Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A visszacsatolás elmarad Tervezik a takarékosságról Minél fejlettebb egy or­szág, annál nagyobb számban el kai máz mind a kitermelő, mind pedig a feldolgozó ága­zatokban olyan berendezése­ket, olyan gépeket, amelyek energiát igényelnek. A gaz­dasági fejlettség magasabb szintjén viszont mind a ter­melési értékben, mind pedig az üzemeltetési költségekben ez energiahordozók egyre ki­sebb súllyal szerepelnek. Az építészetben, ezen belül a la­kossági és a kommunális lé­tesítmények anyag- és ener­giatakarékos kivitelezésében, illetve energiatakarékos üze­meltetési feladatainak végre­hajtásában a tervezőknek nyilvánvalóan nagy szerepe lehet. Ezekről a potenciális lehetőségekről és a gyakorlat­ban érvényesülő korlátokról beszélgettünk az ÉSZAK- TERV-nél Budaházy Miklós épületgépész, Kispál Károly épületszerkezeti, Nagy Tibor elektromos szakági főmér­nökkel és Szabó József mű­szaki osztályvezetővel. — Hosszú évek óta, és kü­lönösen amióta a népgazda­ságban az anyag- és energia­takarékosság. a racionalizálás előtérbe került — mondja Szabó József —, a vállalati operatív tervek szerves része az ezzel kapcsolatos intézke­dési terv is. A több mint 30 pontból álló „tervcsomag”/ legfontosabb része: az építé­si-szerelési tevékenység költ­ségigényének csökkentése, az anyag és energia, továbbá — hacsak egy mód van rá — az importtakarékos kivitele­zési megoldások előtérbe he­lyezése. Ide tartoznak a ter­vezési munka hatékonyságá­nak növelése érdekében tett intézkedések éppúgy, mint a vállalaton belüli anyag- és energiatakarékossági teen­dők végrehajtása. E felada­tok teljesítése érdekében a tervezés során — egyebek között — törekednünk kell ar­ra, hogy az egyes épületek, létesítmények, a velük szem­ben támasztott funkcionális igényeket kielégítsék és emel­lett „beférjenek" a műszaki­gazdasági normatívába (az MGN-be), sőt," megvalósítá­suk során megtakarítást ér­hessünk el. — És sikerült? — Igen ... Az 1982-es évi gazdasági beszámolóhoz ké­szített anyagból kiderült, hogy mintegy 480—490 mil­lió forint megtakarítást ér­tünk el anyagban és energiá­ban. A tervezési munka ha­tékonyságának növelésével mintegy kétmilliós, míg a vállalaton belüli anyag- és energiatakarékosságra való törekvés révén közel 60 ezer forintot sikerült az ÉSZAK- TERV kollektívájának meg­takarítani. — Néhány éve szigorodtak az épületekre vonatkozó hő­technikai előírások... — Az épületek határoló fa­lainál — mondja K’spál Ká­roly — a hőátbocsátó ténye­zőnek. képességnek mintegy 38 centiméteres vastagságú téglafal hőátbocsátásának kell megfelelnie. Az 1986-os évtől ezzel szemben a hőát- bocsátást képviselő „tégla­fal” vaslagsága 60—64 centi­méterre nő. Az elkövetkező években az épületek homlok­zatának hőátbocsátó képes- ‘ ségét csökkenteni, a nyílás­záró szerkezetek — ajtók, ab­lakok — hőszigetelő képessé­gét növelni kell... — Az építészek számára presztízskérdés — teszi hoz­zá Szabó József — és a szak­mai színvonal mércéje, hogy a kivitelezés színvonala — már ami az elkészült terve­ket illeti, hogy az a kor leg­modernebb igényeit viszony­lag olcsón elégítse ki. Előfor­dul azonban, hogy a kivite­lező érdekeltsége ennek a folyamatnak ellentmond. A kivitelezői észrevételek so­kasága mögött különböző ér­dekviszonyok húzódnak meg, ami miatt a kivitelezők gyak­ran a drágább, netán az im­portból származó anyagok beszerzését szorgalmazzák. A tervezés során elérhető megtakarítást az utóbbi években befolyásolja az álla­mi lakások építésének rész­aránya is. Így például a ház­gyári építéseknél a már ki­alakult rendszer eredménye­ként — lakótelepi szinten — az ÉSZAKTERV terveinek kivitelezési költségei orszá­gos szinten is kedvezőnek tűnnek. Bizonyos ellentmondások természetesen vannak ... A technológiai előny érdekében — például a tekercspadlók- nál — a tervező kompromisz- szumra kényszerül. Az épí­tésztervezők ugyanis kény­szerpályán mozognak. Eze­ket. az „utakat” a mindenko­ri beruházói, illetve kivite­lezői érdekek, az utóbbiak műszaki színvonala, a műsza­ki-gazdasági normatívák és az építőanyag-ipari háttér ha­tározza meg. — A kialakult helyzetet, a már bevált tervezési mód­szereket nehezíti, a kivitele­zés oldaláról talán drágítja az a „léptékváltás”, hogy amíg például korábban Mis­kolcon, az Avas-délen, a vi­lág építészeti irányzatait kö­vető magasházakat és a sű­rű beépítési formát tartottuk kedvezőbbnek, addig most ez az irányzat átértékelődőben van. Előtérbe kerülnek az úgynevezett régi városszer­kezeti elemek: az emberlép­tékű házak, a hangulatos kis utcák, a zárt beépítés stb. — Egyetlen szakágnál elér­hető anyag- és energiataka­rékosságot nem lehet értel­mezni és helyesen értékelni — mondja Nagy Tibor: — Egy regionális tervező vállalatnál az elektromos oldalról elér­hető megtakarítás különben is eléggé beszűkült. A terve­zők elsősorban a gazdaságo­sabb fényforrások, a nagyobb' fényhasznosítású lámpates­tek kiválasztására töreksze­nek, ám mindezek önmaguk­ban még nem elegendők Ügy tűnik, hogy Budaházy Miklósnak van igaza, amikor egyebek között ezt mondja: — Hogy egy kórház, egy lakóépület, egy iparí létesít­mény energia-felhasználása — az üzemeltetés során mek­kora — ennek „visszacsato­lása” sajnos elmarad. Ez a tevékenység folyamatos mun­kát- igényelne, és nem is lát­ványos. óm ezek nélkül na­gyon nehéz az épületek, a különböző létesítmények energia-felhasználásának a lehető legkedvezőbb szintjét biztosítani. Az is kétségtelen, hogy a drága energiatermelő berendezések kézi vezérlése nem a legkedvezőbb megol­dás. hiszen hathatós energia- gazdálkodás csak automati­zálással képzelhető el. Nem kimondottan szerencsések azok az építészeti törekvések sem, amelyek olyan hazai légátnemeresztő nyílászárók beépítésére irányulnak, amelynek következtében szá­molni kell a penészedés le­hetőségével is. Gazdagabb országok a ter­málvizek által nyújtott lehe­tőségeket is kiaknázzák — így például mi Miskolcon az Augusztus 20. strandfürdő környékén levő lakásoknál padlófűtéssel hasznosíthat­nánk — az elfolyó meleg vi­zet. És sorolhatnánk ugyan­csak más országok tapaszta­latából, még az egyéb hasz­nosítási lehetőségeket, a kol­lektoroktól a hőszivattyúig... A legnagyobb tartalék, meg­takarítási lehetőség azonban nem a tervezők asztalán szü­letik, sokkal inkább az em­berek közgondolkodásában van! Buchcrl Miklós \ . Mindkét felvétel Miskolcon készült a MÁV Vontatási Főnökség területén. A régi 42<-es gözmozdonyok (bal oldali kép) még nem. is olyan régen nem a mellékvágányon pi­hentek. Füstölgő kémény és füttyszó mellett vontatták a nehéz tehervonatokat, sze­mély- és gyorsvonatokat. Az új M41-es dízel hidraulikus mozdonyok (jobb oldali kép) „munkára” várnak. A francia licenc alapján gyártott, Pilstic-motorral ellátott korszerű lokomotivok által vontatott szerelvények menetideje csökkent. F. L. felvétele Vető, víz, iszap, üreg Üj frontok Fekete-völgyön 1 A koncentráció előnyei és hátrányai A bányászatban — ré- gi tapasztalat — min­dig számolni kell a művelést hátráltató, sokszor előre nem látható geológiai jelenségekkel. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál pél­dául a legutóbbi időben sok gondot okoztak a vetők, a víz- és az iszapbetörések. A Szuhavölgyi Bányaüzem Fe­kete-völgy I. számú aknájá­ban az M—IX. számú front homlokából percenként 600 t-800 liter víz tört elő. Ez­után a fejtőgép. a maróhen­ger „üreget ért”, vagyis mintha egy kis föld alatti kápolnában találta volna magát, két: napon keresztül. Ezután a főte meddője be­szakadt. Ezt követően ismét nagy mennyiségű víz leple el a munkateret. Ilyesmivel a legidősebb bányászok sem találkoztak eddig. A feltételezés szerint — ahogy ezt Sztermen Gusztáv igazgató elmondot­ta — a szóban forgó üreg a szénképződés idejében, az akkori földmozgások korá­ban keletkezhetett, megtelt vízzel és ez tartotta meg évezredeken keresztül. Ez azonban nem tudomá­nyos vizsgálatot igényelt el­sősorban. hanem gyors, hat­hatós intézkedéséket és mun­kát, Méghozzá munkaigé­nyes beavatkozást; mivel az előtűzést. a biztosítást csak hagyományos módon, kézi munkával lehetett megolda­ni. Egy teljes hetet vett igénybe a biztonságos mun­ka feltételeinek megterem­tése. A front február 20-ra „kifutott a határra”, sor ke­rült a berendezések szétsze­relésére. kiszállítására, a külszínen való kijavítására, majd a beszállítás után megtörtént a mintegy 20 ezer tonna súlyú technika, gépek, berendezések szerelése az új munkahelyen, a keleti bá­nyamezőben. Az új E—1 szá­mú tömegtermelő munkahe­lyen 80 méter hosszúságban 68 biztosító pajzsegységet he­lyeztek üzembe, beszerelték a maróhengert, és kiépítették a szállítóberendezéseket, töb­bek között a három részből álló, összesen 1200 méter hosszúságú gumiszalagot. Az új front naponta 1200—1500 tonna szenet termel. A másik, az M—10 számú front is befejezte munkáját. Megkezdődött a szokásos szerelési munka, az ‘ezzel párhuzamos javítás a kül­színen. A 140 méter széles­ségű fronthomlokon 115 pajzsos biztosító egységet helyeznek el, a jövesztés maróhengerrel történik. A terv szerint 24-én már meg­kezdődhet a termelés; na­ponta 1500—1800 tonna sze­net várnak innen. — A geológiai gondok nemcsak sok munkát, ha­nem új tapasztalatokat is adtak — mondotta az igaz­gató. — A fejtéskoncentrá- cionak nemcsak előnyei, ha­nem hátrányai is vannak, különösen nálunk, ahol ge­ológiai, tektonikai problé­mákkal kell számolni. Az előnyök — az egységes szál­lítórendszer. a kevesebb vá- galhajtás. a gépek, berende­zések egy helyen való kar­bantartása, javítása, a mun­ka egyszerűbb irányítása — hátránnyá is válhatnak — legalábbis számolni kell ez­zel. Tudniillik, ha az egyik front gyengélkedik, ez hát­ráltatja a másik termelését is. így egyszerre következ­het oe nagy termeléskiesés. Ezért határoztunk' ügy,hogy a két nagy tömegtermelő munkahely két. egymástól távol lévő szénmezőbe tele­püljön. Az új munkahelyeket is ennek az elvnek az alapján készítik elő. összesen 8500 méter hosszúságban új vá­gatot hajtanak ki a keleti és a nyugati szénmezőben. Az ezer méter hosszú fő szálií- tóvág’atot, a Bányászati Ak- namélyítő Vállalat kazinc­barcikai körzete készíti el lőtt betonbiztosítással, mit? s többi vágat kivitelezése az üzem előváió csapatainak a dolga. A Szuhavölgyi Bányaüzem januárban és februárban nem volt képes teljesíteni termelési tervét az említett objektív akadályok miatt. Ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogv éves termelési tervüknek megfe­lelően a 870 ezer tonna sze­net a felszínre küldjék. Eh­hez naponta átlagosan 2800 tonna szénnek kell elhagyni az üzem területét. A gondok, a nehézségek, a problémák jéghegyéből az érzékeltetes kedvéért csak a legfonto­sabbakra utaltunk .ezúttal. Mert minden napnak, órá­nak megvan a maga gondta és ez nem kevés. Azok. akik képesek a sokszor nem várt, előre nem látható, objektív, tehát az embertől független, káros tényezőkkel megküz­deni. képesek a békés hét­köznapok feladatainak tel­jesítésére is. Ezek az embe­rek ott vannak a Szuha-pa- tak völgyében, a bányában, a föld alatt és kint a napon. Oravcc János Érdekességek a világ mezőgazdaságából A MÁLNA GÉP) SZEDÉ­SÉT sokáig megoldhatatlan­nak vélték a mezőgazdasági gépszerkesztők. A nagy-bri- tanniai East Mailingben mű­ködő kutatóállomás egy mun­kacsoportja azonban megol­dotta a fogyasztási málna gépi szedését. Ford Escort motorral működő önjáró gé­pet szerkesztettek, amely há­rom hidraulikus mechaniz­must hajt. Az egyikkel ma­gát a szedést, a másikkal a kényes gyümölcs továbbítá­sát, a harmadikkal a kerék- meghajlást oldják meg. A berendezés tulajdonképpeni munkaszerve négy pár vibrá­ciós csapos kerékkoszorú, amelyek a sövényzetben 0,3 kilométeres forgási sebes­séggel mozognak. A málna­szedő gép prototípusát nagy sikerrel mutatták be. • * A CSEHSZLOVÁK TUDO­MÁNYOS AKADÉMIA mo­lekuláris genetikai intézeté­nek kutatásai alapján a prá­gai szérum- és oltóanyag-in­tézetben egy olyan új prepa­rátum készül, amelynek szé­les körű alkalmazásával sok­ezer tonna borjú- és szarvas- marhahús menthető meg. A készítmény nagy hatású ho­mogén immunoglobulinokat tartalmaz, amelyeket a szarvasmarha vérplazmájá­ból. illetve a vérsavóiából nyernek. Ez a preparátum megakadályozza, illetve gyó­gyítja a vírusos és bakteriá­lis fertőző megbetegedéseket valamennyi szarvasmarha- fajtá'nál, de különösen a négy hónaposnál fiatalabb borjaknál. A készítmény több héten át immunissá te­szi az állatokat. A számítá­sok szerint a homogén im- munoglobulinok alkalmazá­sával Csehszlovákiában éven­te félmi iliárd koronát ta­karíthatnak meg. * TÁVIRÁNYÍTÁSÉ EKÉ­KET ajánl megvételre a me­zőgazdaságnak egy osztrák cég. Az osztrák Vogel és Noot cég dobta piacra ezeket az újszerű, a traktor vezető­fülkéjéből távirányító beren­dezés segítségével minden irányban állítható ekéket. A Wartberg—Mürztal-ban mű­ködő vállalat ezeket az új, ..Euromat HF—L—S” típusú gépeket olyan automatikus szabályozó berendezéssel is ellátta, amely lehetővé teszi, hogy a legmesszebbmenőkig alkalmazkodjanak a terepvi­szonyokhoz. * ÜJ TRAKTOR-ÓRIÁST GYÁRTANAK Franciaor­szágban. Ez a BIMA 300 tí­pusú. 12 tonna önsúlyú és 300 LE teljesítményű ..gép- óriás" valóságos önjáró, esz­közhordozó erőgép, amely meghajtásra, tolásra, von­tatásra, hordozásra és emelésre egyaránt alkal­mas. Attól függően, hogy a traktorra milyen munka­gépet szerelnék fel. ez a „mindent tudó” mezőgazda- sági gép többek között fel­használható mint szárzúzó, bozótirtó. hómaró. önjáró ta­lajfúró, kábelfektető és sok más gépként is. A gép ter­vezése során messzemenően érvényre juttatták a hidrau­likában és az elektronikában rejlő lehetőségeket. A hagyo­mányos mechanikai erőátvi­telt kis keresztmetszetű hid­raulikus tömlőkkel helyette­sítették. Ez a megoldás is kitűnő mozgékonyságot biz­tosít a gép számára, a, ta- lajadottságoktól függetlenül azáltal, hogy összehangoltan irányítja a négy kerék se­bességét. * A HALHÜS TARTÓSÍTÁ­SÁNAK új módszerét dol­gozták ki az Ithacái Egyetem kutatói. A kifogott halak frissen tartásának lényege az új módszer szerint az, hogy kihalászás után a halakat azonnal két másodpercig 88 fokos, forró vízbe /nerítik. majd rögtön lehűtik, tgy kétszer annyi ideig marad­nak frissek, mintha rögtön hűtőházba vinnék őket. Az alacsony hőmérséklethez szokott mikroorganizmusok: ugyanis a hűtőházakban tz ottani hőfokon tovább fei- lődnek. Ha azonban előzőleg forró vizbe kerülnek, az ott kapott „sokk” megöli őket és elpusztítja azokat az en­zimeket is, amelyek a rom­lást okozzák. Ez a mód­szer tengeri és édesvízi ha­lak esetében egyaránt alkal­mazható. anélkül, hogy a halak külleme, íze és húsál­laga megváltoznék. * AZ NDK MEZŐGÉP­GYÁRTÁSA bizonyos mér­tékben koncentrálódik. A legnagyobb vnezőgéogváríó üzem az NDK-ban a Fort­schritt Kombinát. Oiabban irányítása alá került a bur- eonyaültető. -betakarító es megmunkáló gépeket gyártó weimari üzem is A Fort­schritt összesen már 6“ ezer dolgozót foglalkoztat. Gyár­tási programjában szerepel­nek egyebek között a gabo­nakombájnok. amelyekből évente 4500 darab készül. A kombinát termékeit számos országba exportálják. Nem­csak a szocialista, hanem á nvueat-eurónai országok is a vevőik, közé tartoznak, Aa utóbbiak közül egyik legna­gyobb vásárlójuk a francia mezőgazdaság.

Next

/
Thumbnails
Contents