Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEKI Közlemény a szocialista országok kenwiinista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kommunista ős munkáspárt­jai központi bizottságainak a nemzetközi és az Ideológiai kérdésekkel foglalkozó titká­rai 1983. március 14—15-én . Moszkvában tanácskozást tartottak. A tanácskozáson a Magyar Szocialista Munkáspárt -é- széről Óvári Miklós, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára, Aczcl György, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára és Várkonyi Péter, a KB titkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről' Borisz Ponomarjov, a KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, Mihail Zimjanyin, a KB titkára és Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára vett részt. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osz­tályvezetői és más vezető munkatársai is. 1 A tanácskozás résztve- * vői átfogó eszmecserét folytattak a politikai, ideo­lógiái és propagandamunká­nak azokról az időszerű fel­adatairól, amelyek a nem­zetközi helyzet alakulásával, a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének prágai tanács­kozása eszméi, valamint a szocialista országoknak más, a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását szol­gáló javaslatai megvilágítá­sával és megvalósításával kapcsolatosak. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Prágában elfogadott politikai nyilatko­zatban megfogalmazott bé­kés kezdeményezések és el­sősorban az a javaslat, hogy a Varspi Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést arról, hogy köl­csönösen lemondanak a ka­tonai erő alkalmazásáról és békés kapcsolatokat tartanak fenn, jelentős érdeklődésre, megértésre és támogatásra találtak a nemzetközi mun­kás- és felszabadító mozga­lomban. a haladó gondolko­dású közvélemény legkülön­bözőbb rétegeiben, a háború­ellenes mozgalomban, s a vi­lág sok országának kormá­nya részéről. A szocialista országok külpolitikai kezde­ményezéseinek egészét úgy fogadják, mint reális alter­natíváját annak a fegyver­kezési politikának, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese folytat abból a Célból, hogy katonai erőfölényre tegyen szert, s amely a nemzetközi stabilitás megsértéséhez ve­zet. Ezek a kezdeményezések újból ■ bebizonyítják, hogy a szocialista országok felelősség­gel közelednek a béke meg­őrzésének kérdéséhez és ké­szek a nukleáris háború el­hárítása érdekében cseleked­ni. O A tanácskozás résztve- vői megelégedéssel ál­lapították meg, hogy széles körű nemzetközi visszhangot váltottak ki a szocialista ál­lamoknak az európai nuk­leáris leszerelésre vonatkozó javaslatai — az új közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítésére kimondott moratóriumra tett javaslat­tól egészen addig az indít­ványukig, hogy a kontinens legyen mentes mindenfajta, közepes hatótávolságú és har­cászati nukleáris fegyverzet­től egyaránt. Az új ameri­kai rakéták Nyugat-Európá- ba telepítésére vonatkozó NATO-tervek elleni harc ki­menetele döntő jelentőségű nemcsak az Európában, ha­nem az egész földkerekségen végbemenő események me­netének távlatai szempontjá­ból. E tervek végrehajtás:., amelynek megkezdésére 1903-nt jelölték ki. a lecsú- lvosabb veszélyt jelentené az európai népekre nézve, a bi­zalom csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet romlásá­hoz vezetne. Ezért olyan rendkívül fontos fellépni az ellen, hogy Európában a nukleáris fegyverkezési haj­sza újabb szakasza kezdőd­jék. A találkozón nyugtalan­sággal állapították meg, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságban megélénkült a reak­ciós erők revansista irányza­ta és rámutattak arra. hogy a jelenlegi Európa területi- politikai realitásainak tiszte­letben tartása elválasztha­tatlan és elengedhetetlen té­nyezője az európai békének és biztonságnak. A tanácskozás résztvevői határozottan síkraszálltak azért, hogy biztosítsák az enyhülés folyamatosságát és erősödését. Felhívták a figyelmet an­nak a prágai politikai nyi­latkozatban szereplő javas­latnak a jelentőségére, amely közvetlen tárgyaláso­kat ajánl a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai (Folytatás a 2. oldalon) E Róba-Steigert és az általa vontatott kombinátod a szikszói határban kaptuk lencsevégre, A szikszói Béke Tsz területén a tavasziárpa-vetéshez készítették elő a talajt. Kádár János fogadta Isidaro Malmfercát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a KB székhazá­ban fogadta Isidoro Malmi- ercát, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű -találkozón áttekintették a párt- és államközi kapcsola­tokat, az együttműködés fej­lesztésének további lehetősé­geit, valamint a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését. Megállapították, hogy pártjaink és népeink kölcsö­nös szolidaritása, internacio­nalista együttműködése je­lentős forrása a két ország fejlődésének, s hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes, külügyminisz­ter és Jorge Rodriguez Gril- lo, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Isidoro Malmierca a nap folyamán látogatást tett a hernádi Március 15. Terme­lőszövetkezetben. A KSH felmérése 1 liiisság egészségi állapota is az orvosi ellátás Jelentős mértékben javult az egészségügyi ellátás az el­múlt évtizedben: 1970-hez képest az egészségügyi dol­gozók száma ötven százalék­kal növekedett, 1981 végén számuk meghaladta a 150 ezret. A több mint 31 ezer orvos munkáját mintegy 40 Koszorúzási ünnepség Miskolcon MeikeziUtek a Maim Központi koszorúzás! ünnep­séget tartottak tegnap, már­cius 15-én Miskolcon, a Petőfi téren, az 1848—49-es szabad­ságharc és forradalom évfor­dulója alkalmából. Az ünnep­séget, amelyen a megyeszék­hely több száz fiatalja, munka­helyi kollektívájának képvise­lője vett részi, Gépelné Tóth Rózsa, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt kö­vetően Tóth Lajos, a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának tit­kára mondott ünneoi beszédet, emlékezett meg az évforduló jelentőségéről. Történelmi múl­tunk méltatása után rövid ün­nepi müsoi következett. Ezután o pártszervek nevében Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Dobránszky Mihály, a Miskolc városi Párt- bizottság osztályvezetője és dr. Járay János, a Miskolc járási Pártbizottság titkára helyezte el a megemlékezés és a kegyelet virágait Petőfi Sándor szobrá­nál. Megkoszorúzták az emlék­művet a KISZ és a Hazafias Népfront megyei, Miskolc vá- tpsi és járási Bizottságának, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Ugyancsak ezen a napon Miskolc több helyszínén, így a Szemere-szobornál, a Tanács­ház téri Petőfi-emléktáblánál és a vasgyári Petőfi-szoborná! tartottak koszorúzási ünnepsé­get, emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről A koszorúzások, ünnepségek megyénkben min­denütt kapcsolódnak a forra­dalmi ifjúsági napokhoz. Le- ninvárosban oéldául ezen a napon városi ünnepségen em­lékeztek meg a 48-as polgári demokratikus forradalomról és a szabadságharc 135. évfordu­lójáról. Ezzel egy időben meg­tartották - a forradalmi ifjú­sági napok részeként — a „Ne­kem szülőhazám” elnevezésű vetélkedő városi elődöntőjét az általános és középiskolás csa­patok részére. Március 15-én megyénk vá­rosaiban, községeiben, így Kos­suth Lajos szülőfalujában, Mo­nokon is , ünnepséget tartot­tak az évforduló alkalmából és kezdetét vette a forradalmi if­júsági napok sokszínű, gazdag programja. ezer ápoló, s valamivel több mint 75 ezer főnyi más egész­ségügyi személyzet segítette. A gyógyszerészek a vizsgálat évében tíz százalékkal vol­tak többen, mint tíz évvel korábban, számuk — amely 1981 végén mintegy 4300 volt — a hetvenes évek közepé­től évenként átlagosan 46- tal növekedett. A Statisztikai Kiadó Válla­lat összesítéséből — amely a KSH 1981. évi felmérésének adatait tartalmazza — meg­állapítható az ország orvos- ellátottsága, a mentőszolgálat betegforgalma, a fekvőbeteg­ellátás, valamint a társada­lombiztosítási kiadások ala­kulása. Mindenütt csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma: az országos átlag 348, a budapesti érték 182, a vi­déki pedig 444. Az orvosok­nak csaknem fele a megyei városokban, illetve Budapes­ten dolgozik. Kiemelkedően legjobb Szeged é,s Pécs or- vosellátoltsága. Az elmúlt években az orvosok közt a nők aránya jelentősen növe­kedett; 1970-ben száz orvos közül 32 volt nő. s 1381 vé- ■ gén 43. Az orvosok kor sze­rinti megoszlása nem válto­zott, 29 százalékuk ma -s öt­venéves, illetve annál idő­sebb. a 30 éven aluliak ará- a pedig 15,8 százalék. Budapesten az orvosok 83 százaléka, vidéken 68 száza­léka rendelkezik szakorvosi képesítéssel. Jelentős mérték­ben javult a vidéki szakor­vos-ellátottság, tíz év alatt több mint egy harmadával csökkent az egy szakorvosra jutó lakosok száma. 198! vé­gén száz szalcorvps közül már 41 volt a nő. Bár a vizsgálat évében 100 ezer la­kosra 28 fogszakorvos jutott 18 százalékkal több, mint tíz évvel korábban, fogorvos-el­látottságunk változatlanul kedvezőtlen mind hazat, mind nemzetközi összeha­sonlításban. Az országoan a mentőfel­adatokat — életmentés, be­tegszállítás — az Országos Mentőszolgálat főigazgatósá­gának irányítása alatt mű­ködő 159 mentőállomás és légi betegszállító csoport lát­ja el. A mentőknek Buda­pesten külön kórháza műkö­dik 85 ággyal, ahol különfé­le belgyógyászati esetek meg­figyelését, kezelését, a bal­esetek sürgős ellátását v. ?.- zik. Az Országos Mentőszol­gálat létszáma 15 év alatt 16 százalékkal növekedett, ezen belül a mentőorvosok száma emelkedett a legdinamiku­sabban. A m entő kocsi-állo­mány fejlesztésének eredmé­nyeként — a vizsgálat évé­ben a mentőszolgálat. 1738 mentőgépkocsival rendelke­zett — az egy mentőautóra jutó kilométer-teljesítmény évről évre csökken. A men­tőkocsik a vizsgált évben összesen 2,2 millió beteget Szállítottak. A mentőkórház­ban 24 ezer beteget gyógy­kezeltek. négy százalékkal többet, mint az előző évben. A mentőkórházba felvett ösz- szes beteg több mint három­negyede ittasság miatt sérült meg. A társadalombiztosítás összkiadása a felmérés évé­ben — az állampolgár! jo­gon járó egészségügyi és gyógyszerellátáson kívül — 90,8 milliárd forint volt. A kiadások legjelentősebb té­tele' a nyugdíj — beleértve a rokkantsági nyugdijat is —, valamint a családi pótlék és a itáppénz. Naponta átlago­san 243 ezer dolgozó volt be'egség, baleset, illetve gyermekápolás miatt táppén­zes állományban, két száza­lékkal kevesebb, imái • megelőző évben. XXXIX. cvfolvam, 63. szám Ara: 1.40 Ft Szerda, 1983. március 16. A7 MSZMP BORSOD ti? ZFMP1 FN MFOYFI BTZOTTS AO ANAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents