Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. március 16., szerda (Folytatás az 1. oldalról) között arról, hogy nem nö­velik tovább és jelentősen csökkentik a katonai kiadá­sokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista or­szágok változatlanul készek érdemben megvitatni min­den más olyan konstruktív javaslatot, amely arra irá­nyul, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a köl­csönös előnyök elveit követ­kezetesen figyelembe véve megoldja a nemzetközi élet legfőbb problémáit. Hangsú­lyozták, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjai a béke és a leszerelés kérdéseiben a leg­szélesebb körű párbeszédre és együttműködésre törek­szenek minden olyan politi­kai és társadalmi erővel, párttal és szervezettel, amely ha különböző ideológia, meggyőződés és nézetek hí­ve is, de kész harcot foly­tatni e célok eléréséért. O A tanácskozás résztve- vői megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulása igazolja a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének nyilatko­zatában szereplő azon meg­állapításoknak a jelentőségét, hogy politikai eszközökkel kell megoldani a már meg­levő és elhárítani az újabb háborús konfliktusokat Ázsiá­ban, Afrikában és Latin- Amerikában; véglegesen fel kell számolni a gyarmatosí­tás és a fajüldözés vala­mennyi maradványát; véget kell vetni a neokoloriialista politikának, más népek el­nyomásának és kizsákmá­nyolásának. Elősegítené a nemzetközi légkör javulását az Indiai-óceán békeövezetté változtatása; az igazságos,, szil&rd és átfogó rendezés megvalósítása a Közel-Ke­leten, ahol a Libanonban végrehajtott, s.. az' imperia­lista erők által ösztönzött iz­raeli agresszió eredménye­ként még feszültebbé vált a súlyos nemzetközi következ­ményekkel fenyegető veszé­lyes helyzet; az enyhülési folyamat és a bizalom meg­erősítése az Ázsia vala­mennyi országa közötti kap­csolatokban; a Délkelet- Ázsióban meglevő problémák politikai úton történő meg­oldása, s e -térségnek a bé­ke. a stabilitás és a jószom­szédi kapcsolatok övezetévé változtatása, amelyet a há­rom indokínai ország veze­tőinek Vientiane! tanácsko-. zásán elfogadott, s a test­vérpártok által támogatott kezdeményezések is szolgál­nak; a konfliktusok politi­kai megoldása Közép-Ame- rikában és a karibi meden­cében, ahol az Egyesült Ál­lamok imperialista körei és cinkosai továbbra is durva nyomóst gyakorolnak Kubá­ra, veszélyeztetik az ország szabadságát és függetlensé­gét, szét akarják zúzni a nicaraguai forradalmat és makacsul akadályozzák Sal­vador népét abban, hogy maga döntsön saját sorsáról; a konfliktusforrások felszá­molása Afrika déli részén oly módon, hogy megszűnik az imperializmusnak és dél­afrikai szövetsésesének ag­ressziója a frontállamok el­len, s biztosítják Namíbia függetlenségét, anélkül, hogy ezt kapcsolatba hoznák a kubai erők angolai jelenlé­tével, mint ezt az afrikai ál­lamok, s az el nein kötele­zettek mozgalmához tartozó országok többsége is köve­telte. A testvérpártok képviselői hangsúlyozták, hogy növek­szik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának jelen­tősége a béke megőrzésében, és üdvözölték a delhi konfe­rencia határozatait, ame­lyeknek célja az enyhülés megszilárdítása és kiterjesz­tése a világ minden körze­tére, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon tör­ténő átalakítása," ami meg­felelne a világ valamennyi népe érdekeinek. A A tanácskozáson meg- *’■ különböztetett figyel­met szenteltek azon gya­korlati kérdések vizsgála­tának, amelyek azzal kap­csolatosak, hogy aktívab­bak legyenek a reakció antikommunista keresztes hadjárat kibontakoztatásá­ra tett erőfeszítéseivel szem­beni lépések. Ez a kom­munistaellenes keresztes had­járat az imperializmus mély válságának megnyilvánulása és lényegét tekintve agresz- szív fegyver a béke, a de­mokrácia és a társadalmi haladás növekvő erőivel szemben. Arra irányul, hogy beavatkozzanak más orszá­gok belügyeibe, ellenségeske­dést szítsanak az államok között, még jobban kiélezzék a nemzetközi feszültséget. A tanácskozás résztvevői részletesen megvitatták, ho­gyan lehet elmélyíteni a testvérpártok együttműködé­sét a külpolitikai kérdések­ről folytatott információs és propagandatevékenységben. Megállapították, hogy fontos még jobban megvilágítani a szocialista országok állás­pontját a háború és a béke kérdéseiben, rámutattak, hogy fontos a szocialista or­szágok álláspontjának meg­világítása a prágai tan ’ »- kozós politikai nyilatkozatá­ban foglaltak megvalósításá­val kapcsolatban, s azoknak a javaslatoknak kapcsán, amelyeket a szocialista or­szágok tettek a fegyverkezé­si hajsza megszüntetése ér­dekében. valamint a leszere­lés és elsősorban a nukleá­ris leszerelés területén meg­valósítandó gyakorlati intéz­kedések tekintetében. A tanácskozáson megálla­pították, hogy szükség van a szocialista országok életéről szóló igaz és tartalmas in­formációk terjesztésére, a hatékonyabb együttműködés­re a társadalomtudományok területén, s azoknak az erő­feszítéseknek aktívabbá té­telére, amelyek célja, hogy megmutassák a modern ka­pitalizmus valódi arculatát. C Marx Károly születé- sének 165. és halálának 100. évfordulójával kapcso­latban a tanácskozás részt­vevői tájékoztatták egymást a tudományos szocializmus megteremtője emlékének szentelt rendezvényekről, s a marxista—leninista elmé­letnek a jelenlegi körülmé­nyek közötti terjesztéséről és Dronagandájáról. A tanács­kozáson egyhangúan megál­lapították, hogy a marxiz­mus—leninizmus. a kommu­nisták helyes és hatékony nolitiká iának," s az élet által felvetett új feladatok megol­dásának megingathatatlan alapja volt és marad is. A tanácskozás tárgyszerű, elvtársi légkörben, a testvéri kommunista és munkáspár­tok kapcsolataira jellemző internacionalista szolidaritás szellemében ment végbe. a Marok tana Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszk­vában baráti találkozót tar­tott a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak a nemzetközi és az ideológiai kérdésekkel foglalkozó titká­rai tanácskozása résztvevőivel. A találkozón részt vett Alekszandr Lilov, a Bolgár Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Dimitr Sztanisev, a KB titkára, Sztojan Mi- hajlov, a KB titkára, Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB El­nökségének tagja, a KB titká­ra, Jan Fojtik, a KB elnöksé­gének póttagja, a KB titkára, Josef Haviin, a KB titkára. Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkárságának tagja, Számán Vijaket, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB titkára, Jozef Czyrek,, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Jan Glówczik, a KB Politikai Bizottságának póittagja, a KB titkára, Ma­rian Grzechowski, a KB tit­kára. Övári Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára, Vár- konyi Péter, a KB titkára, Damdingin Gombodzsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságnak tagja, a KB titkába, Gelegin Adja, a KB titkára, Kurt Hager, a Német Szo­cialista Egységpárt KB Poli­tikai Bizottságának tagja,, a KB titkára, Hermann Axen, a KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Joachim Herrmann, a KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Miu Dobrescu, a1 Román Kommunista Párt KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára, Petru Knache, a KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Borisz Ponomarjov. a KB Po­litikai Bizottságának póttágja, a KB titkára, Mihail Zimja- nyin, a KB titkára, Konsz­tantyin Ruszakov, a KB tit­kára. Hoang Tung, a Vietnami Kommunista Párt KB-titká- ra. Jurij Andropov és a szo­cialista országok testvérpárt­jai KB-titkárainak találko­zója szívélyes, elvtársi lég­körben ment végbe. II Marc-éMi a Társadalmi Szemléltei) A most megjelent, és nagy­részt a Marx-évforduló je­gyében szerkesztett Társa-, dalmi Szemle márciusi szá­mában Lukács József „Marx és a társadalomelmélet mai kérdései” címmel írt tanul­mányt. Folytatódik e számban is a „Politikus-pályák” sorozata. Dobi István pályáját és arc­képét egykori harcostársa, Danas József rajzolja meg; a szociáldemokrata Bán Antal alakját és életútját pedig Strassenreiter Erzsébet állít­ja elénk. Kádár János új kötetéről, amelynek címe:'„Párt, szak- szervezetek, szocializmus”, Búza Márton írt ismertetést. Havasi Ferenc „Üj fejlődési pályán” című könyvét Nyit- rai Ferencné dr. recenzálta. Emlékezés 1843. március 15-re Történelmünk jeles nap- • jára. az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusra emlékeztek kedden országszerte. Ifjúmunkások és diákok, fiatalok és idő­sebbek százezrei ünnepsége­ken. koszorúzásokon, nagy­gyűléseken tisztelegtek a történelmünk menetét alaki-, tó forradalmár elődök emlé­kének. Az ünnep reggelén több mint ezer fővárosi fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös zászlókkal feldíszített Március 15. téren, hogy Pe­tőfi Sándor szobránál tiszte­lettel adózzanak a nagy köl­tő és forradalmár emlékének. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán elhelyezték koszorúikat az MSZMP, a ITSZ és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a fővárosi fegyveres testüle­teknek, valamint Budapest ifjúságának képviselői, majd felcsendült a Szózat. A Múzeumkertben mintegy hatezer budapesti fiatal je­lenlétében rendezte meg — a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlését a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. 1848-as daloktól, in­dulóktól zengett a kert és környéke, amely a 135 évvel ezelőtti történelmi esemé­nyek fontos színhelye volt. Az! ünnepség elnökségének tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politikai. Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továb­bá a párt-, az állami, a tár­sadalmi, a tömegszerveze­tek, a fegyveres erőit és tes­tületek számos vezetője. Felcsendült a Himnusz, majd az elnöklő S. Hegedűs , László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra üdvözölte a megjelenteket. Ezután Szandtner Iván. a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékező szavak után a tisztelet és a hála ko­szorúit helyezték el a múze­um oldalánál, az 1848. már­cius 15-i eseményeknek em­léket állító márványtábla alá. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Sarlós István, valamint Kornidesz Mihály^ az MSZMP KB osztályveze­tője; a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében Bos- tai Károlyné, a budapesti bi­zottság vezető titkára és S. Hegedűs László: a KISZ KB nevében Fejti György első titkár koszorúzott. Lerótták tiszteletüket a fegyveres erők és testületek képviselői, s az? ünnepségen jelen levő fő­városi fiatalok is. Csehszlovák kormányközEeinéiiy A csehszlovák külügymi­nisztériumot hivatalosan fel­hatalmazták annak közlésé­re, hogy március 13-án az angolai Alto Catumbela vá­ros környékén az Unita kor­mányellenes szervezet cso­portjai elraboltak csehszlo­vák állampolgárokat. Velük együtt tartják fogva több családtagjukat, köztük gyer­mekeket is. A kormányellenes erők fogságába esett csehszlovák állampolgárok — hangsú­lyozza a közlemény — cseh­szlovák szakemberek, akik a Csehszlovák Szocialista Köz- • társaság és az Angolai Népi Köztársaság gazdasági együtt­működési megállapodásának keretében egy celluíózgyár építésén dolgoztak. A külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy Csehszlo-; vákia haladéktalanul min­dent megtesz a fogságba esett csehszlovák állampolgárok kiszabadításáért. OPEC-értekezIet után: Az árcsökkentés ára Aki időt nyer, életet nyer — akár e közmondásban is összefoglalhatta volna az öt­dolláros árcsökkentéssel hét­főn, Londonban befejeződött rendkívüli OPEC-értekezlet. valószínű hosszú távú tanul­ságát Jamani, szaúd-arábiai olajminiszter. Az olajár-csökkentés rö­vidtávú előnyös következmé­nyeit hónapok óta számitgat- ják szerte a világon. A fo­gyasztó nyugati államokban, a fejlődő országokban a gaz­dasági növekedés ösztönzé­sét, az infláció visszaesését, a kamatlábak további csök­kenését, a hitelpiac bővülé­sét, az adósságterhek enyhü­lését várják az árcsökkentés közvetlen és közvetett hatá­saitól. A szocialista országokat közvetlenül nem érinti az OPEC-árcsökkentés. Ennek az az oka, hogy az úgyneve­zett bukaresti árelv értelmé­ben a KGST-tagállamok a nagyobb gazdasági biztonság megteremtése, a folyamato­sabb tervezés érdekében asak fokozatosan érvényesítik az egymásközti forgalmukban a világpiaci ármozgást, Minden évben az előző öt év átlagá­ban szabják meg a' szovjet olaj árát, ebben a viszonylat­ban, ez azonban még mindig alacsonyabb, mint akár a most csökkentett OPEC-ár. A várhatóan nagyobb moz­gásba lendülő világkereske­delem azonban a szocialista országok exportlehetőségeit is javíthatja, adósságaik ka­matterhei enyhülhetnek, hi­telfelvételi képességük javul­hat. Az olajtermelők viBzóftt — egyelőre —■ rosszul jártak. Minden egjfSblláfőS ál'ösfjk- kenés évente 8,5 milliárd dol­lár bevételtől fosztja meg őket. Az is ftyilVüHvaló. hogy azonos hassSóftkülcs iftellett az olajtársaságok profitja is kisebb lesz az idén, mint a drágább nyersolaj idején volt, noha minden bizonnyal növelhetik az olajtermékek forgalmát. Akkor hát miféle előnyt nyertek ők, a Perzsa­öböl menti arab olajországok — amelyek a mostani, hiva­talos, rendezett árcsökkentés fő apostolai voltak — és az olajukat'átvevő, főként ame­rikai monopóliumok? A mostani árcsökkentés háttere bonyolult. Az utóbbi évtized lélegzetelállító ár­emelései számottevő takaré­kosságra késztették a fo­gyasztókat, megindult más erőforrások keresése. A nem­zetközi olajtársaságok né­hány hete viszont már napi 5—6 millió hordót dobtak piacra korábban felhalmo­zott tartalékaikból. Az utób­bi időben főként, ez állt az OPEC-olaj iránti kereslet meglepő csökkenése mögött. Igaz, az e spekulációs eladást fedező tartalékokból talán csak néhány hétre futotta volna még — ám az adóssá­gokkal küszködő, bevételü­ket mindenáron növelni aka­ró termelő országok — Nigé­ria, Indonézia, Venezuela, és mások — nem tudtak várni, Szaúd-Arábia és az öböl­sejkségek pedig nem akartak várni. E különbség oka a föld mélyében rejtőző, még kitermelhető olajtartalékok elosztásában keresendő. A föld bizonyított olajtar­talékainak 54,1 százaléka a Közel-Keleten, túlnyomó- részt Szaúd-Arábia és arab szomszédai területén találha­tó, s ehhez képest saját fel- használásuk elenyészően cse­kély. Az olajár mostani eny­hülésének és a tartalékok’ megoszlásának , együttvéve két következménye lehet lé­nyeges a Perzsa-öbölbeli arab termelők számára. Las­sulhat az olajtól, mint ener- tonságosabb. giaforrástól való elfordulás eddigi üteme a világon. Ugyanakkor kevésbé lesz ki­fizetődő az olaj-önellátásra való eddigi törekvés folyta­tása a világ sok térségében, például Nvugat-Európábari, vagy Kanadában, ahol sokkal drágábban termelhető az olaj, mint az öbölben. Más­részt, amikor sok más, kisebb föld alatti tartalékkal rendel­kező, s most termelésnöve­lésre kényszerülő országok­nak már nem lesz exportál­ható tartaléka az eddiginél tartósabbnak ígérkező im­portkereslet kielégítésére, Szaúd-Arábiának és szom­szédainak még bőven lesz mit kínálniuk. S elképzelhető,' f hogy olyan áron, amilyet csak jónak látnak. Erre építenek ß Szaúd- Arábiával társuló amerikai . olajtársaságok is. Már évek­kel ezelőtt nekiláttak — szaú- di pénzből, szaúdi területen, közel a forrásokhoz — olyan olajvegyészeti beruházások­nak, amelyeknek a tavalyi, tavalyelőtti túlkínálat idején szakmai körökben még nem jósoltak jövőt. Ha azonban beválik az olajkereslet idő­tartalmát hosszabbító szaúdi taktika, előbb-utóbb minden eddiginél fényűzőbb „olaj- életet” nyerhet ez a néhány termelő ország és a belőlük élő több amerikai olajtársa­ság— a világ energiaellátása azonban ettől nem lesz biz­I bútorker 1983. MÁRCIUS 14-TÖL SÉRÜLT BÚTOROK VASARA NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL, AMÍG A KÉSZLET TART, A BÚTORKER ÁRUHÁZBAN, MISKOLC, BESENYŐI U. 14. Nyitva: hétköznap 8—17 óráig, szombaton 8—14 óráig OTP-UGYINTÉZÉSI HÁZHOZSZÁLLÍTÁS! bútorker

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents