Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
fSZÄK-WAGYÄRORSZÄG 4 \ T983. május 6., pénísfc TS. MISKOLCI FfLMFESZTTWÍt, Wz-JUP »-----f--w rrzrKß aWKWCm DCWLIWW:,wm hmk róla, tegnap este ünnepé- tyesen mognyíH a 23. miskolci WmleszLivnH a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban, a fesztiválok megszokott otthonában. A délelőtti óráktól érkeztek a résztvevők, délutánra már a minden fesztiválra jellemző zsongás töltötte be az előcsarnokot, ahol a Katonai Filmstúdió — a néphadsereg életét szemléltető — fotó- kiállítása várja a résztvevőket (a nagy- közönség fogadására szolgáló színházi előtérben a Magyar Rádió Miskolc körzeti és nemzetiségi szerkesztősége 30 éves jubileuma alkalmából rendezett emlékkiállítás fogadja az érdeklődőket), s pezsdülöben volt már, estére meg életre kopott a fesztivál klubjának, megannyi hasznos gondolatcsere színhelyének az élete is. Az első versenynapon, tehát a nyitó ünnepséget követően négy stúdió tizenhat versonyfilmjét láthatta a közönség. Ebből egyet, a Nürnberg, 1946 címűt, a Hevesy Iván Filmklubban tűzték műsorra. Nem érdektelen az első nap ver. senyfilmjeinek megoszlása sem: híradó kettő, dokumentumfilm hat, hosszú dokumentumfilm egy, népszerű-tudományos négy, onimácrós fVbi feladata e jegyzetnek a versenyfilmek rangsorolása, óm egy-két műre érdemes utólag is felhívni a figyelmet.' így a külön említett Nürnberg, 1946-on és a Macskaköröm címűn kívül két animációs filmre, a Nyugu címűre, valamint a két évvel korábbon A légy című munkájával Oscar-dijat nyeri Rofusz Ferenc Holtpont című, azonos eszközökkel készült művére, a Visszafelé című, egy elégett gyufaszálban az erdő pusztulását érzékeltető — a nemrég elhunyt — Bod- rossy Félix rendezte népszerű-tudományos műre és két, izgalmas kér. déseket körüljáró dokumentumfilmre: az egyházi iskolákkal foglalkozó A tanítványokra, Gárdos Péter filmjére és Magyar József újabb „rákérdező" munkájára: Miért állnak? E film a munkaidőben állások okait firtatja, mind a lógások, mind a munkaszervezés oldaláról közelítve. Ma már a fesztivál székházén kívül is folytatódik a program: négy kihelyezett vetítést is tartanak. A zsűri tagjai feléri, 1946 A fesztivál zsűrijének elnöke: Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Tagok: Erdős András, a Magyar Televízió Politikai Adások Főosztályának vezetője, dr. Erős Zoltán, a SZOT politikai főmunkatársa, Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikusművész, Fiile- ki József kritikus, a Társadalmi Szemle rovatvezetője, Horváth Lajos, a Zala megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Kormos Sándor, •a Művelődési Minisztérium közművelődést főosztályának vezetője, Nagy Zoltán, az '»ÍSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese, Sima Sándor Balázs Béla-dí- jas filmrendező, Simon László, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége KV- titkára, Szabó Györcry író, filmkritikus, a Filmtudományi Intézet munkatársa, Szécsényi Ferenc Kossuth- díjas filmoperatőr, Zöldi László kritikus, az Elet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. E zsűri« kfyffl -ffzrVjt körű társadalmi zsűri is biráV- ja a műveket és dönt a közönség díjának odaítéléséről. Egy vihart kavaró kisfilm P Az első fesztiválnap ver- eenyprogramját olyan huszonöt perces dokumentumfilm zárta, amely korábban roppant viharokat kavart, többmenetes pereskedést indított el, illetve vont magára. A Szobolits Béla rendezte Macskaköröm ugyanis meglehetősen végletes helyzetben mutatott be embereket, azok gyengéivel, nem - kevés ellenszenves, vagy éppen rút vonásával. E film a Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesületének közgyűlésén készült, ahol a tagok a vita hevében olyan súlyos vádakat vagdaltak egymáshoz, hogy azok már nem is becsületsértők, hanem bűncselekményeket felfedők voltak; M indulatos vitában piszkos üzletekre derült fény, álarcok . hulltak le. Jóllehet, a közgyűlés részvevői előzetesen hozzájárultak ülésük filmrerögzítéséhez, utólag, magukat a filmen látva döbbentek rá, milyenek is a valóságban. A Macskaköröm többféle tanulsággal jár: meggondolandó, hogy véllalkozzunk-e filmszereplésre; személyiségi jogainkat úgy védjük-e meg, hogy nem keveredünk piszkos dolgokba, vagy utólag pereljünk. A film tanulságai túlmutatnak a macskatenyésztők ügyén, mert — íme — a látszólag ártalmatlan egyesületesdi mögött is mik rejtőzhetnek. Hasznosítani a filmeket * A fenti képet bizonyár* százezrek és milliók ismerik: a náci háborús főbűnösök 1946-os nürnbergi perén készült. A vádlottak padján Göring és társai. Harminchét év telt el már e per óta is, új nemzedékek nőttek fel, s történelemtanításunk fogyatékosságai miatt a felnövekvő generációkban általában nem él helyes kép a második világháborúról és a nácizmus gaztetteiről. Sőt, a kortársak között is sokan — a megszépítő múlt varázsa alatt — hajlamosak a megfeledkezésre. Ezért kellenek a mementó jellegű dokumentumfilmek. Mint Róna Péter munkája, a Nürnberg, 1948 is, amelyet tegnap este mutattak be versenyprogramban a Hevesy Iván Filmklubban. A PsEDQiia Jíilinúüai” A Pannónia Filmstúdió a versenyprogramon kívül kiállítást nyitott az Ady Művelődési Házban, amelyen részben a saját 30 éves múltját, részben pedig a kecskeméti rajzíilmstúdió munkáját mutatja be; a görömbölyi művelődési házban pedig rajzfilmvetítést tartott. Ugyancsak kiállítást nyitott az úttörőházban is. Mától a stúdió több művelődési házban tart rajzfilm- bemutatókat és rendez rendhagyó rajzórákat. Mindössze második alkalommal rendezik meg az országos közművelődési filmfórumot. Első alkalommal Kecskemét adott otthont e tanácskozásnak. Idén Miskolc a házigazda. S a jövőben — váltakozva — e két város rendezi a fórumot, amelyen arról próbálnak közösen gondolkodni — s talán cselekedni is! — a résztvevők, hogy miképpen lehetne a jelenleginél jobban hasznosítani a már elkészült tudományos, dokumentum- és animációs filmeket. Hogyan lehetne ezeket bekapcsolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelés vérkeringésébe, az ismeretterjesztésbe és a politikai oktatásba? Az országos közművelődési filmfórumról beszélgettünk Kerekes Lászlóval, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjével. — Milyen tapasztalataik vannak a különböző filmek iskolai hasznosításéval kapcsolatban? — A lehetségesnél sokkal kevesebbet használják az iskolák. De gondolom, ez országosan Is Így van. Persze ez nemcsak elhatározás kérdése. Nehézkesnek tűnik a forgalmazás technikája, a stúdiók, a forgalmazók és a filmtárak kapcsolata is.So- kan felvetik például a kínálatot, hogy minden olyan film megvan-e, amelyre igény lenne. Az az érzésem, s hangsúlyozom, az érzésem, hogy amíg egy-egy filmért is be kell jönni, s ezen nem sikerül változtatni, igen nehéz előbbre lépni. — Kik lesznek a filmfórum résztvevői? — Az elmondottakból is kitűnt talán már, hogy pedagógusok, népművelők részt vesznek a tanácskozáson. Egyébként a legnagyobb érdeklődés Is a harmadik szekció tanácskozása iránt mutatkozik. Itt a rövid- és animációs filmek felhasználási lehetőségeiről lesz szó az Iskolai és az iskolán kívüli nevelésben. De természetesen politikai munkatársak, ismeretterjesztési szakemberek és államigazgatásban dolgozók is érdekeltek e témában az alkotók és a forgalmazók mellett. S ha már említettem egy szekciót; a másik kettőben a politikai propaganda-munkában, illetve a munkásművelődésben való lehetséges filmhasználatról lesz szó. A debreceni helyőrség zenekara szórakoztatta a megnyitóra érke. sökaL Óvodásoktól a felnőttekig Húsz esztendeje fogadja a hallgatókat a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Gorkij Nyelviskolájának borsodi tagozata. Budapest után, vidéken elsőként itt nyitotta meg kapuját azok előtt, akik az orosz nyelvet szerették volna megtanulni. Kezdetben évente 500 körül volt a hallgatóik létszáma, volt esztendő, hogy tanfolyamaikon 1200-an tanulták az orosz nyelvet. Most már évek óta stabilizálódott a hallgatói létszám; 900 fölött alakul azoknak a száma, akik — óvodáskortól a "felnőttkorig, alapfokú tanfolyamtól az intenzív, nyelvvizsgára előkészítő kurzusig — náluk tanulnak. A húsz esztendő legfontosabb eseményeiről és a nyelviskola jövőjéről beszélgettünk Szőke Józsefnéval, a borsodi tagozat vezetőjével. — Melyek voltak ■ húsz év legfontosabb eseményei? — Több ilyen fontos fordulópontot is említhetnék. Elsőként talán azt hadd említsem — rangsorolás szándéka nélkül —, hogy a nyelviskola életében milyen jelentősége volt annak, hogy hat esztendővel ezelőtt állandó helyet kapott a miskolci 8-as számú Általános Iskolában. Korábbi vándorlásaink után ez biztos pontot jelent, ahol megkereshetnek és meg is találnak bennünket. De ilyen fontos momentum lehet az is, hogy az évek során kialakult és stabilizálódott a tanári