Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

1983. március 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pozíciónk a világpiacon * Külkereskedelmi gondja­inkat — a nemzetközi gaz­dasági helyzet kedvezőtlen alakulásán túl — az elmúlt esztendőben súlyosbította, hogy a nemzetközi pénzpia­cok 1981 végétől a korábbi­nál merevebb magatartást tanúsítottak a szocialista or­szágokkal szemben. Ennek következtében gazdálkodá­sunkban, a nemzetközi pénz­ügyi feltételeket tekintve kritikus helyzet alakult ki. A tőkés országok pénzügyi el­zárkózását a szocialista or­szágokkal szemben — eseten­ként — politikai elgondolá­sok is motiválták. A rend­kívül kiélezett világgazdasá­gi verseny valóságos keres­kedelmi háborút idézett elő a különböző országcsoportok között. Milyennek ítélhetjük pozí­ciónkat a világpiacon? Nemzetközi gazdasági stra­tégiánkban továbbra is meg­határozó: alapvető érdekünk, hogy elmélyítsük gazdasági együttműködésünket a KGST- országokkal, s köztük a leg­nagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval. A jelenlegi bonyolult nemzetközi feltéte­lek mellett a KGST-n belüli két- és sokoldalú együttmű­ködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fej­lődésében. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy erősítsük a szocialista integ­rációt, a kétoldálú kapcsola­tok keletében pedig a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére törekszünk. Az elmúlt esztendőben a magyar—szovjet árucsere- forgalmi jegyzőkönyvben meghatározott feladatokat alapjában véve teljesítettük. A forgalom, folyó áron szá­molva, mintegy 12 százalék­kal emelkedett és megközelí­tette a 7 milliárd rubelt.. A szocialista országok közötti gazdasági integráció elmé­lyülésének egyik jele, hogy külkereskedelmi forgalmunk­ban a szakosítás és a ter­melési . kooperáció alapján forgalmazott termékek há- í nyada gyorsabban növekszik ' a hagyományos exportnál és | importnál. Az egész magyar exportnak 24 százaléka szár­mazik a szakosítás és koo- í peráció keretében gyártott 1 termékekből, s ebből 85 szá­zalék gépipari termék. A sokoldalú szakosítási és koo­perációs egyezmények mel- . lett negyven kétoldalú szer­ződést kötöttünk szovjet partnerekkel. Ez eredmé­nyezte, hogy a szocialista or­szágokkal bonyolított szako­sítási és kooperációs szállí­tásokból több mint hatvan százalék jutott magyar—szov­jet viszonylatra. Az európai szocialista or­szágokkal fennálló külkeres­kedelmi forgalmunk 1982-ben céljainknak megfelelően ala­kult. A kiviteli előirányza­tokat teljesítettük, a beho­zatalban pedig csaknem 3 százalékos túlteljesítés mu­tatkozik. Kivitelünk, 1981- hez képest, ágazatonként el­térően növekedett: a gépipa­ri export emelkedése vala­melyest az átlag alatt mar radt. Az átlaghoz közeli ütemben — 8,5 százalékkal — nőtt a vegyipar szállítá­sa. a legnagyobb arányban — tizenhat százalékkal — az élelmiszer-gazdaság exportja növekedett. Az európai szocialista or­szágokból — a Szovjetunió nélkül — származó behoza­tal több mint tíz százalék­kal volt magasabb az előző évinél és három százalékkal az előirányzottnál. A legfon­tosabb ágazatok közül 17 százalékkal nőtt a gépipari import és mintegy 24 száza­lékkal a bányászati termé­kek behozatala. Kiemelke­dően alakult az energiahor­dozók (szén, brikett, földgáz) importja: a könnyűipari be­hozatal 17 százalékkal, míg az építőipari import 65 szá­zalékkal volt magasabb. A felsorolt példák is ta­núsítják, hogy a rubelelszá­molású külkereskedelmünk megőrizte dinamikáját: az európai szocialista országok­kal 1982-ben folytatott külr kereskedelmi forgalmunk megfelelő alapot jelent, ez évi feladataink teljesítéséhez. A fejlett tőkés országok­kal bonyolított árucsere-for­galom aránya, a nem rubel- elszámolású forgalmon belül tovább csökkent, exportunk áruszerkezete nem változott lényegesen. Kohászatunk ki­vitele 5 százalékkal csök­kent, eladási lehetőségeink romlottak, az árak nem ér­ték el az előző évek szint­jét. Elsősorban az NSZK-ba és az északi államokba szál­lítottunk kevesebb kohászati terméket. A vegyipari termé­kek ára is kedvezőtlenül ala­kult, emiatt a növekvő vo­lumen sem eredményezett lé­nyegeden nagyobb árbevé­telt. A fejlett tőkés orszá­gokba irányuló gépexportunk visszaesése nagyrészt a be- ruházási tevékenység és a fogyasztói kérésiét csökkené­sével, s gyártmányaink ver­senyképességének hiányos­ságaival magyarázható. Tulajdonképpen változat­lan maradt a fejlett tőkés országokból származó import áruszerkezete is. Behozata­lunkban mintegy 70 százalé­kot tesznek ki az anyagok és alkatrészek, s közei 20 szá­zalékot a gépek. Importunk valamennyi áruszerkezetben csökkent, a legnagyobb mér­tékben a vegyi- és könnyű­ipari alapanyagokból. A fejlődő országokkal ki­alakult kereskedelmi forgal­munk az elmúlt esztendőben tqvább bővült: kivitelünk 14,5 százalékkal, behozatalunk 17,3 százalékkal emelkedett. A fejlődő országokba irá­nyuló export a teljes kivi­telünknek csaknem 12 szá­zaléka volt, a behozatal ará­nya pedig összes importunk­nak 9 százalékát, tette ki. A fejlődő országokból szárma­zó importunkban jelentős szerepet töltenek be a la­tin-amerikai országok, de nőtt a közel-keleti és az észak-afrikai országcsoportok jelentősége is. A kérdés megválaszolása azonban még hátra van. A külkereskedelem idei tervei­nek valóra váltását számos tényező befolyásolhatja. Egy bizonyos, nem ígérkezik könnyűnek az 1983-as év sem. Bár időnként magabiztos, op­timizmussal teli prognózisok látnak napvilágot, a nemzet­közi és a külpiaci helyzet az idén is nehéz feladat elé ál­lítja a magyar gazdaságot Ebben a gondokkal terhes helyzetben fő feladatunk, hogy a szocialista országok­kal szemben vállalt kötele­zettségeinket maradéktala­nul teljesítsük. És legalább ennyire lényeges, hogy fize­tőképességünk megőrzése ér­dekében növeljük nem rubel- elszámolású kivitelünket, hogy az esztendő végére je­lentős aktívumot mondhas­sunk magunkénak. Hogy cél- , jainkat valóra válthassuk, növelnünk kell a termelés gazdaságosságát és sokat kell tenni versenyképességünk fo­kozásáért. Tudomásul kell vennünk, hogy csak korsze­rű, kiváló minőségű ter­méknek van jövője a kül­piacon. L. U Erediéofes Év a gazdasági társaságáé! Á már több éve működő, szarvasmarha- és juhtenyész­tésre alakult gazdasági társa­ság (Boovina) az elmúlt na­pokban tartotta zárszámadó közgyűlését Szikszón. Ered­ményes évet mondhat ma­gáénak. A 14 százalékos va­gyoni betét után kifizetett nyereség úgy jött létre, hogy fő tevékenységük nem válto­zott. Így a gazdasági társa­ság változatlanul a gazda­ságosan nem művelhető szán­tóföldi területek hasznosítá­sával, valamint olyan gyep­területek ésszerű bevonásá­val foglalkozott, mellyel egyéb tevékenység folytán eredményt elérni nem lehel. A gazdasági társaság tag­gazdaságai számára olyan technológiát vitelez ki folya­matosan, amely több mint 10 éves kipróbálás alapján, eleget tud tenni a legkriti­kusabb követelményeknek is. Ugyancsak jól alakultak az eredmények azokban a ked­vezőtlen adottságú üzemek­ben is, ahol elsősorban hús­marhával és juhászattal fog­lalkoznak. Az átlagos anya­tehén létszámra vetített sza­porulat meghaladta a 98 százalékot, míg az előző évek viszonylag magas borjúel- hullása most már a 6 száza­lék alá került. A húsmarhatartási prog- • ram megvalósulásánál na­gyon fontos feladat volt. hogy az árutermelő állomány éoületigénye minimális le­gyen. sőt., taggazdaságaik egy részénél ez az elmúlt év során teljesen elmaradt. Az épületigények csökkenése, il­letve elmaradása következ­tében nem kellett nagy ösz- szegű beruházásokat megva­lósítaniuk. A kialakított tar­tástechnológia lehetővé teszi, hogy nincs szükség az álla­tok egyedi gondozására, s így egy gondozóra több száz anyatehén és utódja jut. A juhászati ágazat eredményes évzárása után ismételten elő­térbe került több taggazda­ságnál a jövőben a fejés be­vezetése. Ezzel .kívánjak el­érni, hogy a Boovina átlagá­ban 1982-ben eléri 21 liter juhtejet a következő időben jelentősen emeljék. A