellátó újjáépítése. A vallalat kere­Biztonságosabb kocsikapcsolás — kármán — Energialermeli akácosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents