Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. május T5„ vasárnap Szakmunkásokat a mezőgazdaságnak Abaújszántói hétköznapok Ottjártunk időpontjában i nem egészen hétköznapi J pillanatokat éltek át az i abaújszántói Gyárfás Jó• zsef Mezőgazdasági Szak- J középiskola és Szakmun- » kásképző Intézet tanulói és J tanárai. Akárhogyan is, a mégiscsak nagy tisztesség • — elismerés és megbecsü„ lés —, ha egy országos « verseny megrendezését rá- J bízzák egy vidéki iskoláit ra. Azóta már persze visz• szazökkent az élet a ren- „ des kerékvágásba. De hogy " nem véletlenül kapták a 5 feladatot, hanem csendes, i de egyre eredményesebb J munkájuk elismeréseként, ■ ahogy dr. Borda István, a ■ MÉM kutatás- és oktatási ellátási osztályának veze- | tője mondotta, arra ékes « bizonyítékuk van. Az álJ lattenyésztő szakmunkásta- « nulók versenyében — a J Szakma kiváló tanulója i versenyt rendezték meg — J az első helyezett Lukács « Erika és a második he0 lyezett Arlett György is az J ő tanulójuk volt. S hogy a J siker nem a hazai pálya « előnyéből született — a ■ szakközépiskolások orszá1 gos szakmai versenyén — J idegen pályán — ugyan• csak abaújszántói diákot, » Soltész Miklós Róbertét i „hirdették ki” győztesnek. A csendes, szerény, sá- 1 sóspataki születésű fiú i Debrecenbe készül — az ■ agrárra. Amikor annak J idején az állattenyésztést J jelölte meg szakmául — < négyes, ötös tanuló volt az ■ általános iskolában is —, i nem kis megrökönyödést váltott ki. Nemcsak az is- 1 kólában, otthon is. i Jánossi József, az iskola igazgatója azt mondta, i szerencsére egyre több ha- i sonló gyerekünk van, mint J Róbert. Ha a négyesek még nem is tolonganak — • beiskolázási gondjai^ lé- i nyegesen kisebbek, mint i néhány évvel ezelőtt. Me- J zőgazdasági szakmát tanul- J ni talán még nem sikk, • de nem is szégyen. S van1 nak egészen kurrens szak2 jaik is — például a szak- J középiskolában a mezőgaz• dasági áruforgalmi szak. • Két évvel ezelőtt indítot• ták — a gazdaságok élén- 2 ken érdeklődnek utána. J Áruátadók, áruátvevők, miEmlékkép o szakmunkástanulók versenyéről. Az elméleti vizsgán - bár nem volt könnyű - jól szerepeltek a fiatalok. Négy tanterem épül. ígérik, szeptemberre már taníthatnak bennük. Róbert Debrecenbe készül, az agrárra ... Városi gyerek volt. nőségi ellenőrök lesznek az itt végzettek, s a gazdaságoknak sem mindegy, hogy a sokszor milliós értékek értő emberek gondjaira lesznek-e bízva. Nem véletlen, hogy amikor érdeklődtek az igények iránt, annyira „nyújtották be a számlát” a gazdaságok, hogy öt évig minden végzettnek biztos helye ígérkezik. Egyébként az áruforgalmisok miatt építkeznek is; négy tanterem készül az udvaron. A szép öreg épületben egyre nehezebben férnek. A közelmúltban — a tanév során — lakták be a laborrészleget. Takarmányvizsgáló, bonc- és élettanterem, talajvizsgáló és gépterem készült — korszerű, modern berendezéssel. Ezek a külsőségek is a folyamatos munkát igazolják — a jobb felkészítést szolgálják. Ami kevésbé látványos; számos olyan módszertani anyagot készítettek az iskola pedagógusai, amelyet azóta országosan is ajánlanak a hasonló iskolákban. Sok munka fekszik bennük — de megéri a fáradságot — így tartják. Ezt követeli a fejlődés. A mezőgazdaság fejlődése is persze — hiszen ezzel is magyarázható a fiatalok növekvő érdeklődése. A jövő; jó lenne egy új kollégium. Ez persze csak vágy. Ami majdnem biztos: a kisállat-tenyésztőknek egy benmitatókertet, bemutatótelepet feltétlenül kialakítanák... Ez lesz a következő bővítésük. A technikusképzés rendszerének már elhatározott változtatása nyilván majd új feladatokat is jelent. Erről egyébként dr. Borda István osztályvezetővel is beszélgettünk. A mai rendszerben évente átlagosan és országosan kétezren tesznek technikusvizsgát. Számuk aligha lesz sokkal több, csak a képzés rendszerében lesz változás. Jobban igazodik majd a mezőgazdaság iparszerű feladataihoz. Mert nemcsak eddig növekedtek a mező- gazdaság követelményei az ott dolgozókkal szemben — ez a jövőben is hasonlóan lesz. S hogy ezekre a követelményekre hogyan készítsék fel a fiatalokat — még dolgoznak rajta. Jó viszont, hogy az abaújszántói iskolában is ezen • öprengenek. Csutorás Annamária Fotó: Laczó József 99l .és volt egy ágyú. A Koldusoperát próbálják a miskolci színházban 55 Májusi lévémiltely A Magyar Televízió stúdióiban több műsor felvételei készülnek májusban. Azokból mutatunk be néhányat. KLAPKA-LÉGIÖ Hajduífy Miklós rendező készíti a Klapka-légió című tévéfilmet, amely kevéssé ismert dokumentumokra, történelmi tényekre épül: 1866- ban a Habsburg-monarchia az olaszok és a poroszok ellen harcolt, s ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítségével magyar légiót szervezett, s egy lelkes csapattal elindult Magyarország felé, abban a hitben, hogy eljött az ő idejük. Nem értik helyzetük groteszk anakronizmusát, bukásuk tragikus szükségszerűségét. A film főbb szereplői Tordy Géza, Végvári Tamás, Horváth Sándor, Kertész Péter. NŐK ISKOLÁJA Moliére ismert játékát, amelyben az öregedő és a felszarvaztatástól rettegő Ar- noldphe gyámleányát a világtól elzárva, angyali butaságban nevelteti, hogy később majd feleségül vehesse, Fehér György rendezi kamera elé, a főbb szerepekben Ká'lai Ferenc, Hegedűs D. Géza, Csonka Ibolya, Gregor József, Begányi Ferenc, Sólyom Nagy Sándor és Pásztor Erzsi szereplésével. ZSÁKUTCÁBAN Sárosi István és Málnay Levente írta, t az utóbbi rendezi a Zsákutcában című filmet, amelynek főszereplője dr. Gaál Péter, tehetséges fiatal kardiológus, egy vidéki kórház munkatársa, aki igen lassan jön rá, hogy főnökének módszerei nem éppen tisztességesek, s mire keserű tapasztalatai cselekvésre késztetnék, személyes tragédiája megakadályozza abban. Főbb szereplői Lukács Sándor, Sinko- vits Imre, Andrea Csunder- Iikova, Avar István és Mécs Károly. A Miskolci Nemzeti Színház színpadán a díszletek nagyrészt még jelzettek. A zenekari árok lefedve, afféle kifutó vezet a nézőtérre. Mint később kitűnik, ennek az előadásban is szerepe lesz. A szereplők időnként ezen jönnek ki az első sorokig, hogy nyomatékosabban adják elő songjaikat. A próbán a zenekari árokban egy-két zenész, a zongoránál Kalmár Péter karmester, és játékuk nyomán felcsendülnek Kurt Weil világszerte ismert és a rádióban szinte naponta hallható dallamai, Brecht Koldus operájának dalbetétjei, songjai. Áprilisban múlt huszonöt esztendeje, hogy a Miskolci Nemzeti Színház — akkor éppen átépítés alatt állt — a régi Déryné utcai Kamaraszínházban (ma Miskolci Galéria), Horvai István rendezésében bemutatta a Koldusoperát. Ez volt a miskolciak első találkozása Brechttel. Még kicsit kétkedéssel fogadta a közönség, még kicsit idegenkedve nézte a Brecht átfogalmazta világot, az elidegenített világot, azt a színpadi játékot, amely nem enged el- andalodni, amely lépten-nyo- mon ráébreszt, hogy amit lát a néző, az a valóság átfogalmazott mása, s amely állandóan továbbgondolkodásra hívja és készteti a széksorokban ülőket. Még akkor is, ha Kurt Weil muzsikája a songok kemény mondanivalóját fülbemászóbbá la teszi. De nem lágyítja! Azóta eltelt egy negyed század és Brecht otthonos lett a miskolci színpadon. Elég talán itt az Arturo Ui, vagy A kaukázusi krétakör felejthetetlen előadásaira gondolni. Most újra — oly sok más magyar színház felújítása után — a Koldusoperát próbálják a miskolci színpadon Szőke István rendezői irányításával. Amikor beültem a nézőtérre, Bicska Maxi és Polly esküvői jelenetét próbálták. Hamarosan felhangzott Igö Éva előadásában Polly ismert dala, a vérszínű bárkáról, amelynek legénységét úgy végezték ki, hogy megkérdezték tőié, hányat öljenek meg, s ő azt mondta: mind. Bicska Maxi és bandája szórakozása riadalomba fordul, megérkezik Tigris Brown, a londoni rendőrfőnök, a rablóvezér ko- belbarátja, s fölhangzik a közös múlt nosztalgiájaként a song: „...és volt egy ágyú...’’ A rablóbanda Szirtes Gábor, Pálóczy Frigyes. Gáspár Tibor, Called Balázs, Krivján- szky István, Mátyás Jenő, Tardy Balázs vegyes érzésekkel nézi a bandafőnök és a rendőrfőnök, azaz Mihályi Győző és Mattts György ba- rátkozását, de a főnök esküvőjét köszöntendő fölhangzik kórusuk: ......és mit mondott a z anyakönyvvezető? .. majd teherautóra pattannak a színpadon, amely kipöfög velük a díszletraktár felé, s következhet Bicska Maxi és Polly érzelmes kettőse. Ezek után természetes, hogy Polly a szüleivel, Peackok úrral, a kolduskirállyal és feleségével találkozik, s végighallgatja a felelősségre vonást, amiért Bicska Maxival kötötte össze a sorsát. Majd Polly elénekli, nem kevéssé híres songját, a tovatűnt gavallérokról, akik között volt, aki még vasárnap sem vett tiszta inget, s máris megérkezik a kolduscsapat Peackok úrhoz, hogy az meg- rizi tálhassa. A két jelenetet azok kedvé-' ért idéztük fel, akik már látták egyszer a Koldusoperát.' Az évek során, a rendezők kezén más-más megfogalmazásban és felfogásban állt előttünk ez a sajátos színpadi mű. Legutóbb Budapesten a Moszkvai Taganka Színház vezetője, Ljubimov fogalmazta át. Most, Miskolcon Szőke István kezén formálódik újjá. Hogy milyenné, a május 20-1 premieren megtudjuk. (hm) Lavotta Géza kiállításán a Vasasban A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ emeleti kiállítótermében, a Vasas Galériában péntek délután óta Lavotta Géza kiállítása látható. A meghívó, meg a bejárati felirat fafaragónak jelzi a kiállítót, ám a terem belsejében kitűnik, nem pusztán fafaragó és nem is pusztán fafaragásokkal szerepel. Lavotta Géza eredetileg festő volt. Korábban, amíg aktívabban dolgozott festőként, több alkalommal írtunk róla lapunkban. Az Erdőbényén magányosan alkotó művész, aki életét megosztotta tanári hivatása, a festészet és az ország első kisgalériája, az ő gondjaira bízott Erdőbényei Kisgalé- ria között, jó néhány évvel ezelőtt kicsit hűtlen lett festőecsetjéhez, képzőművészeti tehetségét egy más műfajban, a faszobrászatban kamatoztatja. Szerényen fafaragónak titulálja magát, bemutatott alkotásai között azonban több olyan van, amely feljogosítaná „magasabb rang” használatára. Egyébként hosszú éveken át a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinátjának volt munkavállalója és a hatalmas gazdaság reprezentatív helyiségeinek díszes faburkolata, a megszámlálhatatlanul sok fába faragott dombormű, a szőlészet fába fogalmazott ábrázolása szerte Hegyalján mind az ő keze munkáját dicséri. Most Sárospatakon él és a Sárospataki Galéria vezetője. Diósgyőri kiállításán harminc fafaragása és tizennégy festménye, képe látható. A tizennégy kép tokaj-hegyaljai városkák jellegzetes utcaképeit, házait, kapualjait, a szőlők borította dombokat, a szeretett táj részleteit állítja elénk megkapó színekkel. A kiállítás lényege azonban a harminc famunka: szobor, dombormű, egyéb faragás. Többfélék ezek a fába álmodott képek, plasztikák. Sima deszkadarabba faragott táblakép és a fa eredeti formáját, adottságait jól kihasználó kompozíciók váltakoznak. Vissza-visszatérő téma a szőlőművelés, a szüret, az anya és gyermeke, az anyaság. Igen gyakran érezni képein a keleti ikonok hatását, számos olyan egy, vagy több alakos kompozícióval találkozunk e kiállításon is, amelyek az ikonokra emlékeztetnek. Figyelmet érdemel szinte valamennyi munkája. Mindjárt elsőként egy nagyobb táblaképet látunk fegyveres, kaszás, fejszés parasztfelkelők, szinte falanx-szerű tömegével. Több alakos kompozíció, ökrökkel szántó parasztpár, erdőbényei és tokaji tájkép, a szőlőművelésnél ismeretes kétágúra támaszkodó szőlőmunkás, hordóskocsi, több szüreti mozzanat, nyolc kisképpel keretezetten nagyméretű szüreti tömegvígalom csakúgy található a kiállított munkák között, mint a táskás kisdiák szűkszavú, tömbös ábrázolása, vagy a királyi pár és más nyújtott karcsú szobrok, bányászok, vagy éppen az „Alkoholtár”-nak nevezett, szárnyasoltár szerű faliszekrény, természetesen gazdagon faragott külső lapokkal. A kiállítás, amelyet Eíse- le Gyula rendezett, gazdagon, sokoldalúan mutatja be Lavotta Géza művészi munkásságát. Szívesen ajánljuk e tárlat megtekintését mindenkinek. (benedek)
