Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! XXXIX. évfolyam, 80. szám Ara: 1.4« FI Szerda. 1983. április 6. ■ - ------ ------- ■ ■■ ....................... ..............-= A Z MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA lieft Károly ünnepi televízió- és rádióbeszéde Kedves televíziónézők és rádióhallgatók! ; Honfitársaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében tisz- télette) köszöntőm önöket. Köszöntőm népünk külföldi barátait, akik velünk együtt ünnepük történelmünk ki­emelkedő eseményének, ha­zánk felszabadulásának 38. évfordulóját­Méltán emlékezünk tiszte­lettel az elődökre, akik hosz- szú, hősi küzdelmet folytat­tak az önálló nemzeti létért, azért, hogy a magyarság ki- téphetetlen gyökereket ere.sz- Kzen e földön, s több mint ezer esztendő viharai, próba­tételei között fennmaradhass sön. Népünk akkor indulha­tott el a felemelkedés útján, » vehette kezébe végérvénye­sen sorsának formálását, ami­tor a Szovjetunió felszabadí­totta hazánkat a fasiszta el­nyomás alóL Népünk ebben a háborúban urai bűnéből, a rossz oldalon vérzett. A szov­jet hadsereg, amely ellen haj­tották , a szabadságot hoz­ta el számára. Felszabadulá­sunk napja, április 4-e ezért «- megbonthatatlan magyar— szovjet barátság ünnepe is. gálával gondolunk a nagy KXC/vjet népre, a dicső Vörös Hadseregre, amely a háború vérzivatarában a legtöbb ál­dozatot hozta, s elévülhetet­len érdemeket szerzett a fa­sizmus legyőzésében. Tiszte­lettel emlékezünk a magyar nép szabadságáért vérüket és életüket áldozó szovjet, bol­gár, román és jugoszláv har­cosokra, a magyar antifasisz­tákra, akik életüket sem kí­mélve, népünk igazi érdekei­ért küzdöttek. Hálával gon­dolunk mindazokra, akik hoz­zá járultak hazánk felszabadí­tásához, a fasizmus elleni háború sikeres megvívásához. Harmincnyolc esztendővel ezelőtt romokban hevert, szétzilált állapotban volt az ország. Megindítani az életet, hitet önt trr az emberekbe, újjáépíteni az országot, elin­dulni a demokratikus fejlő­dés, a nemzeti megújhodás útján, jogsiba helyezni a ma­gyar népet — ez volt a tör­ténelmi feladat. Az út, amelyet a felszaba­dulástól kezdve járunk, nem volt sima. Sok akadályt kel­lett leküzdenünk, olykor sa­ját hibáink és tévedéseink is nehezítették az előrehaladást. Kudarcok is értek bennün­ket, nem minden sikerült úgy, ahogyan az induláskor elképzeltük, terveztük és sze­rettük volna. De amit elér­tünk, az történelmi jelentő­ségű. Népünk — mind az or­szág fejlődésén, mind az egyé­ni sorsok alakulásán mérve — maradandót alkotott. Az előttünk járt nemzedékek ha­ladó törekvéseit is megvaló­sítva, a nehézségeket le­győzve, létbiztonságot, em­berhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a tár­sadalmi haladás élvonalába emelte. Népünk büszke lehet eredményeire, szocialista vív­mányaira. A történelmi sorsforduló óta eltelt idő­szaknak talán legfontosabb tapasztalata, hogy a párt és a nép összeforrva, minden ne­hézségen úrrá tud lenni. Sú­lyos árat fizettünk ótHe, de megtanultuk, hogy a párt és a nép egysége a népi hata­lom szilárdságának, a szocia­lista haza felvirágoztatásénak döntő feltétele. Következete­sen érvényesítjük kipróbált szövetségi politikánkat, amely szocialista céljaink és nemze­ti érdekeink egységének je­gyében összefogja társadal­munk dolgozó osztályait és rétegeit, a kommunistákat és pártonkívülieket, minden ha­zaszerető állampolgárt világ­nézeti és nemzetiségi megkü­lönböztetés nélkül. Közös ha­zánkat, a Magyar Népköztár­saságot együtt építjük, óvjuk és gazdagítjuk. Együttes munkánknak je­lentős eredménye, hogy a párt XII. kongresszusán meg­jelölt fő irányba haladunk előre. Tiszteletet és megbe­csülést érdemel népünk helyt­állása. De tudnunk kell, hogy az építőmunka soron levő feladatainak sikeres megol­dása, a világgazdaság ked­vezőtlen hatásainak ellensú­lyozása, eredményeinek meg­szilárdítása az egész társada­lomtól az eddiginél is na­gyobb erőfeszítéseket követel. Pártunk és népünk előtt most az a közös feladat áll, hogy a változó feltételek közt, azokhoz alkalmazkodva való­sítsuk meg a XII. kongresz- szus határozatait. Kitartóan kell munkálkodnunk a szo­cialista társadalmi viszonyok, a szocialista demokrácia fej­lesztésén, a gazdaság, a tu­domány, a kultúra fellendí­tésén, szocialista nemzeti egységünk erősítésén. Igaz, hogy a korábbinál több akadály áll a fejlődés útjában, nehezebb az ország­nak, nehezebb állampolgárai­nak, mégis bizakodással te­kinthetünk a jövő elé, mert a társadalmi és gazdasági ala­pok szilárdak, a párt és a nép egyet akar. Az idei év jól in­dult. Szorgalmas, eredmé­nyes munka folyik a gyárak­ban, a földeken, az intézmé­nyekben, életünk minden te­rületén. S ha. a lendület, a tettrekészség nem törik meg, ha mindannyian akarjuk, el­érjük a magunk elé tűzött célokat. Közvéleményünk: ismeri gazdasági helyzetünket, meg­érti, hogy az igények kielé­gítésében csak úgy haladha­tunk előre, ahogyan annak anyagi alapjait megteremt­jük. Népi államunk a mos­tani nehézségek ellenére is jelentős anyagi eszközöket fordít a lakáshelyzet és az egészségügyi ellátás javításá­ra, a gyermekintézmények, az oktatásügy fejlesztésére. Nem kerülhet le napirendről a többgyermekes családolt, a családalapító és pályakezdő fiatalok, az alacsony nyugdíj­ból nehezen élőit gondjainak (Folytatás a 2. oldalon! Milyen lesz az idei választék? Új kemencékben - jó kenyeret! A Sátoraljaújhelyi Sütő­ipari Vállalatnál (amelynek 14 üzeme csaknem 240 ezer embert lát el kenyérrel, egyéb pékárukkal és tartó­sított édesipari termékekkel) több olyan rekonstrukciót Végeztek, amelyek nemcsak a termelékenység emelését, hanem a termékek minősé­gének a javulását is szolgál­ták. A legfigyelemre méltóbb Változás a "tokaji üzemegy­ségben történt, ahol a mint­egy 3 millió forint értékű beruházás eredményeképpen eltűnt a régi, korszerűtlen kemence, s az új, csempé- zett üzemben ma már olyan mennyiségű nyerstészta­gyártás folyik, hogy Szabolcs megyébe is szállítanak belő­le. Gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az átépítés után itt már csak ennek a terméknek az előállítása történik. A bővítésekből, fejleszté­sekből a szerencsi üzemegy­ség sem maradt ki (1982-ben 8 millió forint értékben), s ennek eredményéképpen korszerűsítették a központi fűtést, új alagútkemencével és lisztraktárral gyarapod­tak, s nem feledkeztek meg a szociális létesítmények fej­lesztéséről sem. Ezek a mun­kálatok — nagyságuk miatt — még ebben az esztendő­ben is folytatódnak. És most essen szó a vá­roskát friss kenyérrel ellá­tó üzemegységről, a kenyér­gyárról. Ismeretes, hogy itt is új alagútkemencét he­lyeztek üzembe az elmúlt év végén, amely 10 százalékkal emelte a termelékenységi mutatót, de nem elhanya­golható szempont a kenyér minőségi javulása mellett a fizikai munka könnyítése sem. A változás, fejlődés ná­luk sem befejezett folyamat: ebben az esztendőben újabb alagútkemencét kapnak, s ezzel egy időben kerül sor egy 3 és fél millió forint ér­tékű épületbővítésre Is, amely ennek a beépítését szolgálja. Szerencs szintén gyarapszik még egy korsze­rű kemencével, bár itt épü­letbővítésre nincs szükség. A technikai alapok tehát már ebben az évben készen állnak arra, hogy az újhe­lyi és szerencsi, valamint a környéken élő emberek ne panaszkodhassanak a minő­ségre. S milyen lesz az idei választék? Termékbővítés várhatóan nem lesz, és a ke­resett burgonyás kenyér sem kerül vissza az üzletekbe, mivel készítésük az alap­anyag (svájci és lengyel im­port) magas ára miatt nem kifizetődő. Marad a 20 szá­zalékkal olcsóbb ám szin­tén keresett és kedvelt ku­koricás, s bőven lesz rozs­kenyér . is annak, aki szere­ti, bár az igény ebből nem túl nagy. Hőkezelés ufón A December 4. Drótművek huzalmű I. gyáregységének hőkezelőüzemében Fejes Ferenc és Hudák Béla hőkeze­lő szakmunkások a már hőkezelt anyag leszedését végzik az úgynevezett kihúzó dobról. (3. oldal) Tejipari tervek (3. oldol) fi képernyő előtt '* oldol) lornaierein — kalákában (4. oldal) Romániai (5. oldal) Hazánk felszabadulásának 38. évfordulóján Április 4-ét ünnepelte megyénk laknssága Hazánk felszabadulásának 38. évfordulóját ünnepelte az elmúlt Izét végén megyénk lakossága. Az áprilisi ünnep­ről, a felszabadító szovjet hadsereg harcairól egyaránt megemlékeztek a községek­ben, nagyközségekben, váro­sokban, termelőüzemekben és hivatalokban, intézmé­nyekben. Az ünnepségek szónokai egyebek között hangsúlyozták, hogy Ma­gyarország számára a fa­siszta iga alól történő fel- szabadulás hozta meg a fel- emelkedés, a szocialista fej­lődés lehetőségét. Sátoraljaújhelyen április 1- én rendezték meg a felsza­badulás évfordulójára emlé­kező ünnepséget. Délután 15 órától a város újjáépített fő­utcáján futóversenyt rendez­tek, amelyen a legfiatalab- baktól a középkorúakig vet­tek részt Üjhely lakosai kö­zül. A Szovjet Hősök Em­lékművét ezt követően ko- szorúzták meg a város és a járás párt-, állami, társadal­mi szervezeteinek képvise­lői. Ünnepi megemlékezést ezután a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt székházénak nagytermében tartottak, ahol beszédet Kazsimirszky Fe­renc, Sátoraljaújhely város Tanácsának elnöke mondott. A munkahelyi és az isko­lai megemlékezéseket köve­tően Leninvárosban április 1-én tartották meg a város és a járás központi ünnep­ségét. A megemlékezésre a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Kőolajfinomftó Válla­lat és a Tiszai Erőmű Vál­lalat dolgozóinak jelenlété­ben a TIFO szabadidő-köz­pontjában került sor. Ünne­pi beszédet Kovács Béla, a tjszai köolajfinomító pártbi­zottságának titkára tartott. Kazincbarcikán április 2- án, szombaton rendeztek ko- szorúzási ünnepséget. Az üzemekben és az intézmé­nyekben a hét megelőző nap­jain emlékeztek meg a fel- szabadulásról. Az április 2-i ünnepségen a Város párt-, ál­lami és társadalmi szerveze­teinek képviselői a Szabad­ság téren levő Szovjet Hő­sök Emlékműve talapzatán helyezték el a megemléke­zés és a kegyelet koszorúit. Az ózdi koszorúzáson, a Felszabadulás téren mintegy 2 és fél ezer helyi dolgozó vett részt. A megemlékezés és a kegyelet virágait ápri­lis 3-án, délelőtt 10 órakor helyezték el az emlékmű ta­lapzatán. Megelőzően, ápri­lis 3-án Sajóvárkonyban, a Szovjet Hősök Emlékművé­nél rendeztek koszorúzási ünnepséget. A város és a járás központi ünnepségére április 1-én, Putnokon ke­rült sor, ahol a felszabadu­lási megemlékezést egybe­kötötték a nagyközség meg­alakulásának 700 érc* érfne, dulójára történő megemléke­zéssel. Az edelényi járás minden községében megemlékeztek hazánk felszabadulásának évfordulójáról. Edelényben az Ifjúsági Házban március 31-én rendezték meg a 33. évfordulóra való megemléke­zést. Szendrőben a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői áp­rilis 1-én, 13 óra 30 perckor helyezték el a koszorúkat a Szovjet Hősök Emlékművén. Izsóíalván április 2-án tar­tották a megemlékező ün­nepséget. Mennyi! úr a mails, !ra vilii? öt évvel erelőtt alakult a Servitas Vegyesipari Szolgál­tató .Szövetkezet tállyai részlege. Nagy pontossággal, oda­figyeléssel végzi munkáját az itt dolgozó 25 munkásnő. Feladatuk az autólámpákhoz szükséges spirálok méretre vágása, igazítása. (Riport a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents