Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. május 31., kedd f (Folytatás az 1. oldalról) úgymond, szombaton este, a találkozó résztvevőinek első megbeszélése alkalmával született, a miniszter szerint. A világgazdaságról szóló ■williamsburgi nyilatkozat közzétételével fejeződött be hétfőn délután a fejlett ipari országok állam- és kormányfőinek kilencedik gazdasági csúcstalálkozója az egyesült államokbeli Virginia államban. A rövid nyilatkozatot maga Ronald Reagan, a csúcstalálkozón is elnöklő amerikai államfő olvasta fel a délelőtti plenáris záróülés után. Ezen az ülésen az állam- és kormányfők, illetve a külügy- és pénzügyminiszterek vettek részt, kivéve Thatcher asszonyt, a brit miniszterelnököt, aki — tekintettel a közelgő választásokra — vasárnap este elutazott az Egyesült Államokból. Fórum a miskolci rádióban Kereskedelem és ' 35-510. Talán kevés miskolci, borsodi rádióhallgató van, aki nem ismeri ezt a telefonszámot. Tegnap este — a hagyományoknak megfelelően — ismét „élővé” vált ez a szám és a körzeti stúdióban ülő meghívott vendégek válaszoltak a nyári kereskedelmi és vendéglátóipari felkészülésről. A fórum vendégei a megyei tanácstól, a Miskolci Vendéglátó Vállalattól, a vízművektől, a fodrász szövetkezetből és a Borsod Tou- risttól érkeztek. Hallhattuk, hogy jelenleg még elegendő vízzel tudják ellátni a lakosságot, most még nem vezettek be korlátozásokat. A kempingezni, kirándulni, turistáskodni vágyók megtudhatták, hogy számos olcsó szállás várja a vendégeket a megye különböző pontjain, mint: Hollóstetőn, Aggteleken, Boldogkővárán, Telkibányán, Sátoraljaújhelyen. Nyáron sok gyermek — de felnőtt is — szívesen tanul meg úszni. Miskolc minden uszodájában van erre lehetőség. A hétvégeken elromlott gépkocsik javítására már kevesebb lehetőség van, de megtudhattuk, hogy szombatonként az ismert szervizek többsége fogadja a pórul járt gépkocsivezetőket. Szó volt még az egyetemisták nyári foglalkoztatottságáról, az aggteleki koncertekről, a diósgyőri uszodáról (melyet a közeljövőben karbantartás miatt bezárnak), a Patyolat és a Cipész Ktsz szolgáltatásairól, melyekre a közeljövőben visszatérünk. A Magyar nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. MÁJUS 31-TÖL >whMwa Vételi Közép Eladási árfolyam, 100 egységre, Ft-ban Aftgo! font «712,74 6719,46 6726,18 Ausztrál dollár 30*87,60 3691,29 3694,98 JRelga frank 84,28 84,36 84,44 JDá« korona 470,24 470,71 471,18 Finn márka 767,21 767,98 768,75 Francia frank 560,14 560,70 561,26 Hollandi forint 1495,70 1496,20 1498,70 Japán yen (1000) 176,65 176,$3 177,01 Kanadai dollár 3408,30 3411,71 3415,12 Kuvaiti dinár 14 397,60 14 412,01 14 426,42 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK márka 1678,18 1679,86 1681,54 Olasz líra (1000) 28,31 28,34 28,37 Osztrák schilling 238,38 238,62 238,86 Portugal escudo 42,35 éti, 39 42,43 Spanyol peseta 3<V,29 30,29 30,35 Svájci frank 2011 *25 2013,26 2015,27 Svéd korona 558,25 558,81 559,37 Tr. és cl. rubel 2597.40 2600,00 2602,60 USA dollár 4195,46 4199,66 4203,86 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. mXjüS 31-TÖL Vételi Eladási Pénznem árfolyam, íoo egységre, forintban Angol font 6517,88 6921,04 Ausztrál dollár 3580,55 3802,03 Helga frank 81,83 86,89 Dán korona 456,59 484,83 Finn márka a) 744,94 781,02 Francia frank 543,88 547,52 CiyrÖg drachma b) 47,67 50,61 Hollandi forint 1452,28 1542,12 Japán yen (1000) 181,53 182,13 Jugoszláv dinár a) 48,72 51,74 Kanadai dollár 3309,36 3514,06 Kuvaiti dinár 13 979,65 14 844,37 Norvég korona 571,86 607,21 NSZK márka 1629,46 1730,26 Olasz líra (3000) 27,49 29,19 Osztrák schilling 231,46 245,78 Portugál escudo 41,12 43,66 Spanyol peseta 29,41 3r,23 Svájci frank 1952,86 2073,66 Svéd korona a) 542,05 575,50 USA dollár 4073,67 4325,65 a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 100-as b) vásárolható legmagasabb bank jegy címlet: 500-as (Folytatás az 1. oldalról) — Biztosíthatom Önöket, hogy a vendéglátó magyar interparlamentáris csoport minden tőle telhetőt meg fog tenni a konferencia sikeréért, azért, hogy az Interparlamentáris Unió e tanácskozása is elősegítse az enyhülés továbbfejlesztésének útjában álló akadályok elhárítását, a feszültség elemeinek csökkentését és kiküszöbölését. A „parlamentek parlamentje” ezután plenáris ülésen folytatta munkáját. Az első teljes ülésen — osztrák javaslatra — a konferencia elnökévé választották Barcs Sándort, majd a napirend és az ügyrend elfogadása után megkezdődött az általános vita. Nagy érdeklődés fogadta a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását. Alek- szej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke átfogó elemzést adva a nemzetközi helyzetről, egyértel. műén a jelenlegi amerikai kormányzat militarista politikáját tette felelőssé azért, hogy a légkör az utóbbi időben jelentősen megromlott, a háborús veszély megnövekedett. „A nukleáris katasztrófa ma nem csupán Európa népeit, hanem az egész világot fenyegeti” — mondotta és rámutatott: az európai parlamentek képviselőinek állást kell foglalniuk a fegyverkezési verseny ellen, azért, hogy megőrizzék a békét, a nemzetközi bizHonecker—Vogci találkozó Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke szombaton nem hivatalos megbeszélésen fogadta Hans- Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának vezetőjét. A szociáldemokrata politikus magánlátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A megbeszélésen elsősorban a két német állam kapcsolatainak alakulásáról volt szó. A felek egyetértettek abban, hogy az NDK és az NSZK tíz esztendeje megkötött alapszerződése lehetővé teszi a békés és mindkét állam számára előnyös kapcsolatok alkotó továbbfejlesztését. Az eszmecsere során számos időszerű kérdésről is szó volt Mint az ADN vasárnap délután közzétett jelentése közli, a megvitatott kérdések között szerepelt többek között a kötelező pénzváltás problémaköre, a tranzitforgalom gyakorlata és a humanitárius kérdések témája. Ho_ necker és Vogel megállapította, hogy földrajzi helyzeténél és történelménél fogva, a két német államra különös felelősség hárul az európai béke megőrzésében. Ezért mindkét államnak elő kell segítenie a fegyverkezési hajsza megállítását és a nukleáris háború veszélyének száműzését. ■ r tonságot, folytassák a békés egymás mellett élés politikáját. Alekszej Sityikov részletesen szólt a szocialista országok legutóbbi nagy fontosságú békekezdeményezéseiről. A hétfői tanácskozáson több, mint húsz küldött szólalt fel, s fejtette ki véleményét. Az Interparlamentáris Unió ma délelőtt folytatja plenáris tanácskozását. Meghalt firviti Pelse, az SZKP KB PB tagja Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, aa SZKP KB pártellenőrzési bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szocialista Munka Hőse cím kétszeres kitüntetettje, vasárnap, hosszas betegség után, életének 85. évében elhunyt. Arvid Pelse temetésére kormánybizottság alakult a Szovjetunióban. A bizottságot Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a Moszkvai városi Pártbizottság első titkára vezeti. Arvid Pelse hamvait Moszkvában, a Vörös téren, a Kreml falában helyezik örök nyugalomra. Itt még kézzel szedik a grúz teát — A grúz teáról elöljáróban annyit, hogy ízletes, hasznos ital — mondja Vahtang Kutubidze, a csakvai szubtrópikus kutatóintézet igazgatóhelyettese. — 1981- ben Grúziában rekordtermést szüreteltek a teából, 524 ezer tonnát. A hektáronkénti átlagtermés nálunk magasabb, mint Indiában és Srí Lankában, ahol az éghajlat kedvezőbb a teatermesztésre. 1985-re a termést 600 ezer tonnára kívánjuk növelni. Jelenleg a Szovjetunióban a teatermesztés a szükségleteknek csak 80 százalékát fedezi. Az átlagos leatermés a Szovjetunióban töbD mint 8 tonna hektáronként, ugyanakkor a tea termesztésére csak az ország egyes részei alkalmasak, elsősorban a Kaukázus tengerparti részei és a krasz- nodári terület. De van lehetőség arra, hogy a tea termőterületét növeljék Szocsi mellett, valamint Grúziában, a Kolhidszi- síkságon. A kis hozamú fajtákat pedig nagyobb terméshozamú fajtákkal helyettesítik. Nyugat-Grúzia tengerparti területein van a Szovjetunió legtöbb teatermesztő területe, az ország összes teaültetvényeinek 95 százaléka. PÁRIZSBAN MUTATKOZOTT BE A múlt század közepén kezdték a tea- terrnesztést Grúziában. Akkor még dísznövénynek tartották. A grúz tea először az 1900-as párizsi világkiállításon mutatkozott be, ahol aranyérmet nyert. Ez nagymértékben fellendítette a teatermesztést Grúziában. Nagyüzemi termesztését mégis csak az 1920-as években kezdték meg. 1926-ban alapították a csakvai kísérleti állomást, amelynek az volt a feladata, hogy különböző fajtákat próbáljon ki, és azokat honosítsa meg, amelyek legjobban alkalmazkodnak a zordabb helyi időjárási viszonyokhoz. Csakvában mintegy 200 teafajtát próbáltak ki. Az állomáson 1927-től kezdett dolgozni Kszinja Bahladze akadémikus. Nyolcfajta grúz teát kísérletezett ki, melyeknek jellemzői a magas terméshozam, a kellemes aroma és a hidegtűrés. Ezek a fajták az indiai és kínai fajták kereszteződéséből származnak. A GYŐZTES ROLHIDA A nemesítők legutóbbi munkája a Kol- hida. Nagy termőhozamú fajta, hatalmas, azonos méretű levelű, alkalmas a gépi szüretelésre. Jelenleg Grúziában a tea egy- harmadat már gépekkel szüretelik. A Kol- hida aromára, ízre nem marad el a ceyloni és az indiai tea mögött. Most az a legfontosabb feladat, hogy a nagyüzemi teatermesztés mellett a tea minőségét javítsák. Ehhez szükséges, hogy a tealevelek szüretelésekor és feldolgozásakor pontosan betartsák a technológiai szabályokat. A köztársaság gazdaságaiba már eljuttatták a Kolhida palántáit. .Grúziában évente 6—8 millió palántát nevelnek. — A Kolhida — a grúz tea jelene — mondja befejezésül Vahtang Kutubidze. — Arra törekszünk, hogy olyan fajtát kísérletezzünk ki, amelyik még a Kolhidát is felülmúlja. Teaszüret géppel a hatalmas táblákon Dísznövényként kezdte A grúz tea évszázadis pályafutása TISZTELT VEVŐINK FIGYELMÉBE! MISKOLCON, AZ ÁLLOMÁS U. 1. SZÁM ALATT VISZONTELADÓK RÉSZÉRE ÜZEMELŐ önkiszolgáló raktár ■ WlATEA x ' FŐSÉÉRT“ V..\ '— \ VERYlAmi V&é?' ÜJ TELEFONSZÁMA: 35-999,