Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

1963. április 9., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Egy nagy mű története

Ha az embereket

megkérdeznénk, hogy mit tudnak Marxról,, valószínűleg sokan válaszolnák, hogy ő A töke szerzője. Marx 40 évig dolgozott fő művén, vágyig gyakorlatilag tudós és forradalmár életének egészét ennek szentelte, közvetlenül pedig csaknem 20 évig munkálkodott rajta. Először

1843- ban foglalkozott politikai gazdaságtannal és e munkáját csupán 1883-ban bekövetkezett halála szakította meg.

Marx már első politikai gazdaságtani művében az

1844- es Gazdasági-filozófiai kéziratokban arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia és a munkásosztály érdekei ellentétesek.

Az 1848—1849-es európai forradalmak egy időre megszakították tudományos tevékenységét. Engelsszel és más hasonló gondolkodású társaival együtt Marx a legaktívabban részt vállalt a forradalmi eseményekben. A forradalom veresége után Londonba költözött és ismét foglalkozni kezdett gazdasági kutatásaival.

Londonban Marxnak lehetősége nyílott, hogy az akkori idők legjobb könyvtárában. a British Museum- ban dolgozzék, melynek a világ tudományos irodalmából nagyszerű gyűjteménye volt. Ezekben az években a könyvtár olvasótermének minden bizonnyal ő volt a legszorgalmasabb látogatója: a reggeli 9 órai nyitáskor jelent meg és általában utolsóként, este 7-kor hagyta el a könyvtárat, miután könyv- és cikkhalmokat tanulmányozott át. Esténként, sőt gyakran éjszaka munkáját otthon folytatta.

Marx e munkát közvetlen pártfeladatnak tekintette, hogy felfegyverezze vele a munkásosztályt az elkövetkezendő szocialista forradalmakra. Ügy vélte, hogy munkájának segítenie kell a proletariátust, hogy tudatosodjanak benne forradalmi feladatai, hogy növekedjék

osztályöntudata.

Lenyűgözőek azok a gyors sikerek, melyeket Marx elér. Már 18(51-ben számos fontos tételt fogalmaz meg á pénzelmélet és a földjáradék térén, elmélyíti a burzsoá politikai gazdaságtan jellemzését. A kapitalizmus gazdasági fejlődésének fontos tudományos elemzése lehetővé tette, hogy előre lássa egy újabb túltermelési válság jelentkezését..

Marx és Engels úgy vélte, hogy a kapitalista gazdaság azon megrázkódtatása, mely a válság következtében előáll, egy új forradalmat eredményezhet. Ezért a válság mélypontján, 1857— 58-ban siet, hogv befejezze .,A politikai ' gazdaságtan bírálatához” kéziratát, mely a jövendő Tőke első változata volt Marx először dolgozta ki az értéktöbblet elméletét és számos gondolatot fejtett ki a jövendő, kommunista társ ad aló m ma 1. kapcsolatban. .

A műben helyet kapott két ^ fejezet, mely egy általa tervezett hatalmas mű. az áruról és pénzről szóló könyv egy-egv fejezetét alkotta Munkájához írt előszavában Marx pontosan megfogalmazta első kiemelkedő tudományos felfedezésének, a

történelmi materializmusnak alapvető tételeit, mely megmutatta az egyik társadalmi-gazdasági formációnak egy másikkal való elkerülhetetlen felváltását, a kapitalizmus bukását és a szocializmus létrejöttét.

Marx A tőkét olyan nehéz években írta, amikor egész családját fojtogatta a nyomor. Voltak napok, amikor nem tudott az utcára menni, mert utolsó öltönyét zálogba kellett adni. Ezekben az években a Marx-há- zaspárnak több gyermeke halt meg. közöttük a forrón szeretett kisfiú, Jean is. E nehéz időkben barátja, Engels sietett segítségére, aki mind anyagilag, mind lelkileg támogatta Marxot.

1863—65-ben Marj újabb kéziratot készít el, mely A tőke három külön könyvét alkotja. Engels tanácsára csupán az első könyvet jelenteti meg, amely a tőke termelési folyamatát kutatja.

E művében megcáfolta a burzsoá tudósok azon kísérleteit, hogy a tőkét a kapitalisták • „takarékosságának” vagy „mérsékletének” eredményeképp tüntessék fel, bebizonyítva, hogy a kapitalisták meggazdagodása idegen, meg nem fizetett munka elsajátításának eredményeképp megy végbe. Az értéktöbbletről szóló tanítását — Marx másik nagy tudományos felfedezését — Lenin a marxista gazdaság- elmélet sarokkövének nevezte.

A tőkét Marx a burzsoázia fejébe eresztett legrettenetesebb lövedéknek nevezte. Hatalmas munkájáért Marx a dolgozók elismerését kapta. Egy év múlva, 1868 szeptemberében az I. Intemacionálé brüsszeli kongresszusa határozatot hozott, amelyben valamennyi ország munkásainak ajánlotta „A tőke” tanulmányozását és más nyelvekre történő lefordításának elősegítését. A munkássajtóban cikkele jelennek meg „A tőke” jelentőségéről,

Marx és Engels életében „A tőkét” kilenc nyelven adták ki. Első fordítása az 1872-es orosz kiadás volt.

Napjainkban mindazoknak, akik küzdeni akarnak a szocializmus ellen, meg kell birkózniuk Marxszal, mondotta Engels „A tőke” első kötetének megjelenése után. Az azóta eltelt 115 év bebizonyította, hogy Marxot nem lehet megcáfolni. Az emberiség általa felfedezett fejlődési törvényei teljes mértékben megőrizték érvényüket.

Marx . élete végéig dolgozott „A tőke” további kötetein. Munkáját azonban nem sikerült befejeznie. Könyvének második és harmadik kötete 1885-ben, illetve 1894ben Engels szerkesztésében jelent meg.

A* «SCO Z%f «%

tőke” megjelenésének 100. évfordulóját és tisztelgett Kari Marx előtt, aki az emberiség egyik olyan géniusza volt, aki hatalmas hatást gyakorolt az emberiség szellemi fejlődésére. Nagyszerű alkotása az emberiség v örökös űtltársává vált és napjainkban is korszerű.

Larisza Mickevics

a közgazdaságtudományok kandidátusa

Máiranovákról ez firpád-iiíioz

A Ganz-MÁVAG mátra- nováki híd gyáregysége teljesítette a budapesti Á rpád - híd építésében rárótt feladatot: elkészült az összesen 312 méter hosszú ártéri szakasz utolsó, 140 méteres acélszerkezete. A hídrészt az eredményes \ műszaki átvétel utóra ismét darabjaira szedik, majd — .részben vasúton, részben közúton — a jövő héten a vállalat lágymányosi telepére szállítják, ahol újra összerakják, he- gesztik. Innen a több száz torma súlyú, hatalmas acél- szerkezetet vízi utón szállítják majd a helyszínre«

Építkezései

És mégsem légvárak *

Fejlesziés

mi nélkül

UNIVÁZ-szerkezetből épül az új Köjál-székház. A Bacsó Béla utcán megépülő intézmény építését a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei végzik. Szerkezetileg a ház elkészült, jelenleg a belső szakipari munkák folynak. F. L. felv.

A szegedi Bzénhrdrogéra- medance ferencszállási olaj- és gázmezőjében mikroszámítógépen vezérlésű kompresszorüzem és nagy teljesítményű vízvisszanyomó üzem kezdte meg működését. A szabadtéri berendezések feladata, hegy a kutakból fejtörő földgázt lehűtsék, s így kiválaszthassák belőle a gazolint. A kis számítógép irányítja a tolózárak nyitását, zárását, ellenőrzi a motorok terhelését, vezérli az egész berendezést, így feleannyi kezelőszemély elegendő, mint a hagyományos működésű berendezésekhez. A vízvisz- gzanyomó rendszer az olajjal együtt a felszínre kerülő vizet választja le, tisztítja meg, s nagy teljesítményű szivattyúkkal, az üzemen kívül helyezett régi kujak csővezetékein áj; visszanyomja a mélybe; a víz mennyisége eléri a napi 350 köbmétert.

Aligha érezhette kellemesen magát Pintér József, a borsodivánkai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, amikor megválasztása után megismerkedett a közös gazdaság akkori helyzetével.

— Szó, ami szó megijedtünk. Nem az előző évek pénzügyi veszteségei, s nem a rossz termőhelyi adottságok miatt, hanem attól, hogy a szövetkezet fejlesztése semmilyen reménnyel nem kecsegtetett. Az egy hektárra vetített állóeszközérték,

mintegy negyede volt csak az országosnak! Vagyis: nem volt miben, s mivel termelni.

Semmiből

/

mindent?

Az épületek elöregedtek, felújításukról elfelejtkeztek. A géppark nagy részét eszmei értékben — darabját száz forintért — tartották számon. Készültek ugyan tervek, amelyek meghatározták az előrelépés irányát, de használhatatlanoknak bizonyultak Az elnök:

— Kisebb csoda lett volna, ha akkor a szövetkezet ezekre a tervekre állami támoga. tást kapott volna. Saját ereje nem volt, s mintegy 100 millió forintos beruházást kellene — most is — megvalósítani ahhoz, hogy a közös gazdaság egyenletes fejlődését biztosítsuk. Ugyanis a tervezők egy szakosított tehenészeti telep létesítésében, s egy 50 millió forintba kerülő talaj-, s belvízvédelemben látták a kiutat Mi, az új vezetők. kezdettől fogva láttuk, esélyünk a támogatásra, egyenlő a semmivel.

— Akkor el eve azon kr!~ lett tömi a fejüket, miként lehet a szegénységből, meggazdagodni?

— Kissé hangzatos a kérdés, de a lényeget fedi. Ugyanis arra kellett keresni a feleletet, hogy' miként lehet beruházások, s ráfordítások nélkül a termelést megháromszorozni?

A bontás

\ elmaradt

Az utóbbi kérdés a legjobban talán azért érdekes, mert az eltelt négy évben a szövetkezetben az állóeszközök értéke alig változott, miközben a termelés értéke 100 millió forint felé emelkedett, s négy esztendő termelésének eredményeként 49 millió forint nyereséget mutathattak fel! Vagyis a .kérdésre sikeres választ adtak. Az elnök:

— A jövedelmező termelés égjük receptje ismert. Olyan melléküzemágak kialakítása, amelyek beruházást nem igényelnek, de az átlagtól nyereségesebbek. így indítottunk Pakson, s a fővárosban olyan szolgáltató ágazatot, amelyek elsősorban takarítással, lomb- talanítással foglalkoznak. Sokkal több gondunk volt — és van — az alaptevékenységgel, amelyben az előrelépés lehetőségét abban láttuk, hogy erőteljesen növeljük a szarvasmarha- és juhállományt, de férőhely az állomány növeléséhez nem állt rendelkezésre.

Indoklásul, hogy miért éppen az állattenyésztéstől várták a nagyobb nyereséget, el kell mondani, hogy a növénytermesztés a belvíz, s a kedvezőtlen talajviszonyok következtében meglehetősen bizonytalan. Még az alapvető őszibúza-termesztésben is több mint tizniázsás eltérések lehetnek egyik évről, a másikra a hozamban. Másrészt, az utóbbi években, ax állatni ösztönző rendszerek kihasználásával, az állattartás jövedelmezőbbnek tűnt

— Körülnéztünk a gazdaságban, s minden — máshol már a látványért lebontásra ítélt — épületet helyreállítottunk. így sikerült elérnünk, hogy a tehénállomány 240- ről, 414-re emelkedett. A mi telepeink távok vannak a korszerű fogalmától, de mivel pár százezer forintért készültéül, bennük á termelés — az álacsony költségszint miatt —i, meglehetősen hatékony.

Amit egyetlen számmal lehet bizonyítani; az itt termelt tej egy literje hat forintba sem kerül, vagyis eladási alapáron nyereséges! Ezt az eredményt az ország legtöbb gazdaságában szívesen fogadnák. Hasonlóan jók a termelési mutatók másik ágazatukban a juhtenyésztésben is. Tavaly először, egyetlen hektáron sem pusztított a belvíz, ezért a növénytermesztés rekordjövedelemmel zárt. r

Újabb kérdések

Az elmúlt év 12 millió forintos nyeresége ellenéra már felmerültek olyan kérdések, amelyek sürgős intézkedéseket igényelnek. Az elnök rábólint:

— Sajnos, termelési szerkezetünknek az a meglehetősen ritka tulajdonsága, hogy a forgóeszközök értéke messzi meghaladja az állóeszközökét, furcsa helyzetet is teremt. Például azt, hogy tízmillió forintos nyereségen alul alaphiánnyal kell számolnunk, hiszen a termelés fenntartása — takarmány, állatvásárlás — sokba kér ÜL És éppen ezért a nyereség a jelenlegi ternielési szint fenntartásához elég, az előrelépéshez már kevés.

— Gondolkodnunk keö, mégpedig erősen, a szolgáltató ágazatainkon is. Az elmúlt évben bizonyos vezetői problémákon túl, már érződött, hogy a Pesten és Pakson kialakított melléküzem- ágak a szaporodó vetélytár- sakkal viaskodva, veszítettek hatékonyságukból. Megint töprenghetünk, hogy:

... mennyire lesz tartós ezeknél a jövedelmezőség mérséklődése?

... felhagyjunk a távoli telephelyeken a melléküzem-; ágakkal, s helyben próbál-j kozzunk kisegítő tevékeny-- séggel?

... és végül, de nem utolsósorban a mezőgazdaságban mire fordítsuk a pénzt? Mert arra kellene, amely a leggyorsabban téríti vissza önmagát. ,

És ezekre a kérdésekre a lehető leggyorsabban megint választ kell adni Borsod- ivánkán.

— kármán —

r I

Uj gyártmányok az LKM-ben

Tirekvések a piaci igények kielégítésére

Bár egy kohászati üzemben a gyártmányok zöme a vállalat profiljából eredően állandó, a műszaki fejlődés azonban a megszokott gyártmányok, a hengerelt áruk, a húzott, a hántolt, a csiszolté» más termékek mellett újabb gyártmányok készítését is szükségessé teszi. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben is mint Csirikusi József főosztályvezető-helyettes elmondta, a termékek zömét kitevő áruféleségek mellett egyre gyakrabban kerülnek ki az üzemből olyan új készítmények, amelyeket korábban nem gyártottak. Ennek több oka van, részben az, hogy a nemzetközi piac a magyar gépipartól is eg^re korszerűbb gépeket és részegységeket követel, és ezekhez a korszerűbb késztermékekhez korszerűbb alapanyagokat kell felhasználni, másfelől a diósgyőri nagyüzemben a nemrég befejezett és üzembe állt nagyberuházás a kombinált acélmű belépése, lehetővé teszi. hogy itt a korábbinál szélesebb körű igényeknek is megfelelő termékeket állítsanak elő. Mivel a népgazdaság egyensúlyi helyzete úgy kívánja, hogy ne csak késztermékeket, hanem alapanyagokat is exportáljanak, ezért a

diósgyőri gyár a magasabb igényeket kielégítő alapanyagokból igyekszik a tervezettnél többet külföldre szállítani.

A hagyományos termékeken kívül, a kohászatban már néhány esztendeje tudatosan keresik a lenn ékszerkezet korszerűsítésének útját. Ennek során olyan különböző mértékben feldolgozott acélféleségek előállítására törekszenek, amelyek részben importot pótolnak, részben alkalmasak export célokra, vagy a különféle gépekhez azokat be lehet építeni. Az üzemben például már megkezdték a folyóméterenként 33 kilogramm súlyú biztosító bánvatámok előállítását, amelyet most elsősorban a hazai szénbányák számára gyártanak, de a termelés felfutása után ebből a készítményből exportigényeket is kielégíthetnek majd.

Ugyancsak fontos új termék a kohászatban a szuperalacsony karbontartalmú sav- és hőálló acél, amelyet elsősorban a vegyipar és az élelmiszeripar igényeinek kielégítésére szánnak. Ennek az acélféleségnek az érdekessége az, hogy ez a minőség már korábban is szerepelt a magyar szabványban, azonban a

gyártása akkor még műszaki és technológiai akadályokba ütközött. Most azonban a kombinált acélmű részeként megvalósult üstmetallurgiai berendezés lehetővé teszi, hogy a szuperalacsony kar- bontarlalmú sav- és hőálló acélt egyenletesen stabil minőségben gyártsák. Ezt az acélféleséget — mivel a hazai igények eddig is megvoltak rá — a felhasználók importból szerezték be.

— Üj termékként készül a gyárban a csévélt hengerhuzal karika — mondja a főosztályvezető-helyettes —, ez az új termék is az igényekhez való alkalmazkodásunkat jelzi, ugyanis a csévélt hengerhuzal előállításához a nemesacél-hengerműben a technológiai berendezés már korábban megvolt, de ilyen jellegű huzalokat eddig az üzemünkben nem állítottunk elő. Most elsősorban a csavar^ áraknak, a hidegén sajtolt kötőelemek készítéséhez 10—22 milliméter átmérőben gyártjuk, és évente körülbelül 2000—3000 tonna fogy el belőle.

Az új termékekhez Igen gyakran ú' technológiákat valósít. meg a gyár. Ennek során kezdtek hozzá az úgynevezett elektrosalakos leolvasztáshoz is. E módszer segítségévei

olyan szilárd aeéltuskókat is gyárthatnak, amelyekből például igen jó minőségű wolf- ramötvözésű forgácsolószerszámok, például marótárcsák, gvárthatók. Eddig ezt a módszert kísérleti jelleggel valósították meg, de szeretnék az üzemben elterjeszteni. Ugyancsak új technológiát jelent az úgynevezett porbefúvásos, mikroötvözetes eljárás is, amelyet az előbbivel együtt a vasipari kutatóintézetben fejlesztettek ki. Az úgynevezett jxxrbefúvó eljárás alkalmas igen jó minőségű, mikroötvö- zött acélok előállítására.

Nem ritkán a gépgyárak és a feldolgozó üzemek fogalmaznak meg olyan igényeket, amelyek során a korábbinál jobb minőségű acélfajták előállítását kérik a diósgyőri üzemtől. Nemrég a Bakony Fémművek kért olyan, a szabványtól eltérő *és attól jobb minőségű acélt, amelyből gyújtógyertyákat lehet előállítani. Az igényeknek megfelelően a diósgyőri üzem a speciális minőségű acélt elkészítette és leszállította a veszprémi gyárnak, ahol úgy nyilatkoztak, hogy maximálisan elégedettek az új acélféleség minőségével. Mindössze az a probléma — jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes —. hogy ez a term": egyelőre méá drága. De igen fontos, hiszen ilyen minőségű acélokat eddig csak külföldön gyártottak és importból szerezte be az őrs- *'■*.

Hajdú Gábor