gárdánk. Jelenleg 58 tanárunk van és 64 tanfolyamunk. A tanárok hatvan százaléka törzsgárdatagnak számít, a többiek fiatalok. Azt hiszem, szeretnek nálunk tanítani. — Miért? — Módszertanilag nagyobb a szabadságuk. Régen túl vagyunk azon az időszakon, amikor például az iskolások korrepetálásként jártak a mi tanfolyamainkra. Igaz, arra mi is törekszünk, hogy itt többet és mást kapjanak a diákok, mint az iskolában. így nagyon sok olyan általános iskolás korú hallgatónk van, aki azért jár hozzánk, mert jobban szeretné megtanulni a nyelvet, mint amire az iskolai körülmények között lehetősége nyílik. — Melyek a kedvelt tanfolyamformáik? — A középiskolások között az előkészítő jellegűek. — És a felnőtteknél? — Az intenzív tanfolyamok népszerűek. Nagyon sokan választják ezt a formát azért, hogy nyelvvizsgát tehessenek. Tapasztalataink szerint egyébként is az egyhónapos intenzív kurzus kedvezőbb a résztvevőknek, ■ a hosszú, elnyújtott tanfolyamokon több gond adódik. Tavaly például a DIGÉP a dolgozóinak még szintentartó kurzust is szervezett az intenzív tanfolyam és a nyelvvizsga közötti időszakra. — Hogyan történik a jelentkezés? i— Egyre több üzem, vállalat, intézmény ösztönzi dolgozóit - arra, hogy tanulják az orosz nyelvet is. De egyéni jelentkezők is szép számmal vannak, akik felismerték; szükségük van arra, hogy ezt a világnyelvet jól bírják. — Az orosz nyelvvel kétségkívül a mindennapokban — például nyaralásaink idején is — jól lehet boldogulni ... — Turistakedvúnk is belejátszik, egészen biztosan abba, hogy az orosz nyelv tanulása iránt változatlan az érdeklődés. És persze az a felismerés is, hogy az orosz nyelvet, mint közvetítő nyelvet, igen eredményesen lehet használni. — Milyen eredménnyel tudnak tanítani? — Azt hiszem, szépeik az eredményeink, és ez ne tűnjön szerénytelenségnek. Aki beiratkozik a tanfolyamokra, céllal teszi. Maga is akar tanulni. Ez nagyon fontos. Miként az is, hogy nagyon jó a tankönyvellátottságunk, s a csoportok szintjéhez, összetételéhez, érdeklődési köréhez tudjuk megválasztani az anyagot és a módszert is. Egyébként most a 8. számú Általános Iskolával közösen tervezzük két audió-vizuális terem kialakítását, aminek , bizonyára nemcsak mi, hanem az általános iskola 1« hasznát láthatja majd. — Két éve kísérleteznek óvodás csoportokkal is. — Az első Alsózsoleán alakult, egy éve Miskolcon is van óvodáscsoportunk. A szülők körében igen nagy az érdeklődés, sajnos, nem mindig sikerül az óvodákat is megnyerni az ügynek. Ezek a csoportok egyébként iskolában működnek. Beindításuknál más megyék tapasztalatait is figyelembe vettük, s sajátos módszerrel foglalkozunk a kicsikkel. Alsózsoleán egyébként sikerült elérnünk, hogy az első osztályos gyerekek változatlanul csoportosan tanulják az oroszt, azaz folytatják a nyelvvel való ismerkedést. Munkánkhoz kü- löhben nagyon sok segítséget kapunk a központi iskolától és a Puskin Intézet budapesti fináléjától is. — Tervekről már esett szó. De talán még hallhatnánk bővebben is. — Nyáron ismét lesz intenzív tanfolyamunk. A négyhetest június 20-tól július 16-ig, a háromhetest június^ 27-től július 17-ig tartjuk az egyetemen. A legnagyobb tervünk változatlan; szeretnénk, ha még eredményesebben taníthatnánk a- nyelvet, s h'a hallgatóink az orosz nyelv birtokában még eredményesebben tevékenykedhetnének egymás jobb megismerésén, egymás eredményeinek elismerésén is. Csutorás Annamária Ankét az ',',Alsó tagozatos gyerek, egyenlő, kisdobos” — hangzott a válasz, amely a kisdobos kilétét firtatta a miskolci úttörőházban a napokban rendezett ankéton. A Kisdobos című lap meghívott szerkesztői, Joó Katalin és Józsa Teréz, azért a régebbi, az eredeti mibenlétét magyarázták meg a gyerekeknek, akik a miskolci 13. számú Iskolából érkeztek a találkozóra. A harci dobpergetőkről szóló történet még jobban felkeltette a gyerekek érdeklődését, akik aztán megismerkedtek a lap szerkesztésével, a történetek, elbeszélések eredetével.;; Röpült az idő, már jócskán benne jártak a délutánban, amikor a záróprogramra, az addig szerzett ismeretekből készült totó kitöltésére került sor. A gyerekek) nagyon jól érezték maguknt, és az Is kiderült, ki olvas rendszeresen, nemer újságot és képregényt, hanem irodalmat, mesét is ... Az ■ úttörőház rendszeresen szervez a kicsik számára an- kétokat, az ide járó -ekeki rendszeres olvasói az Ifjúsági és Űttörőház közös könyvtárának.
