Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

1983. március 16., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kereskedni ma AzÉMV új kapcsolatrendszerei r Nincsenek könnyű helyzet­ben azok a hazai vállalatok, amelyek a termékeiknek je­lentős részét a külpiacon ér­tékesítik. Az exportpiac ked­vezőtlen hatásai, a dekon­junktúra, a megnövekedett konkurrencia és az import­ból származó alapanyagok hiánya rendkívül megnehezí­ti a munkájukat. Az Észak­magyarországi Vegyiművek elsősorban az importanyagok hiánya miatt különösen ér­zékeny a megváltozott kö­rülményekre, hiszen a vál­lalat az összes termelésének jelenleg mintegy 10 százalé­kát értékesíti külföldön. A gyárat tehát érzékenyen érin­ti minden jelentős árválto­zás, bár ezeket erőteljes pia­ci munkával, műszaki fej­lesztéssel, valamint szerve­zettebb gadálkodással igye­keztek és igyekeznek el­lensúlyozni. Az együttes ha­tásokra a mérleg nyel­ve ugyan negatív irány­ba hajlik, a gyár kissé elma­radt a korábban kijelölt terv eredményeitől, de az elmúlt év exporteredményét mégis sikeresnek mondhatjuk, hi­szen az 1981-es esztendővel összehasonlítva, az export 15 százalékos fejlődést, emelke­dést mutat. A gyár exportjának döntő hányadát a növényvédő sze­rek, ezek intermedierei, va­lamint a poliuretánhabok ad­ták, de a termékskálán be­lül, például egy korábbi idő­szakhoz viszonyítva vissza­esett az egyéb intermedierek aránya. Mi ennek az oka? — kérdeztük Hegedűs István ke­reskedelmi igazgatótól. I — Ha egy szóban akarok válaszolni, akkor a protek­cionizmus. De tény, hogy valójában a hatóanyagok ex­portja növekszik, komplett növényvédő szert igen nehéz már eladni. A nagy nyugati monopóliumok a késztermé­kek forgalmazását hosszú évek óta szabadalmakkal vé­dik, más esetben a rendkí­vül bonyolult engedélyezteté­si eljárások lassítják le, vagy teljes egészében lehetetlenné teszik, hogy egy-egy adott or­szágban eredményes üzlete­ket köthessünk. — Gyengébb minőségű ta­lán a magyar áru? — Szó sincs róla, sőt egyes esetekben mi extra minőség­ben állítunk elő vegyipari termékeket, de így is ne­hézségekbe ütközünk az el­adásnál. „ — Mi hát a teendő, ho­gyan próbálják áttörni ezt a láthatatlan, de mégis igen szilárdnak tekinthető gátat? — Elsősorban kooperáció­val. Az elmúlt időszakban á szocialista országokba törté­nő szállítások mellett — amelyeknek igen nagy jelen­tőséget tulajdonítunk — a tő­, kés országokban oly megbíz­ható partnereket kerestünk, akikkel hosszabb távon együttműködve, valóban a kölcsönös előnyök alapján le­het kereskedni. Ezek a nem­rég kialakított kapcsolatok a mostani nehéz gazdasági helyzetben is korrektek, gyü­mölcsözőek, és mindkét fél Ládctslpassk a r Lánctalpas traktorok szag­gatják a földet a tokaj-hegy- aljai domboldalakon. A vi­lághírű borvidéken tavasszal mintegy 300 hektárnyi új ül­tetvényt telepítenek, ehhez forgatják alá a talajt 80 cen­timéter mélységben. A ne­héztraktorok a szükségester- raszolást is elvégzik. Mád határában az Űzhegyi részen számára hasznosak. Igen jó kapcsolatokat alakítottunk ki például osztrák cégekkel és ennek során mi foszgén bá­zisú alapanyagokat és inter­mediereket szállítunk, onnan pedig olyan speciális növény- védőszer-alapanyagokat ka­punk cserébe, amelyek gyár­tása itthon a meglevő tech­nológiai. berendezéseinkkel és gyártási eljárásainkkal nem lehetséges. Ennek a kapcso­latrendszernek az eredmé­nyeképpen a magyar mező- gazdaság olyan új gyomirtó szer hatóanyagához jut, amely a rezisztenssé vált és egyre szaporodó gyomféleségeket pusztítja el igen hatásosan. — A kapcsolatok sorában jelentősnek tartjuk azt a tényt, hogy az extra minő­ségű kukorica-gyomirtószer hatóanyagára megkaptuk az USÁ-ban a beviteli enge­délyt. Ez a szer a rendkívül igényes piacon is jól vizsgá­zott, és így mód nyílik arra. hogy már ebben az évben körülbelül ezer tonna meny- nyiségben szállíthatunk majd a tengerentúlra is belőle. A szállítás teljesítésével nem lesz gondunk, hiszen a mű­szaki fejlesztést már koráb­ban befejeztük, s így a ren­delés alapján az extra mi­nőségű terméket határidőre le tudjuk szállítani. A vállalat szempontjából nem elhanyagolható az az út sem, amely a növényter­mesztő rendszerekkel való együttműködést célozza. Az együttműködés elsősorban a fejlődő országok piacain le­het eredményes, ahol több magyar céggel karöltve, a teljes termelési rendszerhez tartozó gép- és kemikáliaigé­nyeket magyar cégek elégítik ki. Ez á kooperáció hosszabb távon is biztonságos együtt­működést alakíthat ki és az ÉMV számára is lehetővé te­szi, hogy megtartsa ezeket a piacokat vagy esetleg to­vább növelje a szállítást Az Északmagyarországi Vegyiművek számára azon­ban a legbiztonságosabb pia­cot az Agrokémia II. szerző­dés jelenti. Ennek során a gyár évente több mint 8 ezer tonna kukorica-gyomirtószert szállít a Szovjetunió számá­ra és erre az exportra az el­múlt években készültek fel. — Bár a szerződés aláírá­sára csak az év elején ke­rült sor, mi már a korábbi években jelentős műszaki fejlesztésekkel készültünk a nagy tételű növényvédő szer gyártására — mondja az igazgató. — A szerződés ér­telmében a szállítást már megkezdtük, és időarányo­san végezzük. Ez azt jelen­ti, hogy az új üzemünkben egyenletesen kell termelni ahhoz, hogy a növényvédő szert a határidőkre ütemesen el tudjuk küldeni. Ez a piac rendkívül fontos számunkra, hiszen azt jelenti, hogy a szocialista országoknak el­adott növényvédőszer-félesé- geinket 1983-ban meg tudjuk ötszörözni Hajdú Gábor dolgoznak, ahol a Tokaj- hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát tele­pít szőlőt. Monokon pedig a termelőszövetkezet növeli szőlőterületét, A tarcali kö­zös gazdaság a Nyakvágó- dülőben telepíti a hagyomá­nyos furmint és hárslevelű fajtáikat Készülődés május elsejére Tegnap délelőtt Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában megtartotta első ülését a má­jus elseje miskolci megün­neplését előkészítő operatív bizottság. Megyénkben a munkásosztály nagy ünnepé­nek rendezvényei április 30- án kezdődnek Miskolcon. A megyeszékhelyen megkoszo­rúzzák a népkerti Munkás- mozgalmi Emlékművet. A központi megyei ünnepséget az idén Ózdon rendezik. A miskolci párt-, állami és társadalmi szervek, tömeg­szervezetek. üzemek és intéz­mények képviselőiből álló operatív bizottság a megye- székhely hagyományos — a cSanviki Majális-parkban tar­tandó — rendezvényének elő­készületeit kezdje meg. A tegnapi ülés résztvevőivel Szűcs Ferencné, az SZMT megyei titkára és dr. Kovács László, a ‘Miskolc városi Pártbizottság titkára beszélte meg az előkészületek, a szer­vezés legfontosabb szempont­jait, tennivalóit. Műszak előtt A kép Alberttelepen készült a délutános műszak kezdete előtt. A bányászok „felazo- lásra", felolvasásra, létszám­ellenőrzésre, munkaelosztásra várnak. Az emberek kipihen­ten készülnek a nehéz föld alatti munkára. Túl vannak az ebéden. Gondolataik mintha arcukra lenne írva. Van, aki még otthon van, a családjá­nál, van, akinek gondok ba­rázdálják homlokát, vannak, akik csendben beszélgetnek. Nyolc kemény óra vár rájuk a föld alatt. A védősisak szo­rítását még nem érzik a fe­jükön, az önmentő készülék, a lámpa és a táskába készí­tett vacsora súlyát még nem érzik a vállukon, karjukon. Nyolc óra múlva a már sötét estében az elemózsiástáska könnyebb, de minden más, a sisak, az önmentő, a lámpa sokkal nehezebb lesz. Fotó: Laczó József A szakszervezeti jogsegély- szolgálat. tízéves működése osztatlan elismerést váltott ki a vállalatoknál, az üze­mekben, a hivatalokban. Jó dolog gyors tanácsot kapni ügyes-bajos dolgaink elinté­zéséhez, mert így lerövidül az utánjárást idő és bosszan- kodás nélkül megtaláljuk igazságunkat. A szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat egyik célkitűzése volt és marad, hogy közreműködésével hoz­zájáruljon a munkahelyi lég­kör javításához. Polgári pe­res ügyek tucatjait nyerték meg az üzemi jogászok, a dolgozók javára, különösen sokat köszönhetnek ennek a szolgálatnak a nők, akik gyakran magukra maradnak az italos férjjel szembeni vias- kodásukban, vagy a válóper utáni vagyonmegosztásban. Nem egy elvált édesanyának okozott örömet, amikor sike­rült behajtani volt férjétől a gyermektartási pénzt A sok eredmény mellett azonban a jogsegélyszolgá­latnak is tovább kell lépni és a koncentrált figyelmet az üzemen belüli életre kell for­dítani. Elsősorban munkaügyi kérdésekben kell segítséget nyújtaniuk, együttműködve a munkaügyi döntőbizottságok­kal, mert ezen a téren keve­sebb eredménnyel dicseked­het a jogsegélyszolgálat. A jogsegélyszolgálatot nép­szerűsítő propagandamunka is kevés az üzemekben. Leg­inkább az üzemi jogász iro­dájának ajtajára van kiírva, mely napokon, mettől med­dig fogad. Ez nagyon kevés. Illetékes szakszervezeti tiszt­ségviselők estenként tapasz­talatcsere céljából bírósági tárgyalásokon vesznek részt, és a folyosókon meglepődve tapasztalják, hogy jó hírű, példamutató szakmunkások­nak fogalmuk sincs a jogse­gélyszolgálat működéséről. Jó lenne ezen változtatni. Sok­féle mód adódik erre, s any- nyv minden van kiírva az üzemek falitábláin, hogy ezek sorában elkelne egy útmuta­tó. a jogpropagandát ismer­tető plakát is. De az üzemi A nyomda-, a papíriparban és a könyvkiadásban is fon­tos helyet foglal el a gazda­ságos anyagfelhasználás. Az első intézkedések eredmé­nyeképpen a Papíripari Vál­lalatnál 900 tonnával több hulladékot használtak fel az idén, mint egy évvel koráb­ban. Szervezési intézkedé­sekkel elérték, hogy import­jogászok is szót kérhetnének különböző értekezleten, meg­mutatva magukat a dol­gozók körében, felvilágosító előadásokat is tarthatnának fontosabb kérdésekről. A jogsegélyszolgálattól a szakszervezeti bizottságok is elvárhatják, hogy közremű­ködjenek az szb-k által köz­zétett szöveges kiadványok, felhívások megszerkesztésé­ben, ezzel biztosítani lehetne annak jobb szakszerűségét. A jogsegélyszolgálat ered­ményei közismertek, a to­vábblépéshez a feltételek adottak és közreműködésük­kel a munkahelyi demokrá­cia fejlődését is szolgálhat­ják. Boda István cellulózból és enyvezőanyag­ból jelentős mennyiséget megtakarítottak. A nyom­dákban több hazai alapanya­got használtak fel, korszerű­sítették a technológiát, és így máris felére csökkent a gyár­tási hulladék. A maradéknak számító tekercspapírt csoma­golóeszközként hasznosítják. Exporííeilesztésre eoymiitiánt Az Interinvest Külkeres­kedelmi Fejlesztési Betéti Társulás tavaly mintegy fél- milliárd forintot bocsátott hazai gazdálkodó egységek rendelkezésére, hozzájárul­va exportfejlesztő törekvé­seik finanszírozásához. A be­téti társulás a megalakulása óta eltelt két év alatt több mint egymilliárd forintot fektetett be — ideiglenes fej­lesztési alapátadással, saját tőkével megvalósított vállal­kozásokkal — exportfejlesz­tő beruházásokba. Mindezek eredményéként az Interin­vest a múlt esztendőt jelen­tős nyereséggel zárta, s a tagvállalatoknak a nyereség­ből osztalékot is‘fizetnek. Az Interinvest szakemberei az idén kiemelten kezelik a kis volumenű exportot előse­gítő fejlesztéseket. Arra tö­rekednek, hogy széles kör­ben megismertessék a terme­lőkkel. szövetkezetekkel, ki­sebb vidéki vállalatokkal' a finanszírozási lehetőségeiket, és felkutassák azokat a ter­mékeket amelveket a jövő­ben gazdaságosan lehet ex­portálni. Továbbra is nagy •gondot fordítanak á külpia­ci szervezet fejlesztésére. . többek között külföldi képvi­seleti irodák létesítésére ve­gyes vállalatok alapítására. Gazdaságos anyagfelhasználás Flamingó és a többiek Bútorok A hazai bútorpiacon az utóbbi években túlkínálat alakult ki, a bútorgyárak ér­tékesítési gondokkal küzde­nek. Hiba volna mindezért csupán a szűkös beruházási helyzetet okolni. Jóllehet, ke­vesebb új lakás épül, s ép­pen ezért új bútort is keve­sebben vásárolnak. A prak­tikus, úgynevezett funkcio­nális bútoroknak viszont nem csökkent az ázsiójuk. Ezt vették figyelembe a BUBIV encsi gyáregységében is, amikor a vállalati és a helyi gyártmányfejlesztők kö­zös vállalkozásba kezdtek. Milyen konkrét eredménye van az együttműködésnek? Takács Bertalan igazgató: — A kooperáció az újdon­ságokban mérhető. Említésre méltó: a sarokelemes „Mar­git Lux” kárpitosgarnitúra. Minden elemnek funkciója van — a kétszemélyes fek­vőhely alatt ágyneműtartó részt is kialakítottunk, s a kényelemre, praktikusságra törekedtünk a fotelok szer­kesztésekor. Ezt a típust egyébként áprilisban az USA- ban is bemutatjuk egy bú­torkiállításon. Másik újdon­ságunk a „Borsod” közületi bútorgarnitúra. Ez egyaránt alkalmas szállodák, kollégiu­mok és munkásszállók be­rendezésére. A garnitúra hu­szonegy darabból áll, minden elem különáras. Azaz: a ve­vők igényeik szerint válogat­hatják egybe a szobák be­rendezéseit. Büszkék vagyunk arra, hogy a most épülő rosztovi százötven ágyas szállodát is a mi bútoraink­kal rendezik be. — BNV-n nagy sikert ara­tott a „Flamingó” szekrény- család, Mikor vásárolhatunk belőle? — A mintadarabokat már­ciusban szállítjuk a Domus áruházakba, A bútor érde­kessége az úgynevezett Bian- co-forgalmazás. Azaz: a vá­sárló a szükségleteinek meg­felelően alakíthatja ki a szekrénysort, — Újdonság továbbá a BUBIV által már gyártott „Maya 50” típusú szekrény­sor. Encsen az év második felétől gyártják, s nem titok, hogy ez a bútor nem marad belföldön. Hová szállítják? — Az USA-ba. Az év má­sodik felére szóló szerződé­sünk van az egyik amerikai partnerrel. Hétmillió forint értékű tőkés exportra készü­lünk, s ilyen jellegű munká­ra most, első ízben vállalko­zunk. — Mi marad itthon? — Az idén 320 millió fo­rint termelési érték .realizá­lását tűztük célul. Sok év óta szállítunk bútorainkból a szovjet, lengyel és a cseh­szlovák piacra. A hazai vá­sárlók számára meglepetés­nek szánjuk a „Flamingó” ülőgarnitúrát. A kanapé két­személyes fekvőhellyé ala­kítható, s jól kiegészíti a két kényelmes, elegáns vonalú fotel. A napokban szállítjuk a bútoráruházakba. Tovább­ra is szem előtt tartjuk a takarékossági programot. Gyáregységünkben ma már elképzelhetetlen az a mód­szer. hogy a hulladékot, az ezermesterboltokba szállít­juk. Régebben tonnaszám adtuk el például a fölösleges bútorlapokat. Ezen a szemlé­leten változtatnunk kellett. Rájöttünk: itt minden hulla­dék hasznosítható. Tervezőink nem fukarkodtak az ötletek­kel. A maradék bútorlapok alkalmasak például fürdő- szobaszekrények kialakításá­ra. Nem kell kidobni a hab­szivacshulladékot sem. Ha ú.i- ra ledaráljuk, komplett ülő- garnitúrák készítésére is al­kalmas. Tervezőink ma mar nem hagyják figyelmen kí­vül ezeket a lehetőségeket. A gyártmányfejlesztésbe be­vontuk a környék kisiparo­sait is. Az újfajta divat- irányzat sok díszítőelemet kö­vetel. Erre a gyáregység gaz­daságosan nem vállalkozhat Ezt a munkát a környék kis­iparosai remekül elvégzik: hat-hét mesterrel tartjuk a kapcsolatot. — Tavaly újfajta szervezé­si koncepciót dolgoztak ki Encsen, Hogyan funkcionál? — A munkaadagolásban előbbre léptünk, ehhez kell igazítanunk az anvagadago- lást is — mondja az igazga­tó. — Az alkatrészek keve­sebbet időznek most a ter­melési folyamatban, mint ko­rábban. A bútorok elkészü- lési ideje nyolc nap az üzem­ben. Egyeztettük a különbö­ző munkahelyek ütemezési programját. Célunk, hogy minden nap befejezett mun-, kával záruljon. Dcvald Hedvig |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents