Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG « 1983. március 3., csütörtök Filmlevé! Adj király katonát! Lányok a gyárkapuban a film egyik jelenetében. f Húsz hosszabb-rővidebb ' dokumentumfilm után első 1 önálló játékfilmjével jelent- 1 kezik a MAFILM Társulás 1 Stúdióban Erdőss Pál film- 1 rendező. A film címe — Adj 1 király, katonát! — egy gyer- I mekkori játékot juttat a né- I ző eszébe. A folytatása en- • nek a felszólító mondatnak 1 ugyanis az, hogy a király ' megtagadja a kérést, mire a játszó dacosan úgy válaszol: I „.ha nem adsz, hát szakítok”. ' És ha bír, szakít. Erdőss Pál [ filmjének hősié a még ser­dülő korú Jutka, nem kato- ' nát követel, hanem igazi em- f béri életet próbál magának 1 teremteni, és mert a fővá­ros forgataga minduntalan ellenáll vágyainak, megta­gadja e jogos kérést, a töré­keny lány maga. próbálja ki­szakítani az életből az őt megillető darabot. Az Adj király, katonát! forgatókönyvét Kardos István , írta, és ha visszagondolunk Kardos . legutóbbi forgató- könyveire, például a Vasár­napi szülők, a Kőszőnöm, megvagyunk, a Kabala fiatal hősnőire, ez a Jutka azok igen közeli rokonának, de nem édestestvérének tekint­hető, ám hiányzik belőle azok nem mindig rokonszenves agresszivitása, szolidabb és az egész története nem any- •nyira vádirat az össztársa- da.lom ellen, mint korábbi társainál. A történet viszont sokrétűbb, fordulatosabb és ha vannak is benne didakti­kus vonások, egészében rend­kívül izgalmas, fordulatos, társadalmi mondandóját te­kintve clgondolkoztatóan hasznos. A film főszereplői fiata­lok. Tizenöt-tizenhat éves lá­nyokkal ismerkedhetünk meg az első kockákon, akik vi­dékről Budapestre jöttek, hogy ott égy nagy fonóüzem­ben kezdjék meg munkás életüket. Munkásszállásra kerülnek, belesodródnak a nagyváros otthontalanjainak furcsa gépezetébe. Közöttük van Jutka, akinek végképp nincs senkije, mert édesany­ja korán eltaszította magá­tól, nevelőszülei elhaltak, édesanyjára nem számíthat. Ö maga is belesodródik a füstös presszók, kocsmák, a munkásszállás és a futó kap­csolatok nyomott hangulatú világába, aztán mikor betöl­ti a tizenhatodik életévét, munkajogilag nagykorú lesz, magyarán szólva éjszaka is dolgozhat a váltott műszak­ban, ezzel a gyermekkor vé­get ért számára. Ez mintha Jutkánál valami felgyorsult felnőtté érést is hozna. Egy futó kapcsolatból gyermeket szül a barátnője, ő annak szülei előtt vállalja, hogy övé a gyermek. Ugyanakkor ki­ábrándul barátnőjéből, aki nem vállalja gyermekét. Egy jómódú autószerelő kisiparos fiával barátkozik össze, a család befogadja, ám az 6 számára szuperjómódnak te­kinthető környezet idegen,- s amikor a fiú barátai meg­erőszakolják és a vőlegényé­nek tekinthető fiú ezt nem tekinti komoly dolognak, et­től a családtól is elszakad. Kívül él minden szerető kö­zösségen, tizenhat évesen ki­égett, magányos ember lesz, amikor újra találkozik egyko­ri barátnőjével, akinek me­gint csak tehertétel a gyer­meke, ugyanis új partnere miatt állami gondozásba akarja adni. Jutka elvállalja a gyermeket, mintha ő len­ne az anyja. Mint leányanya él vele albérletben, s ami­kor az igazi anya végül visz- szaveszi tőle a gyermeket, újra nagyon egyedül marad. Nem tudta kiszakítani az életből mindazt, ami őt meg­illeti, a játék szerinti . „sza­kíts. ha bírsz” meghaladta az erejét. Mindezek ellenére ez a film nem pesszimista kicsen­gésű. Hiába sorjáznak ben­ne a társadalom perifériájá­ra sodródott, munkásszállá­son élő fiatalok lecsúszó éle­tének jellemző motívumai. Ott jelentkezik e film élet­igenlő optimizmusa, hogv Jutka mindenkor meg tud állni az underground-élet fe­lé vezető lejtős-csúszós úton, nem engedi magát a társa­dalmon kívülre sodortatni, tiszta hittel vívódik az élet nehézségeivel, s ha a film­ben látott vállalkozásai csak átmeneti sikerrel is járnak, azzal a gondolattal búcsúz­hatunk tőle, hogy ennek a lánynak sikerülni fog. Eddig nem ment, de még olyan fia­tal, a hite még nem tört meg, még él benne a szebb­re, jobbra, nemesebbre vá­gyás, még újra felkiált, hogy adj király, katonát, és előbb- utóbb szakít magának. Ezért csak rokona és nem édes- testvére ez a Jutka az előbb már említett Kardos-forgató­könyvek hasonló korú hős­nőinek, mert belőle drámai életfordulatai ellenére is a töretlen hit sugárzik és ma­ga is akar tenni sorsáért va­lamit, nem mindent mástól, nem mindent a társadalom­tól vár. Erdőss Pál első játékfilm­jében csupa ismeretlen fia­talokat, amatőröket szerepel­tetett. Nagyszerűen fedték fi­guráikat, a rendező kitűnően mozgatta őket; kimagaslóan jó a főszereplő Jutkát ala­kító amatőr Ozsda Erika. (Méltán nyerte el a film a XV. magyar játékfilmszemlén a KISZ díját.) Három operatőr — Pap Ferenc, Koltai Lajos, Szabó Gábor — közös jó munkája eredményezte, hogy a mozgalmas képsorokból rendkívül plasztikus lát­vánnyal is kibontakozott a lebilincselő drámai cselek­mény; oly meggyőző erővel, hogy szinte észre sem vettük a színek hiányát, hogy fe­kete-fehérben játszódik előt­tünk. Benedek Miklós akciók, A művelődés alapjain Házaink, ha meglesznek.. __akkor azért kihúzhat­juk magunkat égy kicsit itt. a megyében. Ha szólni kell a művelődésiotthon-hálózat- ról. Persze, módjával kell majd ezt a „kihúzást” csinál­nunk, hiszen továbbra is lesznek községeink, nagyköz­ségeink, ahol nem lehet di- . esekedni a köz művelődésé­nek haj lékával-házával. A kicsi településekről meg jobb hallgatnunk. H árom-négv évvel ezelőtt több varasunkból, nagyköz­ségünkből hozhattuk a hírt — mutogathattuk a fotókat —, a dokumentumokat arról, hogy a művelődési házak na­gyon megérettek a felújítás­ra, korszerűsítésre. Nem csu­pán a tartalmi munka szá­mára avultak el ezek az, in­tézmények, ezek az épületek, néhánv esetben fizikailag is „veszélyeztették” a bennük való tartózkodást, a haszná­latot. Summa summárum: cselekedni kellett, a kény­szer alól nem lehetett tovább húzózkodni. És meg is szü­lettek a döntések, létrejöttek az egyezségek, s kis időel­téréssel megyénk több jelen­tős intézményében kezdődött meg a nagy munka. Ami las­san a befejezéshez közele­dik. Az idei esztendő, az 1983- as az „átadások” éveként is bizton belekerül majd me­gyénk közművelődési életé­nek krónikájába. Az adott helyeken ünnep lesz majd a részben az új, vagy a fel­újított intézmény kapuinak újbóli megnyitása azok előtt, akikért készült: az adott te­lepülés lakói előtt. Szalad­junk hát végig a listán, mi­lyen ünnepek várnak ránk ? Első helyre kívánkozik a bi­zonyos tény (a véglegesnek megjelölt dátum): március 2R-án átadják, felavatják Sá­rospatak annyi ideje áhított­várt új művelődési házát... 1E dátum körüli időben vár­ható a teljesen felújított és kibővített Ady Endre Műve­lődési Ház birtokbavétele is Miskolc-Diósgyőrben ... Ha nem történt komolyabb „csú­szás”, akkor ebben a fél év­ben visszakapják az ózdiak is a Liszt Ferenc Művelődé­si Házat, ezt az új ruhába öltöztetett patinás intéz­ményt ... És a hírek szerint augusztus ünnepén Sátoral­jaújhely közönsége is „be­népesítheti’’ az új résszel gazdagodott, rekonstruált és felújított művelődési közpon­tot ... . Lesz tehát mit mutogat­nunk egy idő múlva. S az emberi (mai) természet sze­rint lesz dicsekvéssel meg­indított helyzetjelentésünk is: „'így nézünk mi ki, ezek vannak nálunk!” ... Valóban: lesz örömre okunk. Legfeljebb az adott teleotiléseken élők marasz­talják majd emlékezetükben a folydogáló építéseseménye­ket, a határidő-módosításo­kat, a „csúszásokat..Mert egy számszaki ember kelle­ne csak, s akkor kiderülne, hogy az említett intézmé­nyek átadási határidejét mó­dosító hírek hány évet szám­lázhatnának a kárunkra. De ne kötekedjünk, hiszen ennek az 1983-as évnek a Kiiüuráíis egyesület, lakótelepre felajánlások a munka- sikerekért (Folytatás az 1. oldalról) és konkrét a számonkérés. A párttagíelvételekmél a fiata­lok száma meghaladja a két­harmados többséget, amely a nevelő munka eredményét jelzi. Részt vesznek a vállalati termelési mozgalmakban, ak­ciókban is. Sajátos eszkö­zeikkel segítik a gazdasági célok megvalósítását. A szo­cialista munkaversenyben legkiemelkedőbb a szocialis­ta brigádmozgalom, ezen be­lül pedig az ifjúsági munka­verseny. A mozgalomban megfogalmazott feladatokat negyvenöt ifjúsági brigád, több mint hatszázötven tag­ja valósítja meg. Ma azÓKÜ három ifjúsági brigádja ren­delkezik a Vállalat kiváló if­júsági brigádja címmel. Az egyéni versenymozgalmak közül a Ki minek mestere? elnevezésű szakmai vetélke­dő és a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának mozgalma a legeredménye­sebb. Számos alkotást készí­tettek az Alkotó ifjúság pá­lyázatra, amelyek nagy ré­szét már a gyakorlatban is alkalmazzák. Javult a válla­latnál az újítómozgalom. 1976-hoz viszonyítva a fiata­lok által beadott és elfoga­dott újítások száma megtíz­szereződött. Hasonlóan aktívak a tár­sadalmi munkában. Az el­múlt év tavaszán közel öt­venezer óra társadalmi mun­kát vállalt mintegy nyolc­ezerötszáz fiatal. A munka értéke meghaladja az egy­millió forintot. Ebből négy- százezer forintot a miskolci gyermekrehabilitációs osz­tály megépítéséhez ajánlot­tak fel. Élénkült a fiatalok érdeklődése a továbbtanulás iránt is. Főként a közép- és felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe jelentkeztek, ám gya­rapodott a felsőfokú oktatási intézménybe beiskolázottak száma is. Természetes dolog ez, hiszen életünk megköve­teli a szerzett ismeretek fo­lyamatos gyarapítását, gaz­dagítását. (monos) Nem tudom, hányán éne­kelhették az összkari ének­számokat február 26-án a miskolci városi sportcsar­nokban, de hat-hétszázan biztosan lehettek azok, akik az ózdi, a mezőkövesdi, a sárospataki, a szerencsi, a kazincbarcikai és a miskolci gimnáziumok színeit képvi­selve felléptek azon a közép­iskolai kórustalálkozón, ame­lyet Kodály Zoltán születé­sének centenáriuma alkalmá­ból rendezett Miskolc megyei város Tanácsa, a KISZ Mis­kolc városi Bizottsága és a Miskolci Városi Művelődési Központ. A közreműködők között szerepelt a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kováts Zoltán irányításával, az énekkarokat Vámos József, Juhász Tibor, dr. Kertészné Bollók Teréz, dr. Takács Andrásné, Páfrány Ferenc, Homródiné Engi Zsuzsanna, Hézser Zoltánné,' Dombóvári Márta, Szántó Zoltánné, Bu- kovenszky Margit, Nagy La- josné és Pogány Lászlóné vezényelte. A Kórusok Or­szágos Tanácsa elnöksége ne­vében Fasang Árpád zene­szerző köszöntötte a megje­lenteket. Talán e felsorolás­ból is kitűnik, hogy vállal­kozását tekintve egy nagy­szabású zenei megmozdulás színhelye volt a sportcsar­nok, ennek ellenére a kez­deményezés aligha tölthette be funkcióját, hiszen a több száz előadóval szemben Lélekszámában Eger város­hoz szokták hasonlítani a miskolci avasi lakótelepet. Ahol (természetesen?) köz­művelődési intézmény nem épült mindmáig. így a szí- vóskodó népművelők ötletei- kezdeményezései révén (meg egy lakásszövetkezet jóvoltá­ból) „csurrant-cseppent” va­lamiféle közművelődési, tár­sasági alkalomlehetőség. mindössze vagy százötven hallgató ült. S ha nem is várhatjuk el azt, högy az óz­di, vagy a mezőkövesdi gim­nazisták énekkaros társaik­kal együtt, testületileg Mis­kolcra utazzanak egy ilyen alkalom kedvéért, az viszont már érthetetlen, hogy az öt miskolci gimnázium tanulóit (és megkockáztatom: tanári karát), valamint a fellépő diákok hozzátartozóit csak ilyen csekély mértékben von­zotta az esemény. 'Természe­tesen sokakban felmerülhet a gondolat: a rendezők rossz időpontot választottak, jobb lett volna a kórustalálkozót egy hétköznap délelőtt, úgy is, mint az oktatás részeként megrendezni, s ekkor a diá­kokat egyszerűen ki lehetett volna „vezényelni” a hang­versenyre. Ennek azonban nem sok értelme .lett volna, bár egy évben egyszer el­képzelhető egy ilyen rendha­gyó énekóra is. De az még inkább elképzelhető — egv évben egyszer —. hogy a szombat déleiőttünkből más­fél órát zenehallgatással töltsünk, s bizonyára erre is van valamilyen recept. El­lenkező esetben a „kórusta­lálkozó” kifejezés valóban csak és kizárólag a kórusok találkozóját jelöli majd — közönség nélkül. Szerencsére a hétvége má­sik két zenei eseményének színhelyén jobban sikerült az előadók és a hallgatóság Ma, csütörtökön este újabb találkozóra hívták a lakótele­pen élő és a közösség, a köz- művelődés dolgai iránt nyi­tott embereket a városi mű­velődési központ munkatár­sai : az előzetes szervező mun­ka és előkészítő tevékenvség után kulturális egyesületet alakítanak. Ennek bárki tag­ja lehet, aki kinyilvánítja együttműködési szándékát. Az alakuló összejövetelnek a 42-es iskola ad helyet. randevúja, igaz, léptékében mindkettő szerényebb volt az előbbinél, de azt, amit felvállaltak, maradéktalanul teljesítették. Vasárnap dél­előtt Ács István kiállításának zenés tárlatvezetésére invi­tálták a közönséget a Mini Galériába, s noha betegség miatt alapos műsorváltozta­tásra volt szükség, a tárlat- vezetés zenei része nem ma­radt el. az alkalomhoz mér­ten szép számú közönség eb­ben a vonatkozásban is azt kapta, amire számított: kel­lemes hangulatú, alkalmi koncertet, melynek- előadói a Zeneművészeti Főiskola Mis­kolci Tagozatának növendé­kei voltak. A főiskola egyéb­ként nem csupán a Mini Galéria rendszeres tárlatve­zetéseiben működik közre, hanem igen tartalmas mun­kakapcsolatot épített ki a Herman Ottó Múzeummal is, a tanárok és a növendékek úgynevezett múzeumi hang­versenyei ma már szervesen kapcsolódnak Miskolc zenei életébe, a koncerteknek ki­alakult a maga hangyomá- nya és közönségbázisa. Feb­ruár 27-én népszerű kama­raműveket hallhattunk Kin­cses Margit, N. Füzes Má­ria, Iván Klára. Barcsai Mó­nika, Apró László, Tőzsér Dániel. Halász István. Kiss Ernő. Bákonyi Tamás és No- vák József tolmácsolásában. D. Sz. E. végén valóban lesz mit mu­togatnunk az idelátogatók­nak közművelődési ügyben. Pontosabban: ház- és épület­ügyben. Lapunk hasábjain folyamatosan beszámoltunk ezeknek az intézményeknek a helyzetéről, az építés, a fel­újítás menetéről. És tulai- donképpen örömmel tölthe- tett el bennünket az, az ér­deklődés, néha türelmetlen­ségbe is átmenő közönség-, közösségfigyelem; hogyan hálád a munka, milyen lesz az intézmény? (Mégiscsak igaz lehet a sejtelem: akkor érezzük igazán valaminek a szükségességét — ha hiány­zik, akkor kell az a valami —, ha nincs...) Azokon a helyeken járva, ahol folytak az elmúlt .években az építési és felújítási munkák, kivétel nélkül szó esett arról: az új körülmények között gazda­gabb. tartalmasabb munka lesz lehetséges. Ehhez azon­ban nem elegendő, ha az át­adás napján, az ünnepélyes megnyitások révén ott lesz­nek a falakkal körülvett te­rek. Majd csak a hétközna­pokban fog kiderülni: idő­közben megteremtődtek-e az anyagi és személyi feltéte­lek is a házak legjobb-leg- hasznosabb felhasználására? Majd a munka során adódik válasz arra is. mennyire funkcionálisak e/.ek az intéz­mények ” Mennyire vették fi­gyelembe a szépre készítések menetében a népművelők praktikus javaslatait? Egj'előre maradjunk any- nyiban: ebben az évben lesz mit mutogatnunk, Tcnagy József Közlekedési , tanácsok ABI szeleten Rendkívüli érdeklődést kel­tett a gyerekek között az Állami Biztosító és a Sze­rencsi Édesipari Vállalat kezdeményezése. Csokoládé- szeletekben elrejtett, külön­böző közlekedési tanácsokat tartalmazó címkéket kellett beküldeni, melynek ellené­ben mindazok, akik a felté­teleknek megfeleltek, ÁBI- sapkát kapnak ajándékba, és lehetőséget értékes' kerékpár elnyerésére. A több mint 10 ezer helyes megfejtő bekül­dő között — éppen a nagy érdeklődésre való tekintettel — 10 kerékpárt is kisorsol­tak. A borsodiaknak átlagon fe­lül kedvezett a szerencse, mert hatan nyertek a sorso­láson kerékpárt Ulrich And­rea Özd, Rudas László u. 130; Váradi Tímea Miskolc, Katowice u. 5.; Csépányi La­jos Járdánháza. JV. Béla út 45.; Aggod Mara Miskolc, Chíepkó Ede u. 35.; Prókai Csaba Edelény, Gorkij u. 2.; Molnár Barna -Kistokaj, Pe­tőfi u. 13. A kerékpárok kiküldése és a sapkák eljuttatása folya­matban van. Hrpád-hörl liraiz Napjainkban több kutaté próbálkozott a honfoglaló magyarok által lakott terü­let történeti földrajzának el­készítésével. vagyis forrás­anyagok alapján a termé­szeti. a gazdasági és a tár­sadalmi viszonyok földrajzi szempontból rendszerezett leírásával. Ez idáig mind­egyik nekiindulás befejezet­len maradt. A rendkívüli összefogottságot kívánó fel­adatra legutóbb Győrffy György' történész vállalko­zott. A történeti földrajz el­ső kötete — amelynek leíró része magyar, adattára la­tin nyelvű — már 19G3-ban megjelent. Hét végi hangversenyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents