Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. április 10., vasárnap Beszélgetés Bőcsön — a múlt mai őrzőiről Borsodnádasdon és Ózdon es — Honnan Jött maga? — Bőcsről. — Az hol van? — Itt, Miskolctól 15 kilométerre. — Falu? — Falu. — Hallották, uraim?! Ez az ember bejön ide egy faluból, hogy ők Moliére A fösvényét akarják eljátszani. Ezt komolyan gondolják? — Komolyan. Azért jöttem be, hogy szövegkönyvet kérjek. — Arról szó sem lehet! Csak elrontanának mindent, Faluban Moliére-t!? Ez a beszélgetés 1948-ban a miskolci színház akkori vezetői irodájában zajlott le. A „faluból jött” Zsámba Kálmán huszonkilenc éves volt: — Természetesen nem hagytam annyiban a dolgot. Nem ismertem ilyen ügyben akadályt. És 1949. január 16-án Bő- esön bemutatták Moliére A fösvényét. Így volt, régen volt. Ma már csak élményemlék. * Ha nem ö szólít meg a bocsi pártház udvarán, én tettem volna vele, hogy megkérdezzem: meddig tart még az ülés, mikorra várható, hogy Zsámba Kálmán bácsi kijön? — Zsámba Kálmán vagyok — mondta a pártház udvarán a férfi, s míg kezet fogtunk, minden furcsát éreztem. Hisz’ azt mondták, hogy nyugdíjas, hogy 64 éves lesz. Velem szemben meg egy 50 körüli ember áll. Így láttam. Órák múltán, már kénytelen voltam magam a tényékhez igazítani: ... negyvenötös párttag, ... harminc évet „húzott le” a vasútnál, ,.. harmincegy évig volt párttitkár, az utolsó másfél évtizedben hivatásszerűen az, a községben... lassan fél évszázada, hogy a sporttal él Bőcsön... évtizede múlt, hogy a helytörténeti-honismereti munkát szervezi... — Őszintén szólva, szabad időm, de inkább így mondom, üresjáratom nincs. Sose volt. Igyekszem magam hasznosítani, ahogy a lehetőségem megadja. Azt vallom, hogy alkotni az emberi kornak minden szakaszában jó érzés. * Vajon alkotásnak számítható-e a múlt emlékeinek ápolása, őrzése? Ezt kérdezem most utólag, ahogy a bocsi helytörténeti-honismereti munkáról mondott szavait felidézem: — 1970-től van intenzíven honismereti munka a faluban. Ennek úttörője a LenA tanulásban és a munkában is helytálló szakmunkás- tanulók kedvezményes SZOT- üdültetősben részesedhetnek. Idén mintegy 16 ezer szakmunkástanuló kap SZOT- beutalót. Tizenkét napon át a Balaton mellett és a Zempléni hegységben levő Üjhu- tán ötezren nyaralhatnak a SZOT szakmunkásüdülőiben. Ugyanilyen időtartamú szaktáborozásokon ötszázan vehetnek részt Balatonszeme- sen és Pécsett. A szakmai és tanulmányi vex-senyek legjobbjai közül háromszázan lettországi vagy NDK-beli csereüdülésre utazhatnak. A szorgalmi időszakban háromhetes újhutai és balatonbog- lári gyógyüdülésben 1200-an részesedhetnek. Az állami gondozott szakmunkástanulók közül csaknem ezren különböző kollégiumokban üdülhetnek a tavaszi és téli oktatási szünet idején. A SZOT-beutalásban részesülő szakmunkástanulók mintegy fele egy hetet tölt majd a balatonszemesi vagy a velencei Express-táborban, • középiskolásokkal együtt gyel-házaspár volt, ők már korábban is munkálkodtak azon, ami a körnek célja: Bocs múltjának feltérképezése, az enyészettől megmentése. Ezért kezdtük meg annak idején a tárgyi mentést. Óriási anyag gyűlt össze, amit a berzéki kúriában állítottunk ki, helyeztünk el. („Téglajegy — Falumúzeum létrehozására... A múlt értékeit — a jelen embere őrizze — a jövő számára __ H onismereti szakkör, Bocs, 1970.”) — Óriási fájdalmunk, hogy akik ezt a gyűjteményt annak idején kezelték, úgy nyilatkoztak, hogy nem megfelelőek az elhelyezési körülmények. Jött a Herman Ottó Múzeum és két teherautóval elszállították a közel ezer darabból álló anyagot. — Némi reményünk van most, elkép-^I hető, hogy a berzéki kúriában levő orvosi rendelőt és várót „elköltöztetik”, és akkor mintegy 90 négyzetméter alapterületű hely adva lenne. A múzeumtól ígéretünk van arra, hogy visszaszállítják á gyűj- tem-'nyt, sőt!, ki is egészítik, ha megfelelő termeket tudunk biztosítani. Nagy búslakodást okoz ez az embereknek. Például a fatengelyes szekeret a múzeumba se tudták elszállítani, s ki tudja, ma már őrzi-e a gazdája? — Szokás nálunk, hogy a körbe meghívunk Bőcsről elszármazott embereket, nagyon hasznos ismeretekhez jutunk így. Ha nincs vendégünk, akkor a kör tagjai beszélnek gyűjtőmunkájukról. Hogy csak néhány témát említsek: milyen volt a munka a húszas-harmincas években a faluban; bőcsi ételek, étkezési szokások a múltból; halászat, vadászat; vásározás, kofálkodás; dűlőnevek; ragadványnevek; régi iskolai szokások; babonák ... Tavaly négyen írtak pályamunkát az Istvánffy Gyula honismereti gyűjtőpályázatra, sikerrel szerepeltek. A közelmúltban voltunk Ónodon, Sárospatakon a honismereti bizottság vendégeként. Célunk: mindig magas fokon tartani az érdeklődést, amennyire lehet. Erre a körre nemcsak az emlékek megőrzése miatt van szükség. Azért is, hogy az emberek valahol megmutathassák tudásukat, továbbadhassák ismereteiket. Idős emberek a tagjaink, náluk nem szereplési vágy ez, arról van szó, hogy ezt az érzést máshol már nem kaphatják meg. Pedig nagy szükségük van rá, hogy közösségben legyenek, tartozzanak valahová. Hogs' hasznosat tehessenek. — Bőcsön nagyon sok előfizetője van a Szabad Földnek. Száznál többen járatják Tavai}’’ nyílt erre először mód, így még nem eléggé közismert az üdülési forma, miszerint: Június 19—augusztus 27. között tíz csoportban üdülhetnek a szakmunkástanulók Baiatonszemesen és Velencén. Balatonszemesre 640-en kaphatnak beutalót, itt rajtuk kívül mintegy 1000 középiskolás tartózkodik. Velencén 140 szakmunkástanuló üdül majd 500 diákkal ep’üfct. A táborokban négyágyas, graboplast anyagú sátrakban helyezik el a fiatalokat, a beutaíójegy ára 400 forint. Utazáskor a szakmunkástanulók diákigazolványuk alapján ötven százalékos kedvezményű vasúti jegyet válthatnak. Az üdülés vasárnap kezdődik és szombaton fejeződik be, de önköltségesen vasárnapra is ott lehet maradni. A táborok önkiszolgáló éttermeiben a fiatalok naezt, a falusiakhoz szóló lapot, de az áruspéldányokból is elfogy 20—25. Az olvasók az idősebb korosztályhoz tartozók közül kerülnek ki, akik nehezen találnak közösséget. Ezért döntöttünk úgy 3 évvel ezelőtt, hogy megalakítjuk a Szabad Föld Baráti Körét, ami a honismereti körhöz kapcsolódik. Azóta is jó kapcsolatunk van a hetilappal, a „Bemutatjuk lakóhelyünket” című sorozatuk első anyagát tizenöt bőcsi „vallomás” közlésével indították. — Van olyan célunk, hogy megírjuk a falu történetét. Ez, ahogy szokás mondani, elég „nagy fa”, de „belevágjuk a fejszét”. A termelőszövetkezettől is kapunk anyagot és az idetelepült sörgyártól Is ígéret van a segítésünkre ... * Harminc-ötven ember látogatja Bőcsön a honismereti-helytörténeti kör hetenkénti összejövetelét. Egy község korosabb emberei ez alkalom révén találták meg a maguk éltető kisebb közösségét. A múlt révén ma is — önmaguk hasznosságát. Zsámba Kálmánnak nem kis szerepe van ebben. Kötelességnek tartja — „hiszen” tagja a népfrontbizottság elnökségének. Egyébként is világéletében mozgó, szervező ember volt. A felszabadulás utáni években például ifjúsági vezető: — Tényleg „felforgattuk“ a falut! Olyan magasan lobogott a tenniakarás tüze, olyan energiával vetettük bele magunkat mindenbe, amiről ma már csak emlékként lehet beszélni. Bejáró dolgozó voltam a vasúthoz, 1938-tól. Biciklivel jártam — három kilométer — az állomásra, munka után vissza haza; aztán edzés kézilabdában, futballban; meccseket vezettem, plakátokat írtam, hordoztuk szét; közben olvasásra is kellett időt szakítani; színjátszó csoportunk volt, százfelé jártunk. Higgye el, már magam is kerestem: hogy lehetett ezt bírni?! Éjfélkor aludtam el, kora reggel indultam dolgozni, s ez így ment évtizedekig ... * —. Az ifjúságnak — mondta Zsámba Kálmán — nem tanácsokra, hanem példára, példaképre van szüksége. Tanácsot adni könnyű. Olyan magatartást mutatni, ami jó például szolgál a fiataloknak, sokkal nehezebb. Ténagy József pi háromszori étkezésben részesülnek. A változatos, színes kultúr-, sport- és játékprogramról az Express gondoskodik. Délelőttönként tréfás vetélkedőket, kirándulásokat, valamint sportversenyeket is rendeznek. A késő délutáni órákban vagy este szervezik az irodalmi műsorokat, folklór- és politikai műsorokat. Ezenkívül tv, könyvtár, filmvetítés, könnyűzenei műsor, valamint ismerkedési és búcsúesten discó is szerepel a programválasztékban. Az előbbieken kívül számos önköltséges programajánlat is van, így többek között hajó- és autóbusz-kirándulásra is nyílik lehetőség. Mindkét táborban szabadtéri színpad és több sportpálya is található. Velencén a főszezontól kezdve már üzemel az Ex- press-tábortól pár száz méterre fekvő, közvetlenül a Fények és árnyok Néma harangok Bizonyára sokan észrevették már, jó ideje nem szól Miskolc egyik nevezetességének, az avasi templomnak nem kevésbé nevezetes harangja, nem jár az órája. Hónapok óta néma a negyedóránként muzsikáló szerkentyű. Pedig a messzire hallatszó, kellemes dallam szinte elválaszthatatlan városunktól. Szívesen hallgatja az itt lakó és a Miskolcra látogató egyaránt. Pontosabban csak hallgatná, hiszen mint említettem, elnémult a harangjáték. Hogy miért? Azt nem tudná. Azt viszont igen, hogy karbantartására, üzemeltetésére a miskolci Medicor Lendület nevű szocialista, brigádja vállalkozott. Ez többnyire az óra szerkezetének kéthetenkénti megolajozásá- ból állt. A brigád tagjai kezdetben nevükhöz illő lendülettel végezték vállalt feladatukat, ám a lendület eltűnt, az óra elhallgatott A jói ismert dallam mostanság csupán a miskolci rádió szignáljaként hallható. A Miskolc városi Tanács illetékesei a közelmúltban tárgyaltak néhány szakemberrel, miként és mennyiért lehet kvarcórává alakítani a híres templom óráját. Ezáltal a zenélő óra karbantartása lényegesen egyszerűbbé válna. Dicséretes a városi tanács kezdeményezése, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tervezés és az előzetes számítások még néhány hónapot igénybe vesznek. Kár lenne ezt az időszakot pont most, a nyári idegenforgalom kezdetén „némán” kivárni... (Monos) strand mellett épült éttermi kombinát. A háromszintes létesítményben az éttermén kívül presszó és több olyan helyiség is található, ahol kulturális rendezyényeket és táncesteket szerveznek. A balatonszemesi tábor közvetlenül a víz partján fekszik, igy saját stranddal is rendelkezik. Itt is kedvezőbbé váltak a feltételek, mivel elkészült a fedett foglalkoztató és több sportpályát felújítottak. A szakmunkástanuló alapszervezetek az ágazati szak-», szervezeti központokból, taglétszámuk arányában igényelhetik a beutalókat. A csoporttal, 19 szakmunkás- tanulónként egy-egy felnőtt kísérő — pedagógus, ifjúsági felelős, vagy szakszervezeti aktivista — is beutalható. A táborokba fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek. Bányai János Az Ozdon és környékén folyó helytörténeti gyűjtőmunka visszatérő téma lapunk hasábjain. A Borsod- nádasdi Helytörténeti Gyűjtemény, amely néhány éve a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság közvetlen irányításával működik, hajdan ugyancsak a lelkes helyi gyűjtők munkájára alapult, és úgy vált később múzeumi jellegű hivatalos intézmény- nyé. A napokban új kiállítás nyílt ebben az intézményben, a vele egy időben kis ünnepség keretében emlékeztek meg Ózdon a negyedik alkalommal kiírt ózdi honismereti pályázat eredményeiről. Nézzük először Borsodná- dasdot, a kiállítást. TERMELÉS ÉS ÉLETMÓD Termelés és életmód Bor- eodnádasdon a XIX—XX. században címmel nyílt kiállítás a Borsodnádasdi Hely- történeti Gyűjteményben, részben a korábbi helyi gyűjteményi anyagból, részben a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Borsod megyei Levéltár és az Országos Levéltár anyagából. A kiállítás igen érzékletes képet ad a település életéről, a lemezgyár megjelenését követő életmód változásokról, az útról, amit Borsodnádasd megtett. Számot ad a kiállítás a barkóság, mint népcsoport földrajzi elhelyezkedéséről, majd sokszínű anyaggal mutatja be a barkó falu, Borsodnádasd múltját és kis részben jelenét. Igen értékes levéltári anyagok hitelesítik a község múltját. Régi Urbáriumok, az 1770-es úrbérrendezéssel kapcsolatos, a lakossági kötelezettségeket, szolgáltatásokat meghatározó Conseriptio, a Boza családot a jobbágyi kötöttségek alól mentesítő, Lipót királytól való, 1632-ben keit Aroiális, egy 1772-es községi pecsétnyomó, régi gabona- és méhdézsma- jegyzék és sok egyéb relikvia idézi meg a falu múltját, s természetesen ott vannak a hajdani falusi mindennapi élet, a paraszti és házi munka eszközei, a népművészet helyi jellegzetes darabjai is. A kiállítás másik fele a település életétől elválaszthatatlan lemezgyár fejlődését mutatja be. sok eredeti dokumentummal, jegyzékekkel, fotókkal. gépek makettjeivel, szerszámokkal, rossz emlékű „fekete könyvekkel”, egyéb nyilvántartásokkal. Érzékelteti a kiállítás a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság kialakulását, bemutatja a dolgozók szociális. mozgalmi életének relikviáit. iskolai, kulturálódási lehetőségeit, egv régi munkáslakás konyhájának berendezését, s láttatja a mai gyárat és termékeit. A gyűjteményi kiállítást dr. Veres László, a Herman Ottó zeum igazgatóhelyettese és dr. Dobrossy István, a múzeum osztályvezetője irányításával rendezték. OT DÍJAZOTT PÁLYAMŰ Ózdon, a városi tanács művelődésügyi osztálya, a helyi népfrontbizottság, a KISZ- bizottság, valamint az Ózdi Népművelési Intézmények Igazgatósága az elmúlt év augusztusában negyedik alkalommal hirdette meg honismereti gyűjtőpályázatát. Az előző háromról és általában az ózdi honismereti, helytörténeti munka sikereiről olvasóinkat rendszeresen tájékoztattuk. A pályázatot meghirdető szerveit témaajánláttal is segítették a részt venni kívánókat. Mint a minap tartott ünnepi értékelő összejövetelen kitűnt, a lektori vélemények szerint, a pályázatra beérkezett dolgozatok színvonala emelkedő tendenciát mutat, több pályamű kis formai és tartalmi módosítással szinte publikálásra is alkalmas. Ezek a dolgozatok a helyi honismereti kiadványokban — Lakóhelyünk, Ózd, Ózdi Honismereti Közlemények — a későbbiekben bizonyára olvashatók is lesznek. Külön érdeme volt a pályázatnak, hogy olyan dolgozatokat is produkált, amelyek merőben új elemekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. A muzeológus szaklektorok véleménye alapján, ítélték oda a pályázat díjait: első dijat dr. Kovács Kár oly né Az Ózdi Kohászati üzemek Állami-díjas Vasas Centenárium szocialista* brigádja című munkái.', második díjat Bárdos Istvánná A kender feldolgozása és a vászon díszítőm ű vés /.ele Sa i övárkon yban, valamint Balogh Gyula A levegőszennyezettség hatása az élővilágra Ózdon. míg harmadik dijat Dobosi) Lász'ó Mondák, legendák, hiedelmei az Ózd környéki várakról című pályaműve nvert; nx ifjúsági kategóriában pedig harmadik díjjal honorálták Bódis Ilona putnoki gimnazista Mészégetég Gömörben című dolgozatát. Az említett öt díjazott pályaművön kívül többet részesítettek jutalomban. A pályamunkák is azt tükrözik, hogy az Ózdi Honismereti Kör munkája emelkedő, tagjainak érdeklődése széles körű. hasznos, sok új területet- érintő, számos, eddig ismeretlen adalékot hoz felszínre. * A borsodnádasdi kiállítás és az ózdi pályázat elvileg független egymástól, de a területi egybeesés, a gyűjtőkör közelsége, a témák összefüggései indokolják, hogy együtt szóljunk róluk. (bcucdck) v i Szaknkáslanulék ültetése