juhászat eredményeinek elismerése mellett a közgyű­lés megállapította, hogy ezek még korántsem elégítik ki a szakmai igényeket, és a jobb eredmények elérésére igen­csak sok erőfeszítést kell ten­niük ii taggazdaságoknak. Tekintettel arra, hogy ágya húsmarháná.l, mint a juhá- szatnál költségként legna­gyobb volumenben a takar- münyköltség jelentkezik, ezért az ésszerű racionális takarmányozás megvalósítá­sa döntő szerepet játszik a következő évek feladatai közt. Olyan lehetőségeket kell talál­ni, amelyek jelentősen nem nö­velik a költségeket, de az ed­digiektől nagyobb eredményt produkálnak. Ebből kiindulva döntött úgy a gazdasági társaság, hogy a kölcsönös kockázatvállalás alapján, ga­ranciális gyepszaktanácsadást valósít meg. A zárszámadó közgyűlés, összegezve az elmúlt év ered­ményes gazdálkodását, elfo­gadta az 1983. évi feladat- tervet, amelynek megvalósí­tása minden taggazdaságtól nagyobb erőfeszítést igényel. V. M. Szűkül a hiánycikklista A kereskedelem a terme­lés szervezésével is gondos­kodik arról, hogy több új termék, keresett aprócikk je­lenjék meg az üzletekben, szűküljön a hiánycikkek lis­tája. Ä legfrissebb eredmé­nyek: megoldódott az iskolai kréta, és zsírkréta, horgász­cikkek, parti grill, fejhallgató­alkatrész, amatőr műszerdo­boz, CB-rádió tápegység ha­zai gyártása. Több termelő­szövetkezeti melléküzemág megkezdte a kilincsek, zárak címkék, zsanérok gyártását, amelyhez hazai alumínium- fröccsöntógépet használnak. Vitték a téglát, mint a cukrot S/óger idén is a poroton Az elmúlt év derekától egészen decemberig valami egészen elképesztő tégla-mi­zéria alakult ki, az emberek az áremelkedéstől való fél­tükben úgy vitték a téglát, mint a cukrot. Mindegy, mi­lyen osztályút, csak kapja­nak. csak legyen, volt olyan lázban égő vásárló, aki a kö­zeli mezőre „terítette” le me­részen — a sógor-koma által kalákában felpakolt árut, hogy összeálljon a tartalék a házhoz, ólhoz, leiekhez. A dolognak persze, csalt egy szépséghibája adódk. a tég­la ára ebben az évben sem fog emelkedni ... Ezzel magyarázta Kákái István, az Észak-magyaror­szági Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Gyárának a vezetője azt a hihető hihe­tetlent, hogy az elmúlt év­ben a megelőző esztendőkhöz képest a felére csökkent a reklamációk száma tégla­ügyben. Az emberek a meny- nyiségre. és nem a minőség­re törekedtek ... Mindezt csak adaléknak említettük ahhoz a tényhez, miszerint az idei év slágere ismét a poroton lesz, amely­ből tavaly a mályi gyárban 18 millió kisméretű egységet, gyártottak, ami az utolsó da­rabig el is fogyott, s a kereslet belőle olyan- mérvűnek bizo­nyult, hogy még a szállítás­sal sem akadt túlságosan nagy probléma: 100 kilomé­teres körzetben értékesítet­ték az első év próbaszériá­ját. Lapunkban tavaly már szó esett a porotonról, érde­mes erre azonban most is visszatérnünk, annál is in­kább, mert az egyre szaporo­dó kislakás-építkezések első számú kelendő árucikkének ígérkezik. Kákái István: — Az új falazótégla tulaj­donságait sokan nem isme­rik még, hiszen a tavalyi reklámkampány hullámai már elültek. Pedig az építkezők­nek fontos tudnivaló: magas hőszigetelő képesség, kis tér­fogatsúly. rövid építési idő („egy családi ház — egy nap ..pénzmegtakarítás a lakás fűtésénél, kevesebb fa­lazóelem és habarcs. S hogy mindez miből adódik? A po­roton rendkívül üreges, sok a levegőztető cellája. Az agyagot szovjet importból származó poliszürol habbal keverjük, s a kis golyócskák gömb alakú lyukat formáz­nak, s az anyagszerkezet szi­vacsszerűvé válik. Ez a tég­la súlyát is csökkenti. Az ál­tala készült épületfal vas­tagsága 30 centiméter, de a 40 centiméteres falnak is megadja a hőértékét: Egy „gyengéje” van csak, a ha­gyományos téglához viszo­nyítva törékenyebb. így a szállítása is különlegesebb módot igényel. Erre viszon* már van megoldás. — Milyen? — Az elmúlt évi • próba­üzem kedvező tapasztalatai alapján a termék háromne­gyed részét egységrakatban hozzuk forgalomba. Ez az egységrakat úgy értelmezen­dő. hogy egv egység 57 da­rab téglát tartalmaz, amelye­ket acélpántokkal fogunk Bérről, tervről, (Folytatás az 1. oldalról). 16 százaléka cserélődött ki, ami a munkaerő-gazxlálko- dásra igen kedvezőtlen ha­tást gyakorolt. A szociális és munkavé­delmi terv teljesítéséről szó­ló beszámoló megállapíthat­ta, hogy a vasútigazgatóság területén folytatott szociál­politikában a szinten tartás­ra törekvés mellett is érvé­nyesültek a vállalat dolgozói­nak élet- és munkakörülmé­nyei javítására hozott part- és kormányhatározatok. Az elmúlt évi tervteljesi- tésről készült összegzés' meg­állapította, hogy a MÁV Mis­kolci Igazgatósága kielógítet­1900 forinttal több. mint a hagyományos szállítás. — Igénylik? — A _közületek már igen. a lakosság már kevésbé. In­kább mozgósítják a rokonsá­got. és pakolászik az egész csalód, hogy kevesebbe ke­rüljön. — Az árnál maradvat mennyivel drágább a poro­lón a hagyományos falazó­téglánál? — Az ár a szilárdsági fair­től függően változik. A leg­jobb minőség az N—50-es. s a gyártmányok zömét is ez alkotja.. Fogyasztód ára ezer darabnak 19 ezer 700 forint Nem tudom, mennyire hang­zik vigasztalónak, ha eláru­hogy ezen az állami do­táció a vásárló minden egy forintjához 35 fillér... — Lesz-e belőle elegendő mennyiség? — Attól nem kell félnie senkinek. Lesz. Ehhez az el­múlt évben a műszaki-tech­nológiai feltételeket ^megte­remtettük. Tőkés importból beszereztük a nyers gyártó automatika gépsort, az egy­ségrakó csomagológépeket, s korszerűsítettük a műszárí­tót. Ennek a beruházási költ­ségei elérték a 80 millió fo­rintot. Az év második felé­ben már ütemes termelés folyt a porotonból. Az idén a múlt évi 18 millió egysé­get megduplázzuk, a terv SS millióra készült. Értékesíté­süket a magánszemélyeknek a szokásos módon, a TÜZÉP- en keresztül végezzük. — És a hagyományos fala- zótégla? — Ebből a kapacitásunk akkora. hogy félországnyi területet látunk el. és még így sem elegendő a mennyi­ség. A porotónra való átté­rés csökkenteni fogja az ed­digi számokat, s ennek ará­nyában csökken majd az el­látási terület is. Hagyomá­nyosból. egyébként 39,5 mil­lió kisméretű darabot terve­zünk. Akár az újdonságnak számító term éltet akár a ré­gieket nézzük, az 1982-es ül millió darabhoz viszonyítva, az idei év terve 25 százalé­kos termelésnövelést ered­ményezne. — Beruházás, új termék, többletmunka. Van-e erre elén emberük? — Ugyanolyan hihetetlen­nek tűnő dolgot mondok, mint a felére csökkenő Da- naszokkal kapcsolatosam Nincs munkaerő-problémánk, a korábbi évekhez kénest Annak ellenére nincs, hogy itt hat év alatt o00-ról 260- ra csökkent a fizikai dolgo­zók száma. De a néhány év alatt folyamatosan végbe­ment rekonstrukciók és gé* oesítések jóvoltából, függet­lenül attól, hogy bevezettük az ötnapos munkahetet, el­töröltük az éjszakai műsza­kot ugyanannyit termeltünk! mint korábban. Vagyis az át­szervezések. korszerűsödő munkafeltételek pótolták a hW ányzó 100 munkáskezet. IU3 ha problémáról beszélünk^ nindössze egyet tudnék em* Iteni. a számtalan ■ vállalatofi rintő importalkatrész után­pótlásának égető gondját' De hát emiatt kinek-kinek a maga feje fájjon ... Keresztény Gabrielis Fojtán László felvétele közre. Szállításuk gyorsabb (naponta négyszer- öt szőr is fordulhat az autó), biztonsá­gosabb (kisebb a törés, pusz­tulás) és egyszerűbb. Az EP- FU-val együttműködve fej­lesztettük ki. Olcsónak per­sze nem olcsó. 1200 darab­nak az ilyetén csomagolása te Észak-Magyarország sze­mély- és áruszállítási igé­nyeit E tevékenységek során döntően elfogadható gazdál­kodási eredményeket értek el. Több minőségi és mennyisé­gi mutató a hálózati átlagér­ték felett alakult, de néhány mutató, tervfeladat elmara­dását alapos kritikai elem­zésnek kell alávetni. Az idei gazdasági tervfel­adat meghatározásánál külö­nös hangsúlyt kapott a MÁV vállalati törekvései és a kül­ső népgazdasági elvárások összhangja, a további szigo­rodó feltételekhez való alkal­mazkodás. sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents