Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

T983. április tO., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG S Zavar Három... r '„Jő napot, kfvánokT A kö­szönés a helyi dolgozótól hangzik el, ki serényen tény­kedik a pultnál, a belépő vendég pedig, lévén, hogy vendéglátóipari egységbe lé­pett be, ösztönösen hátra for­dul, arra gondolva: ismerő­se érkezett a köszönő he­lyi dolgozónak. De a belépő vendég mögött most éppen senki nincs, a köszönés te­hát csakis neki szólhat. Ami persze nagyon is kü­lönös, szokatlan dolog, bár­mennyire egyszerűen, érthe­tően hangzik a köszönés. Gyanús! Mi lehet emögött? Elszoktunk mi már régóta a köszöngetéstől, egymás ész­revételétől a vendéglátóipari egységekben. Az ánti világból hall az ember- ilyeneket, fő­ként Krúdyt olvasgatva, de annak a világnak már régen vége, azok a pincérek nem élnek, a vendégek sem. Nyil­vánvaló tehát, hogy most is egyszerű nyelvbotlásról lehet szó, vagy a felszolgáló ösz- szetévesztette a belépőt egy ismerősével, főnökével, ezért elszólta magát. Mert a ked­ves vendégnek persze eszébe sem jutott köszönni, holott 6 lépett be, neki kellett volna mondani — valami elavult, talán nem is létezett íratlan szabály szerint — adjistent. Menjünk csak tovább erről a gyanús helyről! Bévül másik fiatalember szorgoskodik, szalad, visz, rendel, kérdez, közben pedig ott terem a belépő mellett, asztalhoz kíséri, helyet csinál neki, az asztalterítőt — ma­kulátlan, igen szép asztalte­rítőt — felkapja, elviszi, he­lyette egy másikat, más szí­nűt hoz, mely szinte még ro­pog a vasalástól, majd a fia­talember felveszi a rendelést — minden van egyébként, mi az étlapon látható, már­pedig ott igen sokféle finom­ság látható — és elszalad. Két perc ha eltelik, közben három pincérnek jut ideje megkérdezni: tetszett már rendelni? Mit, hogyan, miért stb. Még néhány perc, máris az asztalon a kért étel. fris­sen. illatosán. Lássunk hát neki. Fogy, fogyogat. „Ízlik? Jónak találja?”. Egy kis csuklás, kapkodás, mivel az iménti felszolgáló jött ismét az asztalhoz kér­dezni a kedves vendég vé­leményét a konyha főztjéről. A kedves vendégnek pedig persze, hogy torkán akad a falat, zavarba jön, nem szo­Ü7 év április 5-ére elké­szült az ország első vércso­port-térképe. Az Országos Haematológjai és Vérlransz- fúziós Intézet kimutatta: a hazai népesség 40—43 szá­zaléka „a”, 16.—20 százalé­ka „b”, 29—33 százaléka ,,o', 8—10 százaléka „ab” vér­csoportú. Mindegyik csoport 15—17 százaléka „Rh” (d) negatív tulajdonságú. Eddig csupán egy-egy településen vagy tájegységen élők vér­csoportját ismerték a kuta­tók. Az intézet Simonovits István professzor, főigazgató irányításával elsőként tárta fel az ország lakosainak vércsoportját. Mintegy 200 ezer személy, vagyis az ösz- szes lakos 2 százalékának vérmintáit vizsgálták a vér­transzfúziós állomások köz­reműködésével és a labora­tóriumi eredményekből kö­vetkeztettek az ország 10 milliónyi lakosságának vér­csoportjára. E sajátos térkép a gyó­gyászat számára különösen hasznos Szemlélteti, hogy az ország területén hol, s milyen arányban találhatók „a”, „b”, „ab”, „o” és „Rh” negatív vércsoportéi véradók, akiktől rövid időn belül megkaphatják a sérültek, betegek gyógykezeléséhez szükséges friss vért. Egy- egy donor ugyanis csupán egy palacknyi vért — mint­egy 450 millilitert — adhat kas kérem mifelénk az ilyes. mi, mármint a kérdezőskö- dés, a gyorsaság, miegymás és most már igazán gyana­kodva tekinget körbe: hová jött végül is? De a többiek is ügy vám nak öltözve, miként ő. Me iegítőben, dzsekiben, kirán- dulósan. Némelyik még ott rakosgatja maga előtt a ké­sei hóvirágot. A lábakban még nyilván ott bizsereg a jóleső fáradtság, mi az el­múlt néhány órás csalingá- zás idején gyűlt össze, hegy­völgyeket járva, süppedős avart taposva, nagyokat örül­ve a mind jobban éledező er­dő Hlás. sárgás virágainak. A tavaszi kankalinnak, a- csil- lagvirágnak, a patakocska partján nagy területeken sár- gálló-virító martilapunak. De igen szépséges a köveken zöldellő-éledő moha, vagy a hosszú száron futó, esőtől megtisztult levelű borostyán is. Az ég is kék mast már, igazi tavaszi felhők tarkítják, néha szivárványt ígérő, apró zápor permetez, a levegő friss, tiszta, az ágakon már felfeslett rügyek, inkább le- velecskék, amott meg boly­hos barkák, és mindenütt messzehangzó madárhangok. Mindebből a tavaszi együt­tesből érkezik hát az ember a hollóstetői turistaházba, ahol is úgy fogadják és úgv szolgálják ki, mintha vendég lenne. Szó szerint. Persze, hogy az ember zavarba jön, talán idétlenkedik is kicsit az elején, de a végén vala­hogy megszokja. Az asztaltól már úgy áll fel, úgy köszön — bizony köszön! — el, mintha ez lenne a természe­tes. Sőt! Amilyen telhetetlen, azt hiszi, hogy most már Így lesz mindig! Elhaladtában pedig pillan­tást vet egy díszes oklevél­re, táblára. Védnöki tábláról ran szó, mit az újságíró­szövetség illetékesei, meg a vendéglátósok illetékesei jut­tatnak igen megszűrt szám­ban vendéglőknek. Azoknak a vendéglátó egységeknek, amelyeket erre alkalmasnak tartanak. Legutóbb tíznél va. lamicskével többen kapták meg ezt az oklevelet, pél­dául a margitszigeti Nagy­szálló, meg a hollóstetői tu­ristaház is. És íme, a tisztes kiszolgá­lás, mit a kedves vendég az elején froclizásnak vél, valós tény. És megszokható. Mind­két fél számára. Priska Tibor . az anyuka, három a babakocsi, három a kisbaba . A pataki diáktanács Több száz fiatal készül az április 29-e és május 1-e kö­zött megrendezendő sárospa­taki diáknapokra. Míg ők otthon gyakorolják produk­cióikat, csiszolgatják tudá­sukat, készülnek a fesztivál bemutatóira, a vidám ka- valkódra. addig a Borsod­ból, Szabolcs-Szatmárból, He­vesből és Budapestről „akk­reditált” diáktanács tagjai találkoztak Sárospatakon. Mint a város leendő urai és gazdái — megkapják majd Sárospatak kulcsát a tanácselnöktől! —, végigjár­ták a különböző helysége­ket, pontosan átgondolták a programokat: a nyitástól a zárásig. A történelmi múlt és a jelen diákos vidámsá­ga, tartalmas, örömteli szó rakozás és együttlét irányí­totta, vezette munkájukat. Nagy segítséget kaptak eh­hez a KISZ megyei bizott­ságától. Sok ötlettel, néha nem kevés furfanggal, és számos meglepetéssel is előrukkol­tak a diáktanács tagjai a találkozón és az együttlét utolsó napján megválasztot­ták maguk közül az elnököt is... akinek szava fel fog érni egy fejedelmi parancs­csal április 29-e és május 1-e között, Sárospatakon. — sz — 1 — Kazincbarcika valamennyi iskolájában aktív tevékeny­séget végez a Vöröskereszt városi szervezete, hogy a gyerekek és a fiatalok kö­rében minél nagyobb teret nyerjen az egészséges élet­mód ismerete, megfelelő szerepet kapjon a családvé­delmi munka. Az elmúlt év munkájáról számolt be a vá­rosi vezetőség a Vöröske­reszt megyei vezetőségének ülésén. A napirendre kerülő téma érintette a városban műkö­egy alkalommal, ezért gyak­ran több donortól kell sür­gősen azonos csoportú vért szerezni. A vértranszfúziós állomások most már tudják, honnan kérjenek gyors se­gítséget. A szakorvosok az újabb adutok birtokában eredmé­nyesebben kutathatják a vér­csoportok és a betegségek területi eloszlásának össze­függéseit, ugyanis egyes be­tegségek bizonyos vércso- purtú embereket inkább ve­szélyeztetnek. A statisztikai adatok szerint a gyomorfe­kély például a ,.o”, a him­lő, a rákbetegség pedig az „a” vércsoportúakat érinti. Ez azonban nem törvény­szerű, mert míg bizonyos vércsoport liajlamosítjá a szervezetet valamelyik be­tegségre, más genetikai adottság megvédi attól. A populáció-genetikai és a történetkutatást is elősegíti ennek az országos felmérés­nek az eredménye. Ösztön­zi a kutatókat, hogy felde­rítsék, ml lehet az oka, hogy országunkban az európai la­kosságra jellemző, nagyszá­mú „a” és „0” vércsoportn­ak mellett több a „b” vér- csoportúak száma, mint más európai országokban, és vá­laszoljanak árra a kérdés­re: területenként miért más és más a vércsoportok ará­nya. Feltételezik, hogy haj­danában betegségek tizedel­ték egy-egy vidék lakossá­gát, s a megmaradottak vér­csoportja nemzedékről nem­zedékre öröklődött. Arra is gondoltak, hogy egy-egy te­lepülésen rokonházasságo.k miatt sok személy azonos vércsoportú. ' A lakosság más vércso­portjainak és genetikai tu­lajdonságainak területi meg­oszlását is igyekeznek re­konstruálni, majd a most készített vércsoporttérkép alapján. A kutatók eddigi vizsgálataik során ugyanis csupán a vérátömlesztés szempontjából jelentős „a”, „b”, „0”, „áb”, „Rh” (d) vércsoportot határozták meg. Elképzelhető, hogy az egy­mástól genetikaiiag eltérő közösségek között akad né­hány, amelyikben ritka vér­csoport-tulajdonság halmozó­dott fel. A ritka vércsoport­tulajdonságú vörös vérsejte­ket használják azoknak az ellenanyagoknak a vizsgála­tához, amelyekkel a vércso­port-tulajdonságokat megál­lapíthatják. Az ellenanyago­kat termelő személyeket pe­dig ott keresik, ahol a la­kosság genetikai tulajdonsá­gai egymástól leginkább el­térőek. Kilenc megye vércsoport­térképét már közzétették, a többi megye térképét a kö­vetkezőkben jelentetik meg. dó áflarm és eSfrsadatmi szervekkel közös tennivaló­kat, és az elmúlt év, ered­ményeit IsmerL és kedvelt forma az egészségnevelés­ben a „Makk Marci mozga­lom”. A középiskolákban előadások, filmvetítések mu­tatják be és segítik az egész­séges életmód szinte vala­mennyi formáját. Eredmé­nyes volt az „Elmex-prog- ram” beindulása is, a fog­szuvasodás elleni akciók so­rában a zselés kezelés sze­rencsés megelőző módszer­nek bizonyult Egy nap az egészségért, csecsemőápolási és egészségvédelmi, elsőse­gélynyújtási versenyek szí­nesítik a tevékenységet. A családvédelmi munkához kapcsolódnak a szülőknek — köztük a gyesen levők­nek — szervezett előadások, filmvetítések is. Az értéke­lésben említésre méltó az a vizsgálat is, ami a telefon­doktor-szolgalat munkájáról készült. Legtöbben a fiata­lokkal kapcsolatban kértek tanácsot A kazincbarcikai munká­ról szóló beszámolót a vér­adómozgalom megyei hely­zetéről készült ismertetés követte, amelyben a vörös­keresztes kongresszusok kö­zötti időszakban vizsgált megyei véradómozgalöm és a vérkészítmények felhasz­nálásának dinamikus fejlődé­séről volt szó. Négy eve té­rítésmentes a véradás, saj­nos a véradások esetenként kampányszerűek; az üzemek szervezőinek feladata, hogy az egyenletességet biztosít­sák. Munkájukat segíti a felvilágosító propaganda is, munkavédelmi, iskolai okta­tásokon szervezett ismerte­téseket rendeznek a véradó­mozgalom munkájáról. A harmincéves tisztasági mozgalom tapasztalatairól és a további tennivalókról szóló beszámolóban a legújabb felhívás a megye minden városához, településéhez szól; hogy a következő há­rom évben vegyenek részt a mozgalomba*. Fán terem a gomba Snel a ilszolian Akár holnaptól, ha valaki vásárlási szándékkal érkezik a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet volt ba­romfitelepére, s kér egy zsák szalmát, jól tudja, hogy ez­zel együtt öt kilogramm gombát is vásárol. Az ügy­ben nincs semmi titokzatos, mivel a szecskázott, fermen­tált szalmát előzőleg beoltot­ták a laskagomba spóráival. Így a vevő a kapott hasz­nálati utasítás alapján ott­honában. portáján felhasítja a fóliazsákot, s pár heti tü­relmes várakozás után akár szüretelhet is. • RÖNKÖN ÉS SZALMÁN A sajóvámosi szövetkezet az elmúlt évben kezdte meg­valósítani azt az elképzelé­sét, hogy a gazdaságtalan ba. romfitartás helyett épület­átalakítással egy korszerű gombatermesztő telepet hoz­zon létre. Darai Balázs en­nek a ritka ágazatnak a technológusa: — Ahhoz, hogy a telep egész évben folyamatosan termeljen, létre kellett hoz­ni egy olyan központi labo­ratóriumot, amelyben előál­líthatjuk a termeléshez nél­külözhetetlen szaporítóanya­gok A fermentálókamrákkal együtt így kialakult az a lánc, hogy nemcsak jó mi­nőségű oltóanyagot, hanem megfelelően kezeit szalmát is tudunk termelésünkhöz biz­tosítani. így a szövetkezet többé nincs kitéve a válto­zó piaci igényeknek — a sza­porítóanyagot nehézkes be­szerezni —, sőt már mi ad­hatunk eí az érdeklődőknek a gombatermesztés alapanya­gából. Mivei a laskagomb« két­féleképpen termeszthető, a szövet kezet vezetése úgy dön­tött, hogy kétféle szaporító­anyagot állít elá Az egyik termékükben búzaszemekbe oltják a spórát, így az al­kalmassá válik fák, rönkök hasznosítására, amíg a má­sik változat a zsákba töltött szalma, amely a szaktanácsok betartásával önmagától te­rem. I • HOBBIBÓL, VAGY INTENZÍVEN? Várhatóan a két termékre nagy lesz a lakossági igény. Ugyanis a laska szinte min­denütt termeszthető. Üres ólakban, színekben telkeken, fák árnyékában, vagy éppen megfelelő helyiség híján a mosdó alatt, a fürdőszoba ban. Enyhén vaníliás illata miatt a zsák jól megfér a lakásban. Elhatározás kérdé­se. hogy min és mennyi gombát akar termelni a vál­lalkozó. Lehet pár kilogram­mot a családnak, vagy több mázsát, ami elég egy-egy község ellátásához. Darai Ba­lázs: — Pont ez a célunk. A» igaz, hogy telepünk méret­ben nagy, de közel-távol sem elég a megye lakosságának gombaellátásához. így termé­künk sok településre nem juthat el, de ha valaki ezek­ben a községekben vállalkoz­ni mer a termesztésre, a* anyagilag jól járhat. Erre megvan a mód. mert a ter­meléshez épület sem kell? elég egy fóliasátor, amely májustól őszig, amúgy is üre­sen állna. Ha akad érdeklő­dő. aki kísérletezni mer. an-; nak kezdetben ingyen adunk) anyagot • ÉS Ml A HASZON? Természetesen, mint min­den új vállalkozásnál itt la felmerül: mi a gombater­mesztésen a haszon? — Egyértelműen nehéz rá felelni a szabadpiaci árak miatt. Aki jól időzít, s ak­kor szüretel, amikor a pia-- con hiány a gomba, az el­érheti a hetvenforintos árat; Különben kénytelen hatvan forinttal is beérni termés« kilogrammjáért. Mi egy má­zsa beoltott szalmát, ami öt­hat zsák, 420 forintért adunk? Azt hiszem, ez az ár minden­kit meggyőz arról, hogy ai laska termesztése minden-' képpen kifizetődő, hiszen há-' rom ütemben 20—25 kilo-' gramm termést szedhet le a zsákok oldaláról, tetejéről. — És nem félnek attól,' hogy a sok kistermelő ve­zértársként fog jelentkezni? — Nem. Felmértük a vár­ható keresletet, s úgy láfc-' juk, gombára sokkal nagyobb' az igény, mint amennyit mi egy évben meg tudunk ter­melni. Ezért a laboratóriu­mokban előállított oltóanya­got, s a fermentált szalmát teljes egészében el akarjuk adni. Ha kereslet van rá,’ akár heti 100 mázsát is. Ezért az üresen álló épü­letek, fóliasátrak kihasználá­sával hamarosan kialakulhat egy újabb, jól jövedelmező háztáji ágazat. így a sajóvá- mosiak két termékének nem­csak az örül, aki a gomba- paprikást, a tojásos, vagy rántott gombát szereti. — kármán — Mánycregsl Gyerekkorunkban magunk­nak készítettük a sárkányt. Emlékszem, mennyit válogat­tunk a közeli, tónak csúfolt pocsolyás víz partján a ná­dasban, hogy minél hosszabb szálat vágjunk, vittük vi­gyázva, szárogattuk a szá­lakat, amíg szép sárgára érett, s hogy olykor jobb híján csak piszkos színű cso­magolópapírral burkoltuk, de azt azután úgy kicicomáztuk, hogy amikor már fent le­begett, összebogozott madza­gaink végén, egy merő gyö­nyörűség volt felnézni rá. Hosszú, uszályos farkakat készítettünk, száz papírsze- letkét. is rákötöttünk olykor. Néha tíz sárkány is repült, s mi olyankor nemcsak a futástól hevültünk szép pi­rosra, de a veszekedéstől is, mert mindig a másik volt az ügyetlen, mindig ő huzat­tá keresztbe, s féltettük ám nagyon a remekművet, oly­kor heteken át bütyköltünk rajta. Sárkányt eregetnek a fiúk is az Avas tetején. Könnye­dén lebbennek a magasba repülő alkalmatosságaik, nem is kell túl hosszút futniuk, s már fenn vannak; kiter­jesztett szárnyú madarak, pirosak, kékek, fekete tol­iakkal. Jó iránya van a szél­nek, a szabad mező felé vi­szi őket. Magasra szárnyal­nak a bog nélküli nylon­zsinegen, talán magasabbra, mint azok a régiek. Nem csoda, pillekönnyúek, lehelet- vékony fóliából. Futnak a fiúk, nekihevüV-) ve. Hirtelen, igen hirtelen fordul a szél. S az egyik pillekönnyú jószág zavaro­dottan forogni kezd, zuhan. Szinte felnyársalja egy »Sa­lop. Most sírni fog... — gon­dolom, de nem. — Megyek a másikért —4 hallom. — Van tartalék Vett anya... (cs. »4

Next

/
Thumbnails
Contents