Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

I ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. mqrdus 23., szerda Csien Csecsen moszkvai tárgyalásairól T A kínai—szovjet külügy­miniszter-helyettesi konzul­tációk második fordulója hasznos volt, de új fejlemé­nyek nincsenek — jelentet­te ki Csien Csi-csen kínai k ül ügyminiszter- helyettes, aki kíséretével ec tt kedd délelőtt Moszkvából vissza­érkezett Pekingbe. A meg­beszéléseket később kijelö- ■ lendő időpontban a kínai fővárosban folytatják majd. A kínai—szovjet konzul­tációk második fordulója az államközi viszony normali­zálásáról Moszkvában már­cius elsején kezdődött és 15- ig tartott. A két küldöttség között öt hivatalos megbe­szélésre került sor, a lég­kört Csien Csi-csen nyu- godtnak nevezte, A kínai küldöttség a megbeszélések után szovjet Közép-Ázsiával ismerkedett: felkereste Tas- kentet és Buharát. Mint Csien Csi-csen el­mondta, hétfőn Gromilco szovjet külügyminiszterrel hetvenperce? megbeszélést folytatott Moszkvában, véle­ményt cseréltek „az akadá­lyok elhárításáról, hogy ja­vuljanak a kínai—szovjet kapcsolatok”. A kínai kül­ügyminiszter-helyettes sze­rint a’ második forduló után is „fennállnak nézetkülönb­ségek”. Az érintkezés kon­zultációs szinten megmarad. . A kínai—szovjet megbe­szélésekkel egy időben Moszk­vában aláírták a két ország idei külkereskedelmi és fi­zetési megállapodását, amely­nek értelrhében árucseréjük a tavalyihoz képest csaknem megháromszorozódik. SZÍ Herzog Izrael új elnöke Az izraeli parlament ked­den meglepetésre leszavazta a kormánypárt jelöltjét és az ellenzéki Munkapárthoz tar­tozó Haim Herzog, volt ENSZ-kép visel őt választotta meg Izrael állam elnökévé a következő öt esztendőre. A parlament, a knesszet, már az első szavazási fordu­lóban döntött: Herzogra a képviselőknek több mint a fele adta voksát. Minthogy a szavazás tit­kos volt, a kormánypártnak, amely az eredmény hallatán nem titkolta csalódását, ele­meznie-kell veresége okait. Ezek között szerepelhet az, hogy gyengült Begin ellen­őrzése saját tábora fölött; hogy Herzog pályafutása és családi háttere vonzotta a vallási orientációjú csoporto­sulások szavazatait. Haim Herzog, Izrael állam 6. elnöke, 1918-ban, Észak- Irországban, zsidó főpapi családból született. Részt vett a cionista szervezkedésben, s 1935-ben tűnt fel Palesztiná­ban, ahol bekapcsolódott a Hagana illegális fegyveres szervezetbe. Később Angliá­ban járt egyetemre, a máso­dik világháború alatt pedig a sandhursti katonai akadé­miára, amely az angol tiszti­karba, a brit felderítésbe jut­tatta. Később az izraeli had­sereg felderítő szolgálatának főnöke, s egy időben wa­shingtoni katonai attasé volt. Több éven át vezette Izrael ENSZ-misszióját, s 1981-től volt képviselője a knesszet- nek. II szeim a I í Lengyelország belső hely­zete és az 1985-ig szóló há­roméves terv a két fő téma a lengyel parlament kedden kezdődött ülésén. Czeslaw Kiszczak altábor­nagy, belügyminiszter az or­szág belbiztonságáról és köz­rendjéről szóló beszámolójá­ban kijelentette: a szükség- állapot bevezetése után tizen­öt hónappal felelősséggel el- mandható, hogy sikerült megfékezni az állam széthul­lásának folyamatát, a nép­gazdaságot; megbénító anar­chiát. A belső és a külső el­lenséges propagandának ma már a korábbinál jóval ki­sebb a hatása, terjed az a fel­ismerés, hogy az ország belső problémáit csakis a rend és a nyugalom légkörében, sa­ját munkával és saját erőből lehet megoldani. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nyugati, főként ame­rikai hírszerző és felforgató központok, valamint a bel­földi ellenséges csoportok az élet újabb területeit célozzák meg. Ezek közé tartozik az állam és az egyház viszonyá­nak megrontása, a pápaláto­gatás előkészületeinek meg­zavarása. A szocialistaellenes erők az ifjúságot tekintik fő „vadászterületüknek”. Ezen­kívül minden szervezet, le­gális intézmény bojkottálá­sára, a munka fékezésére, sőt szabotálásra úszítanak, beleértve a sztrájkot is. A hatóságok , a leghatáro­zottabban fellépnek az ál­lamellenes, szabotázs- vagy terrorista jellegű akciókkal szemben, de mindenki, aki megfelelően átértékelte ko­rábbi tevékenységét, vissza­térhet a normális életbe, ahogyan ezt a volt internál­tak túlnyomó többsége tette. Előadások a marxista egyetemen Az MSZMP megyei bizott­sága oktatási igazgatóságá­nak vendége volt tegnap dél­előtt Lipkovics Károly, a Po­litikai Főiskola rektorhelyet­tese. Részt vett az intézmény tanárainak taggyűlésén, ame­lyen előadást tartott a Szov­jetunió helyzetéről. Az intéz­mény vendége volt dr. Ba­lázs József, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa is, aki délelőtt a miskolci járás ve­zető propagandistáinak, dél­után pedig a marxista egye­tem filozófiatanárainak tar­tott előadást a szocializmus építésének magyarországi ta­pasztalatairól és a nemzetkö­zi ideológiai harcról.' Belgrad ban kedden meg­tartották a jugoszláv—szov­jet kormányfői tárgyalások első fordulóját. Milka Pla- ninc és Nyikolaj Tyihonov szívélyes, baráti és nyílt lég­körben átfogó eszmecserét folytatott a kétoldalú kap­csolatok minden vonatkozá­sáról, előtérben a gazdasági együttműködésről. Megvitat­tak továbbá időszerű nemzet­közi kérdéseket is. A két kormányfő a tárgya­lásokon tájékoztatót adott országa belső fejlődéséről és az időszerű feladatokról. Mil­ka Planinc és Nyikolaj Tyi­honov pozitívan értékelte a jugoszláv—szovjet kapcsola­tok íbjlődését. Ugyanakkor kifejezték véleményüket, hogy a két ország együttmű­ködése elmélyíthető számos területen, így az elektronika, a robottechnika, az energe­tika, a mezőgazdaság, az épí­tőipar, a gépkocsigyártás vo­nalán. A nemzetközi helyzet átte­kintéseken.- hangsúlyozták, hogy aktivizálni kell minden olyan erőt, amelyek fellép­nek az atomháború veszélyé­nek elhárításáért, a béke megszilárdításáért, a népek­nek a függetlenségre és tár­sadalmi haladásra való jo­gáért! Tyihonov felhívta a figyel­met a Szovjetunió és más szocialista országok új kez­deményezéseire. amelyek ked­vező lehetőségeket teremte­nek a megérett nemzetközi problémák megoldására bár­mely fél biztonsági érdekei­nek sérelme nélkül. Az európai tárgyalásokat illetően a két kormányfő ki­fejezte óhaját, hogy mielőbb pozitív eredmények szülesse­nek az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokon és sikerrel fejeződjék be a madridi ta­lálkozó. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti fejlemények ve­szélyes iránya miatt. A Szov­jetunió és Jugoszlávia a kö­zel-keleti válság átfogó ren­dezéséért száll síkra, hangoz­tatták, tehát érvényt kell szerezni a palesztin nép ön- rendelkezésére és saját füg­getlen államra való jogá­nak is. A finn választások végeredménye Helsinkiben keddre virra­dóra közzétették a vasárnap és hétfőn megtartott parla­menti választások nem hiva­talos végeredményét. Ez azt mutatja, hogy a politikai erőviszonyokban nem Történt lényeges változás. A szava-j zatok számítógépes összege­zésekor a végeredmény a kö­vetkező (az arányok az 1979- es választásokhoz viszonyít­va) : Finn Szociáldemokrata Párt Finn Népi Demokratikus Szövetség Nemzeti Koalíciós Párt Centrumpárt—Liberális Néppárt Svéd Néppárt Finn Keresztény Egyesülés Finn Falusi Párt 26.7 százalék ( 2.7) 14,0 százalék (—4,0) 22,2 százalék ( 0,5) 17.8 százalék (—3,2) 4,6 százalék ( 0.4) 3,0 százalék .(—1,7) , 9,7 százalék ( . 5,1) Nem igazolódtak azok az előrejelzések, amelyek a bal­oldali és polgári pártok to­vábbi polarizálódását jósol­ták. A szociáldemokraták csaknem 3 százalékkal erő­södtek. A kommunistákat is tömörítő Finn Népi Demok­ratikus Szövetség 4 száza­lékkal gyengült. A vártnál kisebb mértékben növelte voksait a Nemzeti Koalíciós Párt. A centrumpártból ré­gebben kivált falusi párt vi­szont megkétszerezte szava­zatait. Nem került be a parla­ment tagjai közé a törvény- hozás és a centrumpárt volt elnöke, Johannes Virola- inen. Nem kapott mandátu­mot Jouko Kajanoja, a Finn. Kommunista Párt elnöke sem. Az új kormány összetéte­léről kedden legfeljebb csak találgatások várhatók. Spanyolország Gsnzélez - keskeny ösvényen Túl van a bűvös száz na­pon Felipe González és ka­binetje. A szocialisták kor­mányra kerülése új és alap­jában pozitívan értékelhető korszakot nyitott Spanyolor­szág háború utáni történel­mében. Véget ért az az idő­szak, amelyet — , minden hajlékonysága és eredménye ellenére — mégiscsak a Franco-korszak bölcsőjében ringatott politikusok kor­mányzása jellemzett. MÉRSÉKELT GAZDASÁGPOLITIKA Mégis, októberi választási diadaluk ellenére a szocia­listák eddigi ténykedését megnehezítette és beárnyé­kolta az, hogy a világgaz­dasági válság időszakában kellett átvenniük az ország vezetését. A krízis ugyan késve érte el Spanyolorszá­got, de ipari, s általában gazdasági-társadalmi szer­kezetének gyengeségei miatt annál érzékenyebben érintet­te. A kormány eddig nem ideológiai alapon, hanem az ország tényleges stratégiai és gazdasági helyzetét, vala­mint belső erőviszonyait fi­gyelembe véve politizált. El­ső döntései kényszerűen nép­szerűtlen intézkedések vol­tak. Leértékelte a pesetát. Emelte a benzin, a cigaret­ta, a gyógyszerek árát, a közlekedési viteldíjakat. Mindeközben lépéseket tett a Spanyolországban továbbra is rendkívül éles társadalmi igazságtalanságok csökken­tésére. Negyven órára szál­lította le a heti munkaidőt. Harminc napban állapította meg az évi fizetett szabad­ságot. és emelte az alacsony nyugdíjakat. A helyzetet fi­gyelembe véve: szociális ér­telemben minden korlát és nehézség ellenére a szocia­lista kormány többet tett, mint a Franco halála utáni kormányok nyolc esztendő alatt együttesen. González persze nem nyúlt Felipe González miniszterelnök hozzá a spanyol gazdaság alapjaihoz. A 100 napot érté­kelő beszédében megismétel­te, hogy nyugodtan, átgondol­tan és a realitások figyelem- bevételével óhajt előrehalad­ni. A Rumasa pénzintézet márciusi államosítása is ezt példázta. Az államosítás cél­ja az volt, hogy a felelőtle­nül vezetett; hatalmas tőkés céget megmentsék a csődtől és a hozzá tartozó érdekelt­ségeket. a munkahelyeket is, pusztító bukástól. A Ruma­sa államosításában Gonzá- lezt és kormányát a spa­nyol bank- és ipari tőke tá­mogatta, miután felismerte, hogy az nem egy államosí­tási kurzus kezdete, még a szó franciaországi értelmé­ben sem. Nyilatkozatában González megerősítette, hogy kormánya nem tervez to­vábbi államosításokat, mert „az államosítások módszere az adott helyzetben nem kedvez Spanyolországnak”. KÉTMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI Az elvi meggondolásoktól függetlenül, ebben kétségkí­vül van realitás. Spanyolor­szágban a legégetőbb gond a több mint kétmilliós mun­kanélküliség. Ezt a tőke vá­rakozó álláspontja,' a beru­házások visszafogása állan­dósítja, konzerválj^. Egy olyan helyzetben, amikor az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa az esetleges gaz­dasági élénkülés első jelelt mutatja, a spanyol kormány csak olyan politikát folytat­hat. amely ösztönzi a spa­nyol bank- és magántőke, valamint a Spanyolország­ban igen komoly érdekeltsé­gekkel rendelkező multina­cionális monopóliumok be­ruházási kedvét. González és a szocialista kormány tehát igen keskeny ösvényen kénytelen haladni, szüntelenül szem előtt tart­va a spanyol realitásokat. Eddig ez minden jel szerint sikerült. Száz nap után a közvélemény-kutatások sze­rint a/ lakosság 60 százaléka továbbra is támogatja a kormányt, és ha ma tarta­nának választásokat, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 49,7 százalékkal meg­közelítené az abszolút több­séget. Ennek megfelelően magas Gonzáles személyes népszerűsége is. KÜLPOLITIKAI ÓVATOSSÁG Az óvatos realitásérzék a spanyol kormány külpoliti­káját is jellemzi. Itt az alapkérdés a NATO-hoz va-' ló viszony és az említett „ös­vény” e tekintetben szintén keskeny. Az előző kormá­nyok végrehajtották Spa­nyolország NATO-csatlako- zását. A PSOE eredetileg népszavazást ígért erről a kérdésről. Most azonban González- bejelentette: a vi­lágpolitikai feszültség miatt jelenleg nem kerül sor a népszavazás megtartására. Minden felmérés szerint a spanyolok több mint kéthar­mada ellenzi a NATO-lagsá- got. A népszavazás elhalasztá­sával González el akarja kerülni az ütközést az Egye­sült Államokkal és legfonto­sabb nyugat-európai partne­reivel. Ugyanakkor a spa­nyol szocialista kormány be­fagyasztotta a beolvadás-fo­lyamatát a NATO katonai szervezetébe. Nem írta alá a NATO közép-hatósugarú ra­kéták európai elhelyezésére vonatkozó döntését. S éppen a századik napon közölték; a hadügyminiszter nem vesz részt á NATO „nukleáris tervező csoportjának” ülésén. Madrid tehát mind gaz­dasági, mind külpolitikai szempontból az óvatos gya­korlatiasság politikáját kö­veti. Nem kockázat nélkül — de egyelőre sikerrel.. A Rumosa államosítása után az egyik bankfiók előtt nyitásra vár- nak a betéttulajdonsok. MÁRCIUS 24-TÖL A HÖKÖZPONTBAN (Dankó Pista u. és Krausz Gy. u. sarok) fürdőszoba-berendezések vására CSAPTELEPEK, CSEMPÉK, METTLACHIK. $ NYITVA; hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 8—12 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents