Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

fSZÄK-WAGYÄRORSZÄG 4 \ T983. május 6., pénísfc TS. MISKOLCI FfLMFESZTTWÍt, Wz-JUP »-----f--­w rrzrKß aWKWCm DCWLIWW­:,wm hmk róla, tegnap este ünnepé- tyesen mognyíH a 23. miskolci WmleszLivnH a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban, a fesz­tiválok megszokott otthonában. A dél­előtti óráktól érkeztek a résztvevők, dél­utánra már a minden fesztiválra jel­lemző zsongás töltötte be az előcsar­nokot, ahol a Katonai Filmstúdió — a néphadsereg életét szemléltető — fotó- kiállítása várja a résztvevőket (a nagy- közönség fogadására szolgáló színházi előtérben a Magyar Rádió Miskolc kör­zeti és nemzetiségi szerkesztősége 30 éves jubileuma alkalmából rendezett emlékkiállítás fogadja az érdeklődőket), s pezsdülöben volt már, estére meg életre kopott a fesztivál klubjának, meg­annyi hasznos gondolatcsere színhelyé­nek az élete is. Az első versenynapon, tehát a nyitó ünnepséget követően négy stúdió tizen­hat versonyfilmjét láthatta a közönség. Ebből egyet, a Nürnberg, 1946 címűt, a Hevesy Iván Filmklubban tűzték mű­sorra. Nem érdektelen az első nap ver. senyfilmjeinek megoszlása sem: híradó kettő, dokumentumfilm hat, hosszú do­kumentumfilm egy, népszerű-tudomá­nyos négy, onimácrós fVbi feladata e jegyzetnek a versenyfilmek rangsorolása, óm egy-két műre érde­mes utólag is felhívni a figyelmet.' így a külön említett Nürnberg, 1946-on és a Macskaköröm címűn kívül két animá­ciós filmre, a Nyugu címűre, valamint a két évvel korábbon A légy című mun­kájával Oscar-dijat nyeri Rofusz Ferenc Holtpont című, azonos eszközökkel ké­szült művére, a Visszafelé című, egy el­égett gyufaszálban az erdő pusztulását érzékeltető — a nemrég elhunyt — Bod- rossy Félix rendezte népszerű-tudomá­nyos műre és két, izgalmas kér. déseket körüljáró dokumentumfilmre: az egyházi iskolákkal foglalkozó A tanítvá­nyokra, Gárdos Péter filmjére és Ma­gyar József újabb „rákérdező" munká­jára: Miért állnak? E film a munkaidő­ben állások okait firtatja, mind a lógá­sok, mind a munkaszervezés oldaláról közelítve. Ma már a fesztivál székházén kívül is folytatódik a program: négy kihelyezett vetítést is tartanak. A zsűri tagjai feléri, 1946 A fesztivál zsűrijének el­nöke: Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője. Tagok: Erdős András, a Magyar Televízió Politikai Adások Főosztályának veze­tője, dr. Erős Zoltán, a SZOT politikai főmunkatár­sa, Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikusművész, Fiile- ki József kritikus, a Társa­dalmi Szemle rovatvezetője, Horváth Lajos, a Zala me­gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Kormos Sándor, •a Művelődési Minisztérium közművelődést főosztályának vezetője, Nagy Zoltán, az '»ÍSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, Porko­láb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese, Si­ma Sándor Balázs Béla-dí- jas filmrendező, Simon László, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége KV- titkára, Szabó Györcry író, filmkritikus, a Filmtudomá­nyi Intézet munkatársa, Szécsényi Ferenc Kossuth- díjas filmoperatőr, Zöldi László kritikus, az Elet és Irodalom főszerkesztő-he­lyettese. E zsűri« kfyffl -ffzrVjt kö­rű társadalmi zsűri is biráV- ja a műveket és dönt a közönség díjának odaítélésé­ről. Egy vihart kavaró kisfilm P Az első fesztiválnap ver- eenyprogramját olyan hu­szonöt perces dokumentum­film zárta, amely korábban roppant viharokat kavart, többmenetes pereskedést in­dított el, illetve vont magá­ra. A Szobolits Béla rendez­te Macskaköröm ugyanis meglehetősen végletes hely­zetben mutatott be embere­ket, azok gyengéivel, nem - kevés ellenszenves, vagy ép­pen rút vonásával. E film a Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egye­sületének közgyűlésén ké­szült, ahol a tagok a vita hevében olyan súlyos váda­kat vagdaltak egymáshoz, hogy azok már nem is be­csületsértők, hanem bűncse­lekményeket felfedők vol­tak; M indulatos vitában piszkos üzletekre derült fény, álarcok . hulltak le. Jóllehet, a közgyűlés rész­vevői előzetesen hozzájárul­tak ülésük filmrerögzítéséhez, utólag, magukat a filmen látva döbbentek rá, milye­nek is a valóságban. A Macskaköröm többféle ta­nulsággal jár: meggondo­landó, hogy véllalkozzunk-e filmszereplésre; személyiségi jogainkat úgy védjük-e meg, hogy nem keveredünk piszkos dolgokba, vagy utó­lag pereljünk. A film ta­nulságai túlmutatnak a macskatenyésztők ügyén, mert — íme — a látszólag ártalmatlan egyesületesdi mögött is mik rejtőzhetnek. Hasznosítani a filmeket * A fenti képet bizonyár* százezrek és milliók ismerik: a náci háborús főbűnösök 1946-os nürnbergi perén ké­szült. A vádlottak padján Göring és társai. Harminc­hét év telt el már e per óta is, új nemzedékek nőttek fel, s történelemtanításunk fogyatékosságai miatt a fel­növekvő generációkban ál­talában nem él helyes kép a második világháborúról és a nácizmus gaztetteiről. Sőt, a kortársak között is sokan — a megszépítő múlt vará­zsa alatt — hajlamosak a megfeledkezésre. Ezért kel­lenek a mementó jellegű dokumentumfilmek. Mint Róna Péter munkája, a Nürnberg, 1948 is, amelyet tegnap este mutattak be versenyprogramban a Heve­sy Iván Filmklubban. A PsEDQiia Jíilinúüai” A Pannónia Filmstúdió a versenyprogramon kívül ki­állítást nyitott az Ady Mű­velődési Házban, amelyen részben a saját 30 éves múltját, részben pedig a kecskeméti rajzíilmstúdió munkáját mutatja be; a görömbölyi művelődési ház­ban pedig rajzfilmvetítést tartott. Ugyancsak kiállítást nyitott az úttörőházban is. Mától a stúdió több műve­lődési házban tart rajzfilm- bemutatókat és rendez rend­hagyó rajzórákat. Mindössze második alka­lommal rendezik meg az or­szágos közművelődési film­fórumot. Első alkalommal Kecskemét adott otthont e tanácskozásnak. Idén Mis­kolc a házigazda. S a jö­vőben — váltakozva — e két város rendezi a fórumot, amelyen arról próbálnak közösen gondolkodni — s talán cselekedni is! — a résztvevők, hogy miképpen lehetne a jelenleginél job­ban hasznosítani a már el­készült tudományos, doku­mentum- és animációs fil­meket. Hogyan lehetne eze­ket bekapcsolni az iskolai és az iskolán kívüli neve­lés vérkeringésébe, az is­meretterjesztésbe és a poli­tikai oktatásba? Az országos közművelődé­si filmfórumról beszélget­tünk Kerekes Lászlóval, a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetőjével. — Milyen tapasztalataik vannak a különböző filmek iskolai hasznosításéval kap­csolatban? — A lehetségesnél sokkal kevesebbet használják az iskolák. De gondolom, ez országosan Is Így van. Per­sze ez nemcsak elhatározás kérdése. Nehézkesnek tűnik a forgalmazás technikája, a stúdiók, a forgalmazók és a filmtárak kapcsolata is.So- kan felvetik például a kí­nálatot, hogy minden olyan film megvan-e, amelyre igény lenne. Az az érzésem, s hangsúlyozom, az érzé­sem, hogy amíg egy-egy fil­mért is be kell jönni, s ezen nem sikerül változtat­ni, igen nehéz előbbre lép­ni. — Kik lesznek a filmfórum résztvevői? — Az elmondottakból is kitűnt talán már, hogy pe­dagógusok, népművelők részt vesznek a tanácskozáson. Egyébként a legnagyobb ér­deklődés Is a harmadik szekció tanácskozása iránt mutatkozik. Itt a rövid- és animációs filmek felhaszná­lási lehetőségeiről lesz szó az Iskolai és az iskolán kí­vüli nevelésben. De termé­szetesen politikai munka­társak, ismeretterjesztési szakemberek és államigaz­gatásban dolgozók is érde­keltek e témában az alko­tók és a forgalmazók mel­lett. S ha már említettem egy szekciót; a másik kettőben a politikai propaganda-munká­ban, illetve a munkásműve­lődésben való lehetséges film­használatról lesz szó. A debreceni helyőrség zenekara szórakoztatta a megnyitóra érke. sökaL Óvodásoktól a felnőttekig Húsz esztendeje fogadja a hallgatókat a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Gorkij Nyelviskolájának bor­sodi tagozata. Budapest után, vidéken elsőként itt nyitotta meg kapuját azok előtt, akik az orosz nyelvet szerették volna megtanulni. Kezdetben évente 500 körül volt a hallgatóik létszáma, volt esztendő, hogy tanfo­lyamaikon 1200-an tanulták az orosz nyelvet. Most már évek óta stabilizálódott a hallgatói létszám; 900 fölött alakul azoknak a száma, akik — óvodáskortól a "fel­nőttkorig, alapfokú tanfo­lyamtól az intenzív, nyelv­vizsgára előkészítő kurzusig — náluk tanulnak. A húsz esztendő legfontosabb ese­ményeiről és a nyelviskola jövőjéről beszélgettünk Sző­ke Józsefnéval, a borsodi tagozat vezetőjével. — Melyek voltak ■ húsz év legfontosabb eseményei? — Több ilyen fontos for­dulópontot is említhetnék. Elsőként talán azt hadd em­lítsem — rangsorolás szán­déka nélkül —, hogy a nyelviskola életében milyen jelentősége volt annak, hogy hat esztendővel ezelőtt ál­landó helyet kapott a mis­kolci 8-as számú Általános Iskolában. Korábbi vándor­lásaink után ez biztos pon­tot jelent, ahol megkeres­hetnek és meg is találnak bennünket. De ilyen fontos momentum lehet az is, hogy az évek során kiala­kult és stabilizálódott a ta­nári gárdánk. Jelenleg 58 ta­nárunk van és 64 tanfolya­munk. A tanárok hatvan százaléka törzsgárdatagnak számít, a többiek fiatalok. Azt hiszem, szeretnek ná­lunk tanítani. — Miért? — Módszertanilag na­gyobb a szabadságuk. Ré­gen túl vagyunk azon az időszakon, amikor például az iskolások korrepetálás­ként jártak a mi tanfolya­mainkra. Igaz, arra mi is törekszünk, hogy itt többet és mást kapjanak a diá­kok, mint az iskolában. így nagyon sok olyan általános iskolás korú hallgatónk van, aki azért jár hozzánk, mert jobban szeretné megtanulni a nyelvet, mint amire az is­kolai körülmények között le­hetősége nyílik. — Melyek a kedvelt tan­folyamformáik? — A középiskolások kö­zött az előkészítő jellegűek. — És a felnőtteknél? — Az intenzív tanfolya­mok népszerűek. Nagyon sokan választják ezt a for­mát azért, hogy nyelvvizs­gát tehessenek. Tapasztala­taink szerint egyébként is az egyhónapos intenzív kur­zus kedvezőbb a résztvevők­nek, ■ a hosszú, elnyújtott tanfolyamokon több gond adódik. Tavaly például a DIGÉP a dolgozóinak még szintentartó kurzust is szer­vezett az intenzív tanfolyam és a nyelvvizsga közötti idő­szakra. — Hogyan történik a je­lentkezés? i— Egyre több üzem, vál­lalat, intézmény ösztönzi dolgozóit - arra, hogy tanul­ják az orosz nyelvet is. De egyéni jelentkezők is szép számmal vannak, akik fel­ismerték; szükségük van ar­ra, hogy ezt a világnyelvet jól bírják. — Az orosz nyelvvel két­ségkívül a mindennapokban — például nyaralásaink ide­jén is — jól lehet boldo­gulni ... — Turistakedvúnk is be­lejátszik, egészen biztosan abba, hogy az orosz nyelv tanulása iránt változatlan az érdeklődés. És persze az a felismerés is, hogy az orosz nyelvet, mint közvetí­tő nyelvet, igen eredménye­sen lehet használni. — Milyen eredménnyel tudnak tanítani? — Azt hiszem, szépeik az eredményeink, és ez ne tűn­jön szerénytelenségnek. Aki beiratkozik a tanfolyamok­ra, céllal teszi. Maga is akar tanulni. Ez nagyon fontos. Miként az is, hogy nagyon jó a tankönyvellátottsá­gunk, s a csoportok szintjé­hez, összetételéhez, érdek­lődési köréhez tudjuk meg­választani az anyagot és a módszert is. Egyébként most a 8. számú Általános Isko­lával közösen tervezzük két audió-vizuális terem kiala­kítását, aminek , bizonyára nemcsak mi, hanem az ál­talános iskola 1« hasznát láthatja majd. — Két éve kísérleteznek óvodás csoportokkal is. — Az első Alsózsoleán alakult, egy éve Miskolcon is van óvodáscsoportunk. A szülők körében igen nagy az érdeklődés, sajnos, nem mindig sikerül az óvodákat is megnyerni az ügynek. Ezek a csoportok egyébként iskolában működnek. Bein­dításuknál más megyék ta­pasztalatait is figyelembe vettük, s sajátos módszer­rel foglalkozunk a kicsik­kel. Alsózsoleán egyébként sikerült elérnünk, hogy az első osztályos gyerekek vál­tozatlanul csoportosan ta­nulják az oroszt, azaz foly­tatják a nyelvvel való is­merkedést. Munkánkhoz kü- löhben nagyon sok segítsé­get kapunk a központi is­kolától és a Puskin Inté­zet budapesti fináléjától is. — Tervekről már esett szó. De talán még hallhat­nánk bővebben is. — Nyáron ismét lesz in­tenzív tanfolyamunk. A négyhetest június 20-tól jú­lius 16-ig, a háromhetest június^ 27-től július 17-ig tartjuk az egyetemen. A legnagyobb tervünk válto­zatlan; szeretnénk, ha még eredményesebben taníthat­nánk a- nyelvet, s h'a hall­gatóink az orosz nyelv bir­tokában még eredményeseb­ben tevékenykedhetnének egymás jobb megismerésén, egymás eredményeinek elis­merésén is. Csutorás Annamária Ankét az ',',Alsó tagozatos gyerek, egyenlő, kisdobos” — hang­zott a válasz, amely a kisdo­bos kilétét firtatta a miskolci úttörőházban a napokban rendezett ankéton. A Kisdo­bos című lap meghívott szer­kesztői, Joó Katalin és Józsa Teréz, azért a régebbi, az eredeti mibenlétét magyaráz­ták meg a gyerekeknek, akik a miskolci 13. számú Iskolá­ból érkeztek a találkozóra. A harci dobpergetőkről szó­ló történet még jobban fel­keltette a gyerekek érdek­lődését, akik aztán megis­merkedtek a lap szerkeszté­sével, a történetek, elbeszé­lések eredetével.;; Röpült az idő, már jócs­kán benne jártak a délután­ban, amikor a záróprogram­ra, az addig szerzett ismere­tekből készült totó kitöltésé­re került sor. A gyerekek) nagyon jól érezték maguknt, és az Is kiderült, ki olvas rendszeresen, nemer újsá­got és képregényt, hanem irodalmat, mesét is ... Az ■ úttörőház rendszeresen szervez a kicsik számára an- kétokat, az ide járó -ekeki rendszeres olvasói az Ifjúsági és Űttörőház közös könyvtá­rának.

Next

/
Thumbnails
Contents