Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. május 14., szombat ÉSZAK-MAG YAKORSZAG 3 Uj iejterreékek Növényvédő szerek az EMV-böl Á finomkémia előretörése ndulás előtt... Kovács László traktoros a borsodivánkai Kossuth Tsz telephelyén munkába indulás elölt szereli és ellenőrzi a mütrágyaszórá gépet. TarlaléM - lehetőségek Kiváló vállalat a Hejomenti Állami Gazdaság r A központi intermedier és n ö v én y védöszer-programhoz, valamint a szovjet—magyar agrokémia II. megállapodás­hoz szorosan kapcsolódik az Eszakmagyarországi Vegyi­művekben most befejeződött fejlesztés is. Ez a fejlesztés a Borsodi Vegyikombinat íoszgénüzemével együtt ad­ja azt a műszaki bázist, amely tulajdonképpen lehe­tővé teszi Borsodban a fi­nomkémiai iparág meghono­sítását és felfejlesztését. A program végrehajtása során Kazincbarcikán a novényvé- döszer-gyártás kiinduló alap­anyagát, a íoszgént állítják elő, Sajóbábonyban pedig en­nek az alapanyagnak a fel- használásával készterméket gyártanak. A program végrehajtásáról és a megvalósított fejlesztés­ről dr. Grega József, beru­házási főosztályvezető adott tájékoztatást. Mint elmon­dotta, a foszgén bázisú nö­vényvédő szerek gyártása tu­lajdonképpen nem új fel­adat, hiszen ezt az alapanya­got — bár külföldről szár­mazó hangyasavból — már körülbelül húsz éve gyártják. Azonban a szovjet—magyar agrokémia II. megállapodás feszi lehetővé, hogy elsősor­ban az Alirox 80 EC és a Vitox 72 EC kukorica gyom- irtó szerek előállítását jelen­tősen felfuttassák. — A program jelentősége abban van — mondja a fő­osztályvezető —. hogy a jö­vőben a BVK szénmonoxid- ból származó foszgénjével tu­lajdonképpen feleslegessé te­szi a hangyasáv importját. Az év eleiétől szállítják r Az egymásba kapcsolódó fejlesztések mind a két üzem­ben újabb termelő berende­zések tervezését és megépí­tését tették szükségessé. A kazincbarcikai üzemmel egy- időben Sajóbábonyban meg­kezdődött egy foszgén fogadó állomás és egy klórhangya- savas metilészter üzem épí­tése is. Ezek mellett az ag­rokémia II. szerződéshez kap­csolódva körülbelül egymilli- árd forintos fejlesztéssel hoz­záfogtak egy évente több mint nyolcezer tonna kapa­citású növényvédőszer-üzem megvalósításához is. Ezt a kifejezést, nem ki­sebb megrökönyödésemre, a közelmúltban hallottam egy idősebb tehéngondozótól. A jámbor állat felmagasztalása egy bajusz alatti somolyitás kíséretében a következőkép­pen hangzott: — No, mór a János bá­tyám tehene is megtáltoso­dott. Vajon a szövetkezetnek van-e még selejt tehene? A társaság többi tagja har­sányan nevetett. Nem értve a kettő közötti összefüggést — s első hallásra igazi tál­tosokra, azaz szép paripákra gondolva — teljesen összeza­varodtam. Gondolom érthető­en: hiszen két lábra ágasko­dó, sebesen vágtató tehenet még fantáziában is nehéz ki- ötleni, nemhogy, ha az még selejt is. Azután, mintegy megszánva eltorzult gondola­taimat. a nevetéstől fuldokol­va csak elmondták, hogy mi­ről van szó. Nos, a .János te­hene egyik napról a másik­ra tíz literrel többet adott, csak el kellett hajtani a szö­vetkezet istállójából. Legálisan. Engedélyezetten. Ugyanis a termelőszövetkeze­tek újabban bérbe adják, ál­lományuk jelentős, vagy je­lentéktelen részét. Teszik ezt azért, hogy a háztájik tehén- állományának csökkenését meeakadályozzák. A megter­melt tej a népgazdaságnak úgy is haszon, ha éppen bér­be adott tehéntől származik, — Jelenleg hogyan állnak ezek a beruházások? — A klórhangyasavas me­tilészter üzem beruházása az elmúlt év első leiében elké­szült és jelenleg már folya­matosan termel. Ezt az üze­mel egyelőre a saját foszgén- üzemünk látja el alapanyag­gal. Ugyancsak a befejezés előtt áll a Borsodi Vegyi- kombinátból érkező alap­anyag fogadó állomásának az építése, és ez a munka szinkronban halad a ka­zincbarcikai üzem építésével. Mint ismeretes, a növényvé­dő szer alapanyagát a Bor­sodi Vegyikombináttól a fo­gadó állomásig vasúton szál­lítják majd. Ugyancsak erre a bázisra épülve valósult meg egy évente 3 ezer tonnás Alirox 80 EC-üzem is. amely 1982 decemberében megkezd­te a próbagyártást és jelen­leg már folyamatosan állítja elő ezt a növényvédő szert, a régi üzemünkben készült alapanyag felhasználósával. Tulajdonképpen ez a verti­kum tette lehetővé, hogy az agrokémia II. szerződés alap­ján a Szovjetunióba a nö­vényvédő szer szállítását már az év elején megkezdhettük és ütem szerint folytathat­juk­Nagv jelentőségű fejlesztés A szerződéshez kapcsolódó, évente 8100 tonna növényvé­dő szert előállító gyáregység építése jelenleg még folya­matban van. A tervek sze­rint az új gyáregység építé­se az év végéig úgy előre­halad, hogy egyes egységei­ben a próbaüzemet meg le­het majd kezdeni. Ebben az üzemben szovjet exportra a mór említett Alirox és Vitox gyomirtószereket gyártják majd. Bár a sajóbábonyi üzem­ben az új gyáregység építé­se még folyamatban van, a gyár jó minőségű termékek előállításával máris teljesíti az exporttervét. Hogyan le­hetséges ez? — Mint említettem, az el­múlt évben már megkezdte a munkát az évente 3 ezer ton­nás új üzemünk, amelyet a kazincbarcikai foszgén bázis­ra építettünk. Emellett ugyan­csak teljes kapacitással dol­hiszen az építési költségek emelkedése miatt egy-egy új tehenészeti telep építése már szinte lehetetlen. (Legalábbis, hasznát, visszatérülését fi­gyelembe véve.) Így a legol­csóbb megoldás a leggyen­gébben termelő tehenek lese­lejtezése, levágása helyett a bérbeadás, hogy a háztájik istállóiban még termeljenek. Igen ám, de egy csapásra ezek a „leírt” tehenek megtálto­sodnak. s évi hozamuk majd felülmúlja a szövetkezet sza­kosított tehenészeti telepén tartott társaik hozamait. Hogy miért; adnak több te­jet, az nem titok. Egyszerű: időben etetik, időben fejik az állatot, s rendesen, a pirka­dattal nem törődve, meg is fejik. Az eredmény megdöb­bentő: olyan „Riska”, aminek termelése nem érte el az évi — szinte kecskének megfele­lő — kétezer litert, a „bérlő” gazdának már 3500—4000 li­tert hozott. Egy állatorvos szakember szavait idézem: — Ezek a „selejt” tehe­nek több tízéves következe­tes szakmai szelekció ered­ményei. Ugyanis ennyi idő alatt válogatták ki az utó­dokból, a legjobban termelő állatokat. Természetesen goznak azok a kísérleti üze­meink is, amelyek megfelelő minőségű termékek gyártásá­ra alkalmasak. Később, ter­mészetesen, ha megépül az új gyáregység, akkor a kísérleti üzemek újra visszaallnak majd a foszgén bázison ala­puló más termékek gyártá­sára. — Ügy tudjuk, hogy a má­sodik fél évben megkezdik majd a Borsodi Vegyikombi­nátban is az alapanyag elő­állítását és röviddel azt kö­vetően a szállítást is. Alit je­leni ez az É'MV számára? További termékeket is — A szállítmány megjele­nésevei mi fokozatosan meg­szüntetjük a lökés import­ból származó alapanyag, a hangyasav felhasználását és helyette a vasúti kocsikban kapott íoszgént használjuk fel. Ez nyilván hosszú távra biztonságos alapanyag-ellátást jelent majd számunkra, és a belőle gyártott termék stabil exportpiacot is. A kazinc­barcikai üzem beindulása és nálunk a termelés felfuttatá­sa után ez a foszgénbázis lehetővé teszi, hogy az alap­anyagból más, fontos közbe­eső kemikáliákat, különféle intermediereket és készter­mékeket is gyártsunk. Ezzel kapcsolatban további terve­ink is vannak. Az elmúlt idő­szakban intenzív kutatásokat folytattunk az említett alap­anyag több irányú felhaszná­lására. Ebből a kémiai ter­mékből kiindulva, egyebek között aromás és alifás izo- cianátok is előállíthatok, amelyekből további növény­védő szerek, az úgynevezett karbamid és karbamát típu­sú vegyületek gyárthatók. Ezek ugyan még csak távlati tervek és célkitűzések, de a megvalósításuk a most rövid időn belül termelésbe ' álló foszgénüzemen múlik. Ha ez megtörténik, akkor ez az alapanyag további, a hazai mezőgazdaság által várt nö­vény védőszer-típusok nagy­üzemi előállítását is lehető­vé teszi, és ezekből a kemi­káliákból az üzem természe­tesen exportra is szállíthat majd. Hajdú Gábor nagyüzemi körülmények kö­zött. De mint minden keresz­tezésnek, ennek is nagy a szóródása. Vannak jobban s rosszabbul fejhető tehenek. Mint szakember mégis azt mondom, hogy egy szövetke­zeti istálló leggyengébb tehe­ne is megfelelő körülmények között többet termelhet, mint egy vásáron találomra vett tehén !| Egy legutóbb bérbe adott állat, amely háromez­res szinten alul termelt, ava­tott kézben, az eladott tej alapján 5500(1) literen alul nem lesz ebben az évben. A „bérlő” haszna így nyilván­való. De nem is a nyereség a lé­nyeg. Mármint nem az, hogy kinél csapódik le a jövede­lem, a gazdánál, avagy a szövetkezetnél. El kell fogad­ni azt. hogy ezek a tehenek kistermelőknél jobban ter­melnek. A jobb termelés pe­dig népgazdasági igény, ugyanis a tehénállomány csökkenését megállítani nem, legfeljebb fékezni lehet, s ennek kétségkívül egyik jó formája a közös teheneinek bérbeadása. Mert így a fal­vakban — ahol a közös gaz­daság ezt megszervezi — nem csökken a tejtermelés, hanem A December 4. Drólművek- ben gyártott termékek ex­portára a tőkés világpiacon tovább csökkent. A múlt év végén és az idén, a korábbi időszakhoz képest mintegy 18 százalékkal kevesebb dollárt fizetnek egy tonna áruért. Mindezek ellenére a drótgyár kollektívája úgy foglalt ál­lást, hogy 1983-ban 2.3 száza­lékkal fokozza a termelést, miközben csaknem 20 száza­lékkal növeli az exportra ke­rülő termékek mennyiségét. Kiszámították ugyanis, hogy csak többlet kiszállj lássál ér­hető el a tavalyi nem rubel elszámolású export teljesítés. A mai gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy üze­meinkben józanul mérlegel­jék mindazokat a tartaléko­kat, amelyek a termékszer­kezet, a készletgazdálkodás javításában, az új gyártmá­nyok kidolgozásában, a ter­melékenység növelésében rej­lenek. Ezt tették a Decem­ber 4. Drótművekben is, ami­kor az exportárak csökkené­se ellenére erre az évre 240 millió forint vállalati ered­mény elérését tűzték célul. A lehetőségek gondos felméré­se késztette a drótgyárat egyebek között arra, hogy ta­karékossági intézkedéseket dolgozzon ki, amelyeknek végrehajtása a tervek sze­rint 1983-ban több mint 20 millió forint értékű anyag- és energiamegtakaritást ered­ményez. nő. Akkor mit teszünk szó­vá? — kérdezhetnék sokan. Nem az elvet. A gyakorla­tot. Amivel példálózhatnánk, Ároktőtől Ónodig, avagy Cso- bajtól az északi gazdasága­inkig. Azt a gyakorlatot, amit a gazda nem kis káröröm­mel úgy nyugtáz, hogy a szö­vetkezetben nem tudnak ter­melni. Mert ott csak a felét adta a tehén, amíg nálam — és sokszor veri ezért a mel­lét — a kétszeresét. És csep­pet sem zavartatja, hogy a közösben éppen ugyanannak a tehénnek volt a gondozó­ja. amit jó szemmel a selej­tezéskor. bérbe adáskor ma­gának kért. Mert a tehenek aligha tál­tosodnak meg. Legfeljebb meghálálják a jó gondosko­dást, annak mértéke szerint. A kétszer többet adó tehén a háztájiban, feleannyi munkát jelentett a közösben És ezen örvendeni aligha le­het. Még egy dolog. A szövet­kezetekben olt maradnak a legjobb tehenek. Adnak, mondjuk évi négyezer litert. És vajon otthon, gazdaszem­mel mennyire taksálná János bácsi ugyanezt az állatot? Kétezerrel többre...? Hét­ezerre? Kérdések, válasz nél­kül ... — kármán — (Folytatás az 1. oldalról) így épült fel korszerű tehe­nészeti telepünk, s kétszer hatvanhektáros almaültet­vényünk. Valamennyi terme­lési ágazatunkkal rendsze­rekhez csatlakoztunk, ennek köszönhetően a legkorsze­rűbb termelési színvonallal dolgozunk. Szocialista bri­gádjaink vállalásaikban a termelési értéket 520 ezer forinttal növelték, s ráadá­sul a költségeket közel két­millió forinttal csökkentet­ték. Elsősorban nekik kö­szönhető, hogy gazdaságunk­ban egy dolgozó félmillió­nál nagyobb összeget — ter­melési értéket — állít elő és 87 ezer forint nyereséget produkál. És ezért sikerült két év alatt másodszor is negyvenmillió forint feletti nyereséget a gazdaságnak felmutatnia. Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára mielőtt átnyújtotta volna a kitüntetést jelképező okle­velet, megköszönte a gazda­ság dolgozóinak azt a jó munkáját, amellyel lehetővé telték, hogy ünnepség kere­tében másodszor gratulál­hasson a kiváló eredménye­kért. Ugyanakkor hozzátet­te: ami tegnap elég volt, az Tovább gazdagodik a tej­termékek amúgy is sokszínű családja, mert az év máso­dik felében ké' új termék­kel jelentkezik a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat c> az edelényi Alkotmány Terme- lószövetkézet kö-mx üzeme. A közeljövőben ugyanis meg­kezdik Edelényben a még hi­ánycikknek számi' ó s így keresett írónak a tasakola- sát. Ebből az ..üdítő" italból akár napi 40 ezret is „pa­lackozhatnak”. Szintén a ke­reslet határozza majd meg. másik, teljesen újszerű gyártmányuknak, a „Kul­túra” fantázianevet viselő terméküknek napi termelési mennyiségét, Lényegében a kefirhez, vagy a joghurthoz hasonlítható lesz ez a tejter­mek. bár jellege más (tejsav- baktériumokkal van beoltva). holnap már kevés, mert az elégedettség nem lehet haj­tóerő, a nehezebb gazdasági körülmények között kemé­nyebb. fegyelmezettebb mun­kára lesz szükség, így en­nek a kedvezőtlenebb körül­mények között is példamu­tatóan dolgozó gazdaságnak is többet kell az ország asztalára leraknia. Kedves vendégeket is köszönthettek a gazdaság dolgozói az ünnepségen. Az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet Déli had­seregcsoport parancsnoka, Konszta lityin Ale ks: e je vi cs Cocsctov vezérezredes és Ayikotaj Dmitrijevics Ser- hun altábornagy, a hadsereg politikai főcsoportfőnöksé­gének főnöke látogatott el az állami gazdaság ünnepsé­gére. A vezérezredes meleg szavakkal köszöntötte az ál­lami gazdaság kollektíváját, kiemelve azt, hogy a kiváló címet elérni sem könnyű, megtartani annál nehezebb. Gratulált a gazdaság dolgo­zóinak, s vezetőinek az el­múlt évek sikeres munká­jáért. Az ünnepség végén a munkában élenjáró dolgozó­kat, brigádokat tüntettek ki és jutalmaztak meg. — kármán — A KISZ megyei bizottsága és a Komszomol Vologda területi Bizottsága munkaverseny-felhívása Fiatalok! Ifjúsági szocialista brigádok! ' A KISZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága és a lenini Komszomol Vologda területi Bizottsága között 1975-től rendszeres munkakapcsolat alakult ki. Az együttműködés keretében lehetőség volt a két szervezet munkájának kölcsönös megismerésére, delegá­ciók és turistacsoportok cseréjére, amelyek hozzájárultok a két néo barátságának elmélyítéséhez. A baráti kapcsolatok lehetővé teszik, hogy az együttműködést más területekre is kiterjesszük, ezért a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Komszomol Vologda területi Bizottsága 1983-ban munkaversenyre hívja oz ipar, a mezőgazda­ság, a szolgáltatás és a kereskedelem területén dolgozó ifjúsági szocialista brigádokat. A munkoverseny célja: az ifjúsági szocialista brigádok aktivizá­lása a munkahelyi és a településpolitikai feladótok megoldására, túlteljesítésére. Lehetőséget teremtünk a munkoverseny-mozgalom- ban megfogalmazott célokon belül a két testvérmegye kapcsola­tának további bővítésére, az ifjúsági szocialista brigádok munká­jának kölcsönös megismerésére. Ifjúsági szocialista brigádok! Kiemelkedő munkasikerekkel járuljatok hozzá a közös célok meg­valósításához, munkátokkal segítsétek elő a vállalati tervfeladatok végrehajtását, o takarékos anyag-, eszköz- és energiafelhaszná­lást. Legyetek aktív részesei az ifjúsági szövetség munkájának, a pályakezdő fiatalok patronálásának. Segítsétek a területen levő ifjúsági létesítmények megvalósítását és állagának megóvását. Vé­gezzetek eredményes munkát a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a szakmák jobb megismertetése érdekében. Működjetek közre alkotó módon a Mogyor—Szovjet Baráti Társasóq munkájá­ban, a magyar és a szovjet kapcsolatok fejlesztésében, ápolásában. A munkavetsenyhez való csatlakozást az ifjúsági szocialista bri­gádoknak 1983. június 15-ig kell jelezni a KISZ városi és járási bizottságainak. Táltos tehenek i

Next

/
Thumbnails
Contents