Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
T983. április tO., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG S Zavar Három... r '„Jő napot, kfvánokT A köszönés a helyi dolgozótól hangzik el, ki serényen ténykedik a pultnál, a belépő vendég pedig, lévén, hogy vendéglátóipari egységbe lépett be, ösztönösen hátra fordul, arra gondolva: ismerőse érkezett a köszönő helyi dolgozónak. De a belépő vendég mögött most éppen senki nincs, a köszönés tehát csakis neki szólhat. Ami persze nagyon is különös, szokatlan dolog, bármennyire egyszerűen, érthetően hangzik a köszönés. Gyanús! Mi lehet emögött? Elszoktunk mi már régóta a köszöngetéstől, egymás észrevételétől a vendéglátóipari egységekben. Az ánti világból hall az ember- ilyeneket, főként Krúdyt olvasgatva, de annak a világnak már régen vége, azok a pincérek nem élnek, a vendégek sem. Nyilvánvaló tehát, hogy most is egyszerű nyelvbotlásról lehet szó, vagy a felszolgáló ösz- szetévesztette a belépőt egy ismerősével, főnökével, ezért elszólta magát. Mert a kedves vendégnek persze eszébe sem jutott köszönni, holott 6 lépett be, neki kellett volna mondani — valami elavult, talán nem is létezett íratlan szabály szerint — adjistent. Menjünk csak tovább erről a gyanús helyről! Bévül másik fiatalember szorgoskodik, szalad, visz, rendel, kérdez, közben pedig ott terem a belépő mellett, asztalhoz kíséri, helyet csinál neki, az asztalterítőt — makulátlan, igen szép asztalterítőt — felkapja, elviszi, helyette egy másikat, más színűt hoz, mely szinte még ropog a vasalástól, majd a fiatalember felveszi a rendelést — minden van egyébként, mi az étlapon látható, márpedig ott igen sokféle finomság látható — és elszalad. Két perc ha eltelik, közben három pincérnek jut ideje megkérdezni: tetszett már rendelni? Mit, hogyan, miért stb. Még néhány perc, máris az asztalon a kért étel. frissen. illatosán. Lássunk hát neki. Fogy, fogyogat. „Ízlik? Jónak találja?”. Egy kis csuklás, kapkodás, mivel az iménti felszolgáló jött ismét az asztalhoz kérdezni a kedves vendég véleményét a konyha főztjéről. A kedves vendégnek pedig persze, hogy torkán akad a falat, zavarba jön, nem szoÜ7 év április 5-ére elkészült az ország első vércsoport-térképe. Az Országos Haematológjai és Vérlransz- fúziós Intézet kimutatta: a hazai népesség 40—43 százaléka „a”, 16.—20 százaléka „b”, 29—33 százaléka ,,o', 8—10 százaléka „ab” vércsoportú. Mindegyik csoport 15—17 százaléka „Rh” (d) negatív tulajdonságú. Eddig csupán egy-egy településen vagy tájegységen élők vércsoportját ismerték a kutatók. Az intézet Simonovits István professzor, főigazgató irányításával elsőként tárta fel az ország lakosainak vércsoportját. Mintegy 200 ezer személy, vagyis az ösz- szes lakos 2 százalékának vérmintáit vizsgálták a vértranszfúziós állomások közreműködésével és a laboratóriumi eredményekből következtettek az ország 10 milliónyi lakosságának vércsoportjára. E sajátos térkép a gyógyászat számára különösen hasznos Szemlélteti, hogy az ország területén hol, s milyen arányban találhatók „a”, „b”, „ab”, „o” és „Rh” negatív vércsoportéi véradók, akiktől rövid időn belül megkaphatják a sérültek, betegek gyógykezeléséhez szükséges friss vért. Egy- egy donor ugyanis csupán egy palacknyi vért — mintegy 450 millilitert — adhat kas kérem mifelénk az ilyes. mi, mármint a kérdezőskö- dés, a gyorsaság, miegymás és most már igazán gyanakodva tekinget körbe: hová jött végül is? De a többiek is ügy vám nak öltözve, miként ő. Me iegítőben, dzsekiben, kirán- dulósan. Némelyik még ott rakosgatja maga előtt a kései hóvirágot. A lábakban még nyilván ott bizsereg a jóleső fáradtság, mi az elmúlt néhány órás csalingá- zás idején gyűlt össze, hegyvölgyeket járva, süppedős avart taposva, nagyokat örülve a mind jobban éledező erdő Hlás. sárgás virágainak. A tavaszi kankalinnak, a- csil- lagvirágnak, a patakocska partján nagy területeken sár- gálló-virító martilapunak. De igen szépséges a köveken zöldellő-éledő moha, vagy a hosszú száron futó, esőtől megtisztult levelű borostyán is. Az ég is kék mast már, igazi tavaszi felhők tarkítják, néha szivárványt ígérő, apró zápor permetez, a levegő friss, tiszta, az ágakon már felfeslett rügyek, inkább le- velecskék, amott meg bolyhos barkák, és mindenütt messzehangzó madárhangok. Mindebből a tavaszi együttesből érkezik hát az ember a hollóstetői turistaházba, ahol is úgy fogadják és úgv szolgálják ki, mintha vendég lenne. Szó szerint. Persze, hogy az ember zavarba jön, talán idétlenkedik is kicsit az elején, de a végén valahogy megszokja. Az asztaltól már úgy áll fel, úgy köszön — bizony köszön! — el, mintha ez lenne a természetes. Sőt! Amilyen telhetetlen, azt hiszi, hogy most már Így lesz mindig! Elhaladtában pedig pillantást vet egy díszes oklevélre, táblára. Védnöki tábláról ran szó, mit az újságírószövetség illetékesei, meg a vendéglátósok illetékesei juttatnak igen megszűrt számban vendéglőknek. Azoknak a vendéglátó egységeknek, amelyeket erre alkalmasnak tartanak. Legutóbb tíznél va. lamicskével többen kapták meg ezt az oklevelet, például a margitszigeti Nagyszálló, meg a hollóstetői turistaház is. És íme, a tisztes kiszolgálás, mit a kedves vendég az elején froclizásnak vél, valós tény. És megszokható. Mindkét fél számára. Priska Tibor . az anyuka, három a babakocsi, három a kisbaba . A pataki diáktanács Több száz fiatal készül az április 29-e és május 1-e között megrendezendő sárospataki diáknapokra. Míg ők otthon gyakorolják produkcióikat, csiszolgatják tudásukat, készülnek a fesztivál bemutatóira, a vidám ka- valkódra. addig a Borsodból, Szabolcs-Szatmárból, Hevesből és Budapestről „akkreditált” diáktanács tagjai találkoztak Sárospatakon. Mint a város leendő urai és gazdái — megkapják majd Sárospatak kulcsát a tanácselnöktől! —, végigjárták a különböző helységeket, pontosan átgondolták a programokat: a nyitástól a zárásig. A történelmi múlt és a jelen diákos vidámsága, tartalmas, örömteli szó rakozás és együttlét irányította, vezette munkájukat. Nagy segítséget kaptak ehhez a KISZ megyei bizottságától. Sok ötlettel, néha nem kevés furfanggal, és számos meglepetéssel is előrukkoltak a diáktanács tagjai a találkozón és az együttlét utolsó napján megválasztották maguk közül az elnököt is... akinek szava fel fog érni egy fejedelmi parancscsal április 29-e és május 1-e között, Sárospatakon. — sz — 1 — Kazincbarcika valamennyi iskolájában aktív tevékenységet végez a Vöröskereszt városi szervezete, hogy a gyerekek és a fiatalok körében minél nagyobb teret nyerjen az egészséges életmód ismerete, megfelelő szerepet kapjon a családvédelmi munka. Az elmúlt év munkájáról számolt be a városi vezetőség a Vöröskereszt megyei vezetőségének ülésén. A napirendre kerülő téma érintette a városban műköegy alkalommal, ezért gyakran több donortól kell sürgősen azonos csoportú vért szerezni. A vértranszfúziós állomások most már tudják, honnan kérjenek gyors segítséget. A szakorvosok az újabb adutok birtokában eredményesebben kutathatják a vércsoportok és a betegségek területi eloszlásának összefüggéseit, ugyanis egyes betegségek bizonyos vércso- purtú embereket inkább veszélyeztetnek. A statisztikai adatok szerint a gyomorfekély például a ,.o”, a himlő, a rákbetegség pedig az „a” vércsoportúakat érinti. Ez azonban nem törvényszerű, mert míg bizonyos vércsoport liajlamosítjá a szervezetet valamelyik betegségre, más genetikai adottság megvédi attól. A populáció-genetikai és a történetkutatást is elősegíti ennek az országos felmérésnek az eredménye. Ösztönzi a kutatókat, hogy felderítsék, ml lehet az oka, hogy országunkban az európai lakosságra jellemző, nagyszámú „a” és „0” vércsoportnak mellett több a „b” vér- csoportúak száma, mint más európai országokban, és válaszoljanak árra a kérdésre: területenként miért más és más a vércsoportok aránya. Feltételezik, hogy hajdanában betegségek tizedelték egy-egy vidék lakosságát, s a megmaradottak vércsoportja nemzedékről nemzedékre öröklődött. Arra is gondoltak, hogy egy-egy településen rokonházasságo.k miatt sok személy azonos vércsoportú. ' A lakosság más vércsoportjainak és genetikai tulajdonságainak területi megoszlását is igyekeznek rekonstruálni, majd a most készített vércsoporttérkép alapján. A kutatók eddigi vizsgálataik során ugyanis csupán a vérátömlesztés szempontjából jelentős „a”, „b”, „0”, „áb”, „Rh” (d) vércsoportot határozták meg. Elképzelhető, hogy az egymástól genetikaiiag eltérő közösségek között akad néhány, amelyikben ritka vércsoport-tulajdonság halmozódott fel. A ritka vércsoporttulajdonságú vörös vérsejteket használják azoknak az ellenanyagoknak a vizsgálatához, amelyekkel a vércsoport-tulajdonságokat megállapíthatják. Az ellenanyagokat termelő személyeket pedig ott keresik, ahol a lakosság genetikai tulajdonságai egymástól leginkább eltérőek. Kilenc megye vércsoporttérképét már közzétették, a többi megye térképét a következőkben jelentetik meg. dó áflarm és eSfrsadatmi szervekkel közös tennivalókat, és az elmúlt év, eredményeit IsmerL és kedvelt forma az egészségnevelésben a „Makk Marci mozgalom”. A középiskolákban előadások, filmvetítések mutatják be és segítik az egészséges életmód szinte valamennyi formáját. Eredményes volt az „Elmex-prog- ram” beindulása is, a fogszuvasodás elleni akciók sorában a zselés kezelés szerencsés megelőző módszernek bizonyult Egy nap az egészségért, csecsemőápolási és egészségvédelmi, elsősegélynyújtási versenyek színesítik a tevékenységet. A családvédelmi munkához kapcsolódnak a szülőknek — köztük a gyesen levőknek — szervezett előadások, filmvetítések is. Az értékelésben említésre méltó az a vizsgálat is, ami a telefondoktor-szolgalat munkájáról készült. Legtöbben a fiatalokkal kapcsolatban kértek tanácsot A kazincbarcikai munkáról szóló beszámolót a véradómozgalom megyei helyzetéről készült ismertetés követte, amelyben a vöröskeresztes kongresszusok közötti időszakban vizsgált megyei véradómozgalöm és a vérkészítmények felhasználásának dinamikus fejlődéséről volt szó. Négy eve térítésmentes a véradás, sajnos a véradások esetenként kampányszerűek; az üzemek szervezőinek feladata, hogy az egyenletességet biztosítsák. Munkájukat segíti a felvilágosító propaganda is, munkavédelmi, iskolai oktatásokon szervezett ismertetéseket rendeznek a véradómozgalom munkájáról. A harmincéves tisztasági mozgalom tapasztalatairól és a további tennivalókról szóló beszámolóban a legújabb felhívás a megye minden városához, településéhez szól; hogy a következő három évben vegyenek részt a mozgalomba*. Fán terem a gomba Snel a ilszolian Akár holnaptól, ha valaki vásárlási szándékkal érkezik a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezet volt baromfitelepére, s kér egy zsák szalmát, jól tudja, hogy ezzel együtt öt kilogramm gombát is vásárol. Az ügyben nincs semmi titokzatos, mivel a szecskázott, fermentált szalmát előzőleg beoltották a laskagomba spóráival. Így a vevő a kapott használati utasítás alapján otthonában. portáján felhasítja a fóliazsákot, s pár heti türelmes várakozás után akár szüretelhet is. • RÖNKÖN ÉS SZALMÁN A sajóvámosi szövetkezet az elmúlt évben kezdte megvalósítani azt az elképzelését, hogy a gazdaságtalan ba. romfitartás helyett épületátalakítással egy korszerű gombatermesztő telepet hozzon létre. Darai Balázs ennek a ritka ágazatnak a technológusa: — Ahhoz, hogy a telep egész évben folyamatosan termeljen, létre kellett hozni egy olyan központi laboratóriumot, amelyben előállíthatjuk a termeléshez nélkülözhetetlen szaporítóanyagok A fermentálókamrákkal együtt így kialakult az a lánc, hogy nemcsak jó minőségű oltóanyagot, hanem megfelelően kezeit szalmát is tudunk termelésünkhöz biztosítani. így a szövetkezet többé nincs kitéve a változó piaci igényeknek — a szaporítóanyagot nehézkes beszerezni —, sőt már mi adhatunk eí az érdeklődőknek a gombatermesztés alapanyagából. Mivei a laskagomb« kétféleképpen termeszthető, a szövet kezet vezetése úgy döntött, hogy kétféle szaporítóanyagot állít elá Az egyik termékükben búzaszemekbe oltják a spórát, így az alkalmassá válik fák, rönkök hasznosítására, amíg a másik változat a zsákba töltött szalma, amely a szaktanácsok betartásával önmagától terem. I • HOBBIBÓL, VAGY INTENZÍVEN? Várhatóan a két termékre nagy lesz a lakossági igény. Ugyanis a laska szinte mindenütt termeszthető. Üres ólakban, színekben telkeken, fák árnyékában, vagy éppen megfelelő helyiség híján a mosdó alatt, a fürdőszoba ban. Enyhén vaníliás illata miatt a zsák jól megfér a lakásban. Elhatározás kérdése. hogy min és mennyi gombát akar termelni a vállalkozó. Lehet pár kilogrammot a családnak, vagy több mázsát, ami elég egy-egy község ellátásához. Darai Balázs: — Pont ez a célunk. A» igaz, hogy telepünk méretben nagy, de közel-távol sem elég a megye lakosságának gombaellátásához. így termékünk sok településre nem juthat el, de ha valaki ezekben a községekben vállalkozni mer a termesztésre, a* anyagilag jól járhat. Erre megvan a mód. mert a termeléshez épület sem kell? elég egy fóliasátor, amely májustól őszig, amúgy is üresen állna. Ha akad érdeklődő. aki kísérletezni mer. an-; nak kezdetben ingyen adunk) anyagot • ÉS Ml A HASZON? Természetesen, mint minden új vállalkozásnál itt la felmerül: mi a gombatermesztésen a haszon? — Egyértelműen nehéz rá felelni a szabadpiaci árak miatt. Aki jól időzít, s akkor szüretel, amikor a pia-- con hiány a gomba, az elérheti a hetvenforintos árat; Különben kénytelen hatvan forinttal is beérni termés« kilogrammjáért. Mi egy mázsa beoltott szalmát, ami öthat zsák, 420 forintért adunk? Azt hiszem, ez az ár mindenkit meggyőz arról, hogy ai laska termesztése minden-' képpen kifizetődő, hiszen há-' rom ütemben 20—25 kilo-' gramm termést szedhet le a zsákok oldaláról, tetejéről. — És nem félnek attól,' hogy a sok kistermelő vezértársként fog jelentkezni? — Nem. Felmértük a várható keresletet, s úgy láfc-' juk, gombára sokkal nagyobb' az igény, mint amennyit mi egy évben meg tudunk termelni. Ezért a laboratóriumokban előállított oltóanyagot, s a fermentált szalmát teljes egészében el akarjuk adni. Ha kereslet van rá,’ akár heti 100 mázsát is. Ezért az üresen álló épületek, fóliasátrak kihasználásával hamarosan kialakulhat egy újabb, jól jövedelmező háztáji ágazat. így a sajóvá- mosiak két termékének nemcsak az örül, aki a gomba- paprikást, a tojásos, vagy rántott gombát szereti. — kármán — Mánycregsl Gyerekkorunkban magunknak készítettük a sárkányt. Emlékszem, mennyit válogattunk a közeli, tónak csúfolt pocsolyás víz partján a nádasban, hogy minél hosszabb szálat vágjunk, vittük vigyázva, szárogattuk a szálakat, amíg szép sárgára érett, s hogy olykor jobb híján csak piszkos színű csomagolópapírral burkoltuk, de azt azután úgy kicicomáztuk, hogy amikor már fent lebegett, összebogozott madzagaink végén, egy merő gyönyörűség volt felnézni rá. Hosszú, uszályos farkakat készítettünk, száz papírsze- letkét. is rákötöttünk olykor. Néha tíz sárkány is repült, s mi olyankor nemcsak a futástól hevültünk szép pirosra, de a veszekedéstől is, mert mindig a másik volt az ügyetlen, mindig ő huzattá keresztbe, s féltettük ám nagyon a remekművet, olykor heteken át bütyköltünk rajta. Sárkányt eregetnek a fiúk is az Avas tetején. Könnyedén lebbennek a magasba repülő alkalmatosságaik, nem is kell túl hosszút futniuk, s már fenn vannak; kiterjesztett szárnyú madarak, pirosak, kékek, fekete toliakkal. Jó iránya van a szélnek, a szabad mező felé viszi őket. Magasra szárnyalnak a bog nélküli nylonzsinegen, talán magasabbra, mint azok a régiek. Nem csoda, pillekönnyúek, lehelet- vékony fóliából. Futnak a fiúk, nekihevüV-) ve. Hirtelen, igen hirtelen fordul a szél. S az egyik pillekönnyú jószág zavarodottan forogni kezd, zuhan. Szinte felnyársalja egy »Salop. Most sírni fog... — gondolom, de nem. — Megyek a másikért —4 hallom. — Van tartalék Vett anya... (cs. »4